Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - A felvidéki reformátusok egyetemes konventjének ülése - Milyenek a francia kölcsönök?

1ü MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924.: jairui.' ról, hogy egy harmadik szerződést akar kötni, kc hoRv a kötendő szerződé: hatalommal mutatja, hogy az rögtön tájékoztathassa róla kormányát. <XXXXKXXKXK>0<^<><>^<X><XXXX><X> A felvidéki reíormátusok egyetemes konventjének ülése A felvidéki reformátusok kor"venlje a minap Kassa városában gyülekezett össze történelmi nevezetességű ülésének megtartására. , P. Csinke István püspök indítványára a konvent melegen üdvözölte az .ÍC első alkalommal megjelent kárpátaljai kerületi korjventi delegátusokat, amely üdvözlésre Bertók Béla püspök biztosította a konventet az autonóm Ruténföld területén élő reformátusok testvéri együttérzéséről. A konvent lelkészi elnöke P. Csinke István püspök olvasta fel ezután évi jelentését, amely teljes részletességgel tárta fel a felvidéki és ruténföldi református egyház nehéz helyzetét és mutatott reá a kormány részéről az egyházat ért sérelmekre. Balogh Elemér püspök referált ezután a nemzetközi jóbarátság ligájának prágai üléséről, amelyen mint delegátus kifejezésre juttatta, hogy a csehországi reformátusok elvárnák a a hajdan a mi támogatásunkra szorult, menekült cseh reformátusok utódaitól, hogy most minket a mult hagyományához és a tőlünk élvezett szeretethez méltó bánásmódban részesítenének. A konventi ülés legfontosabb pontja kétségkívül a zsinat által meghozott törvények szentesítése körül felmerült nehézségek tárgyalása volt, amely nehézségeket a felvidéki teljhatalmú minisztérium támasztotta. A konvent akként határozott, hogy a zsinat által a konventre ruházott jognál fogva a konvent az egyetemes református egyház hivatalos nyelvén, tehát magyar nyelven a kormány elnökéhez terjeszti fel a zsinat által megalkotott törvényeket, hogy az a köztársaság elnöke elé terjessze jóváhagyás és megerősítés végett. Elhatározta a konvent azt is, hogy a lehető legsürgősebben református theolográt állit fel abban az egyházközségben, amelyik a legnagyobb áldozatot hajlandó meghozni a theologiáért. A theologia helyéül eddig három város ajánlkozik: Losonc, Komárom cí$ Beregszász. A három város most már hivatalosan is megkapta a lehetőséget arra, hogy vágyait megvalósíthassa. Örömmel vette tudomásul a konvent a Kálvin-nyomda létesítését s elhatározta, hogy az egyházi vonatkozású ryomtatványokat és vallásos iratokat ott fogja nyomatni. A konvent megkeresi a kormányt, hogy utasítsa az alantasabb és a törvény és humanizmus elveivel sokszor összeütközésbe kerülő tisztviselőket, főleg az államsegély elvonásával gyakran fenygetőző tanfet*flpM | ügyelőket, miiA például a nagykaposi j járás hírhedt tanfelügyelőjét is az ' egyetemes egyházzal szemben való dei uiUMüiiKus es numánus eljárásra. Kimondotta a konvent azt is, hogy az idegen államban képesített lelkészek az illetékes lelkészképző bizottság előtt különbözeti vizsgát tesznek a református egyházjogból, az egyházi alkotmánytörténetből, valamint a csehszlovákiai református egyház múltja és fejlődéstörténete tárgyköréből. KÖZGAZDASÁG Alilyenek a francia kölcsönök? (G.) Mikor Magyarország egész közélete annyira a külföldi kölcsön yárasának befolyása alatt áll, érdemes utánanézni, a szomszéd államok milyen kölcsönöket kötögetnek most? Az utódállamok sorra szereznek Franciaországtól hadfelszerelési kölcsönöket s valószínűleg nagy sikernek tekintik, hogy a francia parlament ezeket a kölcsönöket megszavazza. A valóság pedig az, hogy a francia háborús ipar mágnásai eszközlik ki a maguk érdekében ezeket a kölcsönöket, aminthogy az egész engesztelhetetlen francia külpolitikát is ők irányit iák. Az első kölcsönt Lengyelország kapta: négyszáz millió francia frankot. Lengyelország fedezetül legnagyobb erdemek kitermelési jogát kötötte le ezért a pénzért s végeredményben egyetlen centimet sem kapott, hanem 360 millió frankot a francia hadiszergvánaknak utalnak ki lengyel rendelésekért, a fenmaradó 40 milliót pedig jutalék oimen hat francia és egy Jenével közvetítő között osztják fel. A második francia kölcsönt Szerbia kapta meg 300 millió franknyi összegben. A francia szenátus ezt is megszavazta már és a lengyel kölcsön mintájára