Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

Csütörtök, 1954 jatitiár 24. MAGYAR KÜLPOLITIKA II kéznek mái* a Magyar Párt központi irodájában, ugy, hogy minden remény meg van, hogy a párt által benyúj­tandó ujabb lista teljes lesz. A ható­ságok legutóbb többször hangoztatták már, hogy a Magyar Párt által beter­jesztett választókat a törvény értelmé­ben fölveszik a választói névjegyzékbe. c«><x>oo<><><xx>o<><>oo<x>o<><x><x><>o Uj párt Jugoszláviában A macedóniai szerbek a demokrata disszidens ékkel együtt e név alatá egy uj pártöt alakítanak nemzeti haladó jelleggel, melynek programmja a ma­cedóniai lakosság helyzetének javítása. KÖZGAZDASÁG A petróleum kérdés Keleten (G.) A' Magyar Külpolitika több iz­h:n rámutatott, milyen fontossága van a petroleumkérdésnek politikai tekin­tetben is. Az államok egymáselleni küzdelmét ma már jórészt (talán min­dig is!) gazdasági kérdések irányítják; elsősorban a tüzelőanyag szerzésére alakult nagy pénzügyi érdekeltségek in­tézik a világ sorsát. Tüzelőanyagként pedig nem csak a gyáriparban, vala­mint a szárazföldi és vizi közlekedési eszközöknél, hanem már a nagyváro­sok tömegháztartásaiban is mind­inkább fontosabb lesz a petróleummal való ellátás, mint a kőszén szerepe. A nagy iparosállamok az egész kontinen­sen vetélkedést folytatnak a petro­leummezők birtokáért, vagy legalább is a kitermelési jogért. Érthető tehát, hogy az egész világon petróleumot ke­resnek mindenfelé és földrészek sorsa a jövőben talán tisztán petróleumé mezeiktől fog függni. A keletázsiai kérdésben is vezető szerepe van a petróleumnak. Japánnak fejlődő gyáripara részére nagyon ke­vés belföldi petroleumtermelése van s igy a nála megszokott szívóssággal ter­jeszkedik az indiai, de különösen a nyugatindiai szigettengeri petróleum felé. Legutolsó statisztikai kimutatás 1921-ről szól, de ebben nincs benne a hadsereg és a flotta petroleumfogyasz­tása. A kimutatás szerint a nevezett évben benzirí fogyasztása 35.200 tenna volt, ebből 19.370 tonna a belföldi ter­melés. Világító olaj fogyasztása 94.520 tonna (saját termelés 20.410), fütő- és kenőolaj 186.750 tonna (saját termelés 153.359 tonna). A fogyasztás azóta ál­landóan nőtt, de a kitermelés arányla­gosan nem tartott vele lépést. Amerikai cégek roppant propagandával terjesz­tik automobiljaikat a japán királyság­ban és az itt használt autók kilencven százaléka Amerikából származik. Még inkább emelkedni fog ez a szám az 1920-ban hozott japáni útépítési tör­vény teljes végrehajtásakor; ugyanis teljesen modern kocsiuttal kötik össze az egyes szigetek minden valamire­való községét. Van azonkívül 2500 aulóomnibusz is üzemben s ezek, vala­mint a számtalan motoros halászcsó-> nak részére a szükséges benzin nagy­részét ma még Amerika szállítja. 1921, végén a japán parlament kü­lön törvényt hozott a hazai petroleum­ipar fejlesztésére. A kormány a pro­ramm alapján óriási összegeket kért uj olajmezők megnyitására. Sachalin­tól Fórmosáig a nyugati partok men­tén mindenütt köolajrétegek vonulnak végig, Huszonöt vidéken már sikerült petroleumrétegeket megállapítani. A fú­rásokkal tizenhárom társaság foglalko­zik; együttes tőkéjük felül van ú száz-' millió yenen. Sachalin sziget déli ré­szé.! és Formosán á japán haditenge­részet részére működik a Hokuslnkai r.-t., mely tavaly a parjaméntfől más­fél millió yen . államsegélyt kapott. Hokkaido szigeten már nyitottak is meg petroleumkutakat, de a belföldi petroleümtermelás kilencven százalé­kát a hqnsiui mezők adják, melyek ki­termelésére a három legnagyobb bel­földi kőolajtársaság koncernbe lépett. A napi termelés körülbelül hatszáz tonna. Akita mellett már ezerhárom­száz évvel ezelőtt bányászták a petró­leumot a kiotói császári palota részére, melyet már akkor kőolajjal világítot­tak. Az akitai források 1922. évben 123.000 tonnát adtak. Másik fontosabb vidék Niigata tartományban van, ahol" hat petroleummezőt is megnyitottak. Ezek 1922-ben 109.000 tonnát adtak. Nagyjövőjünek Ígérkeznek a Formosa szigeti források, melyek csak most ke­rülnek kitermelés alá. De már 1922­ben 1500 tonna anyagot szolgáltattak. Egész Japán 1922. évi petroleumter­melése 234.745 tonnát tett ki. Minthogy ez még a magánfogyasztást sem fedezi, a