Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 14. szám - A délszláv állam bomlása

Budapest, 1928 IV. évfolyam, 14. szám Ara 30 korona Vasárnap, április 8. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, kStgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Jó*s. 62—29 Kiadóhivatal: Budapest, JázscfkSnit 5. Tel. József 43P«UWt UtttmztS: RAD1SICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel, Előfizetési árat Egésr évre 1440 kor. Fél évre 720 kor. Negyed évre 360 kor. Külföldre kétszeres ár Főbb cikkeink i b(: A délszláv iHsm bomlá«a — Az örmények létszáma — Erdélyben mcbóiutották » felekezeti kisebbségi középiskolák mfeödését — Egyházellenes propaganda az orosz szovjetnél — bf. 3 Délszláv sajtó a délszláv állam határain kívül — Bulgária a parasztpárt radikális szárnyának kezében. — Balkáni titkok (III — Állítsák helyre a Vajdaság felborult jogrendjét — Életbelépett Románia ríj alkotmánya — Szociális mozgalom — Közgazdaság: A délszláv kőzlekedósügy — Válság a besztercebányai uamara területén — Birek íoooo©<x>c-<^<>o<>^<x><x>o<x><^^ >ocoooo A délszláv állam bomlása Rádics nagy győzelmének következményei — Rádics tárgyalása a szlovénekkel és a mohamedánokkal — Pasics zsákutcában A horvát részelt amputálásának gondolata i Húsvét táján a belgrádi alkotmányos érzék is ráébredt, hogy a márc 13-iki vausiztasok következtében válságnak ke'] iönnte. A korrr. inv először telebarane°zta Európát. hogy eyőzütí. Miután azonban a szánlak beszélnek és semmiféle pogánv számítással sem lehet 109-et 312 többségének nevezni, jött s. második felvonás. A. kormány gyözött^ bár nincs többsége, de többsége van * vktovdáni alkotmánynak és cz p fő- Nincs más bátra, mint össze kell fogni a vidovdáni akotmánv híveinek: a radikálisoknak, demokratáknak, ma- I cedó-muzulmánoknak és a németeknek ' e akkor a korunűnvoak száznyolcvan i tér>vise. <5ie van, Va óban nem volt más bátra, csakhogy ez az összefogás sebostsem akart megindulni, A német \ képviselők egyszerre igen c'rcumsoe*, (usok lettek, kisebbségi jogok biztositásárM kezdtek beszélni A macedó-muZ'ilmánok is fcülöafá'e kívánságokkal Jéptek fel és Szpáhó felé kezdenek őrien ti'ódni. Hogv karmánytámocató tirognammal váJasztorlák meg őket, az igaz, ée mert volna, valaki Macedóniában jlt. 'uzuimán programmal » kormánv el én fellepni! Különben 3 ma cedómuzulmán peütikát irányító dzsemejet e'ée óvatos volt képviselőit a radikális 'tábortól eleve elkülönítve megválasztatni. Meg aztán a ima diadalmas bos-, uiák-muzu'TOán ellenzéki vezér, Szpáhó két éve még megszavazta a vidovdáni alkotmányt, e«v éve még miniszter volt Be'grádban. A nemzeti eszmét és nemzeti ál amot nem ÍSJLCTŐ muzulmán mentalitás az ilyen színváltozásokat taktikának minősíti, hiszen neki mindez mellékes, a fontos a vallási érdekek biztosítása. A demokratákká' is baj van. Davidorics a. válásé: ási visszaélések miatt goromba levelet irt Pasiéinak, a Demokmtija kiadta a jelszót, nem szabad segíteni a radikálisokon s azóta Dovidovícs rejtelmesen halhat abban a hiszemben. hogvha radikálisok belebuktak minden ---bMftozájsukfoa, a király őt