Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 14. szám - Erdélyben megbénították a felekezeti kisebbségi középiskolák működését

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap. 1923 ápiilis 8. letmeftetlenül csalódott és tehe'e'kn dühében különféle fenve"Betés<Skel vé'i Rádicíot, vagy a horvát nemzetet megfélemlíteni. A hatás Laibachban és Szerajevóban Amily kinos hatást keltettok a határozatok Becrádban. éppen annvira kedveiben hatottak Laibachban éi Szarajevóban. Amis Belgrád csak Rádics követeléseit látta mez, addig Laíbaoh és Száradó csak Rádics eiigcdékenysáíát veitc észre. Mind Korosec mind Szpáí. ó győzelmük e'lenérc nem akarnak szélsőséges politikát folytatni, megkönnyebbülve láttái, hocv Rádiós sem alenséao a megegyezésnek. K^osec és Srpáhó Zágrábba jöttek, hosszasan társvalttk Kádiocul. A tárgyalásról csak «Sy rövid kommünikét adtak ki, mo'v azt mondja, hogy elvi megegyezésre juto'tak- Ez a kommüniké természetesen sokféleképpen magvarázható. pL hogy egyelőm elvi megegyezésre jutottak, J svakorlati kérdések majd ezután következnek, vagv h<i; v elvijéé egyetértek ugyan, dc a taktikáiban nem. vajrv hogy az egész komünikc a megegyezés fia-kóíát van hivatja e'palástolnl. A három pártvezér eddi:: minden MsértfeBÖ! ellenéHt, a megegyezés tartalmáról nem nyi'atkcrott. icv a sajtó az összes lehetőségek és kombinációk végtelen TOriálásával próbálja óhajtásait belemarvarázjii a kommünikébe és a rejtelmes haHcatásba. t A revizonista program Mégis vannak támpontok, melvek arra vallanak, hogy a három vezér valóban megegyezett. Egv ilyen Wsmpont a vezéTek párUaitójának fíSWmezett hallgatása. Etrv másik az a; niabb dühroham, ami e hírre Belgrádban kitört. A. harmadik, hogy Rá. Ucs az uri pártok szidalmazását abbahagyta, holott a választások a'att é. s «tán Kcroseoiket és Sípfluöékfll is ugyancsak megtisztelte goromhasairaival. Előbbi kiáltványában is korrekt módon olismrtc Koroseoet a ssovén nemzet vezérének. Koro-ecék viszont, usv látszik végleg visszavonulnak a horvát területekrö. Eszéki napiiapjukat heti'appá fejtészUk vissza. Ezek a megegyezés.. elei. £s végül van egv negyedik tampon'-, az az inleriu. amelvet a három pártvezér a Berliner TalblaUnak adott. Ez interjúban a vezérek külön-külön kifejtik álláspontjukat s ebböi körülbelül kiderül, miről tárgyalhattak émiben egyezhettek meg. Rúdics pontokba foeía'v-a kifejtene, miként ÍÍOÍIdolia ö lebegésinek a szerbekkel va. ó meflegyézést: 1. Egy revizionista kormány nevezendő ki. mely a helyzetet nem mechanikusan fogja fel. hanem psychológus midőn. 2. Az uj kjrmány kinevezése után két-három hónap múlva ui választás ci!cndő meg. 3. E'ismerendő a horvát szibor, il'ctölog a vá aszlások Horvátországban a száborra Írandók ki. 4. Teljes pénzügyi és gazdasási önállójáé Horvátország szémára. Rádics azt mondta, hogy ez L' legnehezebb pont, Belgráddal könnyebb poli^ikai'ag megegyezni,. minf kö/; Taz('asági'ag. dc az eddigi tapasztalatok után a horvátok ebből nem ensedhclaek. 