Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - Balkáni titkok

MAGYAR KÜLPOLITIKA 4t éjryúja ÍJ alip tolt. m-'ais teljes »: v jébo! támogatta a werb hudíeregeí •'•« feíválá TiWiirtggB; védelmezte j LoVcen* >•>!.. *. » tálayömij c. s;: tnálc csapatokkal h<jr: DI*C u világháború r. inl. t raguim >cz Mttrta): n n-. outcaegjái. ikía; i. ' lurrsjíUtJttíe ráhak. fcogy kiUxiaü ját*'tói ílantít úü' titkon frsszojátízauav. az osztrákokkal. A szar beknek » rigahnaJás; ' a tívaj sikerült Praasáii. v. -i^c: is nieggyoroi és • tdkinterbbeD' Szerbia párisi kóvf-« Weenics járt ©Ifi! jd példával, A háSo-a u*án £-. »«rbia elnyomta Montonégvót, ajias. k legjobbjait •stámtirfi&sbc kfBMt*, Vagy f'gsAgba vetótc ís tüz/eS •••ássa1 kipusztít O'TJSB mindent v< mindenkit »nii a r'MnVenegTóra etflloS«2fJSt. Balegjfzn aiár visieztnyerte önMli<n"át., miért nom r>'Thetnc tahit vissza a-. t MÓotanegré. is, araikor feláldozta zosiarérf,. hogy a eaarb népet vértelmei/». Ua a rosszakarat és az Arufca 4traeneti!i>« gyffzedaltoeckedtek is, da az anya«/i fw»*»«» roégis ess!: érvényeaflloi f 7 Moatenegr'it f-m szabad tSnkr» Jutíaíui a gzeáb iiii|"c-riíiliJmuj Icídvíért, amelyet Franciaország pártfogol. A hires lón'doni egyeztníny gvS'elem Miiére áeniee'a|g botzy ugy r-n. 'elkezítt. Iiajgy -Mo-y. cnegró megtart** fiiggelleoiiancai toVuWél i. -.. 'c meg is naijyobbltoKá, awoayiften. art kitcrjeattttje u h»roe0Vi(in(iljKetetv*-iolyoig é« a. r al4áoiaj Uuyiriolyőis. Mcr\!e: )»: rú UgjaVt m-gakévá telh: V; az, euteu. e na. <y áíiamtéi liai közül (ilatlöton", aki lüJeKatcfté, hoj, y érhette volna-e Hantanegröt rtisaWTO «O»K a*>ban ar eí?. en. na, »t entente. ellaa harcolt volna. Nrtti "tosgo. is kijelentette, hogy Montén--gró esi>te a? ent-nbceek a l«g" szamornbb Ln. pvál k*pe/. '. Hnroroj ola; « niinisrterelnSk ^e<lip alt jnl»nWtí" ki, hogy a mTitetetjrói k'rd'- eohaaam vitsttnk mii <ií. 1 BiétÚe r'. tíi! bertdhtett t-jnyiefea tillApot ''i-hfl/^-m nycTt Damcetlc(azi azankeiét. £nlek~s Trevc-i olasz képvisrl^uok a uyüat-koja-tn, is, . amely sMrin>. M'ntenogrának a« egyetlen ' hibájoi aa Tolt, he^y hitt. ISSTSI tgeaeiD*k as igéretrt)*n. KÖZGAZDASÁG A szőlő és bortermelés bajai A Magyar Külpolitika számára irta: Maillot Nándor báró nemzetgyülési képviselő az Országos Szőlészeti és Borászati Egyesület elnöke • A saőlr. és b©Tlerm#rő gazdák » legsúlyosabb váLságl>a ju-ottetk. A kényé rnj^ermelők helyzete sokkal kedvezőit), miau a szőlősgazdáikéi, xrtcrl míg a bura ára az aranyparitásra tudott cmelikeiini. sőt azt me* is ha. I ad/l a s ennek ellenére is exportképes és versenyképes maradt. addig a niagyar bortermelőik produktumai mamár sajnos. nem versenyképesek. A köztudatba általát. i átment az a meggvöiödés, hogy a bor- és a szőlőtermelés *«ndki. 'úli jövedelmező. Való. hog3> a ihábor. i alaU 9 bortermelés hozadéka a bőt idők hozadékához arányítva roeglehotősen nagyra szökött. Azóta azonban óriási módon megváltozott a helyzet. Magvarország modern borkultúrája váta-tíba ju*o; t. sőt a legsúlyosabb csapás érte, mert évet óla érzi a vesztett fcáboru minden nyomorúságát. Ha ugyanis bonckés alá vesszük a boros-gazdák bajámat okait, ngy ha'tározói tazi és a legnyomatékosabban ki kell jelenteni, hopv azokat elsősorban is fökér-pen Trianon szülte. A bozaülapon megadóztatott szőlősgazda aranyparitáson vásárolja a srő. lök megniui'. kíJómVhor szükséges anya goii. it, w ine'yxiet min- rx-ldának »-káéi-1 a rezet raFfint, széxikéneget stb. á kü'ffídról kell beszereznie. És -ajnos hornariithon kénut'lcn eiviszteaclni mii szomorúbb, mert így a mo iká<w>k íl csak na^y p-ehézség'-k uíján képesek' BZ őket nulián mc^ide'ő megélhetési forráshoz jutni. A hervxet megértésére wojgilj hogy a pénzügyminiszter nr elhatározta, hogy a hrgírvidékek izölőbirtoknsainak, a üknek helyzete a homokszöló b>-. kosainál is súlyosabb, hitelt fog nyuiiani és erre a r/fra CiOO milliót fog fordítani, hogy ilyképp a szőlőnuuika folytonossága biztosítható leigyen. Bízom a s-zőlöbiTUVko^ társadalom nagy erfkölrsi ÓTtéfcéiicn. valamint a munkásság Józanságában, is, Ivogy a nebézségejket. la !<*?ja küzde-ti é* iürclemmcl vár. b be a kormány intézkedéseit és azoknak buzgúrkodását, a kik' minden lehetőt elkövn nck bőrtermékeink megfelelő iTlékea^ésére. 'A szölö és bortermelő íiaz. Iák álé'V-k mÚT a legnagyobb csapásokat, a •tilozera isméit' és hiszem, keresztül fcgsinl: esni OZOT a hosszadalmas és 5-iios válságon i'. a melyből való föltnmatiós az egész Sngy-Magyarországnak kel rnnfil ü(