Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Pesti riport Rákóczi városából

Csütörtök, 1924 január 10. MAGTAR KÜLPOLITIKA 9 A VILÁGSAJTÓBÓL Mit irnak rólunk? Venkov, (Prága, dec. 29.). Bethlen urat illeti meg az érdem, hogv a magvar életből a katonai kalandoroknak és rablóbandák vezéreinek prirrfitiv módon barbár politikai metódusait kiirtani törekszik. Bethlen ur a magvar politikába újból „európai'' metódusokat vezet be. (Nem ignorálhatja azonban a Tisza-féle tradíciót sem.) Kétségtelenül figyelemreméltó tehetsége van. Becsületes magyar szivében fájdalommal tapasztalta három éven keresztül, miképp ássák alá az őrült bombamerénvletek, az irredenta és karlista-puccsok a megmaradt magvar pozíciókat és igy csaknem zseniális gondolatra bukkant: elhatározta, hogv a puccsokból és bombamerényletekből hasznot fog húzni és felépiti rajluk a magvar konszolidációt. Bethlen terve kezd sikerülni. A jobbszélsőkkel és a puccsistákkal való szakítás Bethlennek kapóra jött főleg a kölcsönakció leqkritikusabb stádiumában. Mintegy megrendelésre Magyarországon egyszerre nagy jobboldali puccsot lepleztek le. Az Ulain-féle puccsról van szó Idején jött a francia követség elleni merénylet is. Majd további leleplezések következtek. A kormánylapok csakúgy hemzsegnek a bűnösök lecsukatásáról szóló hírektől. Felületes megfigyelő nem kételkedhetne abban, hogy a „konszolidáció", a jogrend felújítása Magvarországon rendkívül gyors tempóban halad. A dolognak azonban van egy kis bibije. Csaknem egyidejűleg a magvar sajtó egy uj merényletről hoz hirl és Ulainnak, valamint társainak a fogházból való kibocsátásáról. Maqyarorszáq a puccsistákat fogsáqba veti, hoqy abból nemzeti hősök iöiienek ki. A nemzeti hősök — gonosztevők érája nem egészséges éra. Attól tartunk, — irja végül a lap, — hogv nem egészséges és nem életrevaló Bethlen urnák eszméje sem: szanálni Magyarországot a puccsisták és a merényletek elkövetőinek segítségével.' Robotnicke Noviny, (dec. 29.). A magyar kölcsön kérdése cimü vezércikkében ismertetvén a magyar kölcsönügv állását, ehhez a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: Habár Magvarországnak nincs egyenesen meghagyva, hogv a maga belpolitikai kurzusát is meg kell változtatnia, mégis valószínű, hogv az uj helyzetnek befolyása lesz belpolitikájára is. Legyenek bár Maevarország hitelezői bármiféle politikai nézeten, egyben mégis csak egyet fognak érteni: érdekükben fog állani az, hogv Magyarországon béke legyen és hogv a kormány valóban a magvar nemzet többségét reprezentálja. Az összeesküvő kedvtelések epizódja és a titkos katonai bandák jóakaratú támogatása megszűnik. Magvarország a munkának szentelheti magát és szomszédai végül megoihennek. Mig azután végül a belpolitika fejlődése lehetővé teszi a magyar emigránsoknak a külföldön, hogg visszatérjenek és otthon dolgozzanak, végeredménvképpen barátságos viszonv is fejlődhet ki Magyarország és azon államok között, amelyek körülveszik. ' Lidové Noviny, (Brünn, dec. 30.). A magyar kölcsön cimü Londonból keltezett vezércikkében irja, hogv az angolokat elsősorban csak azért érdekelte a magvar kölcsön, mert azt várták, hogy ennek megoldása hatással lesz egy más, fontosabb európai problémára i<: a német reparációkra. A magyar kölcsön problémája más, mint az osztráké. Magvarország általában gazdag, feilődésképes és a jóvátételt illetőleg szolvens; gondatlan pénzügvi és kereskepolitika okozta a magvar állami álrn A Prágai Magyar Hírlap január 2-ik CMlk delmi pénzügyek mai krízisét és ha nem fönn a szomszédokkal szemben tapasztalt illoyalitás, amely végeredményben ro.itikaiiag teljesen izolálta Magvarországot Középeurópában, Magyarország idegen segítség nélkül is szanálhatta volna magát. Ha tehát Franciaország jóakaratot mutat Magyarországgal szemben a reparációk kérdésében, — igv vélekedett a politikai és pénzügvi Anglia, — nem lesz nehéz hivatkozni erre a jópéldára, ugyanazokat a szempontokai követelni Németország számára, mint Magvarországnak. Anqliának azonban el kellett ismernie azokat az araumentumokat. amelgeket felhoztak Maquarorszáq qazdasági teliesitőképesséqéről és igv ugv látszik, végül Anglia is elfogadja a francia tételt, hogv már most meg kell határozni Magvarország évi jóvátételi fizetségeinek magasságát. Livodé Noviny, (Brünn, jan. 1.). A magvar 1924-ik év cimü cikkében foglalkozik azzal, hojry a magyar pénzügyi szakemberek folyton azt hangoztatják, hogv Magyarország sokkal tőkeszegényebb és távolról sem olvan fizetőképes, mint Ausztria. A cikk ezt az álláspontot cáfolni igyekszik és azt mondja, hogv nem a hitelezők bűne, hogv Magyarország olyan politikai igazgatást juttat magának és gazdasági rendszereket követ, amelvek egyenesen irracionálisak. Igaz, hogv, Maquarorszáq ipara