Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 15. szám - Délszláv választási statisztika

4 Vasárnap, 1923. április 15. Kimondták az indiaiak egységét A gaya-i nagy kongresszus — Az indiaiak szervezkedése az angol uralom ellen - Szolidárisak Kemál basával A mohamedán népek magatartása Az albánok a detronizált kalifa mellé álltak Délszláv választási statisztika Decemberben tartotta a liinduság a ' harminchetedik pánindiai nemzeti kon- i grcsszusát, melynek programmját az összehíváskor a Magyar Külpolitika török lapok nyomán közölte. A kongresszus lefolyásáról és határozatairól nagyon kevés szivárgott ki a világsajtóba, mert azt az angol hatóságok megtudták akadályozni. Indiai lapok nyomán csak most vagyunk abban a helyzetben, hogy e nagyjelentőségű gyűlésről részletes tudósítást adhassunk. Roppant jelentősege a Kongresszusnak, hogy kimondta az összes indiaiak egységét, amennyiben a budhista ét brahmanista többség csatlakozott a hetvenmillióngi mohamedán hinduságboz. 'Az óriási földdarab többszázmilliós népe együttes határozatot hozott a függetlenség kivívása és az angol uralommal való közös küzdelem érdekében. A nemzeti kongresszust a szent Gaga városban Bihar tartományban tartották, ott. ahol Budha kezdte valamikor sallásalapitó pályáját. Húszezer ember sereglett össze egész Indiából a tanácskozásra. Egyetlen éjjel hatalmas sáiorváros keletkezett a vendégek, az irodák és a bizottságok elhelyezésére. Még nevet is kapott ez az ideiglenes város: Svarajpuri (az önkormányzat városa). A tárgyalótermek és sátrak szabadságot követelő feliratokkal, nemzeti jelvényekkel és a tavaly elitéit és liezárt nemzeti hősnek, Ghandinak ké. pével voltak diszitve. Még sokkal nagyobb lett volna a részvétel, ha az angol hatóságok az exponáltabb nacionalista vezéreket előzőleg nem inter. nálják, hogy a megjelenésben őket -ekként megakadályozzák, l A városban két külön kongresszus is ülésezett: a hinduké és a mohamedánoké. A tulajdonképeni hindukét KittaItanjan Das, a hires bengáfiai jogtudós 'nyitotta meg. Beszédét Ghandinak. a nemzeti gondolat mártírjának ünneplésével kezdte, aztán széles jogi és történelmi fejtegetésekkel tárgyalta az indiai nép szabadságharcát az angol bürokráciával szemben.. 4 harc inód-iiiul a kis helyi centrumok autonómiáiát ajánlotta, hogy majd ezeknek a • kisebb egységeknek lassankénti növekedésével az egész országot átfonó . állami szervezet keletkezzék, méhnek minden része messzemenő önállósággal Rendelkezzék, de azért egymásközt szoros egységben álljon. A taktikai kéridésben azt ajánlotta, hogy az eddig Ghanditó! propagált általános politikai -böjköttot szüntessék meg, mert ennek ' eredménye a jelen körülmények közt nem valami biztató. Gazdasági téren . maradjon meg. a tömegbojkolt, de . politikailag aktivitásba kell lépni és . vegyen részt az egész hindu nép a Mon1 tague—Chelmford-féle reformterv alapján létrehozott parlament választásaiban. A kormánytól alapított törvéngInzótestületeket nem kividről, hanem belülről kell bojkottálni, aláásni, vaggis , tiszt kell venni a választásokon, hogy igy többséghez jussanak. A nacionalista képviselők aztán vagy parlamenti uton mondanák ki India autonómiáját, (vagy határozatuk alapján kényszerítnék a kormányt a parlament feloszlatására. Meg kell szervezni a kisparaszttá ságot és munkásokat is s ezek a szervezetek is az autonómia érdekében dolgozzanak. AztáD Seszámolt röviden nz állami iskolákkal és bíróságokkal "szemben kimondott bojkottmozgalom eredményeiről, az iparpártolási mozgalom hatásáról, hogy a belföldi ipar pártolásának mozgalma milyen csapást mért az angol ipar és kereskedelemre. Das elnöki beszédét élénk