fogja hivatni. Pribi(csevics baiii'tindó Pasicsot lámofiatni. de macának követeli a belügyi tárcá'. Prlbiesovicsnek mindössze tizenhét hívván, el'eoben az ö be'iigvminiszterséce a borvátok, szlovének ós mazulmánck szélső orovokálását ieleni. Pasics te-há' az 6 segítségét „ végső cselre tartogatja. Erre lőtt a harmadik felvonás. B. Adics nem is elvan fekete örd ><?. mint aromftnea eddig a festeUík. Hj. jzen bősében adoU interjúiban bekSlékenv húrokat penget, elismeri a dél, száv állagot, o királyt rokonszenvesnek mondia. * Belgrádba meretei elől sem zárkózik el. a Parasztkö^társasa& a délszláv konfederáciö bizonyára gg* ojijtiníszterijárcák számának sza poritása céliából em'egettetnek. Istenem I hiszen volt Pasics is republi kúnus, ósszoeíküvő. merénylő, lázadó, miegymás. Rádics is megengedhet magának i'yes fiatalos extravaganciákat, aimig a bársonyszékért mindezt cl nem felejti. Hiszen ha csak ez kell. négv-öt minisztori tárca rendelkezésre áll. És Európa baTsosrctt tőle-. Rádics ész. elért Belgrádba jön. miniszter lesz s hagy az isteni nép falhoz állittassék. az u. i kormány programmjálban benne lesz a' revízió: ha majd a vidovdáni alkot, mánv végrehajtatott és hn maid kiderül, hogy revízióra szorul, ak^or a kormány maid megtesri a szükséges lépéseket, hogv a revízió gondolatát ueta'án megfontolás tárgyává tegye... Rádics politikai változásokban any. nyira gazdac pályája ezt a feltevést nem tüntette fel leheletlen színben. A horvát viszonvoJc ismerői azonban évek óta hangsulvozzák, hogy Rádic3 immár nem kockáztathat mee olvan fordu'afot, mely elhatározottan jobbra fordítaná politikai irányát, mert ez esetben az á'tala fellovalt horvát parasztság cfene fordul és elveszti azt a nemretvezéri pozíciót, melyet kivívott magának, íme a múlt ősszel, mikor kezdett Davidovicsékkal paíktálhi. a jogpárt Dártjt ütött ellene s bár a parasztvezér visszatáncolt az infranzigencia mezejére, a ioTpárt e választás kon több szavazatot kapott, mint a mu'íon s hogy mandátumhoz nem jutott, art az érvényben lévő választási c járásoknak köszönheti. A jogpárt egyáltafiflh nem érzi elviszteftnek a játszmát Napilapját CPrávdnt) husvétlior inditT>tta meg és Pádics felé is igen követelő hantot használ. Rádícs tehát c-ak olyan béMlékenv politikát csiná hat, me v noat adia fel a nemzeti fogókat, különben le. iárja magát. És most valólwn ilyen noIRikát látszik kezdeményezni, awiivel elérkeztünk a negyedik felvonáshoz, ame'vben a Doétika szabáVai szerint a peripétiánflík, „z igazi válsáínak kell bekövetkeznie. Riidics uinhb poHtikíiiának téf mo?. zjmata okozotf óriási konst. -rríiriót B<*l(; i'i)dban: az egvik a parar, ztn; í>-t zágrábi oyülése, a másik Rádics t. ir^aylása Koroseccc! és S/páhéval. A zágrábi gyűlés Kiáltványa A zágrábi gyűlés egy kiáltványt r. dolt Lí és két határozatot hozott. A kiiltvúnv megá'upit a. hogy a para> ipái! közel félmii ió szavazatát kupatt, óv • rlfrrvátOTSíAg nianJátu-niínak óriási többsége, öv,: a többség Dalmáciában cs hódító ereje- átcs»pott Buszniúra és Szlavóniára is. lizzcl a Monyét nemzet ismét vallómat tett, hogy mint szabad és önálló