Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - A délvidéki magyar kisebbség sérelmei - A Duna mint közlekedési ut

Csütörtök, 192-1 január 10. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 tás! A szónoklat hevében azonban megfeledkezett arról a rengeteg bezárt magyar nép- és középiskoláról, a beszüntetett magyar egyetemről és jogakadémiákról és az elüldözött magyar tanítók ezreiről. Az eberhardi iskolar.vvitás kulturális jelentőségét nagyon elhomályosítja ezer más kevésbé sikerült és kevésbé nemes boszu, mely öt év óta igyekszik kiirtani a magyar kultúrát. Lám, a csehszlovák költségvetés szerint a köztársaság főiskoláira 114 milliót fordít, amiből magyar főiskolára 73.000 korona jut és pedig a kassai magyar jogakadémiát likvidáló két alkalmazott íizetése révén. Tanítóképző intézeteire 13 milliót fordit a csehszlovák állam, ebből „Szlovenszkóra" 2.452.000 korona esik, de magyar tanítóképző egy fillért se kap belőle, mert nincs egyetlen egy tanítóképzője se az egymilliónyi magyarságnak, nem engedélyezi a prágai kormány, mely még az orosz bolseviki ifjúság kulturális céljaira is tekintélyes összeget áldoz. Apponyi Albert grófról, Eberhard volt uráról is megemlékezett Hodzsa Milán, népelnyomónak, kastélyát „a sötétség forrásának" nevezve;. De mondhatott akármit a demokrata miniszter az itteni parasztságnak, az mégis csak jobban és régebbről ismeri Appony.it, semhogy ilyeneket elhigyjen. Az eberhardi parasztok egyet tudnak, azt, hogy 1910-ben Eberhard falu tűzvész martaléka lett. És ekkor a ..feudális" Apponyi saját költségén építtette fel az egész községet, az ő saját takarmányával etette az eberhardi parasztok jószágát, az ő erdeiből került ki az épitőfa, mindez díjtalanul és igy épült fel 35 ház, iskola, a magánkárok enyhítésére még 157.000 korona maradi is, ugyancsak Apponyi ajándéka. Szerencse, hogy ilyen cselekedeteket nem felejt el a nép, az a szegény eberhardi magyar paraszt, amelyik most ólakban lakik, mert kidobták az otthonából és nem jut munkához/, mert igaz, hogy az eberhardi kastélyból iskola lett — mely a színmagyar Csallóközben próbál majd csehesiteni — de a dolgos őslakók, a falu népe nem tudja megkeresni a kenyerét, mert a bevándorolt uj földesurak még tótot se alkalmaznak napszámosnak, még kevésbé magyart vagy németet. ,<xx><x><>ooo<><x><><x><>o<x>o<>oo<><x> A szerb belpolitikai válság Belgrád, jan. 5. Az egyes pártokon belüli és a pártok között a legulóbbi időben sürü és nagyfontosságú tanácskozások folynak, amelyek az eddigi jelek szerint döntő befolyással lesznek a közel jövőben a belpolitikai helyzet kialakulására. A- radikális pártnak és a kormánynak egyre súlyosbodó helyzete sokféle kombinációkra ad alkalmat, •lói értesült politikai körökben mind többet beszélnek arról, hogy a kormány minden eszközzel megakadályozza az ellenzéki blokk megalakulását és pedig ugy, hogy valószínűleg még a parlament összeillése előtt, de mindenesetre az ellenzéki blokk tárgyalásának befejezte előtt benyújtja lemondását. Pasics és a radikális párt ugyanis bizonyosra veszik, hogy a király újból a radikális pártot, mint a legkompaktabbat bizza meg újból a kormányalakítással, mely esetben az uj kormány a választások kiírásává] uj helyzetet teremthetne a belpolitikában. Pasicsnak gondja lesz majd arra, hogy az uj választásokon az elégedetlenkedők kimaradjanak a parlamentből. A válság megoldásával és az uj választások kiírásával kapcsolatosan újból felmerült a radikális-klerikális koalíció gondolata is. Megoldatlan problémája még a radikális pártnak a kormány végleges rekonstrukciójának kérdése is, tekintettel arra, hogy a kereskedelemügyi miniszteri tárca Kojics közlekedésügyi miniszterié történt kinevezése folyláni megüresedett. 