Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - A külföldi kölcsön - A francia-cseh szerződés

NflGYflR KÜLPOLITIKA Politikai,közgazdasági és szociálpolitikai hetilap ES VBLAGGAZD&SACi Megjelenik minden csütörtök délután Budapest, 1924 V. évi. 2. szám CsütörtöK, január 10 FŐBB CIKKEINK: Éber Antal: A kül­földi kölcsön. — A francia-cseh szerző­dés. — Horválh Jenő: Az Angol Külügyi Társaság. — A kisebbségi blokk Romá­niában. — F.: Az angol munkáspárt programja. — Poher Bexheft Lilly: Csa­ládi vagy egyéni választójog? — Pécsi Albert: Európa szénkészlete. — Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása (VIII.) — Iíilscher Rezső dr.: A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialaku­lása. (IV.) — G.: A kisantant belgrádi konferenciája. — G. J.: A Duna, mint közlekedési út. <XX>OO<XKX>0<X><><>0<><><XX><X><X><>0 X A külföldi kölcsön Irta: Éber Antal. Kétségtelen, hogy Magyarország a háború utáni gazdasági tragédiájának utolsó felvonásához érkezel! el. Azzal mindenesetre legyünk tis-ztában. hogy vagy sikerül a külföldi kölcsön segé­lyével valutánk stabilizálását és a kül­földi ellenőrzés nyomása alalt költség­vetésünk egyensúlyát helyreállítani, vagy pedig Németország sorsára ju­tunk, de még szomorúbb kiadásban. Ugy gondolom tehál, hogy a politi­kai közvélemény nem egészen tiszta szemüvegen át nézi azokat a súlyos fel­tételeket, amelyekhez a közzétett jegy­zökönyvek szerint a külföldi kölcsön felvétele kötve van. mert most igazán nem arról van szó. vájjon ki tudjuk-e mutatni, hogy ezek a feltételek súlyo­sak, hogy lényegesen leszállítják az or­szág gazdasági és pénzügyi szuvereni­tását, hogy mindezzel szemben tulaj­donképpen pénzügyi tekintetben igen keveset nyújtanak és amit nyújtanak, azt ellensúlyozzák a reparációs kér­dés aktuális felvetésével, hanem a kér­dés az, vájjon tud-e valaki más és jobb olyan megoldást találni, amely meg­állít azon a lejtön. amelyen lefelé me­gyünk. Csak annak van joga kifogá­solni a kormányelnök és a pénzügymi­niszter által kieszközölt kölcsön-felté­teleket, aki egyidejűleg mást és jobbat tud ajánlani, még pedig olyan mást és olyan jobbat, amelyet azonnal lehet megvalósítani, mert a legkisebb időnk sincs rendelkezésre ujabb próbálgatá­sokra és kísérletezésekre. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a külföldi kölcsön ugy. amint az Magyarország számára fela jánllatik. a népszövetségnek igen sovány ado­mánya és ez a sovány adomány is meg­van mérgezve a legkülönfélébb súlyos kikötésekkel. Nagyon sovány az ado­mány, mert kicsiny a kölcsön összege, mert az osztrák példával szemben a mi kölcsönünkért nem vállalnak sza­vatosságot a népszövetség államai, te­hát a mi kölcsönünknek szükségképen sokkal súlyosabbak lesznek a pénzügyi feltételei (árfolyam és kamatláb), mini az osztrák kölesönéi voltak, emel­lett pedig megkövetelik tőlünk a bank­jegysajtó beállításait, tehát egy súlyos belső hitelkrizis felidézését anélkül, hogy evvel szemben bárki is a kölcsön effektív folyósítására 'kötelezettséget vállalna. Vagyis meg kell hoznunk a legnagyobb belső áldozatokat annak az érdekében, hogy a kölcsönt megkap­juk, viszont ha mindezeket az áldoza­tokat meghoztuk, még mindig nem biz­tos, hogy a kölcsön engedélyeztetni fog, ha pedig engedélyeztetni fog, nyilván­való, hogy olyan súlyos feltételeik mel­lett fogják nyújtani, amelyek vérbe­menö. lényeges megterhelései lesznek az elkövetkezendő magyar budgetek­nek, Ha még hozzá vesszük, hogy szabá­lyozandó reparáció terhe és hogy bi­zonyos nyomás alatt kell a kereske­delmi szerződéseket Analizálnunk, ak­kor tisztán látjuk, hogy súlyos vér­veszteség és súlyos áldozatok azok, amelyeket tőlünk, kölesen fejében ka vetéltek. Ennek ellenére mindent el kell kö­vetnünk annak fiz érdekében, hogy a