Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Pesti riport Rákóczi városából

Csütörtök, 1924 január 10. MAGTAR KÜLPOLITIKA 9 A VILÁGSAJTÓBÓL Mit irnak rólunk? Venkov, (Prága, dec. 29.). Bethlen urat illeti meg az érdem, hogv a magvar életből a katonai kalandorok­nak és rablóbandák vezéreinek prirrfitiv módon barbár politikai metódusait ki­irtani törekszik. Bethlen ur a magvar po­litikába újból „európai'' metódusokat ve­zet be. (Nem ignorálhatja azonban a Tisza-féle tradíciót sem.) Kétségtelenül figyelemreméltó tehetsége van. Becsületes magyar szivében fájdalommal tapasztalta három éven keresztül, miképp ássák alá az őrült bombamerénvletek, az irredenta és karlista-puccsok a megmaradt magvar pozíciókat és igy csaknem zseniális gon­dolatra bukkant: elhatározta, hogv a puccsokból és bombamerényletekből hasz­not fog húzni és felépiti rajluk a magvar konszolidációt. Bethlen terve kezd sike­rülni. A jobbszélsőkkel és a puccsistákkal való szakítás Bethlennek kapóra jött főleg a kölcsönakció leqkritikusabb stádiumá­ban. Mintegy megrendelésre Magyarorszá­gon egyszerre nagy jobboldali puccsot lepleztek le. Az Ulain-féle puccsról van szó Idején jött a francia követség elleni merénylet is. Majd további leleplezések következtek. A kormánylapok csakúgy hemzsegnek a bűnösök lecsukatásáról szóló hírektől. Felületes megfigyelő nem kételkedhetne abban, hogy a „konszoli­dáció", a jogrend felújítása Magvarorszá­gon rendkívül gyors tempóban halad. A dolognak azonban van egy kis bibije. Csaknem egyidejűleg a magvar sajtó egy uj merényletről hoz hirl és Ulainnak, va­lamint társainak a fogházból való kibo­csátásáról. Maqyarorszáq a puccsistákat fogsáqba veti, hoqy abból nemzeti hősök iöiienek ki. A nemzeti hősök — gonosz­tevők érája nem egészséges éra. Attól tar­tunk, — irja végül a lap, — hogv nem egészséges és nem életrevaló Bethlen ur­nák eszméje sem: szanálni Magyarorszá­got a puccsisták és a merényletek elköve­tőinek segítségével.' Robotnicke Noviny, (dec. 29.). A magyar kölcsön kérdése cimü vezér­cikkében ismertetvén a magyar kölcsön­ügv állását, ehhez a következő megjegy­zéseket fűzi hozzá: Habár Magvarország­nak nincs egyenesen meghagyva, hogv a maga belpolitikai kurzusát is meg kell változtatnia, mégis valószínű, hogv az uj helyzetnek befolyása lesz belpolitikájára is. Legyenek bár Maevarország hitelezői bármiféle politikai nézeten, egyben mégis csak egyet fognak érteni: érdekükben fog állani az, hogv Magyarországon béke le­gyen és hogv a kormány valóban a ma­gvar nemzet többségét reprezentálja. Az összeesküvő kedvtelések epizódja és a tit­kos katonai bandák jóakaratú támogatása megszűnik. Magvarország a munkának szentelheti magát és szomszédai végül megoihennek. Mig azután végül a belpo­litika fejlődése lehetővé teszi a magyar emigránsoknak a külföldön, hogg vissza­térjenek és otthon dolgozzanak, végered­ménvképpen barátságos viszonv is fejlőd­het ki Magyarország és azon államok kö­zött, amelyek körülveszik. ' Lidové Noviny, (Brünn, dec. 30.). A magyar kölcsön cimü Londonból kel­tezett vezércikkében irja, hogv az ango­lokat elsősorban csak azért érdekelte a magvar kölcsön, mert azt várták, hogy ennek megoldása hatással lesz egy más, fontosabb