Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 15. szám - A franciák a Rajnát akarják kisajátítani

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 15. szám Ára 30 korona Vasárnap, április 16. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. tel. **** 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, Józset-körut S. Tel. József 43. _ Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 1440 kor. Fél évre 720 kor. Negyed évre 360 kor. Külföldre kétszeres á Főbb cikkeink A franciák a Rajnát akarják kisajátítani — Gagyi Jenő: A titkok földje — bj: A szkupstina összeillése előtt — Ács Tivadar: A dunai államkonföderáció eszmetörténete — A cseh parlamenti pártok erőviszonyai — Khayatt Wadih Nimatullah.: Kimondták az indiaiak egységét — bj,: Délszláv választási statisztika — Szociális mozgalom — Enyedy Barnabás: Pán amerikai konferencia Délamerikában — Az 1918. évi cseh és tót forradalom — Közgazdaság. Nyéry György; Miért pusztítják a csehek Felsömagyarország iparát — Hirek A franciák a Rajnát akarják kisajátítani Az antwerpen-marseille-i viziut — A németek ellenterve — Közvetlen vizi összeköttetés Hamburg és a Feketetenger között — Az angol a francia politika ellen Budapest a világforgalom egyik fő országutján A titkok földje Versengés Tibet földjéért — Az angol, francia és orosz politika utjai — Ősrégi romvárost fedeztek fel a Gobi sivatagban Nem kell külön hangsulyozni, hogy az az éáet-baiáüiarc, mely még most is folyik a franciák és németek közt, mé-ynek t^lán soha vége nem v lesz. aíapjában gazdasági természetű. Ennek a gazdasági harcnak egy, eddig a magyar sajtóban nem ismertetett rész. létére akiarjuk most a figyelmet felni VT». Nem egyszerű rés^elkérdéspk, mert érthetővé teszik a legégetőbb aktuális politikai kérdést, a Ruhr vidék megszaü'ását. Hogy a Jóvátételnek nevezett hadisarc biztosrtáia csak ürügy volt a megszállásra, azt tudja az egész világ. A tulajdonképpeni okokról elég találgatás folyik s erei egyike a fia/fa biztosítása. A Rajnát akarják a franciák teljesen kisajátítani, ezért erőszakolják annyira Páriából a külön rajnai köztársaság kikiáltását s ezért nem üríthetik ki a Ruhr-vdék'et, bármilyen gazdasági romlásba sodorja Franciaországot a megszállás költsége és a német bárry ászok szabotálása. Rögtön a fegyverszünet után egy Bettin nevü francia mérnök tervezett nyújtott be a párisi tudományos akadémia eK A tervezet az Antwerpen-Marsé} le közt létesít;, ". dő viziAilról szólott. Franciaország. Belgium és Svájc illetékes köreinek figyelmébe rajánJotfa ezt a tervet, mely egyesiitenó a Rajna és Rhone űrjén az elsassi csatornákat, a Szajnái, a Genfi tavat és a. iobbparfi mellékvizeket es ; lehető'. -'. ' fenn - az Északi tenger közvetlen kapcsolatát a Földközivel, tervet ugy az akademi-., mint a liáTom érdekeit állam gazdasági érd»»l<eJf?ég<ei nagy énjei&el és jóakarattal Fogadták. Á belgák elfől <n tervtől a hamburgi és rollerdrjmi kikötők versenyképességének megbénítását reniélik, Svájc pedig saját — tengerhez jutásat. Hosszas é> élénk fn. iárskozások 'és vil'ák után a tervet oTogadl-ík é". • *'Artci|?. -'be!lga-svájci konzorcium is alakult ennek kivitelére, de a munkálatok megkezdése helyetl mé* mindi" csak arról folyna!. ' viták, hogy a vjzrut mc'yik részének kiépítéséhez íogjaaak oViM, bjjfeá. A terv. amih?n>örömet keltett a három nyugati államnál éppc„ olyan l. eionszjenvct X(Hn él országban, sőt lAmrliunal n. \, „ngol-német h'relcMtnek nem ». okozója ennek a {csatornának ierue, mert Anglia a maga hatr'm! pozícióját jélu katonaima a Földközi, tengeren. Gibraltárnak és Siieznek, a FöUw, zi tenger ' M yégpontjárnak jéientösége ívaeyotcsök. ken. ha a francia hajóhad uj be- és kijáratot kap a most még Angliától őrzött nagy beltengerre. De kereskedelmi szempontból sem szivesén látják Londonban ezt