00<XX>0<X>0<>0<>000<>0<><><>0000<>0 jA délvidéki magyar kisebbség sérelmei A Uélbácska Írja. december 25-lki számában: A vajdasági magyarság immár öt éven keresztül küzd ama legelemibb jogainak kivívásáért, a melynek eddigi nélkülözése minden európai előtt érthetetlennek tűnik. Az alkotmány értelmében a szerbek, horvátok és szlovének királyságának minden állampolgára egyenlő. Sajnos azonban cz az egyenlőség kivitelben sohasem olyan, mint amilyen volt elgondolásban, Párt- és hatalmiérdekek mindig megtalálták azokat az eszközöket és módokat, amelyekkel kisemmizhették jogaiból az ország fél milliónyi magyar lakosságát. A kisebbségi és különösen a magyar kérdés minduntalan felszínre kerül és már az állam érdekeinél fogva is minél előbb rendezni kell. A magyarságnak nincs is m;is kívánsága, minthogy ez meg is történjék. Allandóain történnek kísérletek aira vonatkozólag, hogy a- magyarságot közelebb hozzák az ország szláv lakosságához, sajnos, azonban felelős helyen mindig olyan rideg visszautasításra találnak, amely joggal kelti bennünk azt a hitet, hogy nem akarnak velünk megegyezni. Azt követelik tőlünk, olvadjunk bele valamelyik államalkotó pártba és akkor szóbaállnak velünk. De hogyan lehetünk mi bizalommal azokkal a pártokkal szemben, amelyek eddig mindig csak rúgtak a védtelen magyarságon? Elvették földjeiket és a magyar földtelepesekből, akik eddig valamely nagybirtokon dolgoztak, földönfutókat csináltak, akiknek most még arra sincs helyük, ahol megpihennének a fáradságos napi robot után. Ha kevesebb visszaélés történt volna az agrárreformmal, akkor a dobrovoljácoknak és a földnélküli magyaroknak is jutott volna föld. Elvették iskoláinkat és meg akarják fojtani kultúránkat. Pedig mikor tényleg forradalmi szellem volt az uralkodó az országban, akkor zavartalanul működtek a magyar iskolák és csak később kezdődött meg a pribicsevicsi gondolat nyomán az irtó hadjárat a magyar iskolák ellen. Ha állandóan nem éreztük volna, hogy mi itt másodrendű polgárok vagyunk, ha nem éreztük volna a megaláztatást, jog/osztottságot. akkor talán sor sem került volna a Magyar Vári megalakítására. A Magyar Pártot nem a magyarság hívta életre, hanem a hatalmonlevök kéavszeritették a magyarságot a párt megalakítására. <XXX>O<X>O<><>0^><X><>OOOCKX><XXX><> A Duna mint közlekedési ut •A, (G. J.) A Dunának, mint Közepeurópa főközlekedési utjának, sőt a kisázsiai forgalom kulcsának jelentősége egyáltalában nem uj kérdés, mert már a XVIII. század végén szakszerűen lögtkitkozlak vele. Igazi fontosságát ez a kérdés azonban csak Középeurópának a világháborúban beállott blokádja s az azóta is tartó gazdasági és közlekedési elzárkózási rendszer alatt érte el. A németek a Rajnától a Feketetengerig érö csatorna tervét részletesen kidolgozták és a Magyar Külpolitika ezt a tervet annak ideién közölte i>. Ebbe a csatornába most két ujabb viziutat akarnak belekapcsolni, melyek gondolata szintén nem uj, hiszen Hahn osztrák konzul már a szabadságharc előtt megpendítette, Egyik a Dunából kiágazó szalonikii vizi összeköttetés, mely a. Balkánnak ezt a mindig nagyjelentőségű kikötőjét, a régi Tesszalonikét, a Földközi tengeri forgalom gócpontjává tenné. A Bécs— szalonikii összeköttetést szárazon és vizén már régen próbálták megvalósítani. A Lajta-csatorna voltaképpen ennek a tervnek köszönheti létrejöttét, de a/ Aspang-vasut is. A (külpolitikái akadályok miatt félbenmaradi terv megvalósításával a szakkörök most újra foglalkozni kezdenek. A Duna Bécs melleit másodpercenként 1600 köbméter vizet hömpölyögtet le, Budapesten 2370-et, torkolata felé Izmailnál 7230 köbmétert. A Tisza, Dráva és Száva másodpercenként 3560 köbméterrel növeli a Dunát. Mind a három folyón gőzhajók közlekednek, úgyszintén a Ferenc- és Bégacsatornán. A hajózásnak megnyitották annak idején, a Szemendriánál a Dunába torkoló Morava alsó folyását is. de a Belgrád—szalonikii vasútvonal megnyitása óta a vizi közlekedés itt megszűnt. Most azonban a megnövekedett szerb állam belső és külső kereskedelmi forgalmára egyaránt szükséges lenne ennek a viziutnak ujramegnyitása és Szalonikiig való folytatása. Alexandria Szalonikitőd 1240 tengeri mérföldre van s ha igy a Rajnán. Dunán, Moraván és Vardaron keresztül közvetlen viziutat lehetne nyitni Alexandriából Rotterdamig, ez 3829 kilométert tenne ki, vagyis egyharmadát a mai tengeri útnak Rotterdamtól Francia-. Spanyol- és Olaszország megkerülésével. Érthető tehát, hogy eziránt a hatalmas terv iránt élénken érdeklődik egy amerikai csoport, mely állítólag meg is kapta már a szerb kormánytól a koncessziót a Morava—Var-