európai problémára i<: a né­met reparációkra. A magyar kölcsön problémája más, mint az osztráké. Ma­gvarország általában gazdag, feilődés­képes és a jóvátételt illetőleg szolvens; gondatlan pénzügvi és kereske­politika okozta a magvar állami álrn A Prágai Magyar Hírlap január 2-ik CMlk delmi pénzügyek mai krízisét és ha nem fönn a szomszédokkal szemben tapasz­talt illoyalitás, amely végeredményben ro.itikaiiag teljesen izolálta Magvar­országot Középeurópában, Magyarország idegen segítség nélkül is szanálhatta volna magát. Ha tehát Franciaország jó­akaratot mutat Magyarországgal szem­ben a reparációk kérdésében, — igv véle­kedett a politikai és pénzügvi Anglia, — nem lesz nehéz hivatkozni erre a jópél­dára, ugyanazokat a szempontokai köve­telni Németország számára, mint Ma­gvarországnak. Anqliának azonban el kel­lett ismernie azokat az araumentumokat. amelgeket felhoztak Maquarorszáq qazda­sági teliesitőképesséqéről és igv ugv lát­szik, végül Anglia is elfogadja a francia tételt, hogv már most meg kell határozni Magvarország évi jóvátételi fizetségeinek magasságát. Livodé Noviny, (Brünn, jan. 1.). A magvar 1924-ik év cimü cikkében fog­lalkozik azzal, hojry a magyar pénzügyi szakemberek folyton azt hangoztatják, hogv Magyarország sokkal tőkeszegényebb és távolról sem olvan fizetőképes, mint Ausztria. A cikk ezt az álláspontot cá­folni igyekszik és azt mondja, hogv nem a hitelezők bűne, hogv Magyarország olyan politikai igazgatást juttat magának és gazdasági rendszereket követ, amelvek egyenesen irracionálisak. Igaz, hogv, Ma­quarorszáq ipara és kereskedelme qqönqe lábon áll, azonban földmüvelése annál jobb helyzetben van. A szanálás sikere egyedül attól függ, vajion a mezőgazda­ság, tehát a gróf ur, a püspök őeminen­ciája és a paraszt a jövedelem mellett, amely békebeli szinvonalat ért el, haj­landó-e aranyban fizetni az adót. Ellenzék, (Kolozsvár, jan. 3.). Hosszan tárgyalja a legutóbbi minisz­terlanács ama meglepő határozatát, amely­ről a 4-iki bukaresti lapok is röviden megemlékeznek, hogy Duca külügyminisz­ter jelenlése alapján Románia a belgrádi kisantant konferenciától annak elismeré­sét fogja kérni, miképp Románia 1919-ben, mint nemzetközi joq szerinti háborús fél szállta volt meg Maqqarorszáqot. Eddig ugvanis az antant álláspontja az volt. hogv Románia nem kapott fölhatalma­zást Budapest megszállására s ezért a nagvantant hatalmai nem ismertek el a megszállásból kifolyólag semmiféle ro­mán igényt. Az antant ebben az esetben ragaszkodott a fegyverszüneti szerződés­hez, a megszállást a nemzetközi ioqba üt­közőnek minősítette, melyért nemcsak hoqq nem kap Románia kárpótlást, ha­nem bizonyos mértékben méq kártérítés­sel tartozik. Ezt a kártérítést a nagy­hatalmak ugv rendezték, hogv annak összegét levonandónak ítélték abból az összegből, amellyel Magyarország hadi­kárpótlás címén tartozik Romániának. Románia mostani meglepő követelésének az lehet a célja, hogv Románia feliogo­sillassék a megszállásért is hadkiárpótlást kérni, valamint a Magyarországon rekvi­rált anyagokat hadizsákmánynak tekint­hesse. Aurora, (Bukarest, jan. A.). A minisztertanács elhatározta, hogv a magyar kölcsönt Belgrádban, a kisantant konferenciáján