Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - Románia költségvetése - Fiume áruforgalma

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január ínjáért olyan szívós harcot folytattak közvetlen a háború előtt, az amerikai, angol és orosz vállalatok. Egyelőre csak Erzerum vidékén működik 18—20 Katranli. Neftik, Divan, Husszein és Hanan-Kale határában. Van tartományban a néhány megnyitott kut most elhagyatva vagy beomolva áll. Eg* svájci geológus szakértői jelent' e szerint az örmény tartományo' on kivül is van igen gazdag föltáratlan petroleummezeje Törökországnak Ksztamani tartományban a Kirgin Irmák-folyó mentén. Mindezeket a területeket azonban csak a közlekedés megjavításával lehet kitermelni. A török kormány a Chester-szerződés megsemmisítésével újra szabadkezet nyert Kisázsiában s így szabadon válogathat a legjobb ajánlatok közt. Az örmény petróleum elég hamar szerezhet magának utat a Feketetengerhez s így ennek kitermelése sokkal könnyebb lesz, mint a mezopotámiai területeké, viszont azok kedvéért a külföldi töke rendez be olyan vasutügyi hálózatot Kis-Azsiában, hogy mezőgazdaságilag is fölvirágzik ez a nagymultu és nagyjövőjű terület. \ Románia költségvetése A liberális kormány az idén megváltoztatta a költségvetési évet, amenynviben kezdetét április elsejéről a polgári év kezdetére, január elsejére tette át. Az átmenet ugy történt, hogy 1923-ra a pénzügyminiszter csak április 1-töl december 31-ig terjedő költségvetést nyújtott be és most terjesztette a parlament elé az 1924. január elsejétől december hó 31-ig terjedő előirányzatot. Az idei csonka évre az előirányzat husz és fél milliárd leit tett ki. a jövő évi budget huszonnégy milliárdot. Az egyenes adóknál a pénzügyminiszter 887 millióval többet, a közvetett adóknál 600 milliós többletet irányoz elő. Kétszázmillióval többet vár a bélyegilletékből, egy milliárddal az állami monopóliumokból, 468 millióval a közlekedési bevételekből, 155 millióval az állami vállalatokból. Kiadási többlet a hadügvi tárcánál 503, a pénzügyi tárcánál 1,360.000.000 államadósságok kamataira, külföldi adósságokra, kincstárjegytörlesztésekre. A közoktatásügyi minisztériumnál 343, a vallásügyinél 101, a belügynél a csendőrség költségeire 188, az igazságügynél 101, a földmivelésinél 105, a kereskedelmi tárcánál 84, a külügyi költségeknél 101, az egészségügyi minisztériumnál 202, a közmunkaügynél 45, a közlekedésnél 969, millió. Az államvasutak deficitjét tarifaemeléssel akarja kiküszöbölni. A vasutügy külön tételnél szerepel a költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium tárcájától elkülönítve és erre a célra 1.200.000.000 lei-el többet irányoztak elő. mint tavalv. A pénzügyminiszter kisérö beszédjében remélte, hogy a bevételek fedezni fogják a kiadásokat, sőt valami megtakarítás is érhető el. Rendkívüli kiadások közt 520 millió van felvéve a tisztviselők és nyugdíjasok illetményeinek javítására. A leva zuhanása A leva hirtelen zuhanása, amelv december közepén riadalmat okozott a szófiai tőzsdén, a kormányt arra indította, hogy betiltsa minden olyan árunak a behozatalát, amely nem elsőrendű közszükségleti cikk. Továbbá betiltotta a deviza-kereskedelmet a szófiai tőzsdén. Minden exporteur köteles külföldi devizáit a Nemzeti Banknak a napi kurzuson beszolgáltatni. Devizákat csak a Nemzeti Bank adhat és vehet. A lapok a leva hirtelen elértéktelenedését nagyrészt a spekulációnak tulajdonítják, valamint a Szerbiával kötött egyezménynek, amelv több 100 milliós ujabb adóssággal terheli Bulgáriát. Erélyes intézkedéseket sürgetnek a spekulánsok ellen. X Fiume áruforgalma Hogy milyen rettenetes válságba került ,a természetes gazdasági területétől való elszakítás és politikai helyzetének rendezetlensége folytán a világháború óta Fiume, csak a statisztikai adatok világánál ismerhetjük meg teljesen. A városi statisztikai hivatal kimutatása szerint ugyans 1923 első felében a bevitel tengelyen 7710 darab élőállat és 50.475 tonna egyéb áru volt, vizén 1535 darab élőállat és 82.455 tonna áru. Kivitele ugyenezén idő alatt tengelyen 37, vizén 985 darab élőállat és 23.863, illetőleg 36.941 tonna áru, vagyis összes forgalma 10.259 darab élőállat és 193.734 tonna áru. A kereskedelem tehát kizárólag a helyi piac szükségleteire szorítkozik. Hogy ez a minimális forgalom emelkedőben vagy csökkenőben van-e, nem lehet megállapítani, mert a forgalmi statisztikai adatgyűjtés folyó évi január l-ig több éven át szünetelt. Az utolsó