Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 15. szám - A sütőipari munka szabályozása Magyarországon - Pán-amerikai konferencia Délamerikában

Vasárnap, 1923. április 15. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szociális mozgalmak: 5 A sütőipari munka szabályozása Magyarországon Az 1923. évi XV. törvénycikk, mely a sütőipari nmnk. it sza-. ályoz/a, a inr<; tr'rmekcápöbeii járó magyar »*0ciálpo'. itikának jelentős eseményét képcji. A törvény megállapítja, hogy a kenyeret, pék- vagy cukrászsüteményt előállító rrarüzemekben tirennéigy éven alóli gyermeket, az előállítási niunká iátokra' alkalmazni nem szabad. Ez a ti alorn. nem terjed ki azokra a Wt«B"égy esnél finta'abb tanoncokra, akik már az 1922. évi július hónap 21. nap. jaii alkalmazásban voltak. Tizennyolc evesnél fiatalabb egyéni a sütőiparban akár tanoncként. i»kár más mir-o-ru-brn alkalmazni csak nk]céx szabad, hu hatósági. vagymunkásI i: loMtópénztári orvos bizonyitványáM, 1 igazolja, hogy egészséges és sütőipari Dvunkára alkalmas. A sütőipari . ikkek előáliitási munkájának esti kiketk és regéli négv óra között Buda. prsI székesfőváros területién, valamint a vele szomszédos községek és városok kOzül árokban, amelyeket a kere kefirleiniic: i miniszter rendelettel megjelöl, esti ki'enc és rci&eli öt óra között szünetelnie kell. A kovászkcsiités reggel egy órával előbb megVezdhető. Reggel négy, Budapesten és ?. szomszédos községekben és városoktan reggeli öt óra előtt azomian koi Íjkészítéssel is, amennybicn a foglalkoztatott alkalmazottak száma tíznél nem több, legfejebb egy, amennyiben tirnél több, de husmál kevesebb, legfeljebb két, husz alkalmazoltnál lerfeljebb három és minden további t; z alkalmazott után legfeljebb egy-egy i'iennyolcévesnél nem fiatalabb alkalmazottat szat-ad foglalkoztatni. Tizennvoicadik évé* még bc nem föl. tölt' alkalmazottat A sütőipari cikkek i iöáliitá. -ánál napi nyoic óránál, idő••sbb alkalmazottat napi tiz óránál tovább foglalkoztatni nem szabad. A ntipi munka befejezése után az alkalmazottak részére egyhuzamban legalább tizenegv órai pihenőidőt kell biztosítani. Olyan g>áji üzemekben, amelyekben SU alkalmazoltak hármas csapatban, lujszonnti'yór. uikint nyolc óránál tovább ni'm dolgoznak és amelyeknél a 1 örvény kihirrlcléset megelőző egy év ^4cf&ri; íi7a<iÍKj!, igazolhatóan, a termell krnyérrnennyiségnek legalább fele az ellátandóknak rendelt hatósági kcr>év volt a kereskedelmi miniszter — \ K • / avonasig — meKen^dheti, bogy a l zennyole. évesnél idősebb 1'cHiulkalmazoitak. kizárólag az ellátandóknak rendelt hatósági kenyérnek c-lö-áUitáV'M: «I éjjel is foglalkoztathatók legye nik. Az cllálandóknak remiéit hálósáéi kenyerén kívül, minden egyéb sütőipaii cikk előálidási munkáiaiainak éjjel az ilyen gyárban is szünetelnie kell. A kercikedeleiviiigy; miniszter me>grn«edhcti ha rendkívüli sul; o-, körülmények kőzött a közérdek nrulhalatjfclMd megköveteli, hogy a munka éjjel is végezhető legyen és az iparos i tizennyolc évesnél idősebb férfialkalmazottakat éjjel is foglaikn/i uItassa. \r iparos a tizennyolr évesnél idősfbb alkalmazottaknak a fentiek sze• int megállapított munkaidejét le?