a tervet. A három nagy iparüző áriam lényegesen megrövidített uton juttathatja el kivileli cikkeit a keleti piacokra s ez Anglia versenyképességének' csak Hátrányára szolgál. A terv nyirvánosságradutása után a német mérnökök is rögtón munkába fiztak és a francia tervre ellentervvel feleltek; a javaslat az Északi tengert a Fekete tengerrel akarja összekötni Hamburgból német folyókon Svájc érintésével a Duna igény bevi te "ével. A francia javaslat a Le. mant-íóra támaszkodik, mint alapra. Innen indnlna ki az északi ut Antwerpenbe, a d'-ii Marseil^ebe. A német tervezet is Svájcba teizi a központot: a Constanzi tóra, itt volna a sarka az északi és déli szakasznak. Svájc tehát mindkét, tervvel iól jár és a svájci érdekeltségek részvételét a németek is megnyerA haborii uhini idol zavararban, mikor az cgesz viiag ibrrong. a tiivol Relet _nKs: s foldi". az elzart Tibet sem tuaradhatott meg Gsi nyugahmibnu. Bnrmennvire liozzafd-rhelcllen ' legycn is. cle azsjai kozpowtj fekvtfse harom vilsirJha'tah. 'uinak. clvalaszlolpumfja s ehhez a bar. mho* — Anglia, Kina es Orc5zarsz<ig — hagyo'n hamar csatlakozhntik' egy negvedik is: a fplchre. lt n»firamednnsag. Tibctrot mar Herodotos' is fud. igaz. bogy rties^ket. L; gy tudja. Irogy az arsliymos&sl eQTJbernastvs&gu hantgyak vrgzik. erfls kotyftk feliigvekle alatt. Aki a tibeli aranvmos6t d-erek-'m atkolr'rtt idoinlal'P kabStjaval cs knrimallan Ifalapjaval ratja, massziroj eg''szen konnyvn hanguinak nezheti, amint t^ftk^^r&ii a fovejnyben lurk-il. Ugylatszil; tehal. h"gv jdrt errefelfi valami «6H>«S utazo a lcgal: il>b niess/irol be. pillanllialoU Tibelbc Bovebbet es kxizelebbit az ataSta lefolyl kdtezer ev atett is rtlig Ififeetell m-. -«ludni a tit koknal; erro! n lOlctir-rOl.. Vala'miicor teljeson fui/geften allarn volt, escvliazi dlfata. azut. in Kina n6vj.. grs )~ni»b!vJ. '>--. 'igii ah; ki-riill, do Kina iKilMiin-'uiak l'obiono\ cSukkeiW:. «vc! hetik. Ha mmdfcét terv megvalósul, Sváljc az örök harflasok or-izága, Európa legmagasabb fensíkja, t**'Jesen szárazföldi kis áülam, abba a a sajátságos helyzetbe kerül, hogy két nagy tengeri világkereskedelmi utaak keresztezőpontja lesz, biztositja oPcsó uton a maga élelmezését és iparcikkeinek előnyös elhelyezését. A francia lerv még mindig vitatás alatt van, a németek a^onbau már hozzákezdtek saját tervük kiviteléhez. Hamburgot már újra a tiz év előtti virágzásba helyezték vissza, sőt óriási ásatások folynak, hogy a rotterdami forgalom egy részét fls idevonják. A hof'land érdekeltség nagy területet kapott a hamburgi kikötőben és a német-holland hajózás a Settlandi-csatornán át közvetlen összeköttetésben van ÉszakamerikávaL Hamburg mint kiinduló pont után, a csatornamunkálatok is haladnak. A Neckar, c Majna és a Duna-Constanz közti csatorna rnun/wíafi már nagyon előrehaladtak. A Neckar csatornájából hét szakaszon, folyik a munka, a Mainál ^pchaü'enibureig. - már csatornázták, -* Duna Tiegenshurg és Passau közti_ szakasza is haladj azonkívül a WeserMana 'közli csatorna táplálására egy kétszázm'itf5ó "köbméter űrtartalmú rezervoár elkészült. Az utóbbi csatorna bét szakaszán már ezertonnás hajók vannak fogalomban és további öl szakasz forgalcmbahelyezése is hetek • kérdése. >'': 'K'íi. A német terv Oroszország kincseit 1 akadja Középeurópón'ak hezzáférheI lövő te: mi és Oroszországot az ujjáópitésbez szükséges anyagokkal elj látni. Sr. nek a naog vívatnak fontos állomása lesz Budapest s iga a csa| torna közeli megvalósítását nem nézj hetjük csak a távoli érdeklődő közönyös szemével. a mull században a liheti uralkodó, a Dalai Láma eröjcbb támasz után nézett, hc. gv a diriről cgy£c jűlíjan mozgó angolokkal szemben támaszt nyerjen. Ez a Dalai Láma különben is forradalmár veit nemcsák a külpolitikában. Egv szegény favágónak volt a fia. A Dalai Láma. a lálhatatlan uralkodó, egvutta! az egyház fej.; is. Századok óta mindig kiskorú volt, illetőleg 18 évig ur. ilkodoil a papilarváos rég. msvó. gc mélfett. s midőn elérte a tizennyolcadik évét é< a tönénv szerint nagykorú és a tanács ervimságától meni lett volna. 