némiet akar szerb é^a. sílovéb nemzettel szabad egyessécgel mejj. állapítandó közösségben élni, mint ónálló horvát nemzet és nem mmt valamilyen „törzs" vagy „része" egy más nemzetnek. A kiáltvány ezután a szerb nemzethez fordul. Felszólítja, hogv ne hugvia magát a belgrádi kormány hazuRségaitál fé. revezeini-. a horvát nemzet nem ellensége a szerbnek, hiszen a Monarchia idején is mindig tiszteletben tartolta a horvátorszási sze. bek nemzeti jogait, a horvátok nem akarják a Sumadija dicső fiainak vérével kivívott délszláv egységet meiisemmisiteni. csak éppen olyan szabadok akarnak lenni, mint a szerbek. Majd a szlovéneket hívja fel. hogv szövetkezzenek a horvátokkal és együtt viviák ki egyenjogúságukat. A hét határozat a kővetkező: í. A I parasztpárti képviselők gyülé&e magát I Horvát Nemzeti Képvise'étnek s min1 I ilyen a horvát száb^r jogulódának nyilI vánitia. Helybenhagyja ai 1920 nov. i 28-ik: választásokból kikerült előző I Horvát Nemzeti Képviselet összes határozatait. Kijelenti, hogv a horvát szátbor elnevezést csak azéri nem veszt fel, mert cr pr"gá"-bL'bcjrura vezelhc'ne, lírET éíenkeznék pacifista ví'ágfelfogásaval. 2. A Horvát Nemzcii Képviselet politikájának alapja továbbra is a hor. vát nemzet akarata, a nép önrendelkezési io^a és a praktikus pacifizmus. a reális humanizmus lesz. 3. A Nemzeü Képviselet politikája továibbra is a szerb nemzettel való méltányos és tartós megsgyezésre irányul. E sősorban a horvát nemzet humánus cs köztársasági törekvéseit akarja megvalósítani. E célnak rendeli alá azt a taktikai kérdést, hogy küldjön-e delegációt 1 Belgrádba, vagy nem. ' 4. A Nemzen Képviselet a szerbek, horvátok és szlovének mai nemzel'közüec elismsrt határait európai és horvát szempontból a Legalkalmasabb kere'. nek tartja. Horvát szempontból azért, mert e hatá. okon belül a horvát nemzet annyira egyesítve van. mint soha eddig történelmében, mert e területen belül mondja ki a horvát szábor 1018 okt. 29-sn Horvát-Szlavon és Dalmátországok, a Muraköz és Fiuime ál'áini szuverenitását es ez állam körül' egvcsiteíte a Monarchia : délszláv tartományait a Szlovének. ! Horvátok és Szerbek államává, mindezt ; az 1918 ncv. 9-iki genfi egyezményben a szerb kormány is elismerie. Európsii 1 szenipon'. ból azért, mert e határok megl változtatása az európai békét veszi'1 Ivcztetné. 5. A Nemzeti Képvise ét iogj. Ing éivénytc'ennok nyilvánitj. j a belgrádi kormány minden intézkedését, amely horvát területre (Horvát-Szlavcn és Dalmátországok) vonatkozik, mert ezek a szábor megkérdezése, söt az előbbi Ni mzeti Képviselet tdta' o; -ás'» e lenére hozattak. Kii önösen von kőzik ez i! megkötött át'a&li kű!csönö!: r-; s w/. árreformra. 6. A Nemzeti Képviselet a belgrádi kormánv eaés • •írnlmát i( gbílorlásnak jelenti ki éi barbjr korinány/ali rendszerének megszün>lé-ét a Népszövetség morális kényszere hatásától reméli. 7. A Nemzrfi Képvtse'ét R viláo par'amontjeivel egvenrangu téavelönek tartja maiát. HÜ ís» mit hiábavaVinak fog bizrinvnlni a I