viták követték. Inditvángának az a része, hogy a nép politikai aktivitásba lépjen, nem kapott többséget, mert o kongresszus kimondta, hogy az utolsó kongresszuson megállapított választási bojkottot tovább folytatja és erélyesebben készíti ffő a polgári engvdetemmegíagadós teljes keresztülvitelét. Ecélból az agitáciÓt még növelni fogják s különösen teljes erővel bojkottálják az. angol ipar összes termékeit, Ecelból április 30-ig ötvenezer főnyi önkéntes ügynöki kart szerveznek meg és két és félmillió rúpia ellenállási alapot gyűjtenek. A programm keresztülvitelére végrehajtóbizottságot választottak, mely be fogja utazni az egész országot. Ez a bizottság ügyel tel a hinduk és mohamedánok közli egység megtartására és szervezi a külföldi propagandát. A polgári engedelmesség megtagadását egy május hónapban tartandó külön kongresszus fogja megállapítani. Das elnök javaslatának leszavazása után lemondott a kongresszus elnöki méltóságáról, de nem távozott el a kongresszusról, hanem külön mérsékelt pártol alakított a nacionalista párt keretén belül. Az uj párt öt magát választotta meg elnökké, titkárrá pedig Motilal Xehru ismert politikust. A mohamedán kongresszust is l?gélénkebben a polgári engedelmesség megtagadásának ügye foglalkoztatta. Ugy az Anszali dr. elnöklete alatt ülésező u. n kalifátus) konferencia, mint a/ indiai ulemák gyülekezete, a Dzsamját-l'l-Ulema, melvnek elnöki tisztét Maulana Habid-lr-Rahmann töltötte be, állást foglalt a Montague—Chclmlord-féle reformterv alapján alakuló 1 arlamentben való részvétellel szemben; kimondták, hogy minden mohamedán, aki résztvenne ezen a választáson, a vallást sértené meg. Az együttes kongresszus aztán a görög-török bábom és a lausannei tárgyalásokkal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Az angol kormángtól a görögöknek nyújtott támogatásról kimondták, hogy azt kísérletnek tekintik a mohamedánságnak l'urópából való teljes kiűzésére s ezért minden ázsiai népnek szolidaritást kell vállalnia a törökökkel, mint az ázsiaiak Át alábbi sorok tartalmukban meglehe- | tősen ellentétesek föuti cikkünkkel, mégis 1 érdemesnek véltük közlésüket, mert együttesen reávilágitanRk arra a nagv antngonizmusra, araelv ma a mohamedánság két nagv táborát, az arabokat és a törököket egymástól szétválasztja « amely ellentét ügyes szitása az antant-politika Inizfőbb fegvverc a keleten. A „Magvar Külpolitika' -ban megemlítettük már a detronizált szultán és Kalifa körüli harcot, amelv — mint jósoltuk — teljesen a detronizált Kalifa győzelmével fog végződni — s ha a jelek nem csalnak, a győzelem időpontja nincs is már olyan messze. Előbbi cikkünkben kimutattuk, hogv a töredék törökség detronizáeiója nem fejez! ki az összmohammedánság akaratát, kimutattuk azt is, hogv a törökségben magában is, van pártja az elűzött Kalifának, amelv pártnak nincsen ugyan kerete, nincsen neve, s nincsen látszólagos ereié, dc amely párt uralkodik a hivő törökség lelkén, mert nem akar és nem tud elszakadni a hagyományoktól. Ez a párt nem támaszkodik fegyverre, ennek a pártnak egvedüli támasza az igazság és a hagyományok iiánt való tisztelet és győzni fog IV. Mehmed Kalifa, mert Mekkai, a mohammedáilok szent városa, s gyülekezőhelye, elismerte IV. Mehmed jogait is elitélte Angóra végzetes lépését. Egyiptom, Jemen. Sziria, Transjordánia s Mezopotámia után most az albánok tagadják meg a közösséget Angorától, — » Angolában is csak a tutiütött nacionalizmus és az uralkodó kormányzat mindent vérbefojtó diktatúrája késlelteti a végleges kibontakozást Ha feltételezzük is azt, hogy akár a törők nép felsőbb ezrei akár az aTal>ság egve-i néptagozataioak műveltebb körei