Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - Orosz Középázsia

Csütörtök, 1924. január 17. MAGYAR KÜLPOLITIKA alkotmányban lefektetett kisebbségi és nivelláló polgári jogok betartását. Nem kell félnünk, hogy irredentáknak ne­veznek, ha a németek mellett a magya­rokkal, szerbekkel, zsidókkal, ruthé­nekkel, oroszokkal, bolgárokkal és tö­rökökkel közösen törekszünk teljesített állampolgári kötelességeink fejében a politikai jogokra! A jugoszláviai néme­tek példájára való hivatkozás után ki­emeli a cikkíró, hogy a kormány szer­vei egyik kisebbséget a másik ellen fogják kijátszani, majd a következő szavakkal fejezi be cikkét: Mint kisebb­ség, csak egy paktumot köthetünk, a nemzeti kisebbségek blokkjának pak­tumát. A HÉT KRÓNIKÁJA jan. 8. Megnyílt a francia kamara rtendes ülés­szaka. Andricux korelnök az ülést be­széddel nyitotta meg, melyben a tartós békét követelte és kijelentette, hogy a népszövetség nem 'képes a békét gyakor­latilag biztosítana, marti ehhez nem ren­delkezik elég eszközzel. Ezután négff el­nököt, három háznagyot és rnyolc titkárt választottak. Elnökül ismét Baoul Peret-t választották meg. jan. 9. Az angol parlament megnyílott. Mac­Donald a hivatalos ellenzék vezére, a jövő miniszterelnöke elmondotta pro­grammbeszédét. Kijelentene, hogy a munkáspárt helyre akarja állitani a bé­két, tökélletesiteni akarja a> népszövetség intézményét, hogy a nemzetközi igazsá­gosságot érvényesitihesse, végül el akarja hárítani azokat az akadályokat, amelyek az orosz szovjetkortmáiny elismerésének útját állották. jan. 10. Délelőtt unegnyilt a kisantant belgrádi konferenciája, melyen Duiea román, Nincsics szerb és Benieis esteli külügymi­niszterek vészinek részt. A konferencián megtárgyalják: a cseh-írancia szerző­dést, az angol jegyzékét!, nvelyben Anglia számonk'éri a kisantant államainak Franciaországtól felvett fegyverkezési kőlcsömeit és a magyar kölcsönt. A pfalci szeparatisták vezérét Henz-pt Speyerben meggyilkolták- Ez alkalom­mal még négy szeparatista vezető férfit öltek meg. Az OTOSZ kormány, miután az odesszai orosz-román gazdasági tanácskozás meg­szakadt, elnta'sitoil'.a a román delegátu­sok javaslatát, mely az oroszokat Salz­burgba hívta politikai kérdésiek megvita­tására. A moszkvai kormány kijelentette, hogy helyze'le nem engedi meg, hogy Romániával külön politikai tanácskozást kezdjen, jan. 11. De lá Rocca átadta Hösch német ügy­vivőnek a francia kormány válaszát me­morandum formájában a december 24-iki német jegyzékre és kijelentette, hogy a kormány jelen válasza nem kívánja el­vágni a további tárgyalások fona­lát és Poincaré fenntartja dec. 15-én tett nyilatkozatát, mely szerint minden Né­metország részéről tett javaslatot a leg­részletesebben és a legnagyobb jóindu­lattal megvizsgál. Ezzel egyidejűleg Jarrcs belga külügyminiszter is átadta Brüsszel­ben a német ügyvivőnek a belga kor­mány válaszát, melyben kijelentik, hogy Fr:inp;íinr<i7:)owMl pfTviill hsilnnHAai meg­könnyíteni a ruhr-vidéki megszállás könnyítéseit. A belgrádi konferencia első összejövetele délután félhat órakor volt a miniszter­elnökség palotájában Pasics elnöklete alatt. Az első tárgy a nemzetközi politi­kai helyzet volt. A külügyminiszterek megállapították nézetük teljes egyezéséi. A kisantant, mint szervezet a béke fenn­tartása céljából folytatni óhajtja gazda­sági kapcsolatait és minden szövetsége­sével való együttműködését. El van hatá­rozva arra, hogy minden olyan politikai irányt, amely a szerződések fenntartá­sára és a béke konszolidálására irányul, támogat. jan. 12. A belgrádi konferencián pattant ki, hogy Olaszország és Jugoszlávia mindent elő­készítettek, hogy szövetségi szerződést kössenek egymással. Ezt a szándékukat a belgrádi konferencián hozták nyilvá­noságra. A szerződés főbb megállapodá­sai: 1. Jugoszlávia elismeri Olaszország szuverénitását Fiúmén, viszont Olasz­ország elismeri Jugoszláviáét ss Baross­kikötőn és a Deltán. Jugoszlávia jogot nyer arra, hogy a fiumei kikötőt ötven évig használhassa. 