Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 15. szám - A dunai államkonföderáció eszmetörténete 1. r.

Vasárnap. 1923. április 15. Magyar Külpolitika 3 A dunai államkonföderáció eszmetörténete Ma: ÁCS TIV*OA« I. A modem kor szociológusai világosim* eri>t; ana" n«m jShelelt létre pápa és a csáizár rivalilása miatt, ' san látják, hogv azokat az okokat, I melyek szükségképpen a népek é* 2 emberiség legnagyobb ízerencsétlenséélfaunok háborúskodására vezetnek, I ^re., V szelU-mi evolurió legkiválóbb valójában eliminalni nem lehet. Az I jai utópisták, idealisták, kiknek r«ü lolci! a/, a nemiéi) gsülölUödés, j /uverén';;.. -.; 'in.. l>. lúggutUn-i-eiid. i»3Í A kultúra legaluc-onvahb fokain min- ( korlátozása kivülj álló faktor által. A. dunai állainkontódciáaú m-m iennő egyéb, mint a f'uu;;. medencében tileemberi szenvedélyek gátjait erősítgetni lehet és kell, de az öldöklés valódi okai, a gazdasági javak piackerrsdwinek feltorlódó szervezett ellenállások, a vámsorompók és faji, nemzeti hegemóniára való törekvés a népek koncertjében előbb-utóbb szétszakítják a recsegő zsilipeket, hogy átömöJjón rajta minden felduzzadt szenvedély, mely vélt jogait keresi, halálmagvat sióna az emberiség éleiébe. Ám az emberi lélek reprezentativjai nem riadtak meg tiltakozni az államok antagonitmusának fegyveres megoldása ellen, a népek zsolozsmázna belefonódott észrevétlen is a sztPt békéért való áhítat, de az a JeHci folyamat, meJjf a huszadik Míér-ad ideális pacrfizmusában öltött testet s amelyet a különböző századok őrhelyein a legjobbak világította* he, ar ész és szeretet «rövvtncké, cl, »sak raffináltabbá telte az egyre elmélyülő háborús okok és célok kendőzését. mint • humanizmus másik célkitűzésének.. eredménye": most már nem nyílvesszőkkel, hanem gépfegyverekkel, tankokkal és mérgezett gázokkal harcolunk. Az államok közötti válaszfalak leomlásét semmi sem segíti hatályosabban síéi, mint a szeleim munka kooporilá&a, a szellemi terméked és örökségek kicserélése, elterjedése. Más relációban pl%a gazdasági értékek kicserélésénél a mostani véd vámos rends»r, v»gy a cobdenizmus diadalmi tora feltét'en a különböző érdekek összeütközésére, azután esetleg háborúra vezet, míg a szükséges jók, •agy rosszak, az államok fennállanak. A XX század robusztus társadalmi mozgalmának értékelésénél nem veszthetjük szem elől, hogy azok mélyebb értelme tulajdonképpen az egvedi államéje legyöngitését, vagy a nacionalizmus propagálásával azok erősítését célozzék, de mindenképpen érintik, horzsolják az államok közötti problémai, azoknak riiazahatásuk az egyedi államon belül élőkre. A szorializnu^ regyében történő küzdelmek elv szériát nem támogatnak semmifele anexieá, hadikárpóttárt >- gz emberek s az államok barmoniájának egviitt működésére törekednek, a mostani gátló állami szervezitek. sutbadobásával. A fazeizmus Itáliának a közgép, ponti hatalmak felett aratott győzelmét akarja végku-kíg kiaknázni a/ entente cordiaie rovására. Érdekképviseletek, a tulajdoni védő, vagy támadó irányzatok és szervezetek a határon keresztül kartellt kötnek, vonatkozással az államhatárok mikénti alakulására, vagy szabadságára. A különböző pacifista, irternacionaiisU megnyilatkozások praerlomináluan a határsorompók feleresztését követelik, vitás