Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 14. szám - Bulgária a parasztpárt radikális szárnyának kezében

Vasárnap, 1923 anrílis a. dók ki. de mellese az intézel előadási nyelvének használata is meg van en­ged ve­A 13. pont felszólt cuiuden iskola­fenntartót, hogy a fenti rendeletet, valamint a közoktatásügyi minsztérium toviö&i aúndea rendeletét az isko a­jgazfiatósigokkal tözó je Rámutat arr3 a visszaélésre, mely, múltban történt, hogy a fenntartó tcs. ülelck a nekik nem konveniálo rendeleteket nem kó­aülták az igazgatókkal. Ez » vissraé'és annál kevésbé tűrhető, mert ejr- etlen í^ekezBtj hatosának a/Ma incj az J joga, hogy a minisztérium rendelkezé­seit b zonyos tek. nteU>e. i cenzu áz­ass a Eöfordulandó ceteknél a köz­oktatásügyi minisztérium energ kns reoríszaKlyokat alkalmai ugy az •*­kólákkal, mint a* altená-ló fe'ekezeti hatósásokkal széniben. Hofv a minisz­teri rendöJe • ka m«zí*át e lenörizni lehessen, kötelesek az iskolafenntartók minden hivata. os publikációjukat va&'y az iskolaigazgatóságokhoi intézett le­irata kai három példánrrbsrj a buka­resti közoktatásügyi minisztériumnak és a kolozsvári......... Tiak be­terjeszteni. Ha m«s iehot állapítani, hoc va ame ylk kisebbségi közép­iskolában az előirt rande kezéseket nem alkalmazzák, vagy ped'c olyan 1 irányt propesaJnak. melv *z é'lam J l irtonsácara é* egységére kiros. vagyis egyszóval, ba akármelyik iskolában politizá nak. a min'srtérnirn kényte'en I lesz törvénye* rende'kezéscket alkal-f mázni. Eddg tart a rendelet, mely Cem szo­rul magyarázat a. Mindössze az eddigi tapasztalatok alapján megemlíthetjük, bógy Irredenta propagandaké-pcknek minős'teUék Kolozsvárott a miniszté­rium részéről Szent M há y arkangyal, továbbá Szűz Miárla és Szent István képét. Teljesen oLáhul a minisztérium 5zerint csak király agbe'i oláh tanár tud, még az erdélyi elá'h sem s így u 3. pont a apján magyar vagy általátan erdélyi tanárt a maívar intézetekben »em lehet az oáh nyev tanítására al­kalmazni. véSül pedi# a koedukáció el. tatása és az a rendé kezés. hogy a fe­lekezeti iskolába csök az illető feleke­zet tagja vehét. 3 fél, arra jók, hojy •'• főiekére tileg szélfagót magyarság Is­koláit ne UidJa fenntartani. Eav niá­jaar középiskola fennáHnatjia minden vájv>ibaxi. dö háromféle fe'ekezerüt a hivek külön-külön fenn nem tarthat­nak, va amint külön leány középiskolá­dat 6em. Ami az ál ami tantervet illeti, ez a rendelkezés is elét; világot. A magyar gjermekne-k egyformán; deé«n * francia, nemet és latin nyelv, tohit ttS el lesz halmozva tanulmányokkal. hOfv anyanyelvét lassanként elfc-lejti, va^y tamu minya bau nem versenyez­het az oláb növendékekkel, kik tg}' nyelvvel kevesebbet tanúnak, rzon­kivül az összes termit nyelvek tulaj­donképpen rajuk nézve j-okonnyelvek. Bulgária a Parasztpárt radikális A háborús kabinet elítélése - A helyzet Macedóniában Egyházellenes propaganda az orosz szovjetnél Ziebtac érsek ée Budkiewlz "prelá­tus halálos Ítélete, melyet az orosz forradí'mi törvényszék a minap haj­tott véére s amelyeknek megtörténté­ről egész Európa katolikus világa föl­háborodászal értesült, mec-rrt sromo­rnan aktuálissá tette a valláei kérdés' Oroszon* záaban A katolikus egyház papjaival a kormánv könnyen végez, mert nem állanak mögöttük katolikus néptömegek, de az orosz nép sziz­mi IkSiának vallása. 