hamarosan folyósítani is fogja — a francia hadiszergyáraknak. Románia részére mindössze százmillió franknyi hadikölcsönt javasoltak, de a szenátus ezt sem fogadta el. sőt angol jelentés szerint végérvényesen visszautasította. A Havas-ügynökség egyhiteni igyekszik ezt a hirt azzal, hogy a visszautasítás még nem végleges, a francia szenátus mindössze csak elhalasztotta a román kölcsön tárgyalását addig, amig Románia „egynémely külföldi kötelezettségének" eleget nem tesz. Hogy ez az egynémely kötelezettség a nem fizetett régebbi államjáradékokra, a függőben levő magántartozásokra és a konvertált kincstári bonokra vonatkozik, kétséget sem szenved, valamint az sem, hogy ezeket az egynémely tartozásokat várhatja a nyugati pénzpiac itékt napjáig Romániától. Jellemző, hogy még a francia hadiszergyárak előtt sincsen ennek az államnak negyedrész annyi hitele sem, mint a most alakult Lengyelországnak. De meghiúsultak végleg a francia petroleumkölcsönnek tárgyalásai is. A francia kormányt semmiféle igeietekkel nem lehetett rábirni arra, hogy a tényleg várható petroleumjárandóságok kétszeres, mennyiségének incgt<',! lő °*»-'| szegd folyósítson kölcsönkép. Kctszáz» ötven millió frankot ugyan szigorú feltételek mellett felajánlott, de ezzel annyira nem sokat érne a román kormány, hogy el is ejtette a tervet s n\o.<t a beJföldi petroleumvállalatokkal kezdett tárgyalásokat abban az irányban, hogy azok kössék le az államot megillető petrolenmjárandóságot, illetőleg ennek arányában nyújtsanak a világpiaci árak alapján előleget az államnak. Beavatott körökben nem sok sikert remélnek ettől a belföldi kölcsön tervtől sem. — A Transdanobia' Egyesült Gőzmalmok R.-T. e hónap 11-én tartott közgyűlésért alaptőkéjét 200 millióról 300 millió koronára emelte fel. Az összes részvények 2:1 arányban a régi részvényeseknek ajánltatna'k fel darabonként 15.000 koronás árfolyamon. Az elővételi jog e hónap 14-étöl e hónap 25-ig bezáróan gyakorolható a váKalat középponti pénztáránál Nagykanizsán é^s a Magyar Földhitelintézetnél Budapesten. Az uj részvények a folyó üzletév eredmiéiiyében részesednek. — A Bauxit Trnst A.-G. Zürich, 1923 december 27-én tartott közgyűlésén a társaság alaptőkéjéi 5,100.000 svájci frankra emellé föl. A kibocsátott részvényekből a Bauxit Trust A.-G. és az AIuminiumérc Bánya és Ipar rt. között létrejött régebbi megállapodás alapján, utólfb nevezett társaság 22.667 darab részvényt vett át azzal, hogy azokat a Bauxit Trust A.-G. részvényeseinek 3:1 arányban darabonként 100.000 korona vételárért felajánlja. — A fennmaradó részvényeket egy a Spitzer & Co. párisi bankcég vezetéke alatt álló francia érdekeltség :i névértéket meghaladó áron svájci frankért yette át. — A Bauxit Trust A.-G. részvényesei e'ővételi jogukat 1924. január 21-től január 31-ig bezáróan az Angol— Magyar Bank értékpapirpénztáránál a rendes pénztári órák alatt gyakorolhatják. — A Fábián-féle vas- és fémárugyár rt. igazgatósága a legutóbbi közgyűlés által elhatározott alaptőke felemelést a következőképen viszi keresztül: A régi részvényesek 2:1 arányban vehetik át az uj részvényeket darabonként 3000 korona lefizetése ellenében. E részvények az 1923-as üzleti év osztalékában szintén részesednek. Az elővételi jog ez évi január hónap 14-től ez évi január hó 22-ig bezáróan gyakorolható Politzer, Roscnberg • és Társa banküzlet betéti társaságnál (Budapest, V., Árpád-u. R.l. Az igazgatóság mai napon tartott ülésén a társaság elnökévé a legutóbbi közgyűlésen uj igazgatósági tagul megválasztott Kohner Willy bárót választatta meg. — Uj vegyipari részvény a tőzsdén. A Magyar Országos Középponti Takarékpénztár érdekkörébe tartozó Labor gyógyszer- és vegyészeti gyár részvényei e hónap 15-én kedden kerülnek a Központi Váltóüzlet rt. utján tőzsdei bevezetésre. A Labor üzemének céljaira még 1918-ban megvásárolta az országos hirii Kochmeister-cég gyártelepeit, melyeket a legmodernebbül felszerelt és kibővített és ahol a gyógyszertárak és drogériák által szükségelt összes gyógyszerkészítményeket, gyógy- és pipereszappanokat, speciális gyógyszereket, valamint a lcgküJönfélébb ipar-vegyészeti és mezőgazda ság vegyészeti cikkeket gyártja. BDdapest 1924. Nvomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-utca 4 ). Felelős nyomdavezető: Nedeczkv László