Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 3. szám - Bolgár problémák

MAGYAR KÜLPOLITIKA PolitiKai KÖ'gazdaságiés VIiáöQAZOÖSÁG MegjeleniK minden szociálpolitiüai hetilap csütörtöK délután Budapest, 1924 V. évf. 3. S2ám CsütörtöK, január 17 FŐBB CIKKEINK: Jakab Lásiló dr.: A gyógyintézetek és szanatóriumok kiil- ) kereskedelmi jelentősége. — G.: A belgrádi kisantant-konferencia után, — V—a: A írancia-cseh szerződés. — G.: Zágrábban ellenzéki blokk megalakításáról tárgyalnak. — Horváth Jenő: A •trianoni béke megalkotása. (IX.) — Olasz könyv Jugoszláviáról. (V.) — HiLschcr Beeső dr.: A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. — A hét krónikája. — A világsajtóból. — Közgazdaság. <xx><x><x><xxx>o<xxxxxx>ooooo<x> A belgrádi játék Belgrádot a Hunyadiak idejében Nándorfehérvárnak hivták. Akkoriban Magyarország volt Nyugat védőbástyája és Nándorfehérvár volt rajta a balkáni kapu. Azóta eljárt kissé az idő. Ma is ugy ütköznek rajtunk, mint négy-ötszáz évvel ezelőtt, de nincs Hunyadi Jánosunk. Belgrád azonban nem szűnt meg a Balkán kapuja lenni. A most lezajlott kisentente-konferenciárf* pattant ki, nem is egészen véletlenül, hogy Olaszország ezen a balkáni kapun át kiván bejutni a Balkánra, melynek déli felén adriai és jóni tengerpartján eddig vicsorgó fogak fogadták. Az olasz-jugoszláv megegyezésben olasz részről Fiume jóformán csak mint negatívum esik a mérleg serpenyőjébe. Idegen kézen esetleg fejlődhetett volna. Olasz kézen Trieszt sorsát fogja osztani, Ez kell az olasz félsziget kikötőinek. Fiúménál fontosabb az Adria birtokának a biztossága, amelybe az albániai! érdekeltség is beletartozik, fontosabb az olasz kereskedelemnek a balkáni és a kisázsiai piac. Jugoszlávia pedig, ugylátszik, megelégszik ellenértéknek azzal, ha Olaszország nem mosolyog többé a macedónokra, a magyarokra és horvátokra. Ha a jugoszláv-olasz közeledéshez hozzávesszük a már régibbkeletü olasz-spanyol barátságot és az angol diplomáciának a balti határállamokban kifejtett szorgos munkáját, nagyszabású külsőpolitikai koncepció kontúrjai bontakoznak ki a belgrádi konferencia ködéből. Mindenfelé azt olvastuk, hogy Belgrádban szétlagozódott a kisentente. nem lett szilárdabb, azt Lengyelországnak teljes távolmabizonyítja. Belgrád azonban rávüágitott arra a repedésre is, mely entente mü-kőfalán a békeszerző.] v ek aláírásának pillanatában Keletkezve, Belgrádban már utcaszérfilt A francia-cseh politikát határozottan baleset érte, Az egészsékodelemnek előfeltétele a szabad verseny- A világbéke s a nemze- < tek testvérisége utópia s a politiká- I nak is mindenha éltetőeleme marad a — konkurrencia. És mi lesz velünk; szegény csonka országgal? Évszázadokon át Ausztria tarsolyában, kifelé nem jegyzett non valeur voltunk. Most belekerültünk a nemzetközi politika életet és halált osztó játékába. Útkereszteződés, vagyunk a nagy és nagyravágyó államok országútján. Ami Belgrádban kipattant, meglepő lehet, de nem szabad, hogy nekünk fájjon. Erre nem érünk rá. Belgrád nyilván csak startja egy uj hatalmi alakulásnak. És arra kell ügyelnünk, hogy annak a játéknak a során, amely következik, észrevegyenek, és mi is benne legyünk a játékban. <XKXX><X><X><><><XXX><XX><><><>O<X><^ Bolgár problémák Külön tudósítónktól. — Snófia, jan. ÍQ. A Czaonkov-kormány első törvényjavaslata, amit az uj kamara elé terjesztett, a behozatal korlátozására vonatkozott. Ez volt a legfontosabb kérdés. A fényűzési cikkeknek és a nemszükségleti tárgyaknak a behozatalból való kitiltása már egy másik problémához tartozik. Ez ugyanis a leva javulásával és stabilizálásával