Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - A belgrádi kisantant-konferencia után

Csütörtök, 1924. január 17. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 vén, amely az útlevélen kívül a cseh vízumot is meg tudja szerezni, könynyebben utazhat el a budapesti beteg Karlsbadba vagy Franzensbadba, mint a kassai vagy aradi beteg Budapestre, mert az aradinak Bukarestbe, a kassainak Pozsonyba kell fordulnia vizűmért. Ehhez .jön még az, hogy a Budapestre megérkezetteknek a magyar hatóságok csak nagy nehézségekkel adnak itt tartózkodási engedélyt, tudok olyan esetet, midőn egy suiyos betegnek, akinek baja gyógyítása végett legalább 6—8 hétig kellett volna Budapesten maradnia, csak a belügyminisztérium adott, — írásbeli kérelemre — a rendőrségi két héthez még két hetet! Ezen a módon nem lehet megnövelni az idegenforgalmat, sem öregbíteni nemzeti vagyonunkat. A német fürdőhelyek s a bécsi gyógyintézetek nagy fellendülésüket az odaszokott idegeneknek köszönhették. Töméntelen fáradságba és munkába került ennek, a főként bécsi kivándorlásnak útját állani, végül azonban modern, minden kényelemmel berendezett intézeteink méltó versenytársai lettek a külföldi szanatóriumoknak, s nagyon sok kifelé igyekvőt tudtak itthon tartani. Nagyszerűen nekilendülő szanatórium és szállodaiparunknak most a közlekedési akadályok vetnek gátat. Pedig énnen most, tőlünk elszakadt magyarok, leginkább vágynak jönni hozzánk, s ezt a történelem által ránk kényszeritett szomorú konjunktúrát ki kell használnunk azzal, hogy szabad mozgást biztosítsunk a hozzánk törekvőknek. <x>o<xxxxx>oo<><>oooo<>oo<><x><c><x> Királyválság készül Bulgáriában? A belgrádá konferencia megnyílásakor érdekes szenzáció pattant ki a svájci sajtóban, Hitelesnek mondott forrásból jelentik a svájci lapok, hogy a bolgár kormány táviratbah fordult Ferdinánd volt bolgár cárhoz, kérvén, hogy térjen haza az országba s éljen ott, mint egyszerű polgár. A hír roppant izgalmat keltett szerb körökben. Amennyiben igaz, ez azzal magyarázható, hogy a Cankov-kormány qyenqének találja Boris királyt a trónra s uj. erélyesebb uralkodót keres. Cirill bolgár herceg különben már napokkal előbb Szófiába érkezett és tárgyalásokat kezdett az uralom átvételére. A bolgárok nem akarnak hűtlenek lenni a dinasztiához s hogy a két testvér versengését elkerüljék, újból Ferdinárídot akarják a trónra ültetni. A szerb sajtó nyíltan azt hirdeti, hogy a júniusi bolgár forradalom végső célja éppen Ferdinánd cár hazavitele volt s csak taktikából hallgattak azóta róla. Most azonban Ferdinánd elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy az ő életében megindult és diadalmaskodott forradalom után megtegye ezt az elhatározó lépést. <x>o<>c<x><xxx><>o<x>ooo<x><x><>o<x> A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGBA minden hó 1-től és 15-től kezdődően bármikor lehet előfizetni* A> belgrádi kisantant-konferencia után (G.) A külpolitikai kérdésekre még kellőleg be nem nevelt magyar napisajtó ritkán foglalkozott olyan terjedelmesen külpolitikai eseménnyel, mint most a január 10—13-án tartott belgrádi konferenciával. A napilapoknak ez a munkája feleslegessé teszi, hogy a tárgyalások menetéről és a konferencia külső lefolyásáról Írjunk, néhány megjegyzést azonban az egész konferenciára nézve nem mellőzhetünk. A belgrádi értekezleten a kisantantnak, mint egésznek semmiféle programmja nem volt, hanem mind a három államnak külön-külön volt egyegy speciális kívánsága, melynek általánossá tételével szerette volna a másik kettőt megnyerni. Soha világosabban nem látszott, hogy mennyire külön érdekek vezetik az utódállamokat s mennyire hiányzik minden érzelmi, sőt pozitív érdekegység ebből az alkalmi szövetkezésből, melyet alkotói mindenáron külön kozépeurópai nagyhatalomnak szeretnének feltüntetni. Csehország, illetőleg Benes a franciacseh szövetséget akarta volna általános kisantant-francia szövetséggé bővíteni. Románia, illetőleg Duca azt tervezte, hogy a kisantant követelésévé teszi a magyar kölcsönnel szemben azt a feltételt, hogy az 1919. évi magyarországi megszállás alatt elharácsolt értékek számlája semmisnek nyilvánittassék, illetőleg az óvatos megfogalmazás szerint