•fe'jtbb napi két crrával meghosszabbitb'lja. a napi munka befejezése után < í/vhiizamban nyújtandó pihenőidőt íe* feljebb ti/óiára ieszálliihalj. i, lovát.. ! á munkát éjjel is véfleahel. végül pedig a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottat éjb'ol is foglalkoztathatja az üzem megszakításával ' fenyegető veszélynek elhárítása, vagy a/ üzem niegszakiLasát előidéző erőhatalom következményeinek megszüntetése vésett, vs^jy ha a gyorsam-ontió nyersanyagoknak, egész- vagy félgyártraányaknak magként el nem érhető megóvása au elkerülhetetlenül szükségessé munkáról az iparhatóságnak jelentést lenni köteles. Az Nymodon éjjel foglaltaatatott nöalkabnazottak napi munkaideje nyolc óránál t<>I>1 > nem lehel Az elsőfokú iparhatóság az iparos kére'méw, egy napfárj évben legfeljebb tíz napra megengedheti az iparosok é. s az alkalmazottak illelékes érdekképviseleteinek ineghal'gatá^a utin, hogy az iparos a tizennyolc íveinél idősebb alkolmazottak munkaidejét napi ket órával meghosszabbítsa, a napi munka után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tíz órára leszállítsa, s hogv éjjel is végenhessen munkát és a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottakat az éjjeli munkán is foglalkoztathassa. Hasonló meghosszabbítása engedélyezhető a munkaidőnek g kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján, az. iparosok és alkalmazniuk érdekképviseletednek meghallgatása után, egyes városokra, vagy községekre kiterjedő hatállyal, olyan aiknlinjik esetén, midón nem helvlelieknek a városba, vagy községbe való tömeges tódulása várható és igy a sütőipari cikket' en időlegesen másként ki nem <•!, 'githetö szükséglet támad. Ilyenkor az éjjeli munka is; mepcnsedlietö. Az iparos a megá'lapított időn tuli munkát a rendes munkabérnél legalább ötven százalékkal májasabban tartozik díjazni. Munkakörben az alkalmazottak részére megfelelő szüneteket kell biztosítani. | Ha a tényleges napi munkaidő nyolc óránál nem több, a közbeeső szüneteket összesen legalább félórában, ha a tényleges munkaidő nyolc óránál több. üw. esen legalább c: ?v óráitan kell megállapítani. Tiz órá. iál hosszabb napi j munkaidő közben leg-alább n^sfélórai szünet adandó. A munkaközi szünet rés/Jetekben is biztosítható, azonban a munkának egy negyedóránál rövidebb megszakítását nem lehet szünetnek tekinteni. Az iparfclügye'S köteVzö utasítást adhat a munkakor' szünetek száma és beosztása tárgyában. Kenyeret és péksüteményt tizenhat evesnél fiata'abb személlyel házrólházra járta, árusittatni tilos. Olyan időben, mclyfren az elöállitá-'i munkának szünetelme kell, aE alkalmazottat kihordási munkára] sem s/abad foglalkoztatni. Amennyiben cselekménye sulyosal-b liüntetö rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koroíiáií terjedhető pénzbünlctíissel büntetendő az az ipaTos. aki az éjjeli időben engedély nélkül is jogosan végzett munkál, vagy a napi munkaidőnek;, törvényben mfeengcd^tt weglw>s*zabbilását az elrendelt módon he nem jelenti. Tizenöt napig terjedhető elzárás PS kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés a következménye e kihágásnak, ha oly egyén követi el. aki ily kiháífis mialt már büntetve volt és e büntetés kiállása óta két év még nem telt el. Hatezer korona pénzbüntetéssel sújtható a törvény esyéb rendelkezéseinek megszegője, két éven belül ismétlődá ilven kihágás tünteté-e tizenöt napig terjedhető elzárás és hatezer korona pénzbüntetés. Pán amerikai konferencia Délamerikában Évszázados népviszályok megszüntetése — Az Unio diplomáciájának kudarca — Uj amerikai nemzetközi torvények — A yankee kereskedelem visszaszorítása — Japán uj terjeszkedése Déíamerikában Méltán lehetne a fajok világkongresszusának nevezni azt a nemzetközi tanácskozást, mely pán-amerikai knn ferencifl néven a napokban vette kezdetét Chile fővárosában, Sanfioí/o-ban. Ezen a tanácskozáson igen nagyjelentőségű nemzetközi politikai és