Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - A külföldi kölcsön - A francia-cseh szerződés

NflGYflR KÜLPOLITIKA Politikai,közgazdasági és szociálpolitikai hetilap ES VBLAGGAZD&SACi Megjelenik minden csütörtök délután Budapest, 1924 V. évi. 2. szám CsütörtöK, január 10 FŐBB CIKKEINK: Éber Antal: A külföldi kölcsön. — A francia-cseh szerződés. — Horválh Jenő: Az Angol Külügyi Társaság. — A kisebbségi blokk Romániában. — F.: Az angol munkáspárt programja. — Poher Bexheft Lilly: Családi vagy egyéni választójog? — Pécsi Albert: Európa szénkészlete. — Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása (VIII.) — Iíilscher Rezső dr.: A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. (IV.) — G.: A kisantant belgrádi konferenciája. — G. J.: A Duna, mint közlekedési út. <XX>OO<XKX>0<X><><>0<><><XX><X><X><>0 X A külföldi kölcsön Irta: Éber Antal. Kétségtelen, hogy Magyarország a háború utáni gazdasági tragédiájának utolsó felvonásához érkezel! el. Azzal mindenesetre legyünk tis-ztában. hogy vagy sikerül a külföldi kölcsön segélyével valutánk stabilizálását és a külföldi ellenőrzés nyomása alalt költségvetésünk egyensúlyát helyreállítani, vagy pedig Németország sorsára jutunk, de még szomorúbb kiadásban. Ugy gondolom tehál, hogy a politikai közvélemény nem egészen tiszta szemüvegen át nézi azokat a súlyos feltételeket, amelyekhez a közzétett jegyzökönyvek szerint a külföldi kölcsön felvétele kötve van. mert most igazán nem arról van szó. vájjon ki tudjuk-e mutatni, hogy ezek a feltételek súlyosak, hogy lényegesen leszállítják az ország gazdasági és pénzügyi szuverenitását, hogy mindezzel szemben tulajdonképpen pénzügyi tekintetben igen keveset nyújtanak és amit nyújtanak, azt ellensúlyozzák a reparációs kérdés aktuális felvetésével, hanem a kérdés az, vájjon tud-e valaki más és jobb olyan megoldást találni, amely megállít azon a lejtön. amelyen lefelé megyünk. Csak annak van joga kifogásolni a kormányelnök és a pénzügyminiszter által kieszközölt kölcsön-feltételeket, aki egyidejűleg mást és jobbat tud ajánlani, még pedig olyan mást és olyan jobbat, amelyet azonnal lehet megvalósítani, mert a legkisebb időnk sincs rendelkezésre ujabb próbálgatásokra és kísérletezésekre. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a külföldi kölcsön ugy. amint az Magyarország számára fela jánllatik. a népszövetségnek igen sovány adománya és ez a sovány adomány is megvan mérgezve a legkülönfélébb súlyos kikötésekkel. Nagyon sovány az adomány, mert kicsiny a kölcsön összege, mert az osztrák példával szemben a mi kölcsönünkért nem vállalnak szavatosságot a népszövetség államai, tehát a mi kölcsönünknek szükségképen sokkal súlyosabbak lesznek a pénzügyi feltételei (árfolyam és kamatláb), mini az osztrák kölesönéi voltak, emellett pedig megkövetelik tőlünk a bankjegysajtó beállításait, tehát egy súlyos belső hitelkrizis felidézését anélkül, hogy evvel szemben bárki is a kölcsön effektív folyósítására 'kötelezettséget vállalna. Vagyis meg kell hoznunk a legnagyobb belső áldozatokat annak az érdekében, hogy a kölcsönt megkapjuk, viszont ha mindezeket az áldozatokat meghoztuk, még mindig nem biztos, hogy a kölcsön engedélyeztetni fog, ha pedig engedélyeztetni fog, nyilvánvaló, hogy olyan súlyos feltételeik mellett fogják nyújtani, amelyek vérbemenö. lényeges megterhelései lesznek az elkövetkezendő magyar budgeteknek, Ha még hozzá vesszük, hogy szabályozandó reparáció terhe és hogy bizonyos nyomás alatt kell a kereskedelmi szerződéseket Analizálnunk, akkor tisztán látjuk, hogy súlyos vérveszteség és súlyos áldozatok azok, amelyeket tőlünk, kölesen fejében ka vetéltek. Ennek ellenére mindent el kell követnünk annak fiz érdekében, hogy