Magyarország mondja ki kö*elezőleg, hogy hadiállapotban volt 1919-ben Romániával, a rablás tehát jogos hadizsákmánynak tekinthető. Szerbia, illetőleg Nincsics programmja az volt, hogy Bulgáriával széniben kisantant-állásfoglalássá emelje a szerb követeléseket. Minden egyéb tárgy csak mellékes volt. a három külügyminiszter mindegyikének csak a fenti speciális programún keresztülvitele volt a szivén. A francia-cseh szövetséggel együtt jár, mint annak posztulátuma, melyre Benes Párisban elkötelezte magát: az orosz szovjet de jure elismertetése. Benes kollégáival szemben meglehetős szerényen is viselkedett, hogy kívánságait velük honoráltassa. A másik két külügyminiszter ahhoz a , régi recepthez folyamodott, hogy előre megtámadtatta sajtójával szövetséges társait. A román sajtó viharosan tiltakozott az ellen, hogy a francia-cseh szövetséget Benes az egész kisantant nevében irta alá. Duca félhivatalos nyilatkozatot adott ki. hogy Románia a cseh külügyminisztert nem hatalmazta fel, mert ha akar, tud ő közvetlenül tárgyalni a franciákkal. A szerbek ellen pedig újra felmelegítették Bukarestben az összes hatáikiigazitási sérelmeket és a szerb fenhatóság alá jutott románok elnyomatását. Nincsics szintén nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a francia szerződéshez és hasonló támadásba kezdett Románia ellen a román fenhatóság alá jutott temesvári szerb püspökség ügyében. Ilyen atmoszférában indult meg Duca harminchatórás késése folytán jóval a kitűzött idő után a tanácskozás, melyre Lengyelország most már még megfigyelőt sem küldött, mint a sinaiaira Piltz Jeromos prágai követet, hanem a belgrádi lengyel kővel kertelés nélkül a diplomáciában szokatlan éles hangon kijelentette a külföltíi újságírók előtt, hogy Lengyelországot ez a konferencia nem érdekli, a kisantanthoz nem akar csatlakozni, mert Benes vezetésének nem veti alá magát, mint harminc millió főnyi lakosságú nagy állam, maga akar vezető szerepet játszani Középeurópában. Hogy a nyilvánosság kizárásával folyó tanácskozásokon a báróin ország delegátusai miket mondtak egymásnak, nem tudjuk, de az eredmény az egyséqes kisantant-politika teljes kudarcát mutatja. Egyik külügyminiszter stm tudta a maga programmját keresztülvinni, ellenben kirobbant egv szenzáció: az olasz-szerb eqy-izméry. Olaszország ügyes sakkhúzással e! tudta szigetelni a kisantant államait egymástól, a csehek maradtak a Irap. la szövetségben, a két balkáni ál am pedig az olasz érdekszférába került. A francia háborús politikánál szemben Olaszország hihetőleg unqol támogatással uj naqy déleurópii crd'.keltséqet hozott össze a béke védelmére. Hogy ez az érdekeltség a világháborút követő képtelen békeszerződések alapján áll, azon nem csodálkozhatunk. Európa nem érett még arra. hogy ezekkel a szerződésekkel szakithasson. De legalább megszakadt a börtönőrök egysége, két hatalmi csoportosulás keletkezett egy helyett, valószínűleg Anglia megcsinálja a harmadikat északon: Lengyelországgal és a Balti-államokkal. Magyarország szerencséjétől és vezetőinek diplomáciai ügyességétől függ, hogy ebben az uj elrendezkedésben hol tud magának helyet biztosítani? 00<X><X>00<X><XK><X><>0<>0000<>000 Sajtóhírek Newyorkban atz amerikai magyar októbristák Maqyar Hiriap %cimen uj magyar hetilapot indítottak. Szerényi Simon szerkeszti, aki a lap vezetőhelyén bejelenti, hogy lapja tisztán és kizárólag az októberi eszmék propagálását szolgálja. A prágai igazságügyminisztérium kiadásában cseh, tót, német és magyar nyelven megjelenő Novina cimü hetilap, melyet olcsó áron adtak el a fegyenceknek, januárban megszűnik, helyette a minisztérium uj lapot ad ki. amely csak cseh, tót és német nyelven fog megjelenni. A magyar fegyencek tehát nem kapnak olvasmányt. A lapok jelentése szerint a Ruténföldön ezidőszerint összesen 35 ujsá<i jelenik meq és pedig 20 rutén, 13 magyar és 2 zsidó-héber. A magyar ujs'ágok közül 11 politikai s ezek közül 4 áll a magyar ellenzék szolgálatában, a többi a „meqértés '-s az eqyüttmüködés" alapján áll. A ruténföldi sajtó központja Ungvár, ahol 25 lap jelenik meg. 1923-ban Ruténföldön 14 uj lapot indítottak, ezzel szemben azonban 20 lap megszűnt. A növekedés a ruszin sajtóra esik.