kivetkőztek is a vallás fanatizmusából, más szóval, ha feltesszüki hogv 'a ihohammcrtán népekben télül Is kerekedett a fajlsíg tudata a kitlönbözö népfait ü'sstrktrvácsolő íni tiaovmviián VAÍUSQII, (ámbár e jeleneurópai úttörőméi. Musztafa Kemal ( basát, mint az Izlám megszabaditóját ünnepelték és neki a Mudzsadid-I-K-hilahat. a kalifátus megujitója címet adományozták. Kimondták azt iv, hogy a szultán delronizálásával niinden mohamedán egyetért, mert ez angolbarát viselkedésével méltatlannak mutatkozott arra, hogy ily nagy állást töltsön l>e. örömmel látják, hogy az angorai kormány újra helyreállította a régi szokást, a szuitán-kal. 'fa válaszlá'át, és a választásba bevonta az egész világ mohamedán vezetőit. Az indiai mohairé Innok véleménye az. hogy a kalifa hatalma alkotmányosan korlátozott, dc ki kell terjednie lelki és világi dol- j gokra egyaránt. Musztafa Kemólt biz- j tositották az egész Indiai mohamedánság legnyomósabb támogatásáról és határozatba foglalták, hogy angol-török háboru esetén rögtön életbeléptetik Indiában a teljes polgári engedelemmegtagadást, A mohamedán kongresszusnak ez a j határozata nagyon jó hatást keltett a, hindu nemzeti kongresszuson, mely ennek alapján záróülésében a követ.; kérő határozati javaslatot fogadta él: „Tekintettel a közeli Kelet komoly helyzetéire, mely a kalifátus és a | török kormány integritását fenyegeti \ és a hinduk, a mohamedánok és más 1 elemek határozatira, akik összességükben az indiai népet alkotják, a j kongresszus ugy rendelkezik, hogy ennek az igazságtalanságnak megakadályozására a kiküldött végrehajtóbizottság lépjen összeköttetésbe a mohamedán kongresszus bizottságával, hogy a hinduk, mohamedánok és más indiaiak akciója közös vezetés alá kerüljön. E vezetés akadályozza meg. hogy Indiát igazságtalan célok érdekében kihasználják és ceélVd n mindenkori helyzettől követelt intézkedéseket legye meg. '' séget például a perzsáknál, kurdoknál stb tagadnunk kellene) a mohiiuvmedán vallás kezd tért veszíteni a lobog ) nacionalizmussal szemben, mégis tekintetbe kell vennünk azt, hogy Kelet politikájában még mindig döntő szerepe van a mohammedán vallás éssszekapcsoló, szuggeráló és fanatizáló jellegének, s igy közvetve Mekka szavának. Igv tehát tii<7oro detronizáeiója elvágta azokat a szfyakat, melyek a török népet a többi mohammedán népekkel összekapcsolták. Törők-perzsa, s Afgán együttműködésről tehát egyelőre korai dolog beszélni. A perzsákat nem is annyira a kalifátusi kérdés választja el a törökségtöl, mint inkább az az évszázados gyűlölség, amelv a szunita és síita mohammedán felekezetek között dúl. De komolynak, S jelentős eseménynek azért sem lehet mondani e két nép állítólagos együttműködését, mert éppen a perzsák | azok, akik a közel Kelet népei között 1 a legelmaradottabbak mind műveltség, mind pedig állami szervezettség tekintetében. Súlyuk ezidöszerint nincs. Az afgánok pedig saját hazájuk rabjai, aikik HÍ Indiából feltörő angol imperializmusnak sem tudnak el entállani. A moszkvai propagapdaSskolában nevelődő afgán s perzsa ifjak talán emelhetik majd egvszer hazájuk kulturális szintjét, akik majd nem kommunista elveket, dc tudási, európai műveltséget s hazájuk előnyös helyzetének s fontosságának a tudatát fogják magukkal vinni a kommunista Oroszországba. Dc ez csak a jövő zenéje még. Visszatérve az albánok magatartására, elhatározásuk azért különösen jelentős, mert a detronizációíg éppen az albánok dicsőítették leginkább Kemal hasít — a vérüket. (Kemal t. I. aKoán származású.) De íme. látni leint, hogy az albán népben is mindennel erWscbb a hagvuinánvok tisztelete, a jog- s igazságérzeté, a tekintély