Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 5. [r.]

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924. január Ív. A magvar problémáról, mint ismeretes, a belgrádi konferencián csak nagv általánosságban tárgyaltak. Adeverul, (Bukarest, jan. 11.). \ Svájcban Jean Bauler hirlapiró „Az európai béke uj veszedelme" cimen röp— iratot irt a magvar propagandáról. Szerinte __ez veszélyezteti Európa békéiét. „Szomszédjaik, akik ellen irányul ez az akció, elhanyagolták a feleletet. És roszszul tették. Tudván, hogy az igazság az ő réí-zükön van és hogy az egész világ meg van győződve róla, hogy 1919-ben Trianonban nekik igazságot szolgáltattak, azt mondják, hogy ez az igazság eléggé beszél maga helyett s nem szükséges további hangoztatása. De csalódtak, mert egv olyan régi közmondás, mint amilyen régi a világa mondja, hogv a jog nem ér semmit önmagában, ha nem élnek vele. Ennek a SZÍVÓS propagandának eredményeként Svájcban azt a nem mindennapi látványt kell elszenvednünk, hogv egv igazásgos tényt egyesek hogv mutatnak be a zsákmányolás és erkölcstelenség munkájaként." A svájci újságíró egészen indignálódik, hogy a magyarok, akik annyi időn át milliókra menő népeket nyomtak el, ma áldozati pózban mutogatják magukat és merik a tisztességes emberek szimpátiáját kérni." Az Adeverul részletesen ismerteti ezt a mindenesetre kisantant megbízásból készült hitvány röpiratot, amely a berni magyar követségtő] nyert adatokra hivatkozik, hogv 1921-ben Magyarország 2,268.000 propagandakönyvet és térképet exportált s ennek 80—90 százalékát a Magvarországtól elvett területeken terjesztette el. A röpirat ismertetése után a cikkíró sürgeti a román kormány ellenpropagandáját, mert ha a magyarok ,,igazságtalan" követeléseik érdekében az európai közvéleményt meggyőzik a trianoni szerződés módosításának szükségességéről, nagyon sok vérbe fog kerülni Romániának „jogai megvédése". Tehát most kell minél több pénzt rászánni, hogv ellenpropagandával teljesen elszigeteljék a világ részvététől Magyarországot. Szlovenszká Politika, (Pozsony, jan. U). A lengyel-magyar barátságról azt irja. hogv a magvar pentrinek a lengyel nemesekkel való „ostoba" barátkozása mindenki előtt ismeretes. Ez a barátkozás Belicskának varsói követté történt kinevezése által uj lendületet kapott. Belicska volt magyar honvédelmi minisztert Londonban és Párisban igen jól ismerik és nagyon jól tudják varsói küldetésének tulajdonképpeni célját. A nagyhatalmak Belicskának a cseh köztársaság ellen való intrikáit bizalmatlansággal nézik. Tarnovszkv gróf unokahugának, Eszterházv Lujzának elfogatása a lengyel és magvar gentri részéről a cseh köztársaság ellen intézett intrikának az eredménve. Természetes, hogv a Javorinának kedvezőtlen elintézése a lengvel külpolitikára sem maradhatott minden hatás nélkül. Unger Ferenc „Szlovák"-ja újból megjelent a láthatáron, holott már be volt szüntetve. A galíciai lengvel nemesek ostobasága — irja a lap — köztársaság ellen intézetik inlrikával annyira megv, hogv a krakói sajtó okmányokkal akarja bizonyítani azt. hogv a csehszlovák köztársaság bolsevizálja a lengyel munkásságot. A nagyhatalmak ebből ugvis csak azt látják, hogv a lengyelek eljenünk milv ostoba eszközökkel, hamis okmányokkal dolgoznak. Maguk a prágai lengyel delegátusok fejüket csóválták, amidőn a hamis okmányokkal űzött propagandáról tudomást SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Irta: Hilscher Rezső dr. Yv. A gyermek és fiatalkornak munkájának szabályozásánál követelte a kongresszus, hogy a tizenötödik életév betöltése előtt, a gyermekek eltiltassanak minden keresetszerü tevékenységtől és eddig azi ideig minden gyermek tartozzék a népiskolát látogatni. A 15—18 év közötti fiatalkorúak napi munkaideje nyolc óránál több nem lehet és négy órai megszakitásnélküli munka után legalább máslléi órai pihenő engedélyezendő. A fiatalkorú által a szak- és továbbképző iskolában eltöltött idő a munkaidőbe 'beszámítandó. A tizennyolc évei alóli fiatalkorúak, kivétel nélkül, vasárnapi munkaszünetet élveznek. A felnőtt emberek munkaidejének kérdésében a kongresszus a nyolcórás munkanap behozatalát követelte, s ahol ez a kívánság átmenetileg nem valósitható meg, ott a maximális munkanapot ezt megközelítő időtartamban kell