Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - Török-afgán védő- és dacszövetség

Csütörtök, 1924. jaaiu&r 17. MAGYAR KÜLPOLITIKA céljából időközönkint nemzetközi munkásvédelmi kongresszusok tartandók és amennyire lehetséges, a különböző országok parlamentjei által kiküldött szakemberek közös megegyezése révén, egybehangzó törvényjavaslatok készítendők. A kongresszus felhívta a résztvevőket, hogy az újságokban és törvényhozásban folytassanak propagandát a nemzetközi munkaügyi hivatal felállítása érdekében. E munkaügyi hivatal feladata lenne a munkásvédelemre vonatkozó törvényeknek és. a fontosabb hivatalos közleményeknek gyűjtése, feldolgozása és kiadása. A közreadás egyszerre három nyelven (angol, francia és német) történnék. További feladatként szerepel a nemzetközi öszszehasonlitó munkásstatisztika kidolgozása, a törvényhozásoknak és hatóságoknak a munkásvédelem érdekélen folytatott tevékenységéről évi jelentés készítése, valamint a munkásvédlemi törvényhozás előkészítését szolgáló nemzetközi kongresszusok szervezése. A kongresszus kimondotta azt is; hogy a nemzetközi munkaügyi hivatalt fel kell állítani, ha legalább három állam ehhez hozzájárulását adja. A zürichi kongresszus körültekintő ás alapos munkája egyik legnagyszerűbb fejezete a nemzetközi munkásvédelem történetének. Ez a kongreszszus összegezte a nemzetközi munkásvédelmi mozgalom eddigi eredményeit és ez a kongresszus mutatott rá kellő világossággal arra az útra, amelyen a nemzetközi munkásvédelem tevékenységének haladnia kell. Nem általánosságokat adott, de komolyan megokolt, részletes programmal jött és ez a programm az, amely a nemzetközi munkásvédelem mai kifejlődésének alapjául szolgált. A kongresszus a módéra munkásvédelemnek sok kérdésével nem foglalkozott ugyan, de ez éppen a reális eredmények után való törekvésének bizonyítéka, hiszen a munkásvédelem első köveit kellett e^őbb megingathatatlanul a fődbe helye ni és enélkül a,; qlmaradf prog.ammpo.itok csak légvárak elmosódott vonalait tükröztetnék. Közvetlenül a zürichi kongresszus után, Európa legnevesebb szociálpolitikusai Brüsszelben találkoztak és elhatározták, hogy a nemzetközi munkásvédelem előmozdítása érdekében,1 o:szágonkint helyicsoportokat létesítelek és két beíga szociálpolitikust, Mahain-t és Ursei-t bízták meg a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete alapszabályainak elkészítésével, amelyek felett egy később összehívandó konferencián fognak határozni. Ez a konferencia az 1900. évben, a világkiállítás alkalmával. Párisban gyűlt össze. Millerand Sándornak, a szocialista kereskedelemügyi miniszternek elnöklésével. A Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesületének első csoport ai Svájcban: Frey Emil. Németországban: von Berleosch, Franciaországba!: Cauvés elnöklete alatt alakultak meg. ; Az egyesület célja: mindazokat, akik a különböző államokban a munkásvédelmi törvényhozás szükségességét elismerik, tömöri teni: a külöriböző államok munkásvédelmi törvényhozásának anyagát öszszegyüjtő, feldolgozó és angol, francia, .német nyelven publikáló siervnek, a munkaügyi hivatalnak létesítése és fentartása; emlékiratok kidolgozásával, vagy m53_ a,ka5mas módon előmozdítani a különböző államok munkásvédelmi törvényhozásának egységes alapok a való hozatalát és egységes nemzetközi munkásstatisztikát készíteni; nemzetközi munkásvédelmi kongresszusokat megszervezni és egybehívni. Az egyesület tagjai olyan magánosok és testületek lehetnek, akik és amelyek annak céljait helyeslik és a pénztárba évi tiz 'frank tagsági dijat befizetnek. Az egyesületet bizottság vezeti, melybe minden, az egyesületbe ötven taggal belépett állam hat megbízottat küld. További ötven tag után az államokat egy ujabb hely illeti meg a bizottságban, azonban egy-egy állam tíznél több hellyel nem rendelkezhet. (Folytatása következik.) oooo<xxxx><xxx>oo<>o<xx>oo<x><x> -.Török-afgán védő- és dac4\ szövetség A török harcoknak legalább egyelőre vége s az uj Törökország elég szilárdan áll ahhoz, hogy némi betekintést