hadsereg és a flotta szükséglete pe­dig legalább is kétszer annyira tehető, érthetővé válik, hogy a japán petrole­umvállalatok miért harcolnak annyira a nyugatindiai koncessziókért. Egyéb­ként érdemes megemlíteni, hogy Ko­bayasi szabadalmazott találmánya sze­rint már meglehetős mennyiségben gyártják Japánban a benzint és a ne­héz olajakat. A halzsirt vízzel és savas anyaggal hevítve, husz százalék nehéz­olajat és nyolcvan százalék benzint nyernek. Sachalin sziget északi része jogilag Oroszországé, de még mindig Japán megszállás alatt van. Itt is találtak petróleumot s most egy japán vállalat orosz csoportokkal szövetkezve hozzá­kezdett kitermeléséhez, megelőzve a Standard Oil-höz tartozó amerikai Sinclair-koncernt, mely szintén mono­póliumot akart erre a területre sze­rezni. Kínában politikai okok folytán nem tudnak talajhoz jutni a japán petroleumvállalatok, mindössze Sémi­ben folytatnak fúrásokat. 1916-ban az egész évi termelésük a régi források­ból 330 tonnát tett ki, kétharmadát Kina egész termelésének. Kínában a petróleum 1300—1400 méter mélység­ben jön elő sósvizzcl keveredve. A Filippini szigeteken, tehát egészen közel Japánhoz, Palavan kivételével mindenütt találtak petróleumot, de Amerika nem engedi hozzá a japáno­kat. A kitermelésen amerikai és angol társaságok osztoznak. Francia Hálsó-Ind ában Tomking vidékén és az anna mi parton szintén találtak petróleumot. Feltárásukra helyi francia vállalat kapott szaba dalmát. A nyugatindiai szigeteken a portugál Timoron kaptak japán vál­lalatok kutatási monopóliumot, de a folytonos földrengések minden furái* tTedniényét meghiúsították. Befészke­lődtek azonkívül a holland kormány j nem nagy örömére Borneón és Szu I matrán is. j \ petrolcumrétegek végigvonulnak j (mindenütt a nyugatindiai szigeteken. : Leggazdagabb mezők eddig Borneón j vannak, melyen! a déli holland részen hollandi és japán, az északi angol ré­szen angol vállalatok dolgoznak. A szomszédos kis' Tarakan holland sziget 1922-ben egymaga 660.000 ionná kő-! olajat szolgáltatott. Az egész szigetcso-r port termelése 1922-ben 2,880.000. tonnát tett ki. Ebből Szumatrára esett 600 000 tonna, Rorneóra ós két kis szomszédos szí-­getre 2,000.000 ionná, Jáva szigetre 235.Ó00 tonna, ' Ceram szigetre padig 45.000 tonna,. A kitermelés oroszlánrészét a Rogat Dutch-Shell csoport végzi számos ér* öekeltségével. (2,324.000 tonna saját bevallása szerint.) Amerika is erősen dolgozik, högy részesedjék a petró­leumban^ de még csak a Standard Oii egyik vállalata tudott elhelyezkedni Szuma:rán. Körülbelül egy éve mükö • dik ós napi kitermelése meghaladja a négyszáz tonnát. A holland körök szV vcsen látják Amerika térfoglalását Holland-Indiában, mert segítséget ré­méinek tőle Japánnal szemben, ha tö­résre kerül á sor. Általában ebben a í-ziget világban nagyon mérsékli az' angol és amerikai petroleumvállalatok harcát Japán szembenállása. Közösen igyekeznek Japánt távol tanani, m?rt tartanak tőle, hogy a jövő háborújá­ban ez a szigetvilág fogja az európai Belgium szerepét játszani." Japánnak nemcsak sztratégiai okokból, hanem főként a petróleumért elkerülhetetlen s'ziiksé'ge lesz, hogy kísérleteket tegyen a Nyugaiindiák katonai megszállására. Borneői és timori, furatásait máris a legszélesebbkörü nemzeti propagandá­val kis éri. VX cseh ipar felszabaditóként várja az orosz kérdés megoldását Bondy Egon, a Csehországi Gyár­iparosok Országos Szövetségének el­nöke érdekes nyilatkozatot tett a Sza­badkai Hírlap prágai tudósítója előtt. A nyilatkozat világosam mutatja, mi­lyen létkérdés a cseh gyáripar részére, hogy ujabb piacokat nyithasson ma­gának. Ilyen piacul csakis Oroszorszá­got tekintheti, mert, — mint a nyilat­kozat kifejti — a Balkánon olyanok a viszonyok, hogy a jogbizonytalan­ság miatt a szövetséges cseh állam gyárosai sem mernek szállítani. Az ér­dekes nyilatkozat teljes szövegében igy hangzik: — Németország a márka incadozásü­nak következtében egy ideig ki volt kapcsolva a versenyből. Mióta azonban a járadékmárka, illetőleg aranyínárka bevezetése stabilizációt hozotti létre. Németország erélyes és ügyes intézke­déseivel legyőzte a nehézségeket és új­ból jelentkezik az európai verseny ben.

Next

/
Thumbnails
Contents