Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Európa szénkészlete

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 102-t január 1^ MflDYflR KÜLPOLITIKA ÉS VILAdGAZDVSÁd Felelős szerkesztő: RADiSICS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség : VIII. ker., Rökk Szilárd utca 31. Telefon: József 62-29 Szerkesztőségi árak naponta d. a. 3 —5-ig Kiadóhivatal : VIII., ker., Rökk Szilárd-utca 4. Telefon : József J3-84. Hz előíizetés ára: Egész évre: 14.000 K Fél évre: 7000 K rirgyed évre: 3500 K E iyes szám ára 350 K Külföldre kétszeres dr 1 C ] tt .e.Jl ci cs: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat, OOOCKXXXXXX ooooooooooooooo X Európa szénkészlete Irta: Pécsi Albert. A szénfogyasztás már a nagy hábo­rút megelőző évtizedekben olyan mé­reteket öltölt, hogy gondolkodó elmék komolyan kezdtek foglalkozni a szén­készletek kimerülésének lehetőségével. 1913-ban megjelent egy hatalmas munka, amely a Toronto-ban (Kanada) tartott geológiai kongresszus eredmé­nyeként összefoglalva kimutatta a föld­kerekség egész szénkészletét. A szak­értük becslése szerint Amerika után Európa a szénben leggazdagabb világ­rész. A legutóbbi évtizedek fogyasztá­sát véve alapul, készletei kb. még egy félezer évig tarthatnak. A fekete gyémántok mesébe való, de kézzel fogható kincse nagyon egyenlőt­lenül oszlik meg a különböző országok közölt. Leggazdagabb közülök Német­ország, amely 1913-ban egymaga na­gyobb kés/leinek volt birtokában, mint a többi európai államok együttvéve. Akkori határai közölt fekszik Európa szénrétegeinek 54%-a, a kontinensé­nek (a szigetek leszámításával) 72%-a. A szigeteknek pontosan egynegyed rész Családi vagy egyéni választójog? Irta: Poher Bexheft Lilly. Páris, 1923 december 30. Nagy a meghasonlás a párisi asz­szonyok közt. A ragyogó mondaine ek sokasága mindig a Bloc National, Poincaié pártjára esküdött, mely az utolsó választások alkalmával tlille­rand elnöklete alatt — akkor még Poincaré volt a köztársaság feje —• a B(7-77i-C7an-mulató nagytermében ala­kult meg. Az akkori választásokból származott képviselőház meg is szavazta a nők választójogát. Hanem a szenátus elve­lelte a törvényjavaslatot. Az az erősen köztársasági szenátus, mely baloldali szimpátiáiról volt ismeretes a kulisszák mögött. Eddig rendben volt a dolog. De most felfordult a világ. Ugyanaz • képviselőház, amely két évvel ezelőtt már megszavazta a női választójogot, ma egészen modifiált törvényjavaslat­tal áll elő. A nő már csak akkor sza­vazhat, ha nem megy férjhez, ha lány, ha özvegy, ha törvényesen elvált. A férjes asszony é<; bármely nagyszámú jutott: 24% Nagybritánniának, 1% a Spitzbergáknak. Harmadik helyen kö­vetkezett Oroszország (8%), negyedik volt Ausztria (7%), ötödik Franciaor­szág 2%, hatodik Belgium P/4%, he­tedik Spanyolország 1%-kal. Hollan­diának és Boszniának jutott még egy­egy fél százalék, Magyarországnak (ti­zenkettedik hely!) tyVVo. A többi állam­nak, köztük a 35 millió lakosú Olasz­országnak nem volt számba vehető szénkészlete. Magyarország a saját ré­tegeiből láthatta volna el szükségleteit még vagy félszáz esztendeig, de a föld­kerekségnek egy évi bányaterméke nem sokkal maradt hazánk egész szén­tartaléka mögött. A háború ugyan fokozta némileg a kiaknázást, de a föld alatt felhalmozó­dott óriási tartalékok tömegében érez­hető változást nem okozott. Annál in­kább megbillentette a már előbb is in­gatag egyensúlyt. A szigeteket leszá­mítva, a kontinensen Németországnak 72% volt az arányszáma, Ausztria­Magyarországé 7V2, Belgiumé 2, Észak­Franciaországé 2J/2%- Mindezek a tele­pek német befolyás alá kerüllek, ugy, hogy Németország a kontinens szén­készleteinek 85%-ával rendelkezett és az orosz Donec-v.'dóken kivül a konti­nens minden 1%-ot meghaladó telep az ő érdekkörébe került. Talán még a közvetlent hadászati előnyöknél is in­kább sarkalta a szénpolitika a német kormányt arra a két lépésre, amely ezt a földrajzi előnyt értékesítette szá­mára, de amely ugy politikailag, mint erkölcsileg végzetes következmények­kel járt: Belgium semlegességének megsértésére és a korlátlan tengeralatti háború megindítására. A háborút követő békekötések nem hoztak alapvető változást a s/.