2. A két állam garan­ciaszerződést köt, mely szerint a két ál­lam a mostani középeurópai politikai helyzetet a békeszerződés értelmében fenntartja. Benes. Duca és Nincsics a belgrádi konferencián folytatták a magyar köl­csönről való eszmecseréjüket. Miután az erre vonatkozó jegyzőkönyveket megvizs­gálták, megegyeztek ama döntések te­kintetében, amelyek a még fennálló ne­hézségek kiküszöbölésére szükségesek. Ezekután a konferencia délben félegy ólakor bezárult. A görög kormány végleg megalakult. A miniszterelnökséget tárca nélkül Veni­zetosz vette át. Az angol kormány a francia kormány tiltakozása ellenére a müncheni angol főkonzuli a viszonyok megvizsgálására Pfalzba küldte. jan. 13. Párisban megnyílott a szakértői érte­kezlet, amelyen a német valuta stabilizá­lását és a gazdasági viszonyok rendezé­sét Iűzték ki célul. A programmot meg­állapították az amerikai delegátusok hozzájárulásával. jan. 14. Anglia és Franciaország ellentétbe ke­rültek a pfalzi szeparatista mozgalom miatt. A pfalzi autonóm kormány de facto elismerését' az angolok meghiúsí­tották. Poincaré Creive angol nagykövet­tel hosszabb tanácskozást folytatott, melynek főtárgya az angol kormány kí­vánságára Pfalz tartományban foganato­sítandó vizsgálat ügye volt. A vizsgálattal az angol kormány Clive müncheni angol fő konzult bizta meg. .<X><X><5>0<><>0<><><>^^ Megalakult az uj szász kormány Drezdából jelentik: Held miniszter­elnök az országgyűlés mai ülésén be­mutatta az uj kormányt, amely a kö­vetkező tagokból áll: Müllcr (szociál­demokrata) belügyminiszter, Kaiser (német nemzeti néppárt) oktatásügyi miniszter, Düngcr (német nemzeti nép­párt) igazságiigyminiszter. Reinhold (demokrata) pénzügyminiszter, Elser (szociáldemokrata) munkaügyi mi niszter. A gazdaságügyi minisztériumot egyelőre a miniszterelnök maga vezeti. N« Orosz Középázsia Amint a békében legkevésbbé ismert része volt ez az óriási terület a nagy orosz cári birodalomnak, épp annyira ismeretlen, maradt Szovjetoroszország kebelében is. Annyit tudunk, hogy a forradalmak után az orosz politikai hatalom egyelőre teljesen megszűnt ott és maga a mohamedán lakosság vette kezébe valamilyen rend ujra­megalapozását. mig végre a Moszkvá­tól támogatott kommunista irányzat megint erőre nem jutóit. 1920 augusz­tus 20-án a szovjetek tanácsa Szemi­palatinszk, Akmolinszk, Turgai és Uralszk kormányzóságokat. Transz­kaspia. Asztrachán és Omszk egyes részeit autonóm kirgiz-köztársaságnak ismerte el, 1921 április 11-én egy má­sik rendelet Turkesztán köztársasággá olvasztotta össze a Szyr-Darja, Szenii­recsenszk, Fergana, Transzkaspia és Amu-Draja vidéket. A kirgiz-köztársaság hatalmas terü­letének csak északkeleti része — a?, egész terület egyhaimada — alkalmas mezőgazdasági termelésre. A többi két­harmad síeppe és puszta, melyen a nomád törzsek állattenyésztéssel fog­lalkoznak. A politikai zavarok a- no­mádok nagy részét annyira nyugtala­nították, hogy tovább vonultak a ke­vésbé hozzáférhető pusztákra, sót egyesek nyájaikat mongold területre hajtották át. Hozzávetőleges becslés szerint az utóbbi években a nyájak egynegyed része került igy kelet filé a határontulra. Minthogy pedig az utóbbi két télen fellépett a kirgiz vi­dékeken a legelők eljegesedése, az állatállomány ma már legfeljebb har­minc százalékát teszi ki a világhá­boruelőttinek. Ezen a területen nagy­jelentőségüek voltak mindig az or­szágos vásárok, különösen Üileben és Temireben, mert a nomád pásztorok ezeken szerezték be szükségleteiket és vadászkellékeiket cserekeresked's alapján. A forradalom óta teljesen megszűntek a vásárok, az utóbbi két évben azonban újra megindultak. Az orosz külkereskedelmi hivatal az idei télre már az alábbi készletek beszer­zését remélte a vásárokon: 836.000 darab vadbőr, 900.000 drb marhabőr, 16.000 drb marhabél és 8200 pud ló­szőr. Ezek helyett azonban mindössze 77.500 vad. 290.000 marhabőr. 3000 drb bél és 2000 pud lóször jött be. A külkereskedelmi hivatal a kudarcot annak tulajdonítja, hogy a kirgizekkel és a helyi viszonyokkal ismerős ma­gánkereskedők vásárolták össze a kész­leteket az állam elöl. A kirgiz síkságon orosz bevándor­lók már régen meghonosították a foW­mivelést is. 1913-ban 3.3 millió desz­jatin föld volt mezőgazdasági mivelés alatt, ma csak a fele. A termésered­mény itt is aránytalanul csekély. A mostani nyáron 7—20 pud gabona került be deszjatinonként. holott a háboruelötti átlag 60—80 pud volt. Ebből a gyenge termésből nemhogy kivitelre jutna, hanem még a helyi la­kosság szorul rá az ország más részé­ből való gabonaszállitmányokra. A nagyjelentőségű Kaspi Ici'geri halászat két évig teljesen szünetelt. Csekély

Next

/
Thumbnails
Contents