és kereskedelme qqönqe lábon áll, azonban földmüvelése annál jobb helyzetben van. A szanálás sikere egyedül attól függ, vajion a mezőgazdaság, tehát a gróf ur, a püspök őeminenciája és a paraszt a jövedelem mellett, amely békebeli szinvonalat ért el, hajlandó-e aranyban fizetni az adót. Ellenzék, (Kolozsvár, jan. 3.). Hosszan tárgyalja a legutóbbi miniszterlanács ama meglepő határozatát, amelyről a 4-iki bukaresti lapok is röviden megemlékeznek, hogy Duca külügyminiszter jelenlése alapján Románia a belgrádi kisantant konferenciától annak elismerését fogja kérni, miképp Románia 1919-ben, mint nemzetközi joq szerinti háborús fél szállta volt meg Maqqarorszáqot. Eddig ugvanis az antant álláspontja az volt. hogv Románia nem kapott fölhatalmazást Budapest megszállására s ezért a nagvantant hatalmai nem ismertek el a megszállásból kifolyólag semmiféle román igényt. Az antant ebben az esetben ragaszkodott a fegyverszüneti szerződéshez, a megszállást a nemzetközi ioqba ütközőnek minősítette, melyért nemcsak hoqq nem kap Románia kárpótlást, hanem bizonyos mértékben méq kártérítéssel tartozik. Ezt a kártérítést a nagyhatalmak ugv rendezték, hogv annak összegét levonandónak ítélték abból az összegből, amellyel Magyarország hadikárpótlás címén tartozik Romániának. Románia mostani meglepő követelésének az lehet a célja, hogv Románia feliogosillassék a megszállásért is hadkiárpótlást kérni, valamint a Magyarországon rekvirált anyagokat hadizsákmánynak tekinthesse. Aurora, (Bukarest, jan. A.). A minisztertanács elhatározta, hogv a magyar kölcsönt Belgrádban, a kisantant konferenciáján ugyanazon az alapon óhajtja tárgyalni, mint Sinaiában, ami annyit jelent, hoqy Maqyarorszáqtól súlyos garanciákat fognak követelni. Ez a meglehetősen homályos meghatározás az E'.lenzék szerint azt jelenti, hogv a maqyar kormány román részről a kölcsön üoyében nem számithat enqedékenyséqre. sőt esetleg ujabb akadályok gördülnek a kölcsön útjába. Pesti riport Rákóczi városából számából vesszük át az alábbi sorokat: „Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a pesti lapokban Szlovenszkóról megjelent irások a tájékozatlanság kisebb-nagyobb fokát mutassák. A Pesti Napló karácsonyi számában oldalas riport jeleat meg Kassáról, melynek valótlanságait nem hagyhatjuk szó nélkül. Ez a cikk azzal kezdődik, hogy a „Köztársaság nem is próbálkozott azzal, hogy Kassába teljesen belefojtsa a. magyar szót és magyar érzést". Ilyesmit állítani a csehszlovák rezsimről, mely még a hősük temetője halottainak nevét is elcsehesilette. egy magyar lapnak talán még sem szabad. Még különösebb a cikk írójának az az állítása, hogy „cseh tisztviselő csak kevés van Kassán". Ezt még egy cseh nemzeti demokrata verbunkós se merné elmondani. Hogy mennyi a cseh Kassán, azt jól megmutatták a választási eredmények. Kassa lakóinak száma rövid pár év alatt hatvanezerre emelkedett, ez legeklatánsabban fejezi ki a cseh áradat nagyságát és nem annak jele, hogy „Kassa virágzó fejlődésnek indult ", mint azt a cikk irója állítja, nem tudni, milyen okból. Utóvégre minden újságolvasó gyerek tudja már, hogy az ipari és exisztenciális pusztulás milyen végitélelét jelentette Kassán a cseh-szlovák g?zdasági politika. Kár ennyi vadságot összeírni ott. Pesten, mert még le találja fordítania Venkov, vagy a Národny Listy, melynek doping-riporljf it csaknem felülmulta a Pest' Napló". Kissé erős hang ez a Prágai Magyar Hírlaptól, mely mindig a legdiszkrétebb hangnemben kezeli a kényes kérdéseket, de meg kell érteni a felháborodását, mert egy-egy ilyen téves adatokat tartalmazó újságcikk kimondhatatlan károkat okozhat ugy a csehek uralma alatt élő magyaroknak, mint az amúgy is leírhatatlan nehézségekkel küzdő ottani magyar sajtónak Az ottani sajtó nem szűnik meg felpanaszolni — már amennyire ez módjában van — azt a rengeteg sérelmet, melyet a magyar, német, sőt tót lakosságnak el kell szenvednie Prágától. Ezek a véres valóságok, ezer és ezer élet, nagyórtíkü kultúrák pusztulása nem vál k meg nem történtté azáltal, ha egy budapesti lap újságcikke bókoló hangnemben mindennek ellenkezőjét irja. De igenis, a fürgeségéről hires cseh propaganda sietni fog a világ elé tárni egy magyarországi orgánumnak nagyszerű véleményét az ö türelmességéről és egyben ezzel fogja elhallgattatni és sújtani azokat, akik néhai mégis csak fel mernek jajdulni egyegy elviselhetetlen nyomás alkalmával. Az utódállamok magyarságának, mint m ndenütt, Csehszlovákiában is annyi a bánata, baja, panasza, hogy ezekkel foglalkozni joga, sőt kötelessége volna a magyarországi sajtónak, és vigyáznia kellene, hogy tendenciózus valótlanságokat ne irjon, melyek idehaza felháborodást és mosolyt keltenek, odaát pedig fájdalmas kiábrándulást és még súlyosabb állapotokat.