nemzetkőzi ügyek zöldaszlal c!c idézését, állami sztiverénitás megcsorbításával, pártatlan nemzetközi döntőbíróságot Vanoaik eflész komolv irányzatok melyek a határok eltörlését óhajtják, bemtök látva az emberiségie nehezedő minden szcrenc-ialcnség kútfőiét, azóta* a középkor csökevénvé tfek tartva. Az emberiség., integráció *>ak «omlc4ata — mint Lamina^ek nrvrfesszxn- at államok bike. szöv éhségéről Pompás elmeéílel megírt pamflet' «*>en áfittia — előszór Görögo^/a-: •^nvkajáhen merült föl. Perikies pá" ncíHen ferekvcseibwv, de azzal a m«szorfeftaal, hogy, nemzetének «**k w akkor „mert világban. vzéfezort H«, i*^»-°°írtkOIOU- MKRkőzeliló me£» P»x. romana-ban került Anawtotól » birodalom feloszlisái«. A feltörekvő kereszténység ragyoW. ^*™*"\ », ^*i, ü^n kere^ténv ' szellem szolgalatába*, Krk>**us hitére tewezHwvy társadalmi államok fölötti kezükben, politikai hatalom is volt lándzsát törtek a világ faÉMjecrt, a háboiu okának, az országhatárok cl törlésiért, de a minden jószándékkal telitett képrelet lepergett ar emberi organizációk busába w vérébe ágyazott érdekek kinai faláról. Dante a JDe Monarchia' cinivi pompás dialektikája államjogi értekezésében lefekteti a nének szolidaritásának és együttműködésének elvi nlap. iait. Vele cR>idöbcTi. 1300-ban Picrre Dubois. egy brftagnei ügyvédemtoer,. De recuperatione terac sancte" című munkjában kifejti az európai áliamkonföderáoió eszméét, melyben hazája. Franciaország tartaná meg a síupremáciát. A ierv keresztülvitelére Szép Fülöpöt akarja megnyerni. A vitás ügyek elintcíesere e'öször nj^nlja tudományos metódus alapjün « döntflWrdafisot. L'tána A'ittoria, Luarej. Bodinus, üratius. Gábriel Vas«iuez, Rotterdami Er'asmus. Leiímita, Comanius, Kant, l'odcbrid, Bodinus. Lully, Alberoni. Emeric Cruce, Villiam Pínn, St Pierrc ahbé, Lafontaine, Ötlet, Marburg, Schücking, Ter M«ulen, Redslcxb. Lam. masch keltek sikra a tudomány vértezetében a teljesen utópisztikus Európai Egyesült Államokért, vagy legalább az államok békeszövetségeért. amely elnevezést Grev of Fallodcn. a Downing Strett államiitkárja vetett a köztudatba, szemben Bourgeojs, a mostani papiros Népszövetség reprezentatív man-ie által ajtín'ott „Societé des nations", vasy ahogy etymológiai fordításban angoliul mondják aj eszmét, ugy ápasztrofál. iák emez iDtérnvényt „Leagne of Nations" helyébe. Ennek a szellemi processzusnak folyománya volt ar. 1899-iki és 1907-iki hajjaj konferencia, melyne'k erídményekőppen 1914-ig, a v«res háború elkéréséig mintegy 150 nemzetközi szerződés szol. Bálta a népek megórtésén; k gondolatát, üe hogv a letkristálvo^abb iószándék is m*nnvire ellentétes az. emberisé? valódi éttlékeiWl, a haborUt kiküszöbölő prepozíciók és plattfo*mok mennyire nem az emberek reália érdekeinek televéHy; 'bc ül»<tvék, tán ez a 150 n; nm'lkdzi szerződ,; s bizonyitia ICgJchhail, melynek minden sz. enlséíc. miitd-n ünnepélyes ratifikú. lása sem tudta elfojtani az emberidéire ZIKIUH viéne^ kataklizma robbanó kanócait. K szakasz első tételéi pregnánsan iga/olja Goethe emelkedett Kiké bői snal-adt gondolat: „EgyáHaJán sn0<^>><>0<>C><><K>0<X>000<><X><)000<X> Diplomáciai arcképcsarnok dig a legerősebbnek, leghevesebbnek találjuk. De van egy fok. melyen •. •g*'s7, 'n eltünjk éS. ihol az cmlyer •aff>szóh. m