Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - Olasz könyv Jugoszláviáról 4.[r.]

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január 3 Olasz könyv Jugoszláviáról Az S. H. S. királyság — folvtatia a szerző a pánszlávizmusról irott érdekes fejezetben — nem ugy jött létre, mint valamikor a többi államok, tudniillik dinasztikus összpontosítás, gazdasági összetartózandóság, földrajzi törvényszerűség, történelmi tradíciók, kulturális fejlődés révén, Egyedül a nemzetiségi elvek győzelme tudta egvesiteni a szerbeket, a horvátokat és a szlovénokat egy közös államba. A valaha minden oldalról elnyomott szerbek segítséget és védelmet egyedül Oroszországtól remélhettek, és Szerbia csakugyan annyira ragaszkodóit Oroszországhoz, mint ahogy a gyermek belekapaszkodik anyja szoknyájába. Igaz ugyan, hogy Oroszország — miután Szerbiát föMmgerelte és támirtatta is Ausztriával szemben — hamarosan a faképnél is hagyta, ami azonban a szerbeket nem akadályozta meg abban, hogy megsirassák Oroszország összeomlását, amint a gyermek megsiratja az édes anyját, aki abban a pillanatban hal meg, mikor neki életet adott, A szláv psychében való Iranscendentális hit tartia ébren a szerbekben azt a reménvt. hogy Oroszország méz föl fog támadni egykoron és még hatalmasabb lesz, mint valaha! Ugy képzelik, hogy az S. H. S. királyság a nagy Oroszország segítsége nélkül nem tarthatná meg sokáig függetlenségét. Ám a pánszlávizmus után vadó vágyakozás csak bizonyítéka a szlávság gyöngeségének, illetve laza állapotának. Külső segítségre számítanak tehát, mert érzik, hogy a maguk erejéből nem tudnak talpra állni. A latin népek közt is akad olykor olyan ideálista, aki a világ latin népeinek esvesülését sürgeti, ami azonban nem hátráltatja a franciákat, az olaszokat, a spanyolokat stb. abban, hogy kiki a saját ereiéből igyekszik boldog'dni Egyedül a szlávok hitegetik magukat az elérhetetlen eszménvkéo megvalósításával, azaz: a nyelv, földrajz, történelem, tradirió. vallás, kultúra, gazdasági érdekek stb. által egymástól elválasztott nyolc főbb szláv nép egyesítésének, összehangolásának és szolidáritásának megteremtésével. A világuralom elérhetetlen vágya a jugoszláv politikában is megnyilvánul és rcdig ugy. hogy menedéket adott az orosz menekülteknek és szövetségre törekszik Csehszlovákiával. Hogy miiven propaganda folyik ez eszme érdekében, bizonyság reá Urusov orosz herceg példáia. aki 1919ben egy bizottság kíséretében meglátogató Jucoszláv'a főbb városait s mindenütt tüzes szónoklatokban hangoztatta Oroszország föltámadá ábm és a pánszlávizmus győzelmében való hitét. Szerinte, a latin nének el fognak tűnni a föld színéről: Franciaország, ellenére pyrrhusi győzőmének, már hallia is kongani a lélekharangot: Olaszország egyszerűen nem számit, még csak nem is hatalom: a spanvolok meg éppen szóra sem érdemesek. De még ennél is fovátíhmeBV l7ni«ov herceg: tisztelettel emlékezik ráról és a közeljövőre jósolja a germán és természetesen a szláv faj hegemóniáját, hogy azután a germán csil1 lag letűntével annál fényesebben raj gyogjon föl a szláv csillag fénye! I Oroszország egészen uj alapon fog I föltámadni s uralma Konstantinápolytól Vladivosztokig fog terjedni; segili és magához vonzza a lengyeleket, a csehszlovákokat,, a jugoszlávokat, a bulgárokat; a románokat és a magyarokat a herceg egyetlen olymposi gesztussal lesajnálja, mint akik elmerülésre vannak szánva a szláv tengerben. A Nagy-Szláviának meglesz a maga nemzeti vallása és egységes nyelve, természetesen az orosz; uralma a Baltitengertől a Földközi- és a Csöndestengerig fog terjedni. Ezek a nem is uj, nem is reális eszmék megfogamzottak az izzó jugoszláv elmékben, mint ahogy a mag kikel a frissen szántott föld barázdái közt s megteremtették azt a lelkiállapotot, amely lehetővé tette, hogy a bolysevikok dühe elől menekült oroszoknak jugoszlávia lehessen a fö menedékhelye. Az orosz menekülők száma pedig napról-napra növekszik, mert ideözönlenek azok is, akik más országokban kevésbbé szives fogadtatásra találtak. Számukat egyesek 30.000-re becsiilik; ám ezek csak azok lehetnek, akiket a kormány segélyben részesít, de senki sem veszi számon a bujkálókat, akikkel együtt a számuk legalább is százezerre tehető. Külön jugoszláv-orosz „állami bizottság" működik a menekültek elhelyezése és segélvezése érdekében. Valamelyik