külföldi ki'irsön i'xpje mielőbb teiö alá jusson. Talán nem is annyira a 250 millió aranykorona a fontos, mint az. hogy egyszer pontot legyünk a háború és a háborút követő évek gazdasági po­litikája után. Legyen vége egyszer a gazdasági megkötöttségek ama rettene­tesen elhibázott rendszerének, amely megakadályozta a mezőgazdasági ter­melés kifejtését, amely lekötötte a ke­reskedelemben szunnyadó erőket és amely legfeljebb az ipar egyes ágaira volt kedvező befolyással. Legyen vége annak az állapotnak, amikor mindig a hitelező vesztett és mindig az adós nyert, amikor tehát a beálló valuta­veszteség csirájában kiöli .minden ta­karékossági hajlamot. Legyen vége 'an­nak az állapotnak, amikor a komoly gazdasági munkának előfeltételei már­már teljesen eltűntek és csak azoknak volt igazuk, akik esztelen, őrült speku­lációkba bocsátkozva, a korona lerom­lásának gyümölcseit aratták. És legyen vége annak az időnek is, amikor kis pártpolitikai intrikák döntöttek a költ­ségvetés legfontosabb bevételi és ki­adási tételei felett, megakadályozva ez­zel az állam pénzügyi konszolidáció­ját. Mindezeknek az állapotoknak véget kell vetni, ha a külföldi kölcsön, s az annak előfeltételéül kikötött gazdaság­politikai intézkedések eltüntetik a ki­viteli illetékeket, a behozatali tilalma­kat, az export-devizáik beszolgáltatásá­nak önkényes rendszerét, a korona romlására való spekuláció lehetőségét. s mindezek helyébe egy nehéz, de egészséges termelési munkának nyitnak utat, akkor azt mondjuk, hogy minden ár, amelyet a külföldi kölcsönért fize­tünk, megtermi a maga ellenértékét, s inkább mindezeket az áldozatokat meg kell hoznunk, semminlhogy az eddigi gazdasági anarchia tovább folytatódjék. Lássuk tehát tisztán, milyen példát­lanul súlyos áldozatokat követel tőlünk a külföldi kölcsön, állilsuk világosan a közvélemény elé azokat a közgazda­sági, pénzügyi és politikai terheket, amelyeket ez a fcölcsön-lranzakció je­lent, de viszont tegyük a mérleg másik serpenyőjébe a közgazdasági felszaba­dulásnak óriási előnyeit, mert ha ezt less/iik. akkor mégis csak azl a követ­keztetést vonhatjuk le. hogy minden teher és áldozat árán is el kell jutnunk gazdasági életünk amaz ujabb fázisá­hoz, amely a külföldi kölcsön Analizá­lásával kezdődik. Kivéve, ha van valaki közöttünk olyan lángész, aki biztosí­tani tudja számunkra azokat az elő­nyöket, amelyeket a külföldi kölcsön jelent, azok nélkül a terhek nélkül, amelyeket a kölcsön érdekében kell vi­selnünk. <x>o<xxxx>oo<x>o<x>oo<x><x>c><>c><>o A francia-cseh szerződés t Európa ma olyan, mint többszörös léket kapott hajó, amelyet hiába fol­dozunk. Egyre ujabb tömegben öm­lik be iá féseken a viz. A világ háborút békeszerződésekkel fejezték be. Ezek ai békeszerződések lettek volna hivatva biztosítani a győzők­nek a győzelem gyümölcsét. Ám min­den vég uj kezdet is, — mondja Madách. A bt'kék uj ellentétek mag­vát hintették el — a győzők közölt. Azt hitték, hogy a békeszerződések elválaszthatatlan együttesbe kovácsol­ják az antantot és kisérő hiénaseregét. Épp az ellenkezője következett el s a Párisban megcsinált békék gyümölcse íme érlelődni kezd. Az első halványpiros gyümölcs volt Amerika különválása, a második a. kisantant megalakulása, a barma.ül a Ruhr-vidék megszállásával kirob­bant ellentét s a negyedik a Cseh­francia szövetség. Ez* a legérettebb gyümölcs. A jeges, kemény télbe balemosolyog a tavasz. Ez a francia­cseh szövetség csak első -zem a láncban, melybe bele fog ötvösödni a francia-jugoszláv és francia-román szövetség, melyekel mind jóval meg­előzött a francia-lengyel szerződés. Pax gallicáról. egész Európát magába foglaló garanciaszerződésről beszél • nek. melyet Európa legerősebb vezető hálálnia. Franciaország tart a fiókja Ara 350 korona

Next

/
Thumbnails
Contents