megállapítani. Ameddig a törvényhozás a maximális munkalapra vonatkozó intézkedések alól kivételeket engedélyez, pontosan és világosan meg kell állapítani a napról-napra tejesithető túlmunka időtartamát. A női munka védelme tárgyában a kongresszus valameinyi munkásnőre és alkalmazottra kiterjedő, hatásos védelmet biztosító, törvényhozási intézkedések* t követelt. A női munkás maximális munkanapja 8 óránál, munkahete 44 óránál hosszabbra nem terjedhet. A munka szombaton délbei 12 órakor fejeződik be, ugy, hogy a női munkás hetenkint legalább 42 órás. egybefüggő pihenő osztályrészese. A lebetegedés előtt és után a munkásnők, összesen nyolc héten át, iparilag iein foglakoztathatók s ebből a pihenőből legalább hat hétnek a lebetegedés utáni időre kell esnie. Törvényben jelölendők meg azok a munkakörök, amelyekben terhes állapotban lévő nők nem dolgozhatnak. A nyolc heti szülési munkaszünet alatt az állam, vagy a község által támogatás biztosítandó, amely semmiesetre sem lehet kisebb, mint az eddig keresett munkabérnek összege. A földmunkásnők teljesen azonos elbánásban részesittessenek a többi munkásnővel. Egyeilő értékű munkáért a nők részére is a férfiakéval azonos összegű munkabér biztosítandó. A háziiparban alkalmazott nők védelmének megtárgyalását egy közelebbi kongresszusra halasztották. Az éjszakai munkát a kongresszus, az esti 8 és reggeli hét óra közötti időben, mindkét nem számára, eltörölni kiválta. Kivételeket csak oly ,",7P_p].v,p lehpt enET'HéV-pzni implyek technikai okokból, megszakítás ekkor is az üzemnek csupán abban a munkakörében, amelyre nézve ez a technikai ok érvényben van. A munkásokal az ilyen üzemekben is csupán akkor szabad éjszaka foglalkoztatni, ha ebbe önként beleegyeznek. Fiatalkorúak és nők túlmunkára nem alkalmazhatók. Felnőtt férfiak is csak kivételes esetekben végezhetnek túlmunkát és akkor sem szabad a túlmunkának abba az időpontba átnyúlni, amely már a fentiek értelmében, éjszakai időnek számit. Túlmunka engedélyezésének esete akkor következik be, ha az üzemet előre nem látott esemény veszélyezteti és ebből a vállalkozónak, vagy a munkásnak jelentős kára származhat. Az olyan üzemekben, amelyeknek természete a megszakítás nélküli munkát irjta elő, a munkások három csoportban dolgozhatnak naponkint s egv-egv csoport munkaideje a nyolc órát meg nem haladhatja. Az egészségre káros üzemekre vonatkozólag kívánta, hogy az ilye leknek megkezdése csak akkor engedélyeztessék, ha valamennyi előirt óvórendszabálynak megfelelnek. Fiatalkorúak és nök ilyen üzemekben egyáltalán nem alkalmazhatók. A napi munkaidőnek itt nyolc órán alól kell maradnia, de ennél több semmiesetre sem lehet. A munkások időnkint orvosi vizsgálatra bocsájtandók. Az ilyen Üzemekbe i dolgozó munkásnak egészségében vagy életében szenvedett károkért a munkaadó törvényes felelősséggel tartozik. Az egészségre rendkívül kártékony anyagok használata eltiltandó abban az esetben, ha a hatás megakadályozása nem lehetséges. A követelt mu íkásvédelmi rendszabályok keresztülvitele érdekében szükségesnek tartotta a kongresszus az egységes ipari felügyelet megszervezését, amely ugy a nagy- és kisiparra, bányászatra, mint a háziiparra, kereskedelemre, közlekedésügyre, és mezőgazdasági iparra kiterjed. A szükséges tisztviselők a szakemberek sorából választandók, ezek segéderőinek pedig a munkáskörökböl kell kikerülnie. Minden üzemben legalább félévenkint ellenőrzés tartandó. Ezeknek a tisztviselőknek évi jelentése, hivatalos uton. nyilvánosságra hozandó. A mezőgazdasági ipar körében külön felügyelőket kell alkalmazni, mig a női munka ellenőrzését részben a női munkásnők sorából választott felügyelők végzik. A munkások, munkásnők és alkalmazottak szabad egyesülési joga elismerendő, ugyancsak elismerendő a munkásszervezetek, titkárságok és kamarák ama joga, hogy a munkásvédelmi rendszabályok megtartását külön is ellenőrizzék. Az általános, egyenlő, titkos választói jog bevezetendő, hogy ezáltal biztosittassék a munkásosztálynak a parlamentre való befolyása. Életrevaló agitációt kell folytatni a munkásvédelem érdekében, a szakszervezeti és politikai élet terén, lapokban és folyóiratokban, mindenekelőtt r^dig a törvényhozásban. A nemzeti és nemzetközi munkás* védelmi törvényhozás előmozdítása