gazdasági érdekek kerülnek komolv megtárgyalásra. A kongresszuson résztvevő huszonhét ország kormányait — a helyi vonatkozású területrendezési, határkiigazitási, közlekedési, kereskedelmi és tij jogszolgáltatási kérdéseken kivűl — töként az a külpolitikai kérdés foglalkoztatja, ki h-gyen ezután n l-fifőbb paranOíQló hatntom Dclnmr. ri kában? Már régóla \ajiidik ez a kérdés Észak- és Délamefika versengő kormányai közöli. Az eddigi nemzelkö/i konferenciákon vajmi kevés szerepi1 voll Dálameríkának, mert a két hatalmas amrrikoi kontinenü államainak ncmzeikö/i vonatkozású kérdéseibén is mindig az Esznkanirrikai EgyesültÁllamok és Anglia (')llák előtérbe magukat a közép- és dél amerikai országokra ráerőszakolt protektornskodásukkal. Ezen » santiagói konferencián most első ízben történik meg, hogy Latin-Amerika népeinek kormánya] a hatalmuk és bc/oli/ásuk ngr. iz erejeocl vesznek riszt a saját állami életük sorsának irányításában. Itt bontakozik ki nyíltan Déíamérika politikai harca Északamerikával. -Tói tudta ezt ^elűre az. L'nió kormánya. E/ért harcolt a diplomáciájával közel rgy esztendőn ál azért, hogy ezt a konferenciát ő rendezze meg. akár a saját országában, akár pedig a hatalmi befolyása alatt álló valamelyik vazallus állam területén. De a latin-amerikai országok kormánvainak szinte egyakaratu ellenkezése következtében kénytelen volt átengedni nekik az irányítás jogát, noha a kongresszus tervét egyébként a washingtoni kormány vetette fel. Az Északamerikai Egyesült-Államok diplomáciájának ez nz ujabb kudarca beszédesen bizonyítja, hogy az Unió hiába 2WÍto, tc ö5*20 a báboru óta a világ minden megmozgatható aranyát, a politikai vezérszerepét már odaát a közép- és dclanierikai népek előtt is elveszitelte. Mely népek vesznek részt voltaképen e: cn a világkonferencián? Huszonhét ország, a két roppant nagyterületű amerikai kontinens minden országának, elsősorban Argentína Soiivjl, brazilia, Columbia. Costallica, Cuba. Chile, Eruador, Guatemala, (iiivaiias (angol, francia és holland Guyana), Haiti. Honduras, Jamaira, Mexico. Nicaragua, Panama, Paraguay, Patagonia-, Peru. Puerlo-Ríco, SanDomingo, San-Sahador, l'nigua. v és Venezuela köztársaságok kormányai képviseltelik ilt magukat hivatalosan és természetesen az. l'nitud Slaates of America és Kanada kormánya. De olt van kiviiliik, mint meghívott vendégtuitalom — az Urtio kormányának minden tiltakozása ellenén — Jn>pán képviselete is és ez adja e Icglijab'i világkonleienciának a legnagyobb diplomáciai meglepetését, A másik meglepetés itt az. hogy Kanada állam kormánya is iinállónn képviselteti magát e konferencián, noha, mint a brill kiíályi hatalom domiiiiuma, a londoni kormány szuveréníiásp alatt áll — pn piroson. A pánamerikai kongresszus voltaképen Közép- é>> Déíamérika latin népeinek faji kongresszusa. A tárgysororatán is főként ezeknek a népeknek, illetőleg kormányaiknak vitás külügyi cs gazdasági ügyei szerepelnek. A washingtoni kormány ilt már inkább csnk az előkelő idegen szerepét játsza. A hatalmi állására jobban féltékeny, mint valaha. Ezért mindjárt a konferencia elején egyik delegátusa, Fletscher előadásában sietve bejelentette s leszerelési javaslatát, nehogy a délamerikai vezető államok a maguk hadsere geinek fejlesztésére tegyenek javaslatot. Tudni kell, bogy a múlt évi washingtoni konferencián több latin-amerikai állam nem vett részt, tehát nem is kötelezte magát a l«í/eE#lésí programm elfogadására, A santiagói konferencián résztvevő wtin államoknak eKyik eKö kftceáVése az. Hogy uj amcrik. ó „fm/Wkon