békeévben, 1913-ban Fiume összforgalma 2,110.000 tonnát tett ki, melyből 940 000 tonna esett a bevitelre, 1,170 000 tonna a kivitelre. A statisztika most országok és árunemek szerint részletezi a forgalmat, de amint rögtön látszik, mindössze Szerbia és Olaszország jöhet a mai forgalom mellett szóba. Magyarország az importban 987 tonna borral, az exportban 4588 tonna ásványolajjal szerepel. A mai rendezetlen helyzet lenyomja a helyi ipart is. A vámpolitikai és közlekedési akadályok miatt exportra dolgozni nem lehet, a belső fogyasztás pedig az államocska kisszámú lakosságánál fogva nagyon csekély. Az olasz kormány legutóbb intézkedett, hogy a fiumei ipar saját termékei után az Olaszországba való bevitelnél csak a nyersanyag vámját fizesse, de ennek az intézkedésnek hatása csak később mutatkozik és gyökeres javítást akkor sem eszközöl, minthogy a gazdasági területétől való elzártság megszüntetéséig az ipar terén fellendülésre nem is lehet számítani. A fiumei vasút most már az olasz államvasutak kezelésében van ugy adminisztratív, mint tarifális tekintetben. A befutó vonalak közül azonban csak a St. Péter—fiumei vonal van üzemben. Az olasz kormány a fiumei gazdasági válság enyhítésére most jelentékeny tarifakedvezményt léptetett életbe: tranzitó árukra ötvenszázalékos kedvezményt teljes kocsirakományoknál. Jóakaratú, de mesterséges injekció ahelyett a szabad gazdasági fejlődés helyett, melyet mint Magyarország kikötője megérhetne még a világromlás után is, ha a szerbek a trianoni szerződésben foglalt kötelezettségüket teljesítenék, ha szabad utat adnának Magyarországnak Fiúméhoz. — A Magyar—Olasz Bank R.-T. közli, hogy dubicsányi Barta Arnold m. kir. udv. tanácsos elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta alaptőkéjének 1,750,000 darab uj részvény kibocsátása által 700,000.000 koronáról 1.050,000.000 koronára való fölemelését. A régi részvényeseknek elővételi joguk van az összes uj részvényekre. Ennek folytán minden két régi részvény alapján egy uj részvény vehető át, töredékrészvények azonban ímem adatnak ki. Az elővételi ár uj részvényenként 10.000 K, mely összegben a költség és illeték is bennfogialtatik. Az elővételi jog e hónap 21-től bezáróan e hónap 29-ig gyakorolható délután 4—6 óra között az intézet központi értékpapirpénztáránál, A (közgyűlés a Banca Commerciale Italiana igazgatóját, Commendatore Dott Enrico Ri$hi urat a felügyelő-bizottság tagjává választolta. — Az Első Budapesti Gőzmalmi R.-T. Weis Fülöp elnöklésével a minap megtartott rendkivüli közgyűlésén alaptőkéjét 840 millió koronáról 4.2 milliárd koronára emelte fel oly módon, hogy az újonnan kibocsátandó s már az 1923. évre osztalékjogosult 420.000 drb 5000 korona n. é. részvényből minden régi részvény alapján egy uj vehető át darabonként 20.000 koronáért. Az elővételi jog a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank értékpénztáránál gyakorolható, f. hó 24-től 31-éig bezárólag, hétköznapokon délután 4—6-ig. Azon részvényesek helyett, kik az idő rövidsége miatt a befizetést fenta határidőn belül nem tudják teljesíteni, folyó hó 31-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank előlegképpen teljesiti a befizetést s az esetben, ha az illető részvényesek ezen helyettük fizetett összegeket évi 18 százalék kamattal együtt legkésőbb 1924. évi január 8-ig a banknak visszafizetik, az őket megillető uj részvényeket az eredeti feltételek mellett ott átvehetik. — A „Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet R.-T. december 28-iki közgyűlése az 1922—23. üzletévre részvényenként 400 korona (80 százalék a mult évi 17 és fél százalékkal szemben) osztalék fizetését határozta el ez évi december 29-től kezdődőleg. Az igazgatóság fölhatalmaztatott arra, hogy az alautőkének 250 millió koronáról egymilliárd koronára 500.000 darab uj 1000 K n. é. részvény kibocsátása és a régi 500.000 darab 500 K n. é. részvény névértékének 1000 K-ra vari felülbélyegzése által leendő fölemelését az igazgatóság által később megállapítandó időpontban és módozatok mellett oly módon vigye keresztül, hogy az összes uj részvények 1:1 arányban legalább 5000 K darabonkinti árfolyamon a régi részvényeseknek ajánltassanak föl. Az igazgatóság uj tagjaivá választattak: Szűcs Géza, az intézet vezérigazgatója, van den Eynde Hector, a Magyar-belga fémipari r.-t. elnöke és Zerkowitz Oszkár nagykereskedő. Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4.). Felelős nyomdavezető: Nedcczky László