Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 3.[r.]

Csütörtök, 1924 január 3, havában pedig a cseh-szlovák-lengyel j szerződés és ráadásul Ausztriának pia- • tónikus és érdek nélkül való csatlaKO zása. Ausztria azonban, Sopron elvesztése miatt, 1921 december havában a magyar-ellenes oldalra állott és a lány i egyezményben csatlakozott a ki- entente-hoz. Ily módon tehát a háborúból győztesen kikerült kis államok, amelyek a nagy entente keretén kivül estek, a nagyhatalmak elégtelen gyámkodását akarták kiegészíteni és a Népszövetség hatástalan működését megjavítani. A Kis-Entente" tehát a német „MHielEurópa" sírját akarta megásni. Amely percben tehát Magyarország megkísérelte volna, hogy irmét talpra álljon, olyan vasgyürü közt találta volna magát, amely minden oldalról szorítja. Ferenc Ferdinánd trónörökös, akit a szerbek — és nem a jugoszlávok — öltek meg, az osztrák trializmus keretében megalkotandó Nagy-Horvátország tündérképével jól tudta legyezhetni a szlovének és a horvátok nemzeti és vallásos érzületét, A monarchia összeomlásával ez az álom természetesen szintén szertefoszlott és a jugoszláv nacionalizmus győzelme után most már végkép meghiúsultnak tekinthető. A belgrádi kormány szerencsétlen pánszerb politikája következtében azonban, hogyha valamiképpel az osztrák és a magyar monarchia a maga hat millió német és hat millió magyar lakosával egy katholikus Habsburg uralkodása alatt ismét megvalósulhatna és Szerbia nem szűnnék meg tüzzel-vassal Tzerbesiteni és mindenütt az oithodox vallást terjeszteni: akkor bizony nem lehet tudni, vájjon az öt vagy hat milliónyi szlovén, horvát és mohamedán bosnyák lakosság nem élne-e szivesebben egyenlő jogokkal ai osztrák és magyar monarchia katolikusaivaj együtt, akik részéről nem fenyegeti sem a nemzeti jellegük elvesztésének, sem a titokban való beolvasztás veszedelme, mint ahogy ezidőszerint a szerbek részéről ez a veszedelem fennforog. — íme. ez az oka annak, hogy az osziírák és magyar monarchia romjaiból életre kelt államok közül éppen Jugoszlávia az, amely a Habrburg-dinasztia visszatérésétől inkább félhet. A Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia közt létrejött szövetségnek Olaszország szempontjából két oldala van: az egyik a Magvarország ellen -irányuló Habsburg-ellenes irányzat; a másik a pánszláv törekvés, amely minden, nem szláv népfaj ellen irányul, tehát nemcsak a magyarok és a románok, hanem a németek és az! olaszok ellen is. Ami a második esetet illeti, vagyis mikor a Cseh-Szlovákiával való „korridor" megalkotásáról van szó. Olaszország ellenlábasa Jugoszláviának és természetesen Cseh-Szlovákiának is. mert ez a programm ellenkezik az ő érdekeivel. Noha a pánrzláv eszme merőben megvalósíthatatlan, OIa>zo'szádnak még sem áll érdekében az. hogy az osztrák és magyar monarchia megszűnt nyomasiztó hatása helyett az Adrián most a még veszedelmesebb nagv Szlávia nyomását segítse érvényre jutni, (Folyt, köv.) SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Irta: HUscher Rezső dr. XlHA Bécsben 1887-ben megtartott hatodik nemzetközi egészségügyi kongresszus nemzetközi uton kívánta szabályozni az egészségre káros anyagoknak (foszfor, arzén stb.) a gyáriparban való felhasználását, továbbá « fiatalkorúak munkaidejének korlátozását és a felnőtt munkások munkaidejének meghatározását. Az 1888. év júniusának végén Decurtin és Favori mozgalmat indítottak, melynek célja az volt, hogy a svájci szövetsógtanáes kísérelje meg Európa kormányait a nemzetközi munkásvédelem gondolata iránt kedvezőbb véleményre hangolni és előkésziteni a talajt egy nemzetközi konferencia egybehivása érdekében. A konferencia tárgysorozatára négy pontot kívántak kitűzni: a gyermekmunka védelmének; a női munka korlátozásának: a vasárnapi .munkaszünetnek és a normális munkanapnak, valamint az ezekkel összefüggő kérdéseknek megbeszélését. A javaslatot megindokoló beszédében Decurtin felhozta, hogy miként az indusztrializmus egész természetében nemzetközi, ugy a törvényes rendszabályoknak is, amelyek annak kinövéseit