a külföldi ki'irsön i'xpje mielőbb teiö alá jusson. Talán nem is annyira a 250 millió aranykorona a fontos, mint az. hogy egyszer pontot legyünk a háború és a háborút követő évek gazdasági politikája után. Legyen vége egyszer a gazdasági megkötöttségek ama rettenetesen elhibázott rendszerének, amely megakadályozta a mezőgazdasági termelés kifejtését, amely lekötötte a kereskedelemben szunnyadó erőket és amely legfeljebb az ipar egyes ágaira volt kedvező befolyással. Legyen vége annak az állapotnak, amikor mindig a hitelező vesztett és mindig az adós nyert, amikor tehát a beálló valutaveszteség csirájában kiöli .minden takarékossági hajlamot. Legyen vége 'annak az állapotnak, amikor a komoly gazdasági munkának előfeltételei mármár teljesen eltűntek és csak azoknak volt igazuk, akik esztelen, őrült spekulációkba bocsátkozva, a korona leromlásának gyümölcseit aratták. És legyen vége annak az időnek is, amikor kis pártpolitikai intrikák döntöttek a költségvetés legfontosabb bevételi és kiadási tételei felett, megakadályozva ezzel az állam pénzügyi konszolidációját. Mindezeknek az állapotoknak véget kell vetni, ha a külföldi kölcsön, s az annak előfeltételéül kikötött gazdaságpolitikai intézkedések eltüntetik a kiviteli illetékeket, a behozatali tilalmakat, az export-devizáik beszolgáltatásának önkényes rendszerét, a korona romlására való spekuláció lehetőségét. s mindezek helyébe egy nehéz, de egészséges termelési munkának nyitnak utat, akkor azt mondjuk, hogy minden ár, amelyet a külföldi kölcsönért fizetünk, megtermi a maga ellenértékét, s inkább mindezeket az áldozatokat meg kell hoznunk, semminlhogy az eddigi gazdasági anarchia tovább folytatódjék. Lássuk tehát tisztán, milyen példátlanul súlyos áldozatokat követel tőlünk a külföldi kölcsön, állilsuk világosan a közvélemény elé azokat a közgazdasági, pénzügyi és politikai terheket, amelyeket ez a fcölcsön-lranzakció jelent, de viszont tegyük a mérleg másik serpenyőjébe a közgazdasági felszabadulásnak óriási előnyeit, mert ha ezt less/iik. akkor mégis csak azl a következtetést vonhatjuk le. hogy minden teher és áldozat árán is el kell jutnunk gazdasági életünk amaz ujabb fázisához, amely a külföldi kölcsön Analizálásával kezdődik. Kivéve, ha van valaki közöttünk olyan lángész, aki biztosítani tudja számunkra azokat az előnyöket, amelyeket a külföldi kölcsön jelent, azok nélkül a terhek nélkül, amelyeket a kölcsön érdekében kell viselnünk. <x>o<xxxx>oo<x>o<x>oo<x><x>c><>c><>o A francia-cseh szerződés t Európa ma olyan, mint többszörös léket kapott hajó, amelyet hiába foldozunk. Egyre ujabb tömegben ömlik be iá féseken a viz. A világ háborút békeszerződésekkel fejezték be. Ezek ai békeszerződések lettek volna hivatva biztosítani a győzőknek a győzelem gyümölcsét. Ám minden vég uj kezdet is, — mondja Madách. A bt'kék uj ellentétek magvát hintették el — a győzők közölt. Azt hitték, hogy a békeszerződések elválaszthatatlan együttesbe kovácsolják az antantot és kisérő hiénaseregét. Épp az ellenkezője következett el s a Párisban megcsinált békék gyümölcse íme érlelődni kezd. Az első halványpiros gyümölcs volt Amerika különválása, a második a. kisantant megalakulása, a barma.ül a Ruhr-vidék megszállásával kirobbant ellentét s a negyedik a Csehfrancia szövetség. Ez* a legérettebb gyümölcs. A jeges, kemény télbe balemosolyog a tavasz. Ez a franciacseh szövetség csak első -zem a láncban, melybe bele fog ötvösödni a francia-jugoszláv és francia-román szövetség, melyekel mind jóval megelőzött a francia-lengyel szerződés. Pax gallicáról. egész Európát magába foglaló garanciaszerződésről beszél • nek. melyet Európa legerősebb vezető hálálnia. Franciaország tart a fiókja Ara 350 korona