Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - Az Angol Külügyi Társaság

MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 fsamé bnn. — Vájjon így vau-e ai valóvá gnan? Aki békét vet — háborút ar;t. FI hisszük, hogy közzé fogják tenni) a cseh-francia szerződés szövegét Még inkább elhisszük, hogy abban a szövegben, melyet olvasni fogunk, nem lesz katonai megállapodásról szó. Az ilyesmit külön szokás megcsinálni és nem szokás közzétenni. Annyi azonban már ma egészen bizonyos, hogy el a szövetség két táborivá fogja osztani Európát, de elválik, vájjon a francia-szláv blokk lesz-e erösebb, avagy a másik. — Mult számunkban egy olasz tábornok nyomán megírtuk, hogy mit érhet Franciaországnak Lengyelország, Csehország, .lugoszlá\ ia és Románia katonai segítsége. Igaz, hogy ez az olasz generális ligyelmenkivü! hagytál Franciaországnak Oroszországgal való megbékélését — Csehországon keresztül. És volta képen a cseh-francia szövetségnek ez ;i legérdekesebb monuntuma. Ügyletiét ez a lengcilye, mely valóban egészén uj irányba taszíthatja az európai politika gépezetét. És ennek a gépnek az emeltyűjén ekkor már nem K I'oinearé, hamem — Benes fogja a kezét tartani. Poincaré majd csak a szenei szórja a kazánba. Franciaország évekig nem akart szóbaállni Szovjetoroszországgal. Részben, mert gyanakodott, hogy a németekkel paktái, részben, mert már amúgy is lekésett volt a gazdasági elhelyezkedésben Angliával szemben. Ámde az angol-orosz kereskedelmi szerződés megfeneklett. A szovjelkormány pedig még mindig tartja magul. A francia tőke szívesen vonuil be Oroszországba, de — s ez már politikum, presztízs stb. — magától nem teheti. Am itt van Benes, a Nyugat keleti részvénytársaság prokuristája. Olcsón közvetít. És már nyéibe is ütötték az — egyik üzletet. Most következik a második. \ cseh-francia szövetség uj korszak kezdetét jelenti Európában. De ne felejtsük el, hogy két olyan cég kötötte, amelyiknek mindegyike irreális üzletekben tulangazsálta magát. Most magukhoz akarnak kötni egy harmadikat, melynek évek óta elha.nyagoll óriási üzeme van. A kockázat nagy. Ha a Poincaré—Benes-cég vállalkozása sikerül, övék egész Európa. Ha nem sikerül, dobra kerül Prága és Paris és Európa visszaikerül a régi reál's cégek birtokába. <>CXXKX><XXX>0<XXXXX><>0000<XX>^ Az olasz fascista pártnak közel egymillió tagja van A fascista párt nemzeti direktóriuma az újév alkalmából üzenetet küldött Itália és a külföld összes olasz fascistáihoz. amelyben a hatalmas büszke öntudatávail és önérzetével tekint vissza az elmúlt év munkájára. Emlitésreméltók azok a számadatok, amelyeket ez alkalommal közread. Itáliában 7112 fascista szervezet létezik és a szabályszerűen fascista igazolványnval ellátottak száma: 777.703. A tascizmus külföldön szervezett hálózala szintén befejezettnek tekinthető, ahol 480 szervezell>en 60.000 tag szerepel. Az Angol Külügyi Társaság The British liistitute of International Affairs. Hogy a külügyi érzék felkeltését, mellyel a .Magvar Külügyi Társaság immár negyedik éve oly lankadatlan buzgalommal foglalkozik, Angliában régi fejlett diplomáciája mellett is mily fontosnak ismerik, mutatja a/, hogy az elmúlt két évtized alatt az intézményeknek egész sora jött létre, melyek az angol közönségnek és főiskolai hallgatóságnak a külügyi kérdések beható megismerését lehetővé teszik. Azok közölt is a British Institute of International Affairs emelkedett a legnagyobb fontosságra, melv kétségtelenül az egész angol külpolitikában irányadó fontosságra fog emelkedni. A hivatalos angol külpolitikát a világháborúig a londoni külügy] hivití.1 intézte. Mikor azonban a párisi békekonferencia megnyilt, ott a brit dominiumok is képviseleti jogot nyertek és a brit kormány a brit delegátusoknak egész sorával jelent meg. E delegátusokat megfelelő külpolitikai szakértők kisérték és igy a párisi Majeslic Hotelt egy brit világszövetség diplomatáinak táborkara szállotta meg. Anglia kiküldöttei mellett Kanada és Uj Fundland. Dél-Afrika és India, Ausztrália és Uj Zéland kiküldöttei először képviselték a brit külpolitikát nyilvánosan és együttesén. Ez az esemény nyert maradandó emléket az által, hogy az 1920-ban megalakított, de csak szerény keretek