Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - A gyógyintézetek és szanatóriumok külkereskedelmi jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA Czankov-kormány minden lépését vezérli. Külpolitikai orientációja sem leíiet eszeim*, inas, uiint gazdasági szükségszerűségekből fakadó. A békeszerződésben biztosított, de csaik papiroson maradt jogát — az ógei tengerhez való kijáratot ;— is tisztán ezért védelmezi oly makacsul. Gazdasági előbbre jutásával és békés kuUurmunkával egyszerre keresi ő a revanche-ot és nem fegyveres hódításokra gondolva. Gazdasági szükségszerűség diktálja neki, hogy keresse a szomszédokká1 való őszinte békés megegyezést és a kapcsolatok mielőbbi felveyését. Jele nének teljes átérzése és az őszinte' megegyezési vágy a szomszédokkal, jellemzik ina a bolgár népet és kormányát. December 19-én a román templomot avatták fel Szófiában és az a szinte tüntetően meleg fogadtatás, iimiben a román vendégeket részesitették, mind emellett bizonyítanak. Nagy teher a megkisebbedett Bulgáriának a menekültek befogadása és eltartása is. 30 évi szakadatlan szabadságharc és a két szerencsétlen kimenetelű háború több mint 300.000 bolgármacedónt kergetett ki tűzhelyéből, akik hazájukat találták itt meg. Dobrudsa ésTrákia hasonlóképen idekiillték az ő szerencsétlen menekültjeiket. Különösen Trákia, ahonnan a bolgárok kivétel nélkül mind kiűzettek. Ide jönnek és jönnek míg ma is állandóan a menekültek. Szivük itt van. Nem-e elegendő ok ez arra, hogy a békeszerződésben biztosított kisebbségek védelmét minden fórumon megsürgesse? A szerb bolgár viszony egyáltalában nem jó, sőt a Czankov-kormány malma óta (június 9.) még rosszabbodott. Amíg Sztambiilinszky élt, a szerbek, mint a többi bolgár politikust őt is reváns-politikával és a macedón mozgalom inspirálásával vádolták. Sztainbulinszky csak halála után lett jó barátja Szerbiának. A szerbek, akik otthon a kommunista-pártot törvénytelennek minősítették és akik ITadicsot emigrálásra kényszeritették, a júniusi és szeptemberi események bolgár kommunistáit és agrár-párti emigránsait a leggyengédebb gonddal veszi!-: körül A belgrádi sajtókacsák és a Bulgária elleni hangulatkeltés igazolják, hogy a Czankov-rezsim ellen is folytatódik a kampány. Mit akarhatnak a szerbek a kicsiny és gyenge Bulgáriával'1 A szerbek Macedóniát megszállva tartják, de a bolgárok nem is akarják őket ebben megakadályozni. Ők nem akarnak mást, mint belső megújhodást és békés fejlődést, azonban ha le is mondtak a. területi egyesítésről nem tudnak lemondani a szellemi kapcsokról, amik századok óta egyesitették a bolgár nép lelkét. A szerbek azt akarják, hogy a bolgárok védjék meg az uj határokat és semmisítsék meg az ő számlájukra a tnnccdón-mozgalmat. Azzal a hadsereggel, amivel Bulgária rendelkezik, mindent megtesz, hogy a macedón forradalmi szervezet benn az országban bázist ne nyerjen, de az égisz organizáció nem tudja megsemmisíteni, mert ez felülmúlja minden erejét. Ott él számtalan macedón menekült, akik IC nem tudnak nem-gondohii tűzhelyeikre és hozzátartozóikra. A mozgalom gyökere tehát nem Bulgáriában, de Macedóniában van. Ha megadnák a menekülteknek a jogot, hogy hazájukba visszatérhessenek és teremtenének emberhez méltó életfeltételeket, vagyis keresztülvinnék a békeszerződésben vállalt kisebbségi védelmet, akkor az a kérdés önkényt megoldódnék és a nyugtalan Macedónia valószínűleg Európa egyik legnyugodtabb országa lenne. <xxxxxx><x><x><><><x>ooo<xxx><><x>o gyéig - intézetek és szanatóriumok külkereskedelmi jelentősége Irta: dr. Jakab László igazgató-főorvos. Megszokott fogalom, hogy a külkereskedelmi mérleg összeállításánál csak a vámhivatalokon keresztül behozott és 1 kivitt áruk sulymennyiségét és árát hasonlítják össze. Hogy ezen összeállítás sokszor nem fedi az igazságot, azt legjobban Anglia példája bizonyítja, amely a számok csoportosításával negatív mérleget mutat fel. Pedig, ha számításba vesszük azokat a summákat, amelyeket Anglia, mint a világkereskedelem forgalmának legnagyobb fuvarosa, hajózási vállalatai révén kap, s azokat a hatalmas összegeket, melyeket kamat fejében adósai küldenek be a világ minden részéből, megérthetjük, hogy Anglia látszólagos negatív mérlege mellett mért nem adósodik el, mért lesz mindinkább vagyonossá,, s mért nyújthat hitelt a világ sokezer