5. A cenlrá, is parlamentben i horvátok csak kivé te'csen. külügyi és hadügyi kérdéseknél, vagv a kurmány megbuktatása céljából jelennének mc^ 0. Az áTamfoima kérdése szerinte ugy oldható meg, hogy Horvátországban ervényen kívül helyezendő minden olyan intézkedés, mely akadá'ya voln. i a horvát nemzet köztű^a ági irányú Önrendelkezésiének, ö különben nem hisz a szerb nemzet moaarcíiizznusaban sem. ez momentán abbó! az érzésből fak'-d. ho. v n«m akarja túrni, hogy a horvátok rákénvszaritiék a köztársasága. — Rádics hangsúlyozta, hogy neki a 4é-szláv állam nem kell mai formájában, de bive * délszláv aalózíaio . Srpáhó szerint a Monarchia volt délsr'áv tartományai valamennyim a* alkotmányrevizió mellett döntöttek. A bosnyák muzulmánok széleskörű autonómiát és külön bosnyák száborf kívánnak Korosec alkotmánytervezete ; zerínt. Pártja monarch'ista, de az- *lkotmányrevizióért együtt fognak küzdeni Ftádicssd. akivel teljes az elvi megegyezés. Szpáhó hosszasan panaszkodott, milyen oiUnsége* Mellemben és duTva hangon írnak I szerb lapok a muzulmánokról. Az ujsásivó benyomása az, hogy Szpáho- ehnegv a szkuostináb*. Körc*ec teljes autonómiát kiyán Szlovénia srámára. Külön twtomóayayüléssct s pénzügyi onáll6íd?Bal. Szerinte az á'lairUöruw kérdése másodlagos kérdés, az autonómia a fonToi. Hangsúlyozta, hour a szlovének közelebb állanak a ihorvátokhóz. mint a szerbekhez é* a szerb hegemónt* ellen együtt fognak küzdeni. Er interiukból az dfrii] ki. hogy a három pártvezér ruetfegvezése körülbfiül í köveütéző pontokra vouatkozhátik; t. KÖZÍÖS harc a •zerbhegemónia ellen. 2. Köziis harc a vidovcHni alkot, mány eltörléséért. 3. A mai délszlá\ állimnak egv a déUzláv népek önkormányzatán felépülő délszláv A. Iámmal való felcserélése-. Ebből állhat az elvi megegyezés. A szkup^tinftban vslő megjelenés, a kormány forma kérdése, tu önkorminy-íati jogok teriodeíme, esetleg tartományok szerint vá tozó volta, ugv látszik, egyelőre nyílt kérdések nramdlak, melyekrőt a körülmények alakulás* szerint focnak később dönteni, illetőleg mindegyik pártnak szabad kezet engedni. A szövetség mindeneseire még nem e'éa szilárd, az egyetárlés nem o'ég mély és bensőséges, de maca a szövetség réuve óriási lépés, hiszen eddig jenkisöm tudta MlrehÖAi a szerlekkel szemben » három délszláv nemíot közös frontiM. Irgalom Belgrádban Belgrád, ugv látszik, felismerte a szövetkezés jelen-őségét, mert a kormányon cs a radikális pártou: i !«#• nagyobb izga'om vett e hirre erőt. oijan izgalom, melv felülmúlta a Rádics határozatai után keletkeze t konsternációt is. A válsá« beáhott, neai is annyira kormányválság, melyet mé™ ; ha asztgatnai. hanem a dó szláv állam válsága. A kormán-/ egyelőre még nem tudta mire szánni magát. A kiszivárgott hirek szerint a kormány kebelében három megoldási terv küzd egymással. Az egvik terv. ui választások kiírása cs Pribicsevics-féle módszerekkel a? ellenzék megtiícdelése. A második terv: az. ál'. un véde'mérfil, szóló törv. 