Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 3. szám - Orosz Középázsia
Csütörtök, 1924. január 17. MAGYAR KÜLPOLITIKA alkotmányban lefektetett kisebbségi és nivelláló polgári jogok betartását. Nem kell félnünk, hogy irredentáknak neveznek, ha a németek mellett a magyarokkal, szerbekkel, zsidókkal, ruthénekkel, oroszokkal, bolgárokkal és törökökkel közösen törekszünk teljesített állampolgári kötelességeink fejében a politikai jogokra! A jugoszláviai németek példájára való hivatkozás után kiemeli a cikkíró, hogy a kormány szervei egyik kisebbséget a másik ellen fogják kijátszani, majd a következő szavakkal fejezi be cikkét: Mint kisebbség, csak egy paktumot köthetünk, a nemzeti kisebbségek blokkjának paktumát. A HÉT KRÓNIKÁJA jan. 8. Megnyílt a francia kamara rtendes ülésszaka. Andricux korelnök az ülést beszéddel nyitotta meg, melyben a tartós békét követelte és kijelentette, hogy a népszövetség nem 'képes a békét gyakorlatilag biztosítana, marti ehhez nem rendelkezik elég eszközzel. Ezután négff elnököt, három háznagyot és rnyolc titkárt választottak. Elnökül ismét Baoul Peret-t választották meg. jan. 9. Az angol parlament megnyílott. MacDonald a hivatalos ellenzék vezére, a jövő miniszterelnöke elmondotta programmbeszédét. Kijelentene, hogy a munkáspárt helyre akarja állitani a békét, tökélletesiteni akarja a> népszövetség intézményét, hogy a nemzetközi igazságosságot érvényesitihesse, végül el akarja hárítani azokat az akadályokat, amelyek az orosz szovjetkortmáiny elismerésének útját állották. jan. 10. Délelőtt unegnyilt a kisantant belgrádi konferenciája, melyen Duiea román, Nincsics szerb és Benieis esteli külügyminiszterek vészinek részt. A konferencián megtárgyalják: a cseh-írancia szerződést, az angol jegyzékét!, nvelyben Anglia számonk'éri a kisantant államainak Franciaországtól felvett fegyverkezési kőlcsömeit és a magyar kölcsönt. A pfalci szeparatisták vezérét Henz-pt Speyerben meggyilkolták- Ez alkalommal még négy szeparatista vezető férfit öltek meg. Az OTOSZ kormány, miután az odesszai orosz-román gazdasági tanácskozás megszakadt, elnta'sitoil'.a a román delegátusok javaslatát, mely az oroszokat Salzburgba hívta politikai kérdésiek megvitatására. A moszkvai kormány kijelentette, hogy helyze'le nem engedi meg, hogy Romániával külön politikai tanácskozást kezdjen, jan. 11. De lá Rocca átadta Hösch német ügyvivőnek a francia kormány válaszát memorandum formájában a december 24-iki német jegyzékre és kijelentette, hogy a kormány jelen válasza nem kívánja elvágni a további tárgyalások fonalát és Poincaré fenntartja dec. 15-én tett nyilatkozatát, mely szerint minden Németország részéről tett javaslatot a legrészletesebben és a legnagyobb jóindulattal megvizsgál. Ezzel egyidejűleg Jarrcs belga külügyminiszter is átadta Brüsszelben a német ügyvivőnek a belga kormány válaszát, melyben kijelentik, hogy Fr:inp;íinr<i7:)owMl pfTviill hsilnnHAai megkönnyíteni a ruhr-vidéki megszállás könnyítéseit. A belgrádi konferencia első összejövetele délután félhat órakor volt a miniszterelnökség palotájában Pasics elnöklete alatt. Az első tárgy a nemzetközi politikai helyzet volt. A külügyminiszterek megállapították nézetük teljes egyezéséi. A kisantant, mint szervezet a béke fenntartása céljából folytatni óhajtja gazdasági kapcsolatait és minden szövetségesével való együttműködését. El van határozva arra, hogy minden olyan politikai irányt, amely a szerződések fenntartására és a béke konszolidálására irányul, támogat. jan. 12. A belgrádi konferencián pattant ki, hogy Olaszország és Jugoszlávia mindent előkészítettek, hogy szövetségi szerződést kössenek egymással. Ezt a szándékukat a belgrádi konferencián hozták nyilvánoságra. A szerződés főbb megállapodásai: 1. Jugoszlávia elismeri Olaszország szuverénitását Fiúmén, viszont Olaszország elismeri Jugoszláviáét ss Barosskikötőn és a Deltán. Jugoszlávia jogot nyer arra, hogy a fiumei kikötőt ötven évig használhassa. 