vállalatának, iparmühelyénck és bányájának. Ugyanilyen módon, áruforgalmát tekintve, negativ mérlege lenne Svájcnak is. mégis azt láthatjuk, hogy Svájc külkereskedelmiig igen jól áll. A svájci polgárság szolid vagyonát, még a háborúval járó kiadás-többlet sem ing ithalta meg — pedig a háború alatt Svájc halárait is sok költséggel fenntartott katonaság védte — mert Svájc legfőbb bevételi forrása az idegenforgalom volt, s ez számára hatalmas öszszegeket jelentett. Az idegenforgalomnak Magyarország külkereskedelmi mérlegének felállításánál igen nagy jelentősége van. Számokban nem lehet megmérni, de egész biztosan még a legnehezebb statisztikai munkával sem lehetne megállapítani azt az összeget, melyet az országba jövő idegenek hoznak be, mert az idegeneket számon tartó gyógyintézetek, szállodák stb. könyveiben megállapított összegeken felül hatalmas summát tesz ki az az összeg, amit az idegenek bevásárlásaikkal elköltenek. Az idegenforgalmat, e nagy jelentőségénél fogva, hatóságainknak minden eszközzel támogatnia kellene, s a külügyminisztériumban külön osztálynak kellene lenni, amely az idegenforgalom hatósági támogatását minden ulon-módon, itthon és a külföldön, elősegítse. Azt, hogy idegenforgalom megszervezésében, fenntartásában, akadályainak elháritásáb >n ma a külügyminisztérium yajmi keveset tesz, minden viszonyainkat ismerő ember jól tudja. Pedig az idegenforgalom íu zánkrá nézve, mostani szomorú állapotunkban sokszorosan nagyobb jelentőségű lött» mint azelőtt volt. A háború elölt, —~j valljuk be őszintén, — kevés kúiioldi érdeklődött irántunk, hazánk művészi és kulturális értékei felől abszolút tájékozatlanok voltak. Osztrák és német kereskedők képviselték itt az idegenforgalmat, s egy-egy franfcii, angol, vagy amerÍKai csak nagy néha vetődött ide. Ma azonban negyedfél millió magyar él megcsonkított országunk határain kivül, akiket érdekel sorsunk, kultúránk és művészetünk, akiknek a mi orvosainkban, tanárainkban, gyógyintézeteinkben van meg a bizalmukl akik tiszta magyar levegőt vágynak szívni, s akik boí logoK, ha a budapesti aszfalton sétálhatnak újra. Kedves emlékek, rokoni kötelékek vonzanák ide, sajnos, ma már külföldi magyar véreinket, ha nem választaná el őket tőlünk a szomorú trianoni határ, s az ezzel együttjáró sokféle korlátozás. Negyedfélmillió magyar érdeklődése pedig hihetetlenül megnövelné Csonkamagyarország és Budapest idegenforgalmát.' Azon okok között, amik miatt valaki elhagyja otthonát és utazni megy, elsősorban egészségügyi kérdések szerepelnek. Még a legkevesebbet utazó falusi ember is feljön Budapestre, ha maga, vagy családja megbetegszik. Üdülés céljából inkább keresné fel mindenki a balatoni fürdőhelyeket vagy a Budapest környékén lévő klimatikus gyógyintézeteket, mint Bécset, hiszen itt láthat magyar színészeket, magyar művészetet, — ha az ideutazás nem kerülne annyi nehézségbe. Minthogy a külkereskedelemben^számokkal szokás bizonyítani, itt is felállíthatunk számokat. Véleményem szerint joggal feltehető, hogy a budapesti és magyarországi gyógyintézeteket, fürdőket, szállodákat a régi Magyarországból évente legalább ötvenezren látogatnák meg. Ha csak 10 naoi itt tartózkodást -számítunk (van, aki csak 5 napra, de van, aki 2D—30, napra jön) ez 500.000 tartózkodási napol, s ha naponta átlagbán csak 20 arany koro-* nát veszünk fel, ez 10,000.000 aranykoronát jelentene. Ilyen hatalmas öszr szeggel csökkenne le külkereskedelmi mérlegünk deficitje. Itt nem vettem fel azt, ami pedig nagyon természetes, t. i., hogy minden gyógykezelésért vagy egyéb okért idejövő egyén és hozzátartartozója a legjobb vásárló publikuma üzleteinknek, megrendelői ipari üzemeinknek, gyárainknak. Bátran mernék tehát az előbbi 10 millió arany-' korona mellé ujabb 10 millió aranykoronát állítani. A legminimálisabb számokat vettem fel, de ezek a számok is már óriási jelentőségűek közgazdasági és külkereskedelmi szempontból, hiszen tudnunk kell, hogy a békében nagy Magyarországnak külkereskedelmi dificitje 2500 millió aranykorona volt. Az a körülmény, hogy a gyógyintézeteknek, fürdőhelyeknek, szállodáknak stb. a külkereskedelmi mérlegre ilyen javiló hatásuk van, nag tos közgaz lasági faktor, s ezt t külügyi hivatalunknak, az ideutaz: könnyítése végett segitőleg kellene özrehatnia. Ma, sajnos, u^'y v budapesti idegenforgalmi vál