Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január 24. — A munkásviszonyok lényegesen javnHak s az egyes vállalatok munkásjóléti berendezései, élelmező osztályai és Beszerzési központjai lehetővé tették a munkabérek jelentékeny leszállítását. Ma a németországi vállalkozó körülbelül felét fizeti a nálunk érvényben lévő munkabéreknek s minthogy a nyolcórai munkanap frontját áttörték és általánosan bevezették a 10 órai munkanapot ezzel is olcsóbbá tették a termelést. — A szállítási viszonyokban is lényeges javulás állt be a márka stabilizálódásával. Eddig nem is lehetett gondolnunk arra, hogy a behozott nversárut. vagy késztermékeinket Némeíoidszágoni keresztül irányítsuk, annyira drága volt a tarifa. Inkább a messzebb fekvő Trieszten keresztül szállítottunk mindent. Ma már szivesebben irányítják uiból Hamburgon át az árut, mert a németek okos vasúti politikájukkal ezt lehetővé tették. — A németországi vasipar konkurrenöájának veszedelme hozta össze a cseh és német gyárosokat. A közeledés célja egy kartell összehozatala, amely lehetővé tenné a Keletre való kiterjeszkedés terv •zermt való előkészítését és biztosítaná a cseh, a német és osztrák ipartermékek elhelyezkedését a Balkánon és Oroszországon. — Ami a Balkánt illeti, ott ma még — a nagy szükséglet ellenére — iqen nehéz dolgozni, Romániában a ioqbizonqtaiansáq és a moratórium lehetetlenné tesz minden üzletet. Juqoszlávta nem fölvevőképes s távolabb délre qondolni sem lehet arra, hoqu piacot találjunk. Magyarországgal a gazdasági tárgyalások tengeri kígyóként húzódnak s addig, mig megállapodás létre nem jön,, rendszeres árucsere nem következhetik be. — Egyetlen reménye iparunknak az orosz forgalom megnyitása, mert Oroszország nélkül nincs kibontakozás az európai válságból. •— Eddig Oroszországgal csak közvetett összeköttetésünk volt Németországon keresztül. Ha azonban a legutóbb kifejezésre jutott orosz orientáció politikai sikert tud fölmutatni, ennek természetszerűleg kihatása lesz a közgazdasági téren is és akkor remélhetőleg megindul a kereskedelmi összeköttetés is. Ennek az ntja Lengyelország és délorosz szállításoknál a Duna lesz Brailán keresztül Odesszába, mint átrakodó állomásra. Ma még Lengyelország ugy viselkedik, mintha egyedül lenne hivatva Oroszországeal a gazdasági összeköttetést lebonyolítani, ez az igyekvés azonban egyoldalú, mert viszont Oroszország tudni sem akar Lengyelországról. — Természetesen azonban Lengyelország nem akadályozhatja meg — saját érdekében sem — a tranzitforgalmat. — A cseh ipar főiszabaditóként várja az orosz kérdés megoldását. melu ki fogja vezetni ebből a válságból. A dán külkereskedelmi mérleg 1922-ben a dán külkereskedelmi mérleg egyensúlyban volt, de 1923-ban az Import tekintélyesen emelkedni kezdetű az export rovására. Az első kilenc hónapról nyilvánosságra került adatok szerint az import értéke 1434 millió dán koronát tesz ki, ezzel szemben ai export értéke aüg haladta meg az l*/t milliárd dán koronát- A kereskedelmi kamara kimutatása szerint az import egész évi értéke az eddigiek alapján 1950 millió koronára fog emelkedni. A kormány vámvédelemmel igyekszik a belföldi ipart megmenteni. de a kívánt siker eddig nem mutatkozott Súlyos helyzetben van a textilipar, , melv kénytelen a német k«nkurrenciá/val küzdeni. A német gyárak ujabb meg ujabb árusító központokat létesítettek Kopenhágában és a vidéki városokban. Az olcsóbb német árukkal á magas munkabérrel dolgozó dán textilgyárak nem tudnak versenyezni. Hasonló okohból kemény harcot folytat a cipőipar is a német versennyel. Itt legalább sikerül az utóbbi hónapokban a védővámokkal a cipőimportot tekintélyesen leszorítani. Az egykor virágzó dán esoko'^dégyárak már csak egyharmad üzemmel dolgoznak. A csokoládéímport 19134>an nem volt több 800.000 dán koronánál, 1922-ben már 6 millióra emelkedett A gazdasági helyzet válsága hot-ta magával, hogy a munkaadók kénytelenek fölvetni a munkaidő megnősszabbitásának kérdéséi, mert különben az eddigi munkabéreket nem adhatják meg. A meghosszabbításra vonatkozó tárgyalásokat azonban a munkásszakszervezetek eddig a legridegebben visszautasították. A svájci idegenforgalom Az 1923-ról megjelent statisztikai kimutatás szerint az idegenforgalom lényegesen emelkedőben van Svájcban. A gazdasági élet a világháború után beállott nagy megcsappanást nagyon megérezte és a száltóipar valósággal nyomorba jutott. Most a forgalom megint fejlődést mutat. 