Nemzeti Képviselet minden erőlködése megegyezni Szerbiával, a világ összes pnilamentjeíhez panasszal fog fordulni, kü}önö. se£_aí,. Éizak^jjjgrikai Unió par. ' Rád]cs behódol ásat váró Belgrád Jtsllamenfjébez. hogy morális támogató, sukkal kényszerítsék rá Szerbiát a hor. vát nemaet jvainak elismerésére. Nem lehet az, hogy Európa közepében a Szer. bek, Horvátok és Szlovének háromnevü eav nemzetének hazugságával a horvát nemzet felett a legsötétebb középkorra emlékeztető brutális erőszakkal egy fosztogató zsarnoki uralom tartassék fent. A kiáltvány és a határozatok kétségtelenül Rádics tollából származnak. Is mert frazer*ógiája mindenütt kiütköI zik. ámbár láthatólag fékezi magút I Pacifista, köztársasági és osztályuralmi frázisait sokkal kevésbé alkalmazza. ' mint eddig és a határozatok bevezcI tésében céljának „egy uj szoc^lisan igazságos államtipus" mega ko'ását hir. j- deti amely kifejezésbe sok minden j bo'efér. A mult ősz óta nem ui ná'n. a J szerbekkel való meaegvezés szükségé• nek hirdetése s az, hegy nem mondja ki parlamentjét horvát szábornak. hogy taktikai kérdéssé teszi a belgrádi parljt, mentbe való elmenete t, ha delegáció forrná ában is. hogy újra hangsúlyozza és indokolja * déUílár? á'Iam határainak elismerését, ez mind tágas kapu: nyit a megegyezés számára. Viszont kétségtelen, hogv a horvát államiság gondoltát nem adja fel s mind a népek önrendelkezési jogára, mind a horvát közjogra, mint jogiforrásokra. hivatkozván következetes marad a mu'; t években kiépített sajátságos államjogához. A be'grádi kormánv kompetenciájának tagadása Horvátországra nézve szintén következetesnek mutatta a horvát álbmcszme védelmében. Ncmuj, de a iogpártbal vájó összekülonbözés óta feltűnő, hogy szükség esetén ismét híjlandó a horvát kérdést nemzet| közi kérdéssé tenni, holott saját ayilat| kozatai szerint közte és a jogpárt között az e'jvi összeütközés a körül forgóit, hogy ő a horvát kérdést délsr'áv intern ügynek tartotta. * jogpárt viszont nemzetközi kérdésnek. A kiáltvány és a határozatok tártai-. mában vannak olyan pontok, meiyei; a szerb-horvát kiegyezési tárgyalásokat uem teszik eleve kilátástalanná, hangjában pedjg a Horvát Nemzeti Képviselet e megnyilatkozása minden eddigi hivatalos nyilatkozatnál jelentékenyen békülékenyebb. Rádics metftei. te az első lépést Belgrád felé és öa Profics. vagy Davidcvies vo'na a niinis-terelnök, a belgrádiak bizonván megtennék a másodikat. Ámde Pasics van a korrrrányon egy teljesen nagvszerb szellemű minisztériummal. Betfirád óriási izgalommal várta Rádics határozatait és mikor azok megérkeztek, a kormány azonnal kijelentett^, hogv minden tárgyalást lebetetVrré tesznek. Pribicseviccscl ujabb tárgyalások indultak meg és híre ke't 1 szkupsfina feloszlatásának. Az őszi választásokra Pribic-evics áliifőlag kilátásbn he'veztc Rádics letörését. Némelyek kezdték emlegetni, hogv Rádic«i e'len alka'mazni kell az ál am védelméről hozott törvényt, anw lyel' tudvalevőleg lehetetlenné tet'. ék „ bo'scvikipftrtot. Markovics Lázár 'uazsá. gügyi«ir>i«zteT is a törvényes követk, JznK: nyekkel fenyegette meg Rádícsot. ha az alkotmányrevizió gondolatát nem a vidovdáni alkotmány á'tal megszabott módon és keretekben propagálja. A