8 cörög keleti ellen nem léphet föl ilyen szabadon, tehát eöbb a népet akaria valiásla lanná tenni bocv szabad kezet kp­jon a papsi"'^' szemben. ETV küfö'di szemtana érdekben iimsrtef, a szov­jet vezstöségének a nép hite eUen való küzde mit a karácsonyi ünnepek al­kalmával. Valószínűleg ugyanolyan az eljárás most húsvétkor !*• Már november óta készülődtek » kommunisták arra. hogy az Orosz ka­rácsonvi ünnepeket a szent Moszkva utcám nvilvánr* cíyhazelleníN tüntc­téíek egé>z sorozatával zavnrják nieR. A tüntető fölvonuláiok rcntlezjsét a Koirmmnist. -i Ifjusofft Li«ára bizták. Ez a lica a demoralizáci. ) én tudat án sátf kmos látványát nyuitia. Totü"' keletről importált utcai lányokkal karonfojrva k'hivó ősapátokban kó­száltak az utcákon. Knrársonv dél­után fél 3 ker vonullak át Moszkva főútvonalain- Az egyik csapat a pár ev­vel ezelőtt elhalt Sverdlou nevű bol­•eristárói elnevezett komim un r»ta e«ye­temnek. a másik csapat ped'B annak az Intézetnek a kötelékébe tartozott, mely A Kelet munkás tőme^tmek művelődése jelsjnviaal nyi'í nacZ­Ebben az intézetben keleti országok­ból származó lanulókot képeznek ki bolsevista agitátorokká államköltségen. Fiatal mohamert-ánok ezek Törökor­•afuból, PerwiábAI. \f •omiztánből és Indiából. A harmadik körmenet t e; al a Radfak. vag\-k a munki. ''0. 'vct: m kötelékébe tartoztak. A natrs- látvá­nyoséba felvonu'á* "é'la volt b e\ durva és a'ias mőd^n nev. t taeva a Jázus szüU: ' szílá testamsntuzni cc; ntí; t. A eaoportok Moszkva minden fő­otaájdt bejárt-k. Oriáta rendőri ké sasnlét védte ókét as OIOM iakotság esetleges támadásától. Itry aztán a kö­zőnaéc nem tüntethetett, csak facvos undorral nézte a megbotránkoztató je­leneteket és hallga Ha az álarcos sze­replők durva tréfált, A következő \i­h ara utók menetközben sürün moflil­lotiak. hozv a bennük ülök kiffnnvol­ba'ssák és porod irálhassák azt a szép keresztény szertartást, melynek kará­csony napién minden orosz ház szín­helye szokott lenni. Mise után ugyanis a pap minden házba belép és mejr­á dia, ezalatt pedig az iskoláASverme­kek énekkara karácsonyi énekeket ad elő. Ezeknek az énekeknek paródiáit ord'tTttjk a körmenet rör. ör. ö tagjai az egész útvonalon. Körű őttük szer­zelescknek öltözött emberek mentek hos'zu rudakkal, melyeknek fe'ső vé­ffere az ötáiru vőröscsillag volt erő­wtve. Ezeket a ru-iakat lóbálták sza­kadatlanul a nézők sorai felé. i«y parod'zá-'va a szemteitv'zhinfósf. A Kommunista Ifjúsági Liga beje­lentette, ho-zv húsvétkor mr'-<; sokkal na^v hh és ötletesebb. ünnvpet" fog rendezni. Este az összes színházakban egyházellenes doríibok és üknek ke­rüllek e!őadú'>ra a fiatalkorú munká­sok javára a „Csodatevő", a „Szentek :, irjának föltárása" stb. címeken. A kommunista klubbokban egész éjjel vad orpiák folytak s úgynevezett fe­kete misét celebrált. ik. A Bezkoboznil ílvtertagadó) cimü lap külön illusz­trált számot adott ki a karjc; onyi ün­nepekre, melyben Buchar'n és mai bo'sevista vezvirek heves Látnadá'sokfrl intízf'ík a keresztény cniiáz ellen, Ugvane-ek a jeleneteit Ismét'odtek meg S'rritr>. 'tcrv'rntf is. Ifív OnÍBépeítók ~z egykc-rl szent Oroszországi an a hátaimat bitorlók a kérasztónyaág lefmagyobb ünnepét, <ie éjféloton 3-kor mrKkonriiiltiik a tjinp­Omok összes lianuufiai és a rendki­vüli h'deg ellenére is a hivBl< tőtrJc "esőn zarárdoko. 'tsk éije. 