1923-ban egyes üdülőhelyeken a szállók már tul voltak zsúfolva s az idegenforgalom a háboruelőtti méreteket is elérte. Más helyeken is húsz-harminc százalék emelkedést mutat az idegenforgalom. Az alpesi autó-postavonalak ebben az évben, 130.000 személyt szállítottak az 1922. évi 95.000-ed szemben. A vendégek nemzetiségét illetően érdekes eltolódás mutatkozik. A fürdőhelyeken nagyon megcsappant a belföldiek száma, a külföldiek közül legtöbb az angol, a hollandi, német, osztrák és csehországi, ellenbe™ csökkent a franciák, belgák, skandinávok és amerikai látogatók száma. Szerb gazdasági propaganda r külföldön A kisantant államai a svájci sajtóban a magyarellenes politikai támadásokat elhagyták s tisztán gazdasági propagandát űznek saját érdekükben. Termelésük kedvező eredményét, már mint az ország kedvező gazdasági és pénzügyi helyzetét hangoztatják. Legutóbb a francia sajtót is igénybevették erre a célra. A szerb kormány a párisi L'fnformation-nal 32 lapos külön szerb számot adatott ki keltezés nélkül s ezzel árasztotta el Svájcot. A folyóirat történelmi visszapillantással kezdődik, | hogy Péter király uralma alatt milyen I politikai és gazdasági haladást tett | Szerbia. A többi közlemény az egész ! ország s az egyes országrészek pénzj ügyi, külkereskedelmi, mezőgazdasági, j erdészeti, ipar-, bánya-, fürdőügyi és szociális viszonyait tárgyalja természetesen a legkedvezőbb szinben. Hasonlóan propagandisztikus célokat szolgál a most megindított Revue Economique et Fmanciere című belgrádi I folyóirat. Ennek adatait sem igen lehet készpénznek venni, különösen azt a jóslását, hogy 1923 második felében a szerb külkereskedelmi mérleg már aktivnak mutatkozik, ha a rávonal kozó statisztikai adatokat földolgozzák. Lengyel-orosz árucsereforgalom A moszkvai Ekonomicskaja Siszjn híradása szerint 1923 január 1-től október l-ig Oroszország Lengyelországból 871 vaggon árut importált és ugyanoda 1272 vaggowt vitt ki. Aj import főbb cikkei: cserzőanyagok, parafin, szerszámok, villamos zseblámpák, gyógyszerek, gőzkazánok, anilin slb. Főbb exportcikkek: kender, tol!, terpenlin, komló, törött vas és acél, állatbőr, kaviár, hal, szőnyeg és gyapjú. A statisztika csak a hivatalos, forgalomra terjed ki, de tudvalevőleg a tényleges forgalom nagy részét csempészuton bonyolítják le. — A Magyar-Cseh Iparbank R.-T. alaptőke-emelése. A Magyar-Cseh Ip:ir bank R.-T. e hónap 30-ra rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melyen javasolni fogja alaptőkéjének 70J,000.000 koronáról egy milliárdra leendő fölemelését. Az igazgatósági javaslat szeiint minden 7 régi részvény után 2 uj részvényre lesz • az elővételi jog gyakorolható, 11.000 koronás árfolyamon. A fönmaradó részvénymennyiség egyidejű elhelyezése egy külföldi csoportnál magasabb árfolyamon biztosíttatott. Ezen tranzakció végrehajtása után az intézet kimutatott saját tőkéi circa harmincöt milliárdot fognak kitenni. — A pénzintézetek köréből. Arról értesülünk, hogy a Földhitelbank megvette a Magyar-Amerikai Bank részvénytöbbségét (3 millió darabból 1 millió 700.000 darabot). A vonatkozó szerződési tegnap irták alá. Ugy halljuk, hogy a Magyar-Amerikai Bank megtartja önállóságát és mint a Földhitelbank mobilbankja fog működni. — A Fabank részvényeit hétfőtől kezdve a hivatalos tőzsdei forgalomban jegyzik. — Hofherr — Sehrantz — Clayton— Sbottleworth r.-t. A folyó hó 16-án megtartott rendkívüli közgyűlés elhatározta az alaptőkének az eddigi 375.000 darab részvény névértékének 200 K-ról 1000 K-ra való fölbélyegzése és 125.000 darab, január 1-től osztalékjogosult 1000 korona névértékű uj részvény kibocsátása által 500 millió koronára való fölemelését. Az összes uj részvények 3:1 arányban kamat és költség beszámításával öszszesen 42.000 korona árfolyamon a régi részvényeseknek ajánltatnak föl. A régi részvények névértékének fülbélyegzésére szükségelt összeg az uj részvényekre befolyó felpénzböl vétetik igénybe. Az elővételi j<;g január 21-től január 31-ig bezárólag Budapesten a Magyar Általános Hitelbank pénztáránál (délután 4—6, szombat kivételével) Wienhen, a Niederöslerreichische Escomple-Geseischaftnál, vagy a Zentraleuropische Laenderbanknál gyakorolható. Budapest, 1924. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rőkk Szilárd-utca 4). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László