a nemzetek fölött ál] a szomszédnépe szerencséjét, vagy bajéit uav érzi, mintha az s»»ját magáévá] íörtént volna... " Tárgyunk tulajdonképtn isnicrtrtni a „Dunai államconfoedcratio" eszmelörténetét, URV ah'>gv módosult az idők s az érdekek kohójában. A dunai államkonföderáció a Dunamedenceben lakó száznyekü népkongloinerátum számára akar egv az egész érdekeli heterogén vérii, fajiságu. nyelvű, állandormáju, gazdasági berendezkedésű néptome^l összefoglaló államszervezetet létesíteni, rnelv államszervezet alapjaiban lőgia kiküszöbölni a különböző alkalelemü népcsoportok között fennálló differenciákat, melvek ezek boldogulását, ervénvesülesét gátolják, e népcsoportok közölt a legnagyobb közlekedési lehetőség, harmónia, egviittmiiködés és együttélés megteremtésével. Világos, hogv ez a célkitűzés ugyanabból a lelki közösségből sarjadzott, mely a többi európai nemzet koopoiáciorát a különböző utakon munkálja. Alapja a megoldatlan nemzetiségi kérdés, melv Európa déli és délkeleti részét háborgó vulkánná alakilotta s nem engedte a nyugodt polgári élet, a matimális termelés s az árucsere gazdasági erőokok szerint való játékát. Erről a nemzetiségi kérdésről báró Eötvös József csak az integer Magyarországra vonatkoztatva igy ir: „A nemzetiségi mozgalomnak valódi alapja azon kegyelet, mellyel minden jobb ember elődeinek emlékéhez s a tőlük öröklött nyelvhez ragaszkodik: azon természetes ösztön, melv arra késztet, hogy egyéni szabadságunkhoz ragaszkodjunk s ne nyugodjunk meg helvzelünkben, mig az^ főkép abban, miiier szivünk köt, elismerve nem látjuk; s ha ezen érzések most erösebbeké váltak, a a legújabb időben más fontos érdeket háttérbe szorítanak, ennek oka hazánk különböző érdekeinek emelkedő műveltségében kereshető, moly által saját nemzetségüknek tisztább öntudatához jutottak; de éppen e?crt ne bigyje senki, hogv e mozgalom azáltal bárittatik cl, ha a gviilölet, melyre magukat némelyek > vita között bizonv-c: nemzetiség iránt elragadtatták, vagy egves szóvivőknek nagy ravágyása kielégített. " (Nemzetisről kér dés I. 73. Révai kiadás. ) Bizonyos, hogv ugy az égvén, minél nagyobb a kulturális nivóijL.. ugv az egves nemzetiségek is. ha gazdaságilag függetlenebbek, mélyebb kultúrával, nagvobh civilizációval rendelkeznek, több jogra,. nagyobb érvényesülési lehetösésrc tartanak igénvt a fentálló államkcivtben, a szviprcmáciál gvakorló M$nzétis€ggel szemben, vagy az államhaláron tul. Nagy siilvt helvezünk az államkonföderáció fogalmának tisztázására: „Az államok térben és időben egymás mellett és eevszerre létezvén közöttük viszonyok támadnak, vagv támadhatnak. Az államok közötti viszonv olv szoros lehet, hoRV közöttük nemcsak tényleges akár békés, ykér háborús érintkezés van jelen, hanem valóságos kapcsolat, melynél fogva az illető államok az érintkezést célzatosan akarják, állandóan fenfartják s annak ér1 kében belső életműködésüket is módosítják. '' Ezek az államközi kapcsolatok Ieliefnek „nemzetközi frigy, államszövetség és szövetséges állani". .. Az államok közti kapcsolal állliat abból, hogv egymás iránvában bizonvos kötelezettséget vállalnak szerződés utján bizonyos közös cél elérésére. Ha a kaiKsolat ilv kötelezettségen tul nem megy s annak teljesítése a szerződő államnak saját külön szervei által, az