légszabályokat hozzanak határozatba «* idegenek beörönlés, ^ Mindenki tudja olt a déli kontinensen hegy nem kívánatos idegenek alatt itt dtósorban az északamcrikaiakal. az angolokat, franciákat és olaszokat értik és esak azután az — oroszokat, akiktől ok is a kommiinista-propaS»nda v-szelve miatt idegenkednek. I. alin-Amerika Bj nemzetközi tönényeinek megalkotását a kongresszusrendező állam- Chile kormánya is annyira fontos jelentőségűnek tartotta, hogy a legkiválóbb jogászait és törvényhozóit küldötte csatasorba és e perdöntő kérdés letárgyalását mindjárt a kongresszus munkarendjének elejérer tűzette ki. E naevjelentöséRü törvénv. tervezetet az előadó Mejandro. tfnnre: hirnevfla chilei államjogál*, nagy beszéd kíséretében, már elő is terjesztetik és ót, illetőleg Chile államot e javaslat' benyújtásánál a hazájuk legjelesebb jogtudósai, don Carlos Mrfnnatr Solar, Luis Izguieráa és Barros Jarpa teljen szakszerű felkésziilt>évgel támogatták. A kongresszus tárgy-orozalának leg. föbb lokális ügyei elsősorban Chile év Peru éustdzcido* r)dtQ>ot*znfvli|tak, nevezetesen Tacna, Ariza és Tarapaca határmenti nagy tartományok véglege* hovácsMoIásának a konferencia kebeléből alakuló döntőbíróság ítélete alá ^aló bocsátása. Továbbá Balirnának Chilével a közös határmenti folyójuk peage-jogának megállapítása, ugyanúgy Argentínának Uruguay-jal a laplatai kérdésben való viszályának és főként Mexico bánya- és területbéTleti. valamint idegen bíráskodási viszálya az Északamerikai EgrcsClt-Aiiemokkal. A kongresszuson egyébként n latinamerikai szomszédáflaraok egész sornzarnyi kereskedelempoIiHkai és közlekedésügyi kérdése vár megoldásra, melyeket az érdekelt államok kormányai eddig kölcsönös megnyugvásra nem tudtak elintézni és most döntőbíróság ' elé kívánják vinni ezeket a vitás kérdéseket. E tételeken kivül a latin amerikai országok kormányait nem kisebb mértékben foglalkoztatja az, a terv, hogyan tudnák közös erővel förlendltení » tengeri és szárazföldi közlekedésüket és j miként lehetne az angoL a yankce, a francia, az olasz és a holland nag> hajósvallalatok versenyét a saját erejükből mennél gyorsabban kiépitertéo uj kereskedelmi hajóparkokkal lassankint, de biztosan kiszorítani? Mig ez a kérdés már évek óta uralja a latin-amerikai országok kereskedelmi politikáját, addig a báboru óta ott, a Csendes-nceán partjain fekvő közép- es délamerikai országok, Mexico, Nicaragua, Costa-Rica, San-Sidvador. Peru, Chile és Patagonia kikötőiben egymá»-< után mind több — japán áru- és >. remélyszállitó hajó jelenik meg. velük együtt mindjárt partra lépnek a szorgalmas, szolid és becsületes japán kereskedők és ezzel kezdetét veszi, mmii<n hónapban njnbb rerilletm; a cseadcs, de szívós. japán kereskedelmi és politikai terjeszkedés azon a gazdag és nagy jövőjű déli kontinensen. A latinamerikaiak nem nézik ro«sz Indulattal a japánok megjelenését áz ő köreikben, az ő földjükön. Eddig még egyetlen itt szereplő ország kormánya sem tiltakozott Tokióban a japánod folyton emelkedő számú bevándorlásit ellen. Sőt hamar harátv'iRot kötnek egymással és titokban még örülnek is ennek, mert a japán népben egy magá tói kínálkozó erős liarn|o| \ö iveik, n kiknek segítségével — ugv mondják. — könnyebben és hamarább sikerülni fog nekik a megutált vankeeket Eat»Amerika földjeiről lehetőleg annyira kiszorítani, hogy ezután e<ak min* megtűrt vendégekhez legyen szerencséjük hozzájuk. A konferencia döntő határozatairól egyik legközelebbi számunkban külön cikkben fogunk beszámolni a közönségünknek. Enycdy rtwrafc".