Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Megszüntetik a magyar állampolgárok birtokainak szekvesztrumát

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA csütörtök. iv>24 január lu. dar-csatoraa kiépítésére. A terv kivitele nem könnyű, mert csak a Morava alsó folyása hajózható most körülbelül kétszáz kilométer hosszúságban, a többi rész sziklás és hatalmas vízválasztó van közbül. Ezt a vízválasztót i-em lehet átvágni, csak megkerülni, akár Vranja, akár üszküb felől. A csatorna feltárná a kuprjai széntelepeket, melyek szénmennyiségét az amerikaiak 25 milliárd métermázsára becsülik. Már ez az egy bányanyitás kiűzetné az óriási tervet. Ez a terv mindenesetre olyan nehézségekkel jár, hogy megvalósítása amerikai energiával és tőkével is hosszú évekbe kerül, annál könnyebb volna azonban magának a Dunának rendezése alsó folyásában. Hogy a r.agy tengeri hajók feljárhassanak Középeurópán végig, s ne kelljen átrakodással drágítani a fuvart, az nemzetközi érdek, de Bomániánaik külön érdekei is vannak a Duna rendezésénél. Az oláh sikság végig védtelenül áll a Duna kiöntésének, a sok mocsár állandóan táplálja a maiáriált, mely valóságos nemzeti csapás ezen a vidéken. A dobrudzsai és besszarábiai részen a mocsarakon kívül nagy csapás az, hogy a folyó óriási tömeg földet visz állandóan magával1, mellyel részint a folyamágyat iszapoíja el, részint a parton akadályoz meg minden rend szeres mezőgazdasági munkát. Évenként átlag 82.06 millió tonnára becsülik ezt az iszapot. Ha a kiöntés kiszárad, olyan por- és homokfelhők s/állanak lel a partról, hogy meg sem lehet közelitorJi. de nincs is olt mit keresnie még az állatnak sem, mert ebben a homokban fii sem nő. A futóhomok-felhőket a szelet mérföldekre elhordják, a megnövelt teriileiekre is és elfojtanak vele minden vegetációt. Az emberek közt az állandó por miatt hihetetlen arányban' pusztít a tudővész. A Duna ártere egymillió hek_ tárná] nagyobb itt s ennek megmentéséről van szó a Duna csatornázásával. De egy másik hatalmas vízi keresztutat is lehetne itt bekapcsolná a Duna vonalába, amint azt az erdiélyi szász Wolff Károly pár napja megjelent tanulmánya ajánlja. Bulgárián át egyenes északi irányban az Iszker folyó omlik a Dunába. Torkolatával majdnem szemben ömlik be a Dunába északról az Erdélyből jövő Olt, ugy hogy a két folyó mintegy egymás folytatásának látszik. Az Olt medencéje nemcsak az oláh síkságon, hanem a Vöröstorcfnylóí északra Erdélyben is hajózható, vagy Legalább hajózhatóvá tehető. Árpádházi királyaink alatt az akkor a Barcaságban székelő német lovagrend használta is vizi közlekedésre. 1837-től 1840-ig Nagyszebenben lenn is állt egy Olthajózási Társaság, mely csak azért oszlott fel. mert a kormánynál nem tudta kivinni, hogy az Olt rendetlen folyását .szabályozza. Az Olt folyó legalább is Fogaras városig könnyen hajózhatóvá volna te- j hetö, esetleg még feljebb Hévízig, a [ hová a Székelyföldről betorkolnak a i vasutvonalak. Útközben még Foíjarason alul az Árpási-hegyekben a karrarainál kitűnőbb fehérmárványt lehet nagy tömegben találni, mely ezen a viziuton sokkal rövidebben s igy olcsóbban kerülne Középeurópába feldolgozásra. De az Olt—Iszker—Maricacsaitornán át nagyon rövid és olcsó vizdutat kapna a márványon kivül Erdély egyéb bányaterméke és fája is az enoszi öbölbe. Ezek a tervek foglalkoztatják most a német vállalkozókat, kiket a nyugati tengerektől hiába akar elzárni az antanlt minden erőszakoskodása, mert a folyókat kimélyítve, helyeket áttörve, utat nyitnak maguknak a küzépeurópai börtönből a mesés Kelet felé. És ez a Kelet nemcsak legendáktól mesés, hanem meseszerű ásványi kincseket rejt titokzatos földje Kisázsiában mindenfelé, s azonkívül uj Kánaánja lehet a kiélt Európának, ha hatalmas síkságain teljes erővel megindul1 a termelés is. Amely nép pedig gyorsabban biztosithat magának közvetlenebb utat ehhez a feltárandó területhez, azé a jövő, akármit határoznak is Párisbanl. KÖZGAZDASÁG egszüntetik a magyar állampolgárok birtokainak szekvesz" trumát A Bácsmegyei Napló írja december 22-iki számában: A szerb minisztertanács pénteken este ülést tartott, amelyen Perics igazságügyrniniszt.T ismertette a magyar alattvalók sz.ekvesztrált birtokügyét. Referátumaiián rámutatott arra, hogy a magyar alattvalóknak jelentékeny területű birtokaik vannak Jugoszláviában, nagyrészt az újonnan csatolt területeken a régi Szerbiában. A minisztertanács Perics igazságügyminiszter előterjesztésére elhatározta, hogy a magyar alattvalóknak a régi Szerbia területén levő birtokainak szekvesztrumát a közel jövőben fel fogja oldani. Az uj területeken levők szekvesztrumát is alkalmas időben megszüntetik, különösen azért, mert rendkívül sok visszaélés történik a szekveszlrált birtokok kezelése körül, ami az államnak nagy károkat okoz. — A Magyar Általános Bank B.