'nv alapján Rádicsék megifosztása irtanclá!urnáiktól és a részleges ui választásokon a parasztpárti lista eltiltása. Mindkét terv egyaránt erőszakos és külsőleges, hiszen Rádicsék kizárása a parlamentből, nem ie entj a radicsinnizmus e'inlézését. Söt! Sokan cmLckcmek méc arra a szerb választásra, melyen egy ellenzéki sem kapott mandátumot és utána véresen dobálták i az utcára a királyi pár hullóit. A 3-lk • terv — az amputáció, melynek á/ litólag mind a kormányban, mind parijában igen sok a hive. Ezt sürgeti o szerb sa tó egy része is. A radiká isokhnz közel álló Vrcme a napokban vezércikkben felégette, hogy a horvátokkal és a szlovénekkel eddig csak baj volt legjobb lesz Vrtilik megszabadulni. Menjenek, bo doguljnnak egvedü'. ha tudnak.,. Más 'Szpáhó helyzete, folytatja a lap. mint Rád csé vs Korosacé. -j£t*1í ma kétsájfelenül vezérei neTOCtüknek. Szpahó legfel ebb a bosnvák muzulmánok vezére cs Basznia nem murunján, hanem szerb lariomlnv. Jaayezze meg Sznáhó. Boszniát utssá cs«pp vérünkig fog'uk védel nézni. Sumadi'. áért harco nink. Boszniát tehát nem «d ák. de térképek feregnak kőzkázen Belgrádban, melvekea Szlovénia. Varazsd. Bílovár és ZjfirSbmegye északi részé egy üs sávvaBuccariií már le vaa amcatáiv^ A kormány aliüha tudja ma; át hamaro«an döntő lépésre határozni, különösen aligha lép mar most az amputáció útjára. Még n«m ébredt iá Be lgrád. hogV a Rádics és szövelségesc: á tal felajánlott alap körülbelül »/ utolsó lehetőség a dé'szláv állam megmentésére. Hiszen övé a hadsereg, ti állami gépezet még szerb parancsszóra forog, a győzelmes kis- é» nagvnntant évclckközösségének ezer sznta !:; vtj, i össze kMHröl is ar SH^ kirái-r-t méí van mód. Mő és lrh"tősé^ kütön(éle khérlofrkre és igv még minden jóra fordu'lhat.. (önni ferriak t«hát a próbálkozásoík éa mcstarkcdéeek, talin idéigtenes -ikerek is fogyák le--; "-riizni a politikai ezermest-rek fogásait de egv napon mé^is meg frg kondulni a halálharang az összeomló délszláv áüam fe'ett. Rádieson jll. hogv (/. öss?tomIásbó) mikéni fog kikerülni a h0»ál n'nizct bi. oooco<><><><>c^>oc>o<x>oo<K>o<^<<>o<^ Az örmények létszáma > It'drtsfantinápoM attgőf Eávetsé^ ás a A'car Eail Relief AitíéricM itgV nSkérTtrüI-Bon ÖSÍfelJtSÍ B TÖTtJk'or. szágban még élő örmények >zimái Adatai a töretfcczők: t. KonsUiiiltnipoljrbart van M*. »!>« 3. A különböző vltSjeftkbeoAngóra Konia 9904 Kast«mouin >. 54i Sivas 11-45S Tríhizonde t». »2T Diarbékir ^. 000 KUarpoöl 36. 000 \'an 500 Bitlis 13000 Erzéroum 1. &00 Cilieia 15/100 összesen ISI. 175 3i Elmenekült Törökországból 1914 és 1ft21 k5l6tt külföldre és pedig: a) Szíriába 76. 000 b) Paleszlinába 3 000 L) Mezopotámiába 6. 000 (fi Oroszországba 360. 000 e) Perzsiába, Amerikába és fyyebflvé 20. 000 Megjegyzendő. hogy Itgalább . lö. OÖO-fe féhető még azoknak az öv"fBén'yéTcrlét a <zJma, akiket Szmlrnáhan, Erusszában és Bighában mészáfölt le a diadalmasan előnyomuló fő. rök hadsereg. Hánv ormín> az egész, vilij: ->i-" T^irflkország: Konstantinápoly 150. 000 131 ÖOO összesen 281. 000 Orotzortzág: Crivan koztírtaság Gtrxrgia Azerbeidzson líaspi tenger vidéke Egyéb orosz vidékek 1. 500. 000 . 140000 30. 000 225 000 összesen 464. 000 '4. A legutolsó görög-török háború eseményei követkextében elmenekült:. TráciáW MacedonWha 30. 000 Sraionikibe 5. 000 Chiosba éi Mytilenebe 7. 000 Krétába 2000 Samosba 1 000 AUnbc Pireustm 15. 000 Bulgáriába 10. 000 Algírba, Tuniszba é Egyiptomba 1. 500 Franciaországba 1^50 Itáliába 830 összesen 817. 873 összesen 2, 195. 000 •). Sziriav Palesztina és Nfezopoiémia ' 104-000 nE^ptom iádoo India, Jáva és Anszlráha t2. 