Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - Ruténföld egyetlen nagymegye lesz

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1924. január 17kezdetek uián az idén indult meg nagyobb terjedelemben és állítólag nyolc millió pud halat eredményezett. A kirgiz-köztársaság ipara nagyon kezdetieges. A rideiovi ezüst- és ólombányák tőkehiány folytán szünetelnek. A szénbányászat is alig mozog. Na gyobb eredményt a sóbányák és a nafta-források mutatnak. Utóbbiiak havonként 500.000—700.000 pud naftát szolgáltatnak. A huszonhat bőrgyár egy része már megint dolgozik. Az országban van három árutőzsde: Orenburg, Szemipolatinszk és Petropavlovszk városokban. Fő cikkeik: liszt állati nyersanyagok és kézmüáruk. A lakosság azonban nagyon szegény és az utóbbiaik magas árait nem tudja megfizetni. A külkereskedelmi népbiztosság már rég ideje kísérletezik, hogy közvetlen kereskedelmi öszszeköttetésbe lépjen Kínával és ebből a célból négy ügynökséget is létesített már. Készíti a viziutat is a külföldi forgalomra az Irtisen, Obon és Karitengeren át, de tőkehiány miatt a közlekedés még nem indulhatott meg és Középázsia steppéje nem nyílhatott meg a közvetlen külföldi forgalomnak. A másik középázsiai állam Turkesztán. Ennek a békében óriási jelentősége volt gazdaságilag, mert az orosz gyapotipar nyolcvanöt százalékát ő látta el nyersanyaggal. A gyapotültetvények félmillió desz ja Unnál nagyobb területet foglaltak el. Tavaly már ennek alig egytizedén folyt a termelés. A kormány azonban azóta energikus rendszabályokkal megfékezte a kóbor rablókat és helyreálldttatta a régi öntözőcsatdrnahálózatot s igy sikerült az idénre 152.000 deszjatin földet fogni be gyapottermelésre. Az ültetvények' Szyr Darja és Szamarkand vidékén álltak helyre, az eddigi főgyapottermelő központ. Fergana azonban még alig ludla tizenhárom százalékát visszaszerezni egykori fívapotterületének. Itt a háboruelőtti 219.000 gazdaságból 36 ezer teljesen elpusztult, 150.000 marhaállomány nélkül van. A kormány azonban reméli, hogy 1924-re ujabb kétmillió deszjatint belekapcsol az öntözőhálózatba és ebből a régi 300.000 deszjatint biztosíthatja a gyapottermelésnek. A turkesztáni kormány számítása szerint a csalornahálózat helyreállítása és kibővítése kifizeti magát az első két év gyapotterméséböl. A külföldi gvapotot most Moszkvában pudonként harminc cservoneccel fizetik, a turkesztáni tehát huszonhéttel könnyen piacra vihető s ebben már benne van a megfelelő százalék a vízmüvek költségre. A turkesztáni kormány az idén november elsején terjesztette be jelentését a .szovjetköztársaságok pánorosz végrehajtó bizottságához az ország mezőgazdasági állapotáról. A jelentés szerint 1914-ben Turkesztán terméseredménye 486 millió rubelra rúgott. 1923-ban csak 161 millióra. Az idei termés a körülbelül hatmillió főnyi lakosság szükségletére nem elég. Megmüve'c<: nlntt volt az idén má«fólmiliió deszjatin, ebből gabonanemii termett közel 1.200.000, főzelék 41.000, mesterséges takarmánv 82.000, szőlő 16.000. gyapot 152.000 deszjatinon, mig kerti müvelés alatt állt 15.000 deszjatin. Az állatállomány az utolsó békeévben 24,000.000 darabot tett ki, az idén leesett hat és félre, s ennek is háromnegyede kis állat. A kormány véleménye szerint ezt a területet cserekereskedés utján olcsó gabonával kellene ellátni, hogy nagyobb területek szaba- i dúljanak fel a gabonatermelés alól és rendezkedhessenek be gyapjuültetvényekre. A kereskedelmi élet is emelkedőben van. A nemrég alapított Középázsiai Kereskedelmi Bank, melynek alaptőkéje 7,000.000 aranyrubel, nemcsak székhelyén, Taskenden, hanem az egész országban mindenütt élénk tevékenységet fejt ki. Az idén megnyílt egy második bank is: a Középázsiai Gazdasági Bank, mindkettő félig Perzsiával és Afganisztánnal kezdett áruforgalmat és máris másfélmillió aranyrubelt tesz ki az ezirányu kereskedelmi mérleg. Természetesen a háboruelőtti 63 millió rubel évi forgalomhoz képest ez most még számba sem jöhet. A belföldi kereskedelem tavaly óta megkétszereződött és forgalmát hatvanmillió aranyrubelre teszi a fentemiitett jelentés. Turkesztán köztársaság jövő évi állami költségvetése 8.611.763 aranyrubel bevételt és 18,126.657 aranyrubel kiadást irányoz elő. Vagyis a várt deficit kilenc és félmillió. Az idén az adók tízmilliót jövedelmeztek. Minden városi lakosra 3 rubel 43 kopek, falusira 1 rubel 77 kopek esett, ami egyharmaddal kevesebb, mint a háború előtt. Turkesztán ipara csak helyi jelentőségü; mindössze bőr-, gyapot- és dohánygyárai jelentenek valamit. A még kellőleg fel nem szerelt köszénbányák és naftaforrások is csak a helyi szükségletet szolgálják. Az állam alapított 259 fogyasztási. 