között működő Brit Külpolitikai li tézetet (British Institute of International Affairs) 1923 folyamán a párisi brit delegáció mintái szerint átalakították. A brit dominiumok egymással versenyezve látták el alapitványaikkal: Leonard kanadai ezredes London legelőkelőbb helyén, a Saint James Squareon fekvő Chatborn Ilouset, Chat. born lordnak, a i.agy Pittnek palotáját ajándékozta neki. Mikor 1923 nov. 9-dikén, a német fegyverszünet évfordulóján, a velszi herceg a ház felavatásán megjelent, a brit dominiumok kormánvelnökei, India és Írország megbízottai Curzon lord külügyminiszter oldalán jelentek meg. Minden okunk megvan tehát arra, hogy az aktusnak a napi eseményeket messze túlhaladó fontosságot tulajdonítsunk. Az avatás ünnepélyét Grey Edvárd. Fallodon lord, Anglia volt külügyminisztere, a Társaság eddigi működésének vázolásával nyitotta meg és beszédének súlyát abban helyezte e\A hogy a brit külpolilika intézése az egyes kérdéseknek a brit dominiumokkal való megvitatását nem nélkülözheti. A velszi herceg az intézmény hivatását abban jelölte meg. hogy az megszerezzen és tartalmazzon minden könyvet, államszerződést és nyomtatásban megjelent okiratot, melyek külpolitikai kérdésekre vonatkoznak. Hogy ezekhez mindenki, aki azokat tanulmányozni óhajtja, könnyen hozzáférhessen. Hogy az ott végzett kutatások eredményei nyomtatásban kiadassanak és a Brit Birodalom egész területén minden érdeklődőnek rendelkezésére állhassanak. Bejelentette, hogy Leonard kanadai ezredes ebből a célból born Houseon kivül még 8 ezt ' 1011 0 bocsátott az intézet rendelkez további adakozók sorát pedig Cecil 10 ezer fonttal nyitotta va abból előadótermet énithessi ' velszi herceg a képviselt l>ní nyok nevében köszönte meg •'• adományokat. A külügyi hivatal nevében lord az angol külügyminiszléi széről a legszorosabb együttn. >o\ödést igérte meg. Az intézet tisztikara eddig is nagy tevékenységet fejtelt ki. Kerr Fülöp és Curtis Lionel 1923 nyarán az amerikai Williams College Institute of Polilics hallgatósága előtt, a Yale egyetemen tartottak előadásokat, melyeket a Yale egyetem The ]>revention of War cim alatt adott ki. Az előadások szintén azt a gondolatmenetet tükrözik, hogy a brit külpolitika intézésében az egész brit nemzetnek befolyási kell biztosítani, sőt Amerika csatlakozását is biztosítani kell. Az egész angolszász világközösség egyesülése mindenesetre döntő súllyal tudná éreztetni hatását a világ békéjének helyreállítása felé. Horváth Jenő. 0<X><XK>0<X><X>0<X>O<>O<X>0<>0<X>0<> > Kisebbségi blokk Romániában A román uralom alatt sínylődő kisebbségek helyzete, ugv lehet, jelentős fordulat előtt áll. A magvar kisebbség helyzetét (mindenesetre már az is megerősítette, amikor az addigi pártoskodás megszüntetésével egv közös szervezetbe, a Magyar Pártba tömörült s helyzetének javulására niéjmi reménvt szolgáltatnak egv esetleges kormámvválítozás alkalmával a , néppárttá] folytatott tárgyalásai is. amelyekről lapunk már részletesen beszámolt, de bizonyos, hogv erre a külső segítségre, erre a reményre r em szabad mindent alapozniok. hanem inkább saját erejükben kell bizniok s legfeljebb olyan külső eszközök segítségével kell növelniök ezt az erejüket, amelyekre adott esetekben biztosan számithatnak. Ilyen eszközről van szó, amikor felmerült a román uralom alatt élő nemzeti kisebbséaek blokkiának aondolata. Az eszimét sváb részlöl vetették fel. még pedig a bánsági svábság egvik vezére. Hollinaer Péter tette azt közzé a Schwabische Völksnresse egvik legutóbbi számában. Tudni kell. hogy a román kormány kisibbségellenes politikája az utóbbi időben a magvarságon kivül mindinkább ránehezedett a szászokra és svábokra is. A romániai német iskolák sem kerülték el azt a sok akadékoskodást, amellyel a román tanügvi kormányszervek a magvnr iskolák működését lehetetlenné tenni igvíkezt<;k Ez a körülménv a román uralom alatt élő németség táborában arra az egvre erősbödő felfogásra vezetett, hogy revízió alá kell venni a német kisebbséa eddiuí politikáját. A szászok erösebb eszközökről, a Népszövetséghez intézendő panaszról stb. beszéltek egv ideig, viszont a svábok közt eevre több hívet hódított maaónak a: n felfouás. amelu nem sokat vár a Népszó-