függ össze. A szobranje egyedül az ország érdekeit tartotta s?em előtt és eszerint folytak is le a viták az említett törvényjavaslatról. Mindennek az ára a kínálat és kereslet törvénye szerint alakul. A pénzzel is igy van. Amikor egy ország kivitele nagyobb, mint behozatala, akkor az ő pénzének a kereslete is nagyobb és ez annak árfolyamát befolyásolja. Bulgária a legyőzött országok között úgyszólván az egyetlen, amelyik nemzeti termelését a háború után növelte. Fő kiviteli cikkeinek, a gabonaneniüeknek és a dohánynak a termése az idén is bőséges volt, a kiviteli kereskedelem azonban — dacára annak, hogy nagy készletek állanak rendelkezésre — többékevésbbé hosszabb idő óta stagnál. E stagnálásnak okai főleg külsőek. Bulgária a békekötés után a Balkánállamok között izoláltan maradt. Eltekintve a Görögországtól, amelyik kitűnő piaca volt mindig a bolgár termékeknek, fő-piacát a törököt is csaknem elvesztette. A kis-ázsiai há ború befejeztével az amerikai konkurrencia is erősen fellépett és a bolgár gabona iránt a kereslet csökkent. Azonkívül Oroszország is mélyen leszállított árakon kínálja o.ty gabonáját, hogy külföldi devizákat szerezhessen. Másrészt pedig azok a nehézségek amelyekkel manapság Nómetország küzdik, szintén érzékenyen érintik Bulgária gazdasági érdekeit. (Ez a helyzet különben a Cseh-Szlovákiával és a Lengyelországgal való viszonylat ban is mutatkozik.) Meg a mult évber. is a kiviteli kereskedelem V" oda, főleg dohány, Németország felé irányult és ugyancsak innen jöttek bc nagy részt a. behozatali cikkek is. gépek, szerszámok stb. alakjában. (Már magában véve ez is kell, hogy uj orientációk felé terelte a bolgár kereskedelmi politikát.) Ezen okok következtében a kiviteli kereskedelem a nagy készletek melleit sem lehetett eléggé aktiv, a téli hónapok bekövetkeztével pedig csaknem teljesen szünetel. A kereskedelmi mérleg egvensulya megbillent, a behozatal nagvobb lett, mint a kivitel és a passzív mérleg a leva esését vonta maga után. A behozatal korlátozását látja a kormány a legtisztább eszköznek a leva stabilizálására. Emellett szigorú rendszabályokkal é'ir^-i őrk'i ciik, hogy sem az áru-, sem pedig a valuta-kereskedelemben, a spekuláció fejét fel ne ür?e. Más oldalról nézve. Bulgária kLs or szág. Kis gazdasági egység lévén, a hitele is kicsiny a külföldön. Gazdasági viszonyaira a legkisebb események is kihatással vannak• Pl. néhány 100 milliós leva uj adósság elvállalása már befolyásolná a leva árfolyamát. A karmány minden ténykedése be- és kifelé gazdasági szükségszerűségből ered. Bulgária nem csupán belső biztonságára gondolva követeli a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, hanem, hogy gazdasági terhein könvnyitsen ezzel is. A neuilly-i béke Biilgária önkéntes haderejét 20.000 katonában és 13.000 csendőrben szabta meg. A mult események (kommunista lázadás) tanúsítják, hoí;y ez a létszám kevés és mégis ennek a kis önkéntes hadseregnek az eltartása is 1 milliárd levába kerül. A kötelező katonai szolgálatra, való visszatérés elérésével — ha a létszámot emelni nem is lehet — azt akarnák legalább elérni, hogy a költségeket a felénvagy még kevesebbre redukálják. Bulgária a békeszerződésben elvállalt kötelezettségeit a legpontosabban teljesiti és fizeti a jóvátételt. E kötelezettségeit komolyan szem előtt tartva, a kormány minden tendenciája az, hogy az ország pénzének az értékét emelje, illetve stabilizálja és a budget egyensúlyát helyreállítsa, azaz \>r. állam háztartásában kevesebbet vagy legfeljebb annyit költsön el, mint amennyit bevesz. Ez az az idea, ami a Ára 350 borona