346 mezőgazdasági termelő- és 200 egyéb szövetkezetet. A tagok száma azonban együttvéve is alig pár százezer. Ezek az első nem propagandacélra készült, tehát nagyjában megbízható adatok az újjáéledő orosz birodalom legelzártabb részéből. Ha a többi terület is legalább ilyen arányban megkezdte a termelést, el lehet hinni, hogy a reorganizáció már megindult. De az is bizonyos, hogv évtizedekre lesz szükség, mig legalább a háborút közvetlen megelőző idők szintjét eléri az uj Oroszország. <XX><XX><>C><X>C><X><X><XK>00 Ruténföld egyetlen nagymegye lesz A nemzeti demokrata Lidovc Noviny szerint a belügyminisztérium a rutén 1 öleli megyebeosztás reorganizációját készíti elő. Egész Ruténföldet, mely eddig három megyéből állott, eyy menyévé egyesítik, melynek Munkács lesz a székhelye. A parlamenti választásokat állítólag rövid időn belül kiírják. I de az időpont még nincs megállapítva. Epves újsághírek szerint a választásokat februárban iriák ki s a kiírás után iövidesen meg fogák ejteni. A földreformot szintén hamarosan végre akarják hajtani. Azt Ls tervezik, hogy a fontosabb városokkal telefonösszeköttetést létesítenek. j Olasz könyv Jugoszláviáról A X v Lássuk ezek után, mit ir Randi Jugoszláviának Romániához való viszonyáról. Már jeleztük, hogy a párisi konferencia hálából az egész Bánságot Romániának ítélte oda. Történt azonban, hogy Wilson ideológiája, Szerbia követelése arra indították a párisi békekonferenciát, hogy ezt az igéretét megszegve, a Bánságot Szerbia és Románia közt felossza. Bratianu lemondott, de Take Janescu külügyminiszter engedékeny szellemet vitt a tárgyalásokba, amelyek végre is eredményre vezettek. Románia azzal érvelt, hogy a szerbek csak az utóbbi időkben vándoroltak be a Bánságba, melyet azelőtt kizáróan a románok lakták. (?) Jugoszlávia, amely pedig ugyanezt az érvet használta Felső-Karinthia és Klagenfurt odaítélése alkalmából, most már csqk sztratégiai és ethnográfiai okokat tudott felsorakoztatni a maga igaza mellett. A párisi konferencia, hogy végre is dűlőre juttassa ezt a kényes kérdést, az egész Bánságot három részre osztotta. Romániának itélte az egész terület hegyes-dombos kétharmad részét, Szerbiának a nyugoti sík földet, Torontált — nehogy Románia határa közvetlenül Belgrád fölé érjen, — mig a Tisza ési a Maros összefolyásánál levő kis csucskövet Magyarországnak juttatta. Azi igy megvont demarkációs vonal azonban az egyik érdekelt félt sem elégíti ki, katonai szempontból pedig egyáltalán tarthatatlan. De eltekintve a sztratégiai okoktól, az a határ megbontja a gazdasági egységet és nem szünteti meg a nemzeti irredentizmust. Csak éppen a szerb-román viszonyra szorítkozva, észrevesszük, hogy az a temesvár-báziásd vasúti fővonalat megszakítja. A két jellegzetesen német várost: Versecet és Fehértemplomot Jugoszláviához csatolta, mig a vonal többi része és a végállomás: Báziás, már Romániáé. A románok Fehértemplomot ma is „Biserica Alba" néven nevezik, mig a szerbek azért is a ',,Bela Crkva" elnevezést használják, mert itt született nagy hadvezérük: Putnik vajda. A határ ily módon való megvonása következtében állitóan 60.000 szerb került román, viszont 80.000 román jugoszláv uralom alá. Már pedig ez a helyzet annyival inkább súlyosabb, mert Romániának különben is már több százezer alattvalója lakik szerb földöi és Macedóniában, akiket a szláv tenger már-már elnyeléssel fenyeget. A Szerbiában élő románoknak ugyanis nincs sem iskolájuk, sem templomuk, de még román iskolakönyvük és újságjuk sincsen. Pasics, aki a szerb nyelvet sajátságos akcentussal beszéli, román területen, a bulgár határ közelében, a Zajecar-kerületben született; ellenfelei ezért sokszor ..a bulgár" jelzővel illetik. A Macedóniában élő úgynevezett ,,kuc6-oláhok" számát a románok százezerre becsülik, a szerbek félannyira. Ezt a rég vajúdó kérdést a Bánkié, miatt támadt nézeteltérés ismét föl-