2. A két állam garanciaszerződést köt, mely szerint a két állam a mostani középeurópai politikai helyzetet a békeszerződés értelmében fenntartja. Benes. Duca és Nincsics a belgrádi konferencián folytatták a magyar kölcsönről való eszmecseréjüket. Miután az erre vonatkozó jegyzőkönyveket megvizsgálták, megegyeztek ama döntések tekintetében, amelyek a még fennálló nehézségek kiküszöbölésére szükségesek. Ezekután a konferencia délben félegy ólakor bezárult. A görög kormány végleg megalakult. A miniszterelnökséget tárca nélkül Venizetosz vette át. Az angol kormány a francia kormány tiltakozása ellenére a müncheni angol főkonzuli a viszonyok megvizsgálására Pfalzba küldte. jan. 13. Párisban megnyílott a szakértői értekezlet, amelyen a német valuta stabilizálását és a gazdasági viszonyok rendezését Iűzték ki célul. A programmot megállapították az amerikai delegátusok hozzájárulásával. jan. 14. Anglia és Franciaország ellentétbe kerültek a pfalzi szeparatista mozgalom miatt. A pfalzi autonóm kormány de facto elismerését' az angolok meghiúsították. Poincaré Creive angol nagykövettel hosszabb tanácskozást folytatott, melynek főtárgya az angol kormány kívánságára Pfalz tartományban foganatosítandó vizsgálat ügye volt. A vizsgálattal az angol kormány Clive müncheni angol fő konzult bizta meg. .<X><X><5>0<><>0<><><>^^ Megalakult az uj szász kormány Drezdából jelentik: Held miniszterelnök az országgyűlés mai ülésén bemutatta az uj kormányt, amely a következő tagokból áll: Müllcr (szociáldemokrata) belügyminiszter, Kaiser (német nemzeti néppárt) oktatásügyi miniszter, Düngcr (német nemzeti néppárt) igazságiigyminiszter. Reinhold (demokrata) pénzügyminiszter, Elser (szociáldemokrata) munkaügyi mi niszter. A gazdaságügyi minisztériumot egyelőre a miniszterelnök maga vezeti. N« Orosz Középázsia Amint a békében legkevésbbé ismert része volt ez az óriási terület a nagy orosz cári birodalomnak, épp annyira ismeretlen, maradt Szovjetoroszország kebelében is. Annyit tudunk, hogy a forradalmak után az orosz politikai hatalom egyelőre teljesen megszűnt ott és maga a mohamedán lakosság vette kezébe valamilyen rend ujramegalapozását. mig végre a Moszkvától támogatott kommunista irányzat megint erőre nem jutóit. 1920 augusztus 20-án a szovjetek tanácsa Szemipalatinszk, Akmolinszk, Turgai és Uralszk kormányzóságokat. Transzkaspia. Asztrachán és Omszk egyes részeit autonóm kirgiz-köztársaságnak ismerte el, 1921 április 11-én egy másik rendelet Turkesztán köztársasággá olvasztotta össze a Szyr-Darja, Szeniirecsenszk, Fergana, Transzkaspia és Amu-Draja vidéket. A kirgiz-köztársaság hatalmas területének csak északkeleti része — a?, egész terület egyhaimada — alkalmas mezőgazdasági termelésre. A többi kétharmad síeppe és puszta, melyen a nomád törzsek állattenyésztéssel foglalkoznak. A politikai zavarok a- nomádok nagy részét annyira nyugtalanították, hogy tovább vonultak a kevésbé hozzáférhető pusztákra, sót egyesek nyájaikat mongold területre hajtották át. Hozzávetőleges becslés szerint az utóbbi években a nyájak egynegyed része került igy kelet filé a határontulra. Minthogy pedig az utóbbi két télen fellépett a kirgiz vidékeken a legelők eljegesedése, az állatállomány ma már legfeljebb harminc százalékát teszi ki a világháboruelőttinek. Ezen a területen nagyjelentőségüek voltak mindig az országos vásárok, különösen Üileben és Temireben, mert a nomád pásztorok ezeken szerezték be szükségleteiket és vadászkellékeiket cserekeresked's alapján. A forradalom óta teljesen megszűntek a vásárok, az utóbbi két évben azonban újra megindultak. Az orosz külkereskedelmi hivatal az idei télre már az alábbi készletek beszerzését remélte a vásárokon: 836.000 darab vadbőr, 900.000 drb marhabőr, 16.000 drb marhabél és 8200 pud lószőr. Ezek helyett azonban mindössze 77.500 vad. 290.000 marhabőr. 3000 drb bél és 2000 pud lóször jött be. A külkereskedelmi hivatal a kudarcot annak tulajdonítja, hogy a kirgizekkel és a helyi viszonyokkal ismerős magánkereskedők vásárolták össze a készleteket az állam elöl. A kirgiz síkságon orosz bevándorlók már régen meghonosították a foWmivelést is. 1913-ban 3.3 millió deszjatin föld volt mezőgazdasági mivelés alatt, ma csak a fele. A terméseredmény itt is aránytalanul csekély. A mostani nyáron 7—20 pud gabona került be deszjatinonként. holott a háboruelötti átlag 60—80 pud volt. Ebből a gyenge termésből nemhogy kivitelre jutna, hanem még a helyi lakosság szorul rá az ország más részéből való gabonaszállitmányokra. A nagyjelentőségű Kaspi Ici'geri halászat két évig teljesen szünetelt. Csekély