Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Az angol munkáspárt programja

Csütörtök, 1924 január 10. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 velscuh.cz való fordulástól, hanem eué­szen uj alapokra kívánja fektetni a ki­sebbségi politikát. Ennek a felfogás­nak a hivei az összes kisebbségek együttműködésének jelszavát tűzték zászlóikra s ezt az eszmét vetette az­tán nviltan is felszínre Hollinger Péter emiitett cikkében. A magvarság körében iá hatást kel­tett, hogy a kez ieményezés éppen sváb oldalról indult meg. akik az ui inalom kezdetekor szolgálatkészen hozzásimultak a győztes fél poli iká­jához. Emlékezhetünk, hogy Korodu­Lutz. akit a szászság elenyészően kis részét kitevő túlzók vezérüknek ismer­tek el. beült a nagyszebeni kormány­zótanács egyik sine curájába s a győző jogait arrogálva magának a magvarakkal szamben. Egyben terro­rizálta a testvérkisebbség, a svábság politikáját is. Ma már viszont nem­csak a sváb nép. de az intelligens és józan szász nép is rájött arra. hogy vezérei rossz útra tT^lték. hogy pozi­tívumokban vajmi keveset könwe'h t el eddigti balkezes kisebbségi pol'ti­káia. amely késza/karva ellensúlyként kezelte a magvarságot. Romániának számban is legnagyobb nemzeti ki­sebbségét. Ennek a helyzetnek a fel­ismerése szülte aztán a kisebbiéQí blokk eszm"i"t. ameluet a ma^—arsii is örömmel üdvözöl minden vonalon. A magyarság érdekében remélhető, hosv a terv mielőbb valóra is válik. <xxxxxxxxx>oooo<x><><><x>o<><>o<x> Az angol munkáspárt programja (F.) Most, hogy az angol parlament­ben először lesz alkalma a munkás­pártnak megmutatni, mennyiben ké­pes a kormányzásra, általános az ér­deklődés Angliában is, külföldön is a párt programmja és valószínű műkö­dése iránt. Míg a Morning Post, a túlzó konzervativek lapja, telekürtöli az or­szágot azzal, hogy az angol munkás­párt nem egyéb, mint Moszkva és a német szocialista párt fizetett angol bérenc hada, a moszkvai sajtó vi­szont nem hajlandó hithű szocialistá­nak elismerni az angol munkáspártot. Tényleg az angol munkáspárt, noha vannak túlzó elemei is, nagyon elüt az orosz kommunistáktól és programmja elég távol van attól a programmtól is. melyet Európában általában mint a szocialista pártokra jellemzőt ismer­nek. Belpolitikai programmjában a két le;,tulzóbb elv, melyet a polgári lapok a legélesebben elitélnek, mint kommunista elveket: a vagijonváltság és a vasutak és bányák államosítása. Ami az elsőt illeti, nagyon jól tud­juk, hogy a vatíyonváltság egyátalában nem szocialista elv, hiszen a legkon­zervativebb kormányok, igy a magyar kormányok is keresztülvilték a va­gyonváltság elvét. E programmpont különben sem lehet állandóan jel­lemző a párt programmjára, hiszen a párt csak egy és mindenkorra szóló vagyonváltságról beszél, főleg a há­borúban szerzett vagyonokkal szem­ben. A másik programmpontra vonat­kozólag viszont szintén nem mondhat­juk, hogy túlzó elv volna, hiszen ná­lunk a vasutak eleve állami kezelésben vannak. Ennek ellenére nem tagadható, hogv mindkét elv elsősorban a nagy­tőkések ellen irányul Angliában, tehát jellegzetesen szocialista tendenciájuk van. Ezért a polgári lapok, még a mun­káspártot támogató liberális lapok is, élesen tiltakoznak e túlzó elvek ellen és ha a munkáspárt megDróbálná ezeket az elveket előterjeszteni, a parlament­| ben a konzervativek és liberálisok egyesitett szavazatai biztosan megbuk­tatnák őket. A liberális párt alattom­ban úgyis arra számit, hogy a munkás­párt túlzói kényszeríteni fogják a párt­vezetőséget e programmpontok beter­jesztésére, ami a munkáspárt végleges vereségét jelenlené a parlamentben és útját egyengetné egy liberális kor­mánynak, melynek programmja olyan, amelyet a konzervativeknek is, mun­káspártiaknak is egyformán kell tá­mogatni, tekintve, hogy mindkét párt túlzó elvei hiányoznak belőle. A jelek szerint a túlzó elemek a munkáspártban háttérbe fognak szo­rulni és a párt tisztán arra fog szo­rítkozni a hatalom birtokában, hogy azokat a programmpontjait valósítsa meg. melyeknél a liberálisok támoga­tására számithat. Ilyen programnepont elsősorban a munkanélküliség radikális letörésére 'hozandó rendszabályok. Ebben a tekintetben nagyon valószínű, hogy jelentős lépések fognak történni a közeljövőben. Éppen erre való te­kintettel hangoztatják a munkáspárt mérsékelt