'Iiirfelen elhalt. A halál okát felesleges nagyon keres;: fnif a Irbetiek hrlenyugo-lhik. hogy ez az isteni rendelés. Amely órában kííelielte! leikét, — valószínűleg méreg Következtében, — a mindenkori Dalai Láma; a i). ipitanács megállapi'. otla. hogy •>'7- ttgv anaznn órában született liuffvermckck közöl melyikbe költöz-ütt !<<> ez n léiek. Ezt artán a palotába vitték és uralkodtak nevében a papok ujabb tizennyolc esztendei*. iiív k-iűk a fávíigÓ fia is a Ihásszal palotába, mint lélekbeli folytatása a Dalai Limák íornz. il inak. illetőleg annak sz eí-'v öröklétű Dalai Lámának, a*i tizennvolcéveniként váltakozó testben uralkodik ősidőktől fogva Lz a, fiu azt az újítást hozta be a hagyományos rendibe, hogy tizennyolc éves ko, rám tol is életben maradt, ellenben a papitanács halt meg váratlanul az « tuenvolcadik évében. Artán haladt tovább a felforgatás utián. 1897-ben valami Dorsiev nevü szibériai szerzetest tett mes: külügyminiszterévé. Hojry ez az orosz barát hogy került a rejtelmes Lhassaába. máig sem lehet tudni A Dalai Láma 1900-ban. Szentpétervárra küldte, hozv a Tibet függését jelző értékes évi hübérajándékokít, melyekai addig a kinai császár kapí^v a cárnak, adia á Angliának természetesen nem kerülte cl figyelmet, hogy mi történik India szomszédságában s mihelyt Oroszország Japánnal háborúba keveredett, felhasználta az alkalmat és Younqhusband ezredest egy ezerötszáz fóböl álló katonai expedícióval Lhassza meg. szállására küldte ki. Az ezredes 190Í augusztus 3-án az óriási határhegyek megmászása után ténvle« be is jutott Lhasszába. de a Darai Lámát nem foghatta el. mert az elmenekült előle. Az angol megszállás Lhasszában és Tibet déli részén pár évig tartott csak. Még ugyanazon év szeptember hó 7-én az uj Dalai Lámával konvenciót kötött az angol követ, mert a táborno'kká előléptetett Younghusband ezt a cimet nyerte, maid 1906 április 17-én Tibet hűbéruraval. a kínai császárral fe s ennek értelmében az angol ker^skedeűni ügynököknek szabad bejárata volt Tibet nyilt városaiba és vásáraiba. 1907. szeptemberében azonban Oroszország már kiheverte a japán háborút és az azt követő belforradalmat s újra foglalkozni kezdett a tibeti kérdéssel, Anglia meg akar: a nyerni Oroszországot Németország elleni bekeritési politikájához, ezért eruredett a tibeti kérdésben. Létrejött" a két orszáa közt az egyezmény, mely szerint India északi határa körül semleges területet állapítanak meg. illetőleg az egész tibeti fensikot tilalmas zónának minősítették, melybe még tudományos célú utazás sem tehető. Az angol kormány felmondta ugy a Tibettel, mint Kínával kőfött konvencióit és visszavonta megszálló csapatait és követségét Lhasszából. Mindkét állam elismerte Kina szuverenitását a Dalai Láma felett. A megegyezés természetesen nem voit őszinte, alattomban mindkét kormány készült Tibet bekebelezésére. Orosz, ország 1912-ben kézalatt létrehozott cgv mongol-tibeti szövetséget. Erre a következő évben Anglia azzal felelt, hogy forradalmat támasztott Tibetben, az állam kikiáltotta függetlenségét Kínától és elűzte a kinai őrségeket. Háborúra azonban nem került a sor, mert angol közvetítésre az északindiai Simla városban még azon cx őszén összev ittek az ango; ', tibeti és kinai megbízottak és megállapodást létesítettek, melv clkülöniletle az angol és kinai érdekszférát. A pekingi kormány azonban ezt a megállapodást nem irta a i, mert a kinai-és tibeti bizottság a határvonalra nem tudott megegyezni. A megállapodás harmadik pontja ugyanis félig független zónát állapított meg részint tibeti területből.