sértI, ! tlensége. ^ ->égv héttel a választások lezajlása után még mindig nem tette a kormánv kőzze a választások végleges eredményét es nen» adott ki megbizíható statisztikai adatokai a szavazatok megoszlavarol. A Monarchia volt részem a választások sztatikájára nézve arámin* me-.bizható adatokat közöltek a tartom* nv, kormányok, egyes pártok és lapok, de Szerbiára, Macdóniára és Montenegróra nézve az adatok nagvon bizonytalanok. Egvre jobban kiderül, hogv Macedóniában óriási választási visszaélések voltak, igv a statisztikai adatok visszatartása ezeket próbálja valamennyire leplezni. Mind e hiányosságok mel'elt is az eddig ismeretes statisztikai anvag sem érdekfelen; bepillantást nyújt a délszláv politikai gondolkozás rejtélyeibe, megvilágítja « pártok tényleges erejét, melyet a mestervéges választási eljárás sokszor elpalástolt. Az cgósz állambau leadott minlegv két millió nyolcvannyolcezer szavazat, míg a konstituante választásokon egy millió hatszázhétezer. A konstituame választásokon a szavazati joggal birók száma két millió négvszázkilencvenegvezer volt Hogv most mennyi volt. azt nem tudjuk, de valószínűié? vagy kélháromszázezerrel több. tehát az érdeklődés most nagyobb veit a választók körében, mint Ie»ufó.;J>. Akkor a választók 65.Va szavrzclt most 80 % -a. A leadott szavazatok száma szerint egv mandátumra 6.092 szavazat esik. hi áz átlagos szám azonban a tartományok szerint erősen változik. Szerbiában és Macedóniában 6.527, Montenegróban 4.714 ült nagvon sokan néni mertek szavazni),' a Vojvodinában Ö969 (a magyarok nem szavazhattak). Horvátországban 8235 &), Boszn-ábáo 6063, ÜahnáciaJ>*n 7000. Szlovéniában 6846 szavazatra esik c«y mandátum. Világos, hogv a Monarchia vo't részei kedvezőtlenebb elbánásban részesültek, mint Szerbia. Ami az egyes pártokra esett szavazatokat illeti, 'tt adjuk a fontosa-.hakal, ahol lehet, zárjelben kitéve a kmtstituante-váhvtftáskor rájuk esett szavazatok szávnát: szerb Tadikáiisok .'.41.000 (284 OO0I. Rádics 465.000 (231,000), a demokraták 385.000 (312.090). szerb földművesek 120.000 (115.000). Korosec 107.000 (57.0001-j Sz.páhó 97.000, a dzsemi.iet 73.000' (30.0001. "zocialisták és bolsevikok (11.000 ( 244.000). a nétnetek i'2.000. ' Ha már most elosztjuk az egyes pártokra adott szavazatok számat 6692vel, akkor megkapjuk, hány mandátum Öletné meg őket híveik száma ttíériM. A fentebbi pártokra nézve az, arány igy alakul, zár jelben kitévén »'í tényleg nyert mandátumszámol: szerb' radikálisok 81 (109). Rádics 60 (701. a demokraták 38 (52). szerb földmű-; vesék 18 (9'i. Korosec 16 (21), Szpáhó, 13 (18), a dzsemijet 11 (13*, szocialisták 9 (2). németek 6 (8). A válasz-' tási eljárás a na^obb pártoknak kedvez a kisebbek rovására, a területileg kompaktan fellépő pártoknak a szétszórtan jclentkezőekkel szemben. Hogy Rádics alig érvényesült nagyobb erővel, mint ahogy az szavazatai szánva ^zerint megilleti, annak oka «• horvát mandátumokhoz szüksége* nagy szavazatszámban keresendő. Vj-í szont Rádics elszedte valamennyi kisébb horvát párttól az őket meyillető mandátumokat T választási statisztika egyrészről igazolja azokat a vádakat, melyeket a választási eljárás ellen eleve emeltek. Különösen igazolja azt az állítást hogy a radikális párt a maga javára eszelte ki. másrészt azonran i igazolja azt a megállapítást is, hogy I ft konMitnarrte választások óla csak azok a pártok szereztek nagyobb számiján híveket, melyek h.-ítározott nemzeti progra-mmot hirdetnek. Ha re a folyamat folytatódik a délszláv nemzetek politikai gondolkodásiik szerint s teljesen e különülnek. ami n délszláv egysév svéihiillását fórja elke- r-ttthetetlerml <vrerirne»'vrxm. bj.