engedjen sikerre vezető diplomáciai küzdelmeinek történetébe. Nem kell már titkolnia, hogy milyen utakon és módokon döntötte meg a sévresi békét. Ennek tulajdonithatjuk, hogy a Musztafa Kemál kormánya nyilvánosságra hozta az 1921 július 23-án Afagnisztánnal Moszkvában kötött véd- és dacszövetségét. Hogy ez a szerződés éppen Moszkvában jött létre, mutatja az orosz szovjet szerepét. Oroszország segítségét látjuk különben egy hírlapi közleményből: pár napja egyik német folyóirat ismertette, hogy az 1917-ben Moszkvába szállított oláh államkincstár anyaga hova tünt el. A fölsorolás szerint az arany egy részén az angorai török kormány részére külföldről fegyverelet vásárolt a szovjet. Az Afganisztánnal kötött szerződést perzsa nyelven írták; a Kelet ezzel is kimutatta, hogy még diplomácini nyelv tekintetében sem akar tudni a Nyugatról. Az okmány első része hosszabb bevezetés, mely a két szerződő fél történetére és vallásközösségére mutat rá, aztán igy következnek a szerződés pontjai: 1. A magas török kormány kötelezi ma?át, hogy a magas afgán kormánynval őszinte szövetségben Afganisztán függetlenségét elismeri. (Az eddigi török kormányok mindig igényt tartottak Afganisztánra, mint a török birodalom tartozékára.) 2. A két magas szerződő hatalom elismeri a Kelet minden népének minden korláttól mentes szabadságát és függetlenségi jogát, tekintet nélkül arra, hogy milyen alapon és mely formában Óhajtják azok magukat igazgatni és miiyen rendszerű kormúayzatot kívánnak. (Ez a pont szabarf^tal hagy az esetleges keleti szovjetorszá,goknak.) Továbbá elismeri mindkét magas szerződő hatalom Bokharának és Khivának függetlenségét. 3. A magas afgán kormány elismeri, hogy a magas török kormány vezetőhatalmassága az Izlámnak, minthogy régi idő óta kitűnő szolgálatokat teljesít az Izlám világának, melyben vezetőszerepet játszik és kezébe vette a kalifátus zászlaját. 4. Ha a Keleten valamely idegen hatalom hóditő vagy kizsákmányoló politikát készül űzni és a két magas szerződő kormány közül valamelyikkel szemben jogsértést követ el, a másik szerződő hatalom ezt a jogsértést ugy tekinti, mintha ő maga ellen követletett volna el és minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál annak elhárítására. 5. A két magas szerződő hatalom kötelezi magát, hogy olyan harmadik hatalommal, amely a két szerződő közül valamelyikkel konfliktusban van, megegyezést nem lélesit, sem állami szerződést nem köt, tekintet nélkül arra, hogy ez a harmadik hatalomnak előnyére vagy a két magas szerződő fél valamelyikének kárára van. Továbbá kötelezik magukat, hogy ha kö zülük valamelyik egy harmndik hatalommal szerződést akarna kötni, előbb tudomására hozza ezt a másik félnek. 6. A két magas szerződő hatalom külön megállapodást köt a kereskedelmi ügyek és gazdasági érintkezések szabályozására, valamint ÜPwivőik és konzuliaik tekintetében. Most már kölcsönösen kövelet küldenek egymás kormányaihoz. 7. A két magas szerződő hatalom egymás közt külön jól szervezett postaösszeköttetést állit föl és kölcsönösen tájékoztatja egymást a politikai helyzetről, a kultusz, kereskedelmi és egyéb ügyekről, valamint egymás mindennemü szükségletéről és kivánsá7 gárcl. 8. A magas török kormány kötelezi magát, hogy Afganisztán tudományos támogatására török tudósokból társaságot küld oda s amennyiben a magas afgán kormány kívánja, ujabb tö"rök instruktor-társaságot bocsát rendelkezésére. 9. Ezt a szerződést, amily gyorsan csak lehet, ratifikálja mindkét magas kormány és az rögtön életbelép. Ez a szerződés két példányban készült Moszkvában és mindkét magas szerződő hatalom követei aláírták. A Hedzsra 1299-ik évében Hut hónap 11-én. (1921 július 23) Mohamed Vali kán s. k. rendkívüli követ, dr. Riza Nur bej s. k. Juszuf Kemál bej. s. k. Pótlék a 3. szakaszhoz: Az Izhím yezetőhatalmasságaként Törökország csak kizárólag a kalifátus ügyeiben ismertetik el. Pótlék az 5. szakaszhoz: A konfliktus s^ón hadiállapot értendő. Tovfibbá, mielőtt a két magas kormány esyike a másikat értesítené arról a szándéká-