lenyesegetik, nemzetközieknek kell lenniük. A javaslat helyeslésre talált és a szövetségtanács megbízta Decurtint a szükséges emlékiiat elkészítéséveL Az emlékirat az 1889. évben megjelent és a nemzetközi munkásvédelmi törvényhozás legközelebbi feladatául a gyárakban és bányamüvekben munkára bocsájtható gyermekek minimális életkorának megállapitását; a nők és fiatalkorúak éjjeli munkájának tilalmazását; a női munkásoknak az egészségre veszélyes és káros üzemekből való eltávolítását; a vasárnapi munka kiküszöböléséi; a fiatalkorúak maximális munkanapjainak megállapitását jelölte meg. Szükségesnek tartja az emlékirat ezenkívül egy nemzetközi munkaügyi hivatal felállítását, amelynek feladata lenne a nemzetközi megállapodások nyilvántartása, azok keresztülvitelének ellenőrzése, a munkásvédelmi törvényhozás tanulmányozása alapján, a vizsgálatok eredményének feldolgozása és nyilvánosságra hozatala. A szövetségtanács, az emlékirat anyaga alapján kidolgozta a Barnben összehívandó konferencia programmját és meghívását elküldötte valamennyi európai kultúrállam kormánvának. Ekkor történt, hogy II. Vilmos német császár, a svájci szövetségtanács által megkezdett munka fonalát, hirtelen elhatározással magához ragadta. Ugyanis ebben az időben a munkásmozgalmak Németországban hatalmas erővel lobbantak fel és a kormánynak számolnia kellett a szociális követelmények kielégítő módon való megoldásával. Az 1887. évi választáson 11 szociáldemokratát választottak meR 763.128 szavazattal, annak ellenére, hogy az 1878. évi szocialista törvény és a nemzetiek propagandája a szociáldemokrata párt agitációjának szabad kifejlődését megakadályozta. Az 1889. évben százezer ruhrvidéki >i>ányamunkás lépett sztrájkba és er a mozgalom mihamar átterjedt a Saarvidékre, Szászországra és Sziléziára. A bányászok a bérek emelését, a napi munkaidőnek nyolc órára való csökkentését és paritásos egyeztető bizottságok létesítését követelték, a melyet a munkásság és a munkaadók között támadt konflikus esetén közvetítsenek. A közvélemény ebben a sztrájkban, mely a rendőrséggel és katonasággal való véres összeütközéseket is eredményezett, a bányászok mellett állott, mert elismerte követeléseiknek jogosságát. A bányászok küldöttsége a császárhoz fordult igazságért, akire az előadottak igen erősen hatottak.* 1890 január 25-én megbukott a szocialista-törvény 169 szavazattal, 98 ellenében, február 4-én pedig megjelenik a hires császári nyilatkozat, amelyben hírül adja a császár, hogy hajlandó a német munkásság helyzetének javítása érdekében mindent megtenni, addig a határig, ameddig a német ipar világpiaci versenyképes ségének megóvása ezt megengedi. A nemzetközi versenyképességen alapuló nehézségek csak a világpiac versenyében résztvevő államok kölcsönös megértéssel hidalhatók átal és véleménye szerint más országok kormányait is bizonyára áthatja a kívánság, hogy ezeket a törekvéseket kölcsönös megértéssel vizsgálják meg A továbbiakban közli, hogy Anglia, Belgium, Franciaország és Svájc kormányainál hivatalosan érdeklődni fog, vájjon részükről is él-e hajlandóság a szükséges nemzetközi megegyezésre s ha a válasz kedvező lesz, valamennyi, a munkáskérdésben érdekelt államot konferenciára fogja összehívni. Az a tartózkodás, amellyel a különböző államok a nemzetközi munkásvédelem kérdéseivel foglalkozó konferenciákon való résztvétel tekintetében viseltettek, engedni kezdett. Természetesen ezt a változást mindenütt a munkásmozgalmaknak erőre jutása kénvszeritette ki. így történhetett meg, hogy a már emiitett svájci előkészítő munka segítségével, az első hivatalos nemzetközi munkásvédelmi konferencia Berlinben, aí 1890. évi március hó 15. napján összeült s azon Németország megbízót tain kivül Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország. Hollandia. Luxemburg, Magyarország. (Graenzenstein Béla, Schnierer Gyula, Szterényi József), Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország képviselői vettek részt. A konferencia március 29-ig tartott * Martin Wenck: Die Geschichte und Ziele der doutschen Sozialpolirik.