zágrábi lap megkockáztatta azt a hirt. mely szerint a pénzügyminiszter továbbra is kiutalja az orosz menekültek segélvezésére szolgáló havi hat millió dinár összeget. A népszövetség megbízásából erre Thomson angol tábornok utánajárt a dolognak és kiderült, hogy Jugoszlávia havonkint tízmillió dinár összeget iuttat az orosz menekültek fölsegélyezésére. Az orosz menekültek társasága pedig módfölött vegyes; vannak köztük htört arisztokraták: müveit, képzelt emberek, de vannak köztük nagy nyomorban tengődő, bűnöző emberek: a hü cáristák mellett legott ott találjuk a legtüzesebb bolvsevistát. Az orosz emigráció mint szövőszéken a veté'1'3 ide-oda siklik Buda™pst. BíV.s. B rbn és Moszkva egy felől, Bukarest és Odessza közt másfelől; ébreszti, táplálja a jugoszláv kommunizmust és merényletekre ösztönöz. A szocialista sajtó ki-kirohan ugyan néha a kormány ellen, amiért megtűri, sőt segéIvezi a sokszor botrá^^os éWQ or~sz menekülteket — akiki közt igen sok jónevü család höl<nTra?ia is avad — a saitócenzura azonban kérlelhetetlenül törli az ilven cikkeket. Annvi bizonvos. hoov hála címén .TuTos'lávia hathatós támogatással segiti elő Oroszország föltámadását. És ebben a munkában bátoritia őt Franciaország, amelv a szlávokban keresi ez ellensulvt. hogv a ném°t^ket megfékezhess^. Csakhogy azért Franciaország is tisztában van a^al. hogy a nagy szKvfuzér nem lehet teljes a bulgárok nélkül. Ez ok miatt a párisi Ouav d'Orsay sajtója utján már korábban arra törekedett, hogv Jugoszlávia és Bulgária közt a közeledést létrehozza. Ámde a szakadás e két nép közt sokkal nagyobb, semhogy ez a terv valaha valóra válhatna. Franciaország a pánszlávizmust, a háború előtt és a háború után. mint valami külpolitikai expedienst használta föl. Hogy visszaszerezhesse acári Oroszországnak kölcsönzött milliárdokat, antibolvsevista politikát csinált és mindenáron vissza akarta állttá-*5 a régi uralmat. Mikor pedig a balvsevisták Lengyelországot fenv~~ f'°k. — amely pedig kedvenc sakkfigurája Franciaországnak Németország k leti frontján — azt követelte a belgrádi kormánytól, hogv néhány hadosztályt bocsásson rendelkezésére Lengyelországnak a bolsevistákkal szemben. A pánszláv programm szempontjából Ítélve, azt kellene hinnünk, hogy Belgrád örömmel kapott az alkalmon, hogy segítségére lehessen a másik szláv államnak. Lengyelországnak, és hogv ilv módon uralomra juthassa azokat az orosz elemeket, amelvek Oroszország uiiáalkotására vállalkoztak. A belgrádi kormány és álta ában a jugoszláv közvélemény azonban — nem törődve azzal, hogv ellenkezésbe kerül szajnaparti nagv védnökével — nem tűrte, hogv egyetlen hajaszála is meggörbüljön az orosznak. így lett a szlávok nagyságából és jövő világuralmából egyszerű mithosz. amelv nemhogy megvalósulna, hanem inkább egyre jobban szertefoszlik . Jugoszlávia — írja Bandi — három földrajzi és politikai sarkpont közt él Konstantinápoly. Bécs-Budapest és Róma. Olaszországnak nekiszegezi a „Balkán a balkái népeké" formulát; Konstantinápollyal szemben a „balkáni konföderációra" helyezkedik; hogy pedig megakadályozna az osztrák és magyar monarchia föltámasztását, forgalomba hozta a „dunai konföderáció" elvét. Az adriai kérdési Belgrád és Róma közt csak helyi jelentőségű; a balkáni kelet a törökök kiüzérével egyelőre lecsendesedett (a könyv megírásakor Kemál még csak szervezte fölszabadító akcióját — a szerkesztő), de már a Közép-Dura kérdése Budapesttel és Béccsel szemben sokkal sötétebb hátterű. Franciaországnak az a rögeszméje, hogv az osztrák és magyar .-onarchia dunai utódállamai k^zt ál littassék helyre a gazdasági egység; ám 17. épp az érdekelt államoknál talált ellenkezésre, ezek attól félvén, hogy ez. a gazdasági egység föltámaszthatja a régi kettős monarchiát. A Habsburgok visszatérésének veszélye Jugoszlávia és Cseh-SzbváMa közt szorosabbra .fűzte a szláv köteléket. Mialatt a tájékozatlan európai diplomácia a közép-európai bonyolult kérdés megoldását kereste, azalatt 1920 nyarán létrejött az úgynevezett „Kis-Entente" vagvi; Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia szövetsége, amelvet 1921 április havában a Cseh-Szlovákia és Románia, egy hónanpal később pedih> Románia és Jugoszlávia közt lélreiött szövetséggel bővítették ki. Ehhez járult még 1921 július havában a rom'nc-eh-szlovák egyezmény. 1921 október