akarat megállapításának megbatározott módo<atai nélkül történik, egyszerű nemzetközi szerződés, u. n. Irigv (alUmice) k'-ktkezik. Már ilyen Irigy az állam saját akaratának meg pült népek l. jlkéböl biugvant ól aj. mit a tragikus sorsú nagv magyar poéta, •dy Endre.. M)gvar i-ikcbinus dal -ában fejez ki imigyen lüzcr zsibbaill \. i>; yból mért nem lesz, végül, erős akarat. Hiszen magyax, oláii. szláv bána inindisre eqy bánat marad. Hiszen gyaláeataijk. keservünk már ezer éve rot, en. mórt nem taláikorunk suvóltv* Az ejzrae-barrikadokon Ha ellenben a szerződésileg niejf. áliaQitott céLra az akaratmegáüapitásnak határozott módja, főleg pedig külön sorozat alkottatik, a nemzetközi frigv államszövetséggé, konföderációvá válik. (Folytatjuk. ) <>C>OO<><X><Xx5<>0<VXXX>C<>C><K> >oo-> A cseh parlamenti pártok erőviszonyai A Szloocnszky üennik egyik legutóbbi szamában azt írja, hogy a c>eh Jtép^nseioháznaSk a tavaszi ülésszakban e^sz más képe lesz, mi. it ahogy a téli ülésszak után mutatkozott. A 'képviselőházban a 18 pártkör és 3 pártonkívüli képviselő van (Vrabec Medinger és ModracsckV Az cgyr4 párlkőrök tagjainak 6záma: 1. Cseh szociáldemokraták I munkást párt] 50 képviselővel. 2. Köztársasági párt (kisgazdák, földművesek) 41 képviselővel. 3. Cseh nemzeti szocialista párt 2% képviselővel. 4. Cseh kommunista párt 24 képvi, s. élővel. 5. Cseh néppátt 21 képviselővel. 6 Cseh nemzeti demokraták 19 képi viselővel. 7. Szlovák néppárt 11 képviselővel, 8. Kisiparosok és kiskereskedők, a középosztály pártja 6 képviselővel. 9. Egyesült szocialisták 7 képs-welö* vei. 10. Cseh szocialista munkáspárt X képviselővel (Modracsek kilépett^. 11. Német szocialisták munkáspártja: 13 képviselővel. 12. Német földműves-szövetség pártja 13 képviselővel. 13. Német nemzeti párt 1! LéprisOí lövel. 14. Német keresztény? rocisií-ta néps párt 9 képviselővel 15. Német munkáspárt 5 kOpvisen lövel. 16. Német demoknta. •. zabtriíi^part 2 képviselővel. 17. Maigyar>némct keresztényszoda* listák 4 képviselővel. 18. Országos magyar kisgr/du. földi műves- és kisiparospárt 2 képviseKJi vei. A koalíciós pártok klnbjiiívn a jet leulcgi nemzetgyűlés összeillésétől sza* mitva a szociáldemokraták 74 képvfr" sclöje 49-re fogyott S csak az vtóbb} időben emelkedett 50-re., A cs*h népi párt tagjainak létszáma 33 ró! 31-re és a cseh nemzeti szocialistáké 26-rói 22-re esett. A cseh nemzeti demokraták megtar-. tották létszámukat (19). Az agrájpán lélszáma eggvel szaporodott 140-röl 41-re). Az összes képviselők száma 285, Lzekből 153 tartozik a koalíciós pártosba; 132 az ellenzékbe. * Meg kell jegyeznünk, hogy a m«i parlament még nem teljes, mert ruténtöldön eddig nem voltak nemzetgyü* lést választások és igy ez a terület ezidöszerint még képviselet nélkül van. Mivel a pártonkívüli képviselőket és az nj szocialistákat sem lehet az ellenzékbe számítani, az ellenzék nem egészen 40%. A felvidéki pártokhoz tar-i tozó nemzetgyűlési képviselők közül 15 szociáldemokrata, 13 köztársasági (szlovák nemzeti és kisgazdapárt) és t cseh szocialista tartozik a koalíciós pártokhoz, vagyis 29 képviselő. A felvidéki ellenzék pedig 27 képviselőt számlál: 11 szlovák néppárti, fi kommunista, 4 magyar-német keíesztényszocialisla, 4 magyar-német szociáldemokrata, 9 macrvar liiscazdaí