'i misére. Ig^­ünn^p: telt az oroszok. •^coocccc; c-cc-ooooc>'í>oc-c-->c><>c>c mina t. ho i-toi os /ő-tói kez aóaölfíi bármiből whet előfizetni. K bolgár kornvánv legutóbbi mi­niszteri értekezletén Stambulinszki miniszterelnök fölszólította Omar­csevszkti közoktatásügyi minisztert, hogy adja be 'emöndását. A kultusz­m'm'^zlír ezen annyira fölháborodott, bo^' előrántotta revolverét és la akarta lőni a miniszterelnököt. A többi miniszter azonban rávetette magát és hosszas dulakodás után kicsavarta kezéből a revolvert. Ez a kép mindennél JoWian illusz­trálja a bulgáriai állapotot, ömar­cseos'ka utolsó tagia oolt a kormány­ba!) a paraiztpárt mérsékelt szárnyá­nak, mely a terror helyett mefic^ys­zíést süraet a po'.&úri pártokkal. Ez a csoport nagveu jól tudja, hogy a pa­rasztpárt mai uralma csak utcv.nálója a kommunistáknak, ha nezn sikerül idejében visszarántani a balra nyár­saló pártot és kormányát, a szoviet­rendszer örvényébe bukik Bulgária Í6. Minden eröíeó/itése hasztalan volt áronban, mert s nault hónapban • csaport három mmisztartaeiát fávoli­totta el Stambulinszki. most pedig ta utolsót is. Mott már maaukban van­nak a radikálisok, a pillanatnyi ha­talom, m eden fék nélkül kezükben van és első dolguk volt a közel ecc eV óta húzódó nagv „nemzeti" pört bsferjecnL A Radíszlavov-kormány pöre ez. melynek tagjait hazaárulási pörbe fogták és ügyüket egy külön alkalmi lejffőbb biróság előtt tárgyal­ták.- A biróság március 23-én meg­hozta az Ítéletet: életfogytig tartó kényszermunkára Ítélte a Radoszla­vov-kormány össze* minisztereit, vala­m:nt Zsekov tábornokot, a bo'.gár had­sereg volt fővezérét. Mindössze Koznics miniszterrel tetiek kivételt aki csak 15 évi fegyházat kapott. A kormány fönntartotta maüának azt a jogot, hogv amennyiben az elítélt miniszte­rek egyénenként kérni fogják, a bün­tetést örök időre szóló száműzetésre változtathassa. Az 1912-től kormánvon levó többi kabinet (Gcsov, Danev, Malihov és Kusturkov) tagjainak pőre b megkez­dőd k a napokban. A legfőbb törvánv­szSk összeMl tása most van folyamat­ban. A semmitőszék sorshúzással je­lö te ki az alka mi törvényszék e'nö­kévé .ViAou Pétert, a szófiai törvény­szék e 'nőkét, szavazóbirákul mellé a küsztíndiü és harsovai töménvszék' elnököket, a minisztertanács pedig né ,v birót nevezett ki. mint ugvnevc­zeít nemzeti bírákat. Ez a (ervényszék április első napjaiban kezdi meg tár­gyalásait. A -polgári pártokkal odahaza igy vvgleg lcsi.'imol a Stambulinszky-kor­mánv, mely minden vezetőjüket vagy fegyházba zárja vagy száműzi. Ha. talmil már csak a macedóniai menc­kültck ueszéliicz^ctik. Ezeknek szerb­elljní."? küzdelme azonban olvan nép­szerű az eg^'sz bogár nin> elölt. Jiogv kén>is-zci iszk<">zöket nem mer ve ük széniben haMnáltti. Ehelyett a Mace­dón forradalmárokkal swmbfn a bol­gár kormány elleni rrcda'nii bandi­kat szervezett cgv Krum Zogrnvov nevü bandavezér parancsnoksága alatt s ez támogatja a macedón anl^no­mistákkal szemben. A bol ;Vr kormánynál küi-íinbon sokkal több gondot okoz Szcrbi.inak a mai sd< n forromgás, I'. íirs minden mód.szprt megpróbált már. termé zcic­si'ii ba.'kiijii módszerekot. az aut no­m'stdk ellejn. de h'úiba. A szerb ható­ságok olyan k'mélnicn brutalitással járnak ol M'iccdoniúban. kiuctel nélkül minden nemzetisénvel szemben hoau közős f. oniba verődtek a szerb uralom ellen ezek a nemzcl sfiek. Je eírző hogy a mo-ípa'om élán m-ceden o'á^ok al'anak, mc:t őket ssm k'tnJli íffbban mnt a tflbbt holott ar oláh e-; sz^rb udvar rcros r kan lg j }ie­rü t. Ejyházi, ki< íurális és nemzeti téren egyforni 'n folyik az G döréi. rr<ara>loraaikaí és iskoláikaí a v>~* korrnárív bezáratta, sajtójukat betiU lotta és földje ket minden törvénves alakiság nilkúi t^m~sesien • saJCtítíá k!. Az tgy szerzett, u. v». állami föl dekre szerb svann stopokat telepit, de nz Ős lakossá? már< egész iiyen szerb fflukat .