-t. részvényeit alapító főrészvényese, a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. január 9-én, szerdán fogja a budapesti tőzsdén bevezetni. A Magyar Általános Bank Rt. alaptőkéje és nyílt tartalékai körülbelül 500 millió koronát tesznek ki és érdekkörébe tartoznak a következő vállalatok: Kiss Ernő és társa fa- és fémipari különlegességek országos áruháza, hozzá tartozik egy három utcára nyíló palota a Xewyorkkávéházzal s/emben. amelyben a cég áruháza és raktárai elhelyezést mertek; a Bánd Gyula kenyér-, keksz- és tápszergyár r.-t.. amelynek gépüzemre berendezett kenyér- és kekszgyára és jelentékeny lisztüzlete van. a társaság tulajdonát képezi a Kazinczy-uleai fogatlan; a tőzsdei jegyzés és forgalom tárgyát képező „Star" filmgyár és filnikereskcdclm' r.-t. nagyszabású ingatlanaival és ..Kamara" •mozgóléuvUépzinházával együtt, a Műszaki 1 n:" r.-t.. amelyhez tartozik a Sclvrarcz József és társa miiszaki nagykereskedés, a Vilmos c.sászár-uton nagy ingatlannal, a Ródosi Sándor és társa gyarmatáru nagykereskedés, amely főleg kávé, tea és rizs importjával foglalkozik. Különösen jelentőséggel bír a Magyar Általános Bank r.-t. tevékenysége az orvosi müszerüzem és higiénikus cikkek terén, amennyiben érdekköréhez tartozik *az ország e szakmába vágó vállalatainak legjelentékenyebb része és pedig: a Fischer Péter és társa r.-t. orvosi műszer- és kötszerüzem r.-t. központja és két fiókja, a Schottola Ernő cég központjával és fiókjával, a Glória kötszergyár r.-t. és a Gábor Andor és társa r.-t. gyógyárunagykereskedés. — A Magyar-Német Mezőgazdasági Rt. részvénveit Halász Lajos bankháza január 7-én vezette be a hivatalos tőzsdei forgalomba. A részvénvek iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik. — A Törekvés Takarékpénztár Részvénytársaság, amely tudvalevően e napokban emelte fel alaptőkéjét 50 millió koronáról 500 millió koronára, most hozza forgalomba a kibocsátott részvénvek egy részét darabonként 3000 koronás árban. A takarékpénztár részvényei iránt rendkívül élénk az érdeklődés, a 'mennyiben a már érdekkörébe vont Tüzelőszer és Építőanyag Részvénytársaságon (telepek: Ferenc József-laktanya, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrinci kivül rövid időn belül egyéb ipari és kereskedelmi vállalatok átvétele is tervbe van véve. A részvénvek előjegyzése a Törekvés Takarékpénztár központjában (VII., Rákóczi-ut 42.), erzsébetfalvai fiókintézetében (Kossuth Lajos-u. 41), valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezel összes fiókjaiban folyamatban van. — A Nemzeti Hitelintézet r.-t. január 3-án tartott rendkivüli közgvülése az intézet eddigi 1800 millió K alaptőkéiének .'1000 millió koronára való felemelését határozta el. Az újonnan kibocsátandó részvénvekből 300.000 darabot a régi részvényeseknek ajánlanak fel 3:1 arányban 5000 K kibocsátási áron, melv az elővéjtelkor egv összegben fizetendő. Az elővételi jog január 7-től 17-ig gyakorolható a főintézetnél (Vilmos császár át 25.) és az összes fiókoknál. A közgvülés újonnan beválasztotta az igazgatóságba: Almássu László dr., Ballá Géza, Balogh Elemér, Bárczg Dezső, Erődi Harrach Béla dr.. Haller István, Haltenberger Samu, Hegyeshalmi] Lajos, Ipolyi Keller Gvula, Ocskau Sándor, Hlatkg György dr.. Sebesta Kolos, Stefanits István dr., Székein János, Sztárag Sándor gróf, Temesvárit Imre, Térffg Béla, Gévag Wolff Sándor. Zichy Géza Lipót gróf, Zichy János gróf és Zsembery István urakat. A felügyelőbizottságba Janovecz Lajos, Korizsánszky Pál, Kozma Ferenc. Krüger Aladár dr., Marik Ernő, Hablein Richárd, Simon Elemér dr., Tóth István és Uher Károly urakat. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Sebesta Kolos vezérigazgatónak, az intézettől legutóbb megvált Sinekn Balázs Zoltán helyére oedig Kereszlhv Kor nél ügyvezető igazsatónaü neveztet;U ki. Budapest. 1924. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-utca 4). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László