énhely­zet tekintetében. Németország megtar­totta elsőségét, Anglia nem szerzett Európában területet. Ausztriának csak­nem összes szenét a Cseh-Szlovák köz­társaság, Boszniát Jugoszlávia örökölte. kiskorú gyermekei helyett a családfő szavaz! Visszatérés az ősi patriarkális rend­szerhez, ahol a családfő mindenható­tága uralkodik. . . . Fényes uri p_alotában, ragyogó termek széksorai közt hullámzik a több százfejü vendégsereg. A háziasszony nem tartozik a harcos feministák közé. Hanem a Politique de la Maternité cimü hatalmas könyvét irta meg. És beszédet intéz a vendégeihez. Itt van a férje is és a férje is mellette áll. — Leányok, ne menjetek férjhez, — mondja keserűen. — Hirdessétek mindenütt, ahova a szavunk elér, hogy minden nő. aki meg tudja keresni a kenyerét, meg­alázkodik, ha házasságot köt. 11a családi választójog kell: akkor az apa szavazzon a fiaiért, az anya a leányaiért. Nem szabad meg^n"edni. hogy a törvény maga tiltsa meg az asszonynak szabad véleménynyilvání­tását. És ha mégis elkövetkezik az ide. mely a férjes asszonyt az anyát ilyen megalázott helyzetbe szorítja: asszo­nyok, ne legyenek gyermekeitek! Ez a szó ugy hangzott itt. mint az Csonka-Magyarország a lakosság sza­mához képest nagyjából ugyanúgy áll, mintahogy volt történelmi határai között. A szénszegény államokon a te­rületi gyarapodás általában nem segi­telt. A leggazdagabb telepek sorsát il­letőleg csak később történt intézkedés, a legfontosabbak egyike-másika még ma is függőben van.. Magának Csehországnak körülbelül annyi szene volt, mint Belgiumnak, a csekély kiterjedésű Osztrák-Sziléziá­nak majdnem négyanniyi. Az utóbbi tartomány vitás volt Cseh- és Lengyel­ország között. Békés megegyezés értel­mében összes széntelepei Csehország­hoz kerültek. A 25 millió lakossal bíró Lengyelország iparának sorsa 1921-ben egészen a felsősziléziai nép­szavazás kockájára volt feltéve. Felső-Szilézia a kontinens második legnagyobb szén telepe; egymagának va­lamivel kevesebb, a szomszédos Osz­trák-Sziléziával együtt valamivel több tartaléka van, mint egész Angliának, de a két tartomány együttvéve is mögötte marad a Buhr-vidéknek. Európa szénkészletének 21, a kontinen­sének 28 százalékának hovátartozásá­ról kellett itt döntenie néhány száz­ezernyi szavazatnak. A lakosság több­sége lengyel, de ez a terület sohasem tartozott a Lengyel királysághoz. Egy­ideig cseh, Mátyás király alatt rövid ideig magyar, majd ismét cseh fenn­hatóság alatt állottak Szilézia herce­gei, mig az újkor elején a Habsburgok terjesztették ki reá hatalmukat. Tőlük 1741-ben Ngy Frigyes ragadta el és azóta 1921-ig Poroszországhoz tarto­zott. A népszavazás nem hozta meg a ne­hezen várt döntést. Az egész tarto­mányban a németeké, a szénvidéken a lengyeleké lett a többség. A Ver­sailles-i béke intézkedése nem egészen világos ebben a pontban. Mindkét fél magának követelte az egész terüle­tet, amely a párját ritkító kincses ré­égzengés. Itt, ahol mindenütt, minden módon, minden alkalommal hirdetik, hogy az elnéptelenedés ellen küzdeni kell, hogy a nagyszámú családokat kell favorizálni. És nem alulról tört fel a szó, a nyo­morúság tanyáiról: hanem a fényes csillárok alatt röppent el. szörnyű fanatizáló erejével. — Értsétek meg a veszedelmei, fran­cia asszonyok, — mondta a házias/­szony. És mindenki, aki elmegy ismét, alá fogja irni az ivet a földszinti ki* teremben, ahol a nők individuális sza vazatjogát követeljük mindenekelőtt. És a földszinti kisteremben szoron­gott a sokaság és mindenki aláirta a kitett iveket, teljes nevével és lakás­címével, az asszonyok is és a férfiak is ... Az utcán a Libertnire, az anar­chisták és az Action Francaise, a sovi­nisták lapjait kínálja minden canielot. a Palais de Justice túlzsúfolt termében Gcrmaine Berton pöre folyt le, aki Marius Platean-t gyilkolta meg Léon Daudet helyett. A francia asszonyok —Hg elsza­kadnak a jobbpárttól és a balpárttól egvarár.t és egy táborba tömörülnek valamennyien

Next

/
Thumbnails
Contents