ugyanazon az alapon óhajtja tárgyalni, mint Sinaiában, ami annyit jelent, hoqy Maqyarorszáqtól sú­lyos garanciákat fognak követelni. Ez a meglehetősen homályos meghatározás az E'.lenzék szerint azt jelenti, hogv a ma­qyar kormány román részről a kölcsön üoyében nem számithat enqedékenyséqre. sőt esetleg ujabb akadályok gördülnek a kölcsön útjába. Pesti riport Rákóczi városából számából vesszük át az alábbi so­rokat: „Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a pesti lapokban Szlovenszkóról megjelent irások a tájékozatlanság kisebb-nagyobb fokát mutassák. A Pesti Napló karácsonyi számában oldalas riport jeleat meg Kassáról, melynek valótlanságait nem hagyhat­juk szó nélkül. Ez a cikk azzal kezdő­dik, hogy a „Köztársaság nem is pró­bálkozott azzal, hogy Kassába teljesen belefojtsa a. magyar szót és magyar érzést". Ilyesmit állítani a cseh­szlovák rezsimről, mely még a hősük temetője halottainak nevét is elcsehe­silette. egy magyar lapnak talán még sem szabad. Még különösebb a cikk írójának az az állítása, hogy „cseh tisztviselő csak kevés van Kassán". Ezt még egy cseh nemzeti demokrata verbunkós se merné elmondani. Hogy mennyi a cseh Kassán, azt jól meg­mutatták a választási eredmények. Kassa lakóinak száma rövid pár év alatt hatvanezerre emelkedett, ez leg­eklatánsabban fejezi ki a cseh áradat nagyságát és nem annak jele, hogy „Kassa virágzó fejlődésnek indult ", mint azt a cikk irója állítja, nem tudni, milyen okból. Utóvégre minden újságolvasó gyerek tudja már, hogy az ipari és exisztenciális pusztulás milyen végitélelét jelentette Kassán a cseh-szlovák g?zdasági politika. Kár ennyi vadságot összeírni ott. Pesten, mert még le találja fordítania Venkov, vagy a Národny Listy, melynek doping-riporljf it csaknem felülmulta a Pest' Napló". Kissé erős hang ez a Prágai Magyar Hírlaptól, mely mindig a legdiszkré­tebb hangnemben kezeli a kényes kér­déseket, de meg kell érteni a felhábo­rodását, mert egy-egy ilyen téves ada­tokat tartalmazó újságcikk kimondha­tatlan károkat okozhat ugy a csehek uralma alatt élő magyaroknak, mint az amúgy is leírhatatlan nehézségek­kel küzdő ottani magyar sajtónak Az ottani sajtó nem szűnik meg felpa­naszolni — már amennyire ez módjá­ban van — azt a rengeteg sérelmet, melyet a magyar, német, sőt tót lakos­ságnak el kell szenvednie Prágától. Ezek a véres valóságok, ezer és ezer élet, nagyórtíkü kultúrák pusztulása nem vál k meg nem történtté azáltal, ha egy budapesti lap újságcikke bókoló hangnemben mindennek ellenkezőjét irja. De igenis, a fürgeségéről hires cseh propaganda sietni fog a világ elé tárni egy magyarországi orgánumnak nagyszerű véleményét az ö türelmes­ségéről és egyben ezzel fogja elhall­gattatni és sújtani azokat, akik néhai mégis csak fel mernek jajdulni egy­egy elviselhetetlen nyomás alkalmával. Az utódállamok magyarságának, mint m ndenütt, Csehszlovákiában is annyi a bánata, baja, panasza, hogy ezekkel foglalkozni joga, sőt köteles­sége volna a magyarországi sajtónak, és vigyáznia kellene, hogy tendenciózus valótlanságokat ne irjon, melyek ide­haza felháborodást és mosolyt kelte­nek, odaát pedig fájdalmas kiábrán­dulást és még súlyosabb állapotokat.

Next

/
Thumbnails
Contents