0r>3 Perzsia 30. 000 Összesen 194. 000 4. Görögország és Ciprus "9. 000 Bulgária 46. 000 Pománln, Erdély éi Besszarábia 4b Wí* Errrófa (Franciaország, Anglia, JUlia. Magyarország, Néroelorszóg. Belgium, stb. ) 38. 000 Összesen 206. 000 5. Rtzak-Amerika 125. 000 Pél-A_itwriha 3. 000 összesen 128. 000 Vagvis ?Í e^csz világon 3. 004. 000 före tehető. (A Nemietek Szdveltégének lötléte. ) Már a jelen iskolai év megJkezdésc előtt szigorú readszabállyal igyekezett Románia közoklatásügyi kormánya > felekezeti kisebbségi közó)>iskolák működését mcsWnitani. Elrendelte, hogy a felekezeti intézetek cstvk saját MekezetíikhüK tartozó növendékeket tehetnek fcl. de a magyar és szász főpapi kar köal c'épésére ideig cnesen halálvon kivúl helyezték ezt a rendeletet. Mo t április elsején megujilotta azonban Anghelcscu közoktatásügyi miniszter a közép'skolák fenntartóihoz intézett körr?n<le'etét. Erdélyben megbénították a felekezeti kisebbségi középiskolák müködését 4. A tanerők 1918 december 1. előtt külföldön megszerzett diplomát csak akkor fogadtatnak el, hogyha a román k&zoktatúsügji minisztérium nosztrifikálta éVkct. 5. Tanítással kizárólag román á'lum. polgárok bi-thatók meg. 6. M'nthogy a felekezeti iskoláknak az n hivatásuk, hogy egy-egy bizonyos felckeszet kulturális szükségleteit kielégítsék, felekezeti középiskolák kizárólag az illető felekezethez tartozó nösendékeket vehetnek fel. 7. Csakis olyan tankönyveket és térképeket szabad használni, melyek'* Romániában adtnk ki és melyekel a közoktatásügyi minisztérium apurobált. 8. Aa iskola belsejében és kiilsS homlokzatán oláh feliratokat U<»'1 elhelyezni. a királyi pár urckópc ped'g díszhelyen akasztandó ki. Irredenta propagandaképek használata minden iskolai helyiségben legszigorúbban tilos. 0. Románia cimer? minden iskolában feltűnő he'yen k'fiie-gcszter. dő. Nemzeti ünnepkor ki kell tűzni a nemzeti zászlót. Ünnepélyes felvonul ásókkor az iskola élén kell vinni u nemzeti /ász ót i ezt az agei* tanári testületnek kísérni kell. 10. M nden megszabott nemzeti ünnepet meg kel! ü'ní és aj iskc'ának a helyi hatóságik által rendezaít nemzeti ünnepélyen testiüet. 'fcg kell részt, venni. 11. Az évi iskolai jelentések, melyek Sozokirat jellegűek. oláJi ayelyea tÁta^ A rendelet he-vezetéso hangsúlyozza, hogy a nyilvánossági jogú magániskolák (ez a hivata'os megnevezés most a fo'ckezctí intézetekre) eüVMgeaitendAti, tehát a következi tizenkét pontban intézkedik a min szter: 1. A minisztérium csak azoknak a ' középiskoláknak adja meg az állam* j érvényes bizony Iványok k adásának jogát, melyeknek ianfervo az állami ixkclácva' lölcélctefteii megegyezik, A irar. c'fl nyc v lanitása a köfápjskola I minden oszt. 'ily. Vban kötelező, a német I nyelvet a második, a latint a harmaI d'k osztá'yban kell megkezdeni. A | f ancia nyelv helyetiesitéso. va'amely | más nyelvvel semmi szin alatt som | en-. edhető meg. 2. A koedukáció tilos minden közép. Isko'aban. Leányokat még masinlannlónak h csak ott lehet fiúiskolába térni, ame y he ysésbím hasonlófoku eányiskola nincs. 8. Az oláh nyelv tanítására csak ^ olyan tanárokat lehet alkalmazni, akik tőjíéletesen beszélik ezt & nyelvel.