Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január 24. inet biztosit az olasz gyermekmunkások számára, viszont Olaszország is garanciát nyújt bizonyos munkásvédelmi rendszabályok keresztülvitelére. Ezt az egyezményt követi Németországnak Ausztriával és Magyarországgal, Olaszországgal és Svájccal kötött kereskedelmi szerződése, amely szociálpolitikai vonatkozású záradékot tartalmaz. A háború bekövetkezte eg-yidöre fölfüggesztette a nemzetkőzi munkásvédelmi törekvések fejlődését. A munkásvédelem eddigi eredményei nagyrészben figyelmen kivül maradtak s főként a munkaidőre és munkásegészségügyre vonatkozó vívmányok szenvedtek csorbát. Mindamellett, bár a munkásvédelem harcosainak szerfelett súlyos volt a helyzete, amennyiben számolniok kellett azzal, hogy ténykedéseiket a hadiérdekek ellen irányulóknak minősitik, az antant-államok szakszervezetei mégis módot találtak arra, hogy az 1916. évben Leedsben konferenciára gyűljenek össze. Ez a konferencia a további fejleményeknek egyik láncszeme volt. Itt követelték, hogy a nemzetközi munkásvédelem megvalósítását a kötendő békeszerződés biztosítsa. Követelték a munkajog elismerését, a kül- és belföldi munkásokkal való elbánásnak azonos elvek szerint való megállapítását, a munkásvándorlás kérdésének szabályozását, a szociális biztosítás minden ágazatainak teljes kiépítését, a tízórás maximális munkanap kötelező behozatalát, a munkára bocsájtható gyermekek minimális életkorának tizennégy évben való megszabását, nemzetközi munkaügyi hivatal fölálUtását és a munkásegészségügy fokozottabb kifejlesztését. Ezeket a határozatokat a semleges országok munkásszervezeteinek segítségével, a berlini szakszervezeti szövetség tudomására hozták, amely érintkezésnek eredménye a Bernbe, az 1917. év őszére összehívott konferenciában mutatkozott meg. Ez a konferencia, amelyen a központi hatalmak és a semleges államok munkásszervezetei vettek részt, a leedsi határozatokhoz hozzájárult, bizonyos módosításokkal és pótlásokkal, amelyek szerint: a felnőtt munkások maximális napi munkaideje nem 10, hanem 8 órában, a fiatalkoruaké pedig 6 órában lenne megállapítandó. A vasárnapi munkaszünetnek 36 órás tartamot kell biztosítani. Az anyaság védelme külön rendszabályok utján mozdítandó elő. A szervezkedés szabadságát garantálni kell. A munkára bocsájtható gyermekek minimális korhatára ne a 14., hanem 15. életév legyen. E konferenciával egyidejűleg ugyancsak Bernben ülésezett a nemzetközi szakszervezeti szövetség és a második Internationale kongresszusa is. E kongresszusokon az a vélemény alakult ki, hogy a nemzetközi munkásvédelmi szervezetet olyképpen kell megalkotni, hogy annak keretében a szakszervezetek megbízottjai és az államok képviselői döntsenek a munkásvédelcm kérdéseiről Tehát a munkaadó-szervezetek képviselőiről üt még szó sem esik. Ez a rövid összefoglalása a nemzetközi munkásvédelem történetének és eredményének, amelyek a világháború befejeztével az eddig elért csúcsok legmagasabbjához érkeztek el. Hogy milyen körülmények érlelték meg a diktáló államokban ezt az elhatározást? Közülük csak két momentumra kiválunk rámutatni. Az egyik az. amely kapcsolatban van azokkal az engedményekkel, amelyeket a munkásság, internacionális fölfogásában, a világháború folyamán, a szocializmus javára tett, mig a másik a dolgozó néposztályok öntudatos szervezkedésének erőteljes fejlődése és a részükről megnyilvánult erős társadalmi és politikai visszahatás, amelv helyenkint forradalmi mozgalmakban jutott kifejezésre. Az első momentum a munkásság iránt hálára és elismerésre indította a diktáló államokat, a másik és ez az erősebb, kényszerítő hatást gyakorolt rájuk, a biztosító szelepek kinyitására, melyeken át a társadalmi feszKő erő elgőzölög és amelyek segítségével sikerül a munkásmozgalmik agitációs anyagának jelentős részét elvonni (Folyt köv.) V Külföldi munkások üldözése / \ Romániában A Romániában megélhetést kereső külföldi, főleg magyar munkások helyzetét a kormány már huzamosabb idő óta