Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - Görögország uj kormánya - A francia-cseh szerződés

MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924.-január MfiGVAR HiruPCblTlKR ÉS VILÁGGAZDASÁG Fdelös szerkesztő: RADIS1CS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség : VIII. ken, Rökk Szilárd utca 31. Telefon: József 62-29 Szerkesztő;égi órák naponta d.u. 3 — 5-ig Kiadóhivatal : VIII., ker., Rökk Szilárd-atca 4. Telefon: József 23 - 84. f\z előfizet is ára : Egész évre: 14.000 K Fél évre: 7000 K Megyéd évre: 3500 K Egyes szám ára 350 K Külföldre kétszeres ár Laptulajűonos: Magj'ar Külpolitika lapkiadó vállalat. 0<X><X><XXXX^<X>0000<X>00<X><>0<> X Görögország uj kormánya Görögország sorsa kezd valamenynyire nyugvóponthoz közeledni. A görög népnek, ugy látszik, mégis igaza volt, amikor konszolidációjához elengedhetetlennek tartotta Venizelosz hazatérését. A választások alkalmával olyan bizalom nyilatkozott meg Venizelosz iránt, hogy hosszas habozás után az öreg államférfi végre mégis hazatért és átvette az ügyek intézését. Marseilleben hajóra szállván, igen hideg sört ivott és ettől gyomorbajt kapott, Ugy, hogy hazaérkezve, napokig betegeskedett. Betegségét mérgezési merényletnek tulajdonította a hazai sajtó és már számolt, hogy Venizelosz meghal vagy újra távozik az országból és a kibontakozás újból elhúzódik. Január 6-án jelent meg Venizelosz először, még betegen, a görög képviselőház ülésén. Belépésekor a zsúfolt ház szakadatlan ovációval fogadta. Pártja és a köztársaságiak előzetes megállapodása alapján egyedüli jelölt volt a Ház elnökségére. Az athéni lapok mind kiemelik, hogy beléptekor annyira sápadt volt, olyan betegnek látszott, hogy alig tudott helyére menni. Az első fölszólaló Papanasztáz volt, aki pártja nevében bejelentette, hogy az elnökségnél Venizeloszra fog szavazni, mert ez az egyetlen görög államférfi, aki a pártok fölött áll. Utána Hadzsikiriakosz. a forradalmi köztársasági frakció vezére beszélt, aki nem pártolta Venizelosz jelöltségét, de a szavazásban nem is vett részt. így 354 szavazat közül 345 Venizeloszra esetf, kilencen nem szavaztak. A beteg államférfi meg sem tudta várni a szavazás eredményét, csak utólag köszönte meg Írásban a választást. Betegen is folytatta azonban tanácskozásait a pártok vezetőivel. Kabinetalakitásra Russzosz tábornokot kérte föl. De igyekezett megnyerni a forradalmárokat is. A tiszteletére adott vacsorán Gonatasz volt miniszterelnök tósztjára felelvén, rámutatott, hogy ez a kormány mentette meg a hadsereget. Majd elmondta, hogy nem tudott ellenállni hazája hivő hangjának, de nem fog több ideig tartózkodni Görögországban, csak amig kitűzött célját eléri: véget akar vetni a polgárháborúnak. Döntsön minden *ek;ntetben az ország sorsáról a népakarat, de a többség ne éljen vissza a hatalmával. Aztán tárgyalásokat folytatott a liberálisok és köztársaságiak vezetőivel, majd a feloszlott konzervativpárti vezetőkkel: Zaimisszal, Eftaksz ásszal és Triandafdakosszal. Csak Plasztirász ezredes, a katonai forradalom megindítója vonult félre a politikai életből. Eredetileg Angliába akart utazni, de az athéni angol követ nem adott vízumot útlevelére. így elkeseredve, visszautazott szülőföldjére, Teszáliába, ahol a nép nagy ovációkkal fogadta. Kavalla város diszkardot küldött neki, a régens pedig személyesen nyújtotta át elutazásakor az üdvözítő rend nagykeresztjét forradalmi érdemeinek elismeréséül. A pártvezérekkel való tárgyalások azonban sehogysem akartak sikerülni. Zaimisz, majd Russzosz visszautasították a kormányalakítási megbízást. Papanasztáz, a republikánus unió elnöke, naponként fölkereste Venizeloszt, hogy a pártjától elengedhetetlen föltételül kikötött népszavazást sürgesse. Végre is Venizelosz a leghatározottabban kijelentette, hogy amennyiben január 12-én estig a kormányt meg nem alakítják, végleg elhagyja az országot. A határozott és kevés szó végül is hatott, Danglisz tábornokot, az utolsó miniszterelnökjelöltet is elejtették a pártok és Venizeloszt kérték föl a kormány megalakítására. Az uj kormány szombat este a következőképp alakult meg: Venizelosz miniszterelnök, tárca nélkül, Szofulisz belügyminiszter, Russzosz külügyminiszter, Kafandarosz igazságügyminiszter, Kondikosz hadügyminiszter, Kauvosz tengerészeti miniszter, Sztridisz gazdaságügyi miniszter, Millenosz földművelésügyi miniszter, Mihalakopulosz pénzügyminiszter, Sztudeszosz közlekedésügyi miniszter. Valaszosz közoktatásügyi miniszterA kormány tagjai rögtön letették az esküt. Állítólag márciusra készíti elő az uj kormány a népszavazást, mely dönteni fog Görögország államformájáról. Venizelosz lapja, az Elefteron Vima hihetőleg sugalmazott közleményt hoz, mely szerint Venizelosz szükségesnek látja a király távolmaradását az országból a népszavazás eldőltéig. A népszavazás két főkérdésre terjed ki; állást kell foglalni a mostani dinasztia mellett vagy ellen és a monarchikus vagy köztársasági államforma mellett. Ha a nép többsége a mostani dinasztiára szavaz, György királyt visszahívják az országba. Ha a királysági államforma kap többséget, de a jelenlegi dinasztiát leszavazzák, az ország uj királyt keres. Ha a köztársasági párt ér el többséget, a nemzetgyűlés szuverénnek nyilvánítva magát, uj alkotmányt dolgoz ki. Venizelosz elhatározta, hogy minden lehető módon biztosítja a népszavazás pártatlanságát és a szavazást ellenőrző vegyes bizottságba politikai ellenfeleit is beválasztatja. Hogy a királyság győzelme, de a mostani dinasztia bukása esetén kit hívnának meg a trónra, arról nem nyilatkozik a venizelista lap, pedig politikai körökben a régi dinasztiát már végleg bukottnak tekintik. Londoni beavatottak azonban biztosra mondják, hogy az angol kormány nem járul hozzá Arthur connaughti hercegnek akinek legnagyobb pártja van. a görög trónra lépéséhez, mert Anglia kötelezőnek ismeri el az 1863-ban kötött megállapodást, hogy a görög trónra angol, francia vagy orosz származású egyén nem ültethető. A balkáni viszonyokra jellemző az athéni lapoknak az a hire, hogy Zahorov Bazil, a hírhedt levantei bankár, aki jelenleg angol alattvaló, de állandóan Párisban lakik és a montecarloi játékbank részvénytöbbségét megszerezte, ajánlatot nyújtott be a nemzetgyűléshez az athéni királyi palota megvásárlására. A lapok szerint nagy modern játékbankot akar berendezni a palotában. <KX>0000<XX><X><X><>00<>000<>0000 X A francia-cseh szerződés (V—a.) A Benes dr. által Párisban megkötött francia-cseh szerződés Masaryk elnök párisi látogatása után senkit sem lepett meg különösebben. A meglepetés, ami a világsajtóban visszatükröződött, ép ugy nem volt egészen őszinte, mint ama hivatalos nyilatkozatok, melyekkel francia és még inkább cseh részről igyekeztek a szerződés „jelentőségét" Lecsökkenteni. Ez a szerződés régóta a levegőben lógott, ezt a szerződést joibb hiányában meg kellett kötnie Franciaországnak a csehekkel. Jobb hiányában! Mert egymagában, ugy ahogyan áll ma ez a szerződés, nem sokat ér. Se Franciaországnak, se Csehországnak. Utóbbinak csak gondot okoz és bajt hozhat egy olyan veszedelmesen szélsőséges politikát folytató nagyhatalommal társulni veszélyek esetére, mely mellől még a vele rangban, erőben, sőt érdekben egyenlő eddigi társai is ijedten húzódnak vissza. Azt pedig, hogy mit jelent Franciaországnak a csehek segítsége, alighanem nagyon felületesen vizsgálták meg, mert különben talán meg se kötötték volna a szerződést. A megállapodás — a bevallott megállapodás szerint is — közös fegyveres akcióra Németország mozgolódása adna okot. Nos, mit vár Franciaország a csehektől, — éppen a német rém elleni védekezésekor — amikor a cseheknek is ez a legsötétebb réme? A tizenhárom milliós köztársaságban négy milliónyi német él, akiknek jelentőségét emeli az, hogy a lakosság legintelligensebb és — ma még — legvagyonosabb részét teszik ki. A németségnek körülbelül nyolcvan képviselőié ül a prágai parlamentben, mellettük pedig ott ülnek a közös rossz sorsban osztozó tótság. magyarság képviselői, a kiknek a száma legalább harminc. A cseh hadseregben 46 százalék nemzetiség szolgál és el lehet képzelni, mi a gerincet képező cseh katonaság értéke, amikor a cseh hadügyminiszter a mult évi őszi hadgyakorlatok után a parla-