íz utolsó iábis lemészárolt. A srerb kormány láhán, hocv inasá­ban m;ni bir a mozgalommal, hóna­pok óta azt h'rdeti, h<W a bolcar kormány szitia Macedoniáiian az elé eületlensccet. feflvegttŐ kgyréket is küldött entiatt StambuUnszkihez. mintheav saját párturalmuk céljaiból ennek is kellemetlen a macedóniai mozgalom, éppen nemzeti iránya miatt, most. » jegyzékek hatása alsü. márciusban bizottságot küldött kj. melv Nisben ült össze a tzerb tizett­iisgal. bosv a kát állam közt iügaő­b«n maradt ügveket, elsöiorban a macedón menekültek árta'matlanni tételét megtárKvalia. A tirgvalátok még tartónak és nem leltet tu lni jöne létre valamelv me ^álkipcdá*­e?v azonban bizonv..s: már az a ttnv­ho«rv a boleár kormánv a macidon menelíü'tek BgvelMa a gyűlölt szer­bekkel tárgvaláíokba ereszkedett, mép népsztrübbé tette az eg4#z macciem­kérdést e?ész Bulgáriában. <>OOOOOOOOOOOV>0<X>00<X>C>000<>0 Délszlávsaitó adélszláv állani határain kívül Európában közel egymillió, Ameri­kát an több mint egymillió délszláv lakik idegen országokban. Albániában. Görögországban, Romániában (Bánát'i és Magyarországon néhány tízezerre megy a délsz'ávok száma. Ausztriában mintegy százezerre, Olaszországban ha-íszázezerre. Az amer kai délszlávok túlnyomó része az Egyesült A'lamok­bau lakik, de kisebb-nagyobb dél­szláv telepek vannak Dé-amerikában is. Ezeknek az irtesen uralom alatt e!S dél szláv oknak Magyarországon, Ausz­triában, Olaszorszísbfln és Amerlká­' ban van sajtójuk, amihez néhány d';!­szláv em-gráns lap járul. i MasyaroTszágon a bunyevácoknak, a muraközi horvátoknak és a ven deknek van egy-egy lapjuk. A niura kőzi orgánum t sz ára emigráns jef­legü, a bunyevác és a vend részben a halárainkon leül ma adt bunyevácok­nak éi vendeknek szól, részben a dé ­szláv elnyomás alá jutottaknak. A bunyevác Nana Domooina Tomié* C-yörgy és a vend Domovinu Miko'.i Sándor szerkesztésiéiben Budapesten je­lenik mca, a murakMiek lapja a Medjumurje Hajbarlcs István stóf­kesztésében, Nagykanizsán. Mindhárom 'ap havonta e<rj'szer-két zer je'enik meg kis példányszámban. 8. Osztrák uralom a'att állanak a n\u­gatmagvarországi ho.vátok nagyobb részben és a karinthiai szlovének Mind­két nép részére Bécsben jcenik oir; egy-egy 'ap: a horvátoké a Hroatszke Nocine (nyugatmagytroaszágl horv.it nyelvjáráson), a szlovéneké a Szlovv* ncc. Mindaketld het lap és az állami háta omma! 'zemlen hen eröfel.irs hangol használ. A CócíLen tartózkodó délszláv bol­sevik-emigránsok is ad..ak ki egy heti­lapot Kósn Sz'i\ya cimen. in. Olaszor ...,<'nn eddig kéWele dél­szláv sajtó je'eht mc^: egy emig án-s és egy az olasz uralom alatt álló dél­szlávok számára irt A P amtr.a; ko.iníny kiutar.I.á&iig Rómáian Jelent meg a G.ást Crno. gorca, az eaiigr.'.ns cicateriejrói ko.­rrány hl vita os lapja, maiyet hijdan Motiieneüróban ma.za .Níik.ós király szerkeszletf. Msst e őrelítbatólag kö­vetni fo.i'a a kormányí. liziriáiean az osztrák UTÍIOZB alatt MAGYAR KÜLPOLITIKA 3

Next

/
Thumbnails
Contents