tőle telhetőleg igyekszik megnehezíteni. Erdély egyes helyein, így Marosvásárhelyt és Kolozsvárott napi 10—25 lei türelmi adót vetettek ki rájuk, melyet ugyan a munkaadó fizetett, de végeredményben.! mégis csak a munkás versenyképességét és keresetét csökkentette. Azután a sziguranca rendeletet adott ki, mely szerint mindazok az idegenek, kiknek Romániában való tartózkodását állami érdek nem indokolja, eltávolitandók az országból. E rendelet alapján az alárendelt közigazgatási hatóságok a magyar s részben az osztrák, német és orosz munkásokat tartózkodási engedélyük lejárta titán kényszerrel kiutasítják, még mielőtt legalább annyit kereshettek volna, hogy útiköltségüket behozhassák. A Romániában szokásos módon tág tere van itt a visszaéléseknek. Ugyanis a kiutasítástól csak azok a munkások mentesek, akiknél az illetékes keresker delmi és iparkamara, meg az iparfelügyelőség együttesen bizonyítja, hogy mint szakmunkásokra, szüksége van Romániának. E bizonyítvány megszerzése érdekében, az illető "munkások teljesen ki vannak szolgáltatva munkaadójuk önkényének. Lelkiismeretlen vállalatok csak ugy eszközlik ki a bizonylatot, ha a munkás a belföldi munkásoknál olcsóbban dolgozik, viszont az is sürün előfordul, hogy egyes munkaadók a tizenöt napi munka vagy legalább is az utolsó hét munkabérét nem fizetik ki, hanem a munkást hét közben egyszerűen kiutasittatják. 1 X A munkanélküliség Cseh\ országban A Beneshez közelálló Cseszké Szlovo szerint a munkanélküli segélyekre vonatkozó két javaslat a munkanélküliek számának folytonos növekedésével van összefüggésben. Ha összeharonlitjuk a munkanélküliek számát 1923 szeptemberében az 1922 szeptember havi állapottal, ugy azt fogjuk találni, hogy 1923 szeptemberében az állam által közvetlenül támogatott munkanélküliek* száma 60.886 volt, az egyes üzemek utján támogatott munkanélküliek száma pedig 33.780-al tett ki, mig 1922 szeptemberében a munkanélküliek száma 24.216, illetve 30.615 volt. Ebben az esztendőben a Ruténföld kivételével 333,150.019.90 koronát forditotlak munkanélküli segélyekre, amiből szeptember havára 19.076.020.19 korona esik. Szeptember végén tehát a hiány 40.150.019.90 korona. A munkanélküliség növekedése természetesen csak növekedni fog a téli hónapokban. A munkanélküli segélyezés eddigi rendszere 1924 június 30-ig marad érvényben, amikor életbelép az uj rendszer, amely szerint az állam támogatja a szakszervezeteket, amelyek azután a munkanélküli segélyt egyedül fogiák folyósítani. Az erre vonatkozó törvényt még 1921-ben elfogadták, a végrehajtási rendelet is elkészült már és A minisztertanács előtt fekszik, amely azonban még nem foglalkozott vele, mivel más javaslatokkal volt elfoglalva. <XX><X><XX>OO<KX><XX><X>O<><><X><X>O Lengyel hang a kisantant ellen A Gazeta Warszawska Lengyelország és a kisantant cimen irt hosszabb közleményében olyan határozottan foglal állást a kisantanthoz való csatlakozás ellen, mint még soha. A barátságos együttműködés szükségét sem hangsúlyozza, mint máskor. A szövetség célja önbiztositás Magyarország, Bulgária, s részben Ausztria, Törökország, Itália ellen. Kevés pánszláv izt is igyekszik neki adni Benes, dehát Románia nem szláv, Bulgária pedig, mely ellen irányul, szláv. Ez a szövetkezés arra késztette az ellenkező államokat, hogy ők is védekezzenek a veszedelem ellen. Magyarország tehát közeledést keres Olaszországhoz, Bulgária hasonlókép, Olaszországot a spanyol szövetség erősíti ,s a háltérben ott található Anglia is. A németellenesség Lengyelországot erősen köti Franciaországhoz, de nem a kisantanthoz. Felmerül az n kérdés is, érdekében van-e Lengyelországnak szembehelyezkedni Magyarországgal, Bulgáriával és Olaszországgal? Erről szó sincs s igy Lengyelországnak serrunl keresnivalója a kisantantban. <XXXXKX><XXX><X> ooo oooooooooo Minden jogosultat^ felvesznek a szerb választói listára A Bácsmegyei Napló irja: A választói névjegyzékek hivatalból való kiigazítása most van folyamatban. A magyar választók nagyszámban jelent-