elemei, hogy a munkáspárt nak messzefekvő ideálok kedvéért nem szabad elszalasztania, hogy min­dent elkövessen a munkanélküliség megszüntetésére, illetve enyhítésére. Sokkal fontosabb azonban a belpoli­tika céloknál a munkáspárt külpoliti­kai programmja. E tekintetben radi­kális változásokra lehetünk elkészülve annál is inkább, mert ebben a tekintet­ben a párt teljesen számithát a liberá­lisok támogatására is. A párt első célja e téren a rendezett diplomáciai viszony helyreállítása Szovjet-Orosz­országgal, amelyet a liberális párt is mint első külpolitikai teendőt hangoz­tatott már a választások előtt E tekin­tetben biztosra vehető a parlamenti többség és nagyon valószínű, hogv ha maga a szovjet nem támaszt nehézsé­geket, a diplomáciai viszony Anglia és Oroszország közt rövidesen helyre­áll. Persze, a konzervatív lapok kieme­lik, hogy nem oly könnyű e lépés, mint azt a munkáspárt képze'.i, hiszen a genovai konferencián Lloyd George is a legjobb akarattal egyengette a szovjet elismerésének útját, de törek­vése a szovjet makacskodásán megtö­rött. Nincs kizárva, hogy a szovjet egy munkáspárti kormánnyal szemben még követelőzőbb lesz. Mig a konzervativek azt hirdették, hogv Európa tönkrement és az angol ipar sohasem nyeri vissza jövedel­mező piacát Közép-Európában az ot­tani országok elszegényedése és meg­csökkent vásárlóereje következtéijen s ezért a gyarmatokat és az azokkal való kereskedelmet kell fejleszteni, a libe­rálisok is. a munkáspárt is egyaránt Európában akarja helyreállítani a pia­cot, a középeurópai államok fölsegité­sével, elsősorban Xén>etország talpra­állitásával. E tekintetben is eléggé meg van kötve azonban az angol kormány keze. Franciaországgal szemben nyilt ellenséges politikát folytatni egy angol kormánynak sem lehet, mert ezzel még csak jobban elmérgesitené az európai helyzetet és a franciák még határozot­tabban, minden tekintet nélkül Anglia érdekeire törnének céljaik megvalósí­tása felé, ugy, hogy Anglia szövetsége­sek nékül maradna, sőt elhintené egy bekövetkezendő háborúnak a magvait, amelytől mindenki fázik Angliában. E félelem ellenére nagyon valószínű, hogy Anglia magatartása a német jó­vátételi kérdésben a közeljövőben bi­zonyára erőteljesebb lesz, mint eddig volt, különösen, ha a francia választá­sokon a Bloc National vereséget szen­vedne. A konzervatív lapok gúnyosan emle­getik, hogy a munkáspárt külpolitikai téren is túlzó kötelezettségeket vállalt, amennyiben a frankfurti nemzetközi szocialista gyűlés parancsszavára ki­mondotta, hogy ellene van minden jóvátételi fizetésnek és a szövetségesek egymásközti adósságainak eltörlését is követeli. Az utóbbi pont különösen a konzervatív lapok szerint ellentétbe hozza majd a pártot Amerikával, amellyel már meg van a szerződés a háborús kölcsönök visszafizetésére. Nagyon természetes azonban, hogy ezt nem kell tulkomolyan venni, a mun­káspárt e tekintetben is természetsze­rűleg vállalni fogja az elődeitől átvett kötelezettségeket, ugy, hogy küpolitikai téren semmi komplikáció nem fog származni a munkáspárt szerepléséből. A párt egyiptomi, indiai és mezopotá­miai programmja is radikálisan ellen­tétes az eddigi politikával és a nemze­tiségekkel szemben mindenütt liberális, Mezopotámiában különösen a kiürítés mellett van. de bizonyára ezeken a má­sodrendű területeken sem fog nagyobb zavarokat okozni, tekintve azt, hogy előbb sokkal fontosabb kérdéseket kell tisztáznia, igy a szovjet elismerését és a német jóvátételi kérdés végleges rendezését. Magyarországgal szemben a párt nem egészen barátságos, amennyiben, külö­nösen régebben, nagy nyilvánosságot adott a rólunk terjesztett vádaknak. Utóbbi időben azonban, tekintve az or­szág belső konszolidálódását, a lap vagy teljesen hallgat rólunk, vagy mellettünk ir. A kölcsönkérdésben is a munkáspárt az eddigi politikát fogja folytatni, amely teljesen beleillik a párt külpolitikai programmjába, amelvnek legfőbb pontja a középeuró­pai államok konszolidálódása. A jóvá­tételi kérdésben pedig a pártnak az az alapóhaja, hogy a jóvátételeket eltö­röljék, ha nem is fog nyilvánulni teljes erejében, mindenesetre éreztetni fogja hatását. c<>oo<y>o<><><><><><>^^ A MAGTÁR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGRA minden hó l-löl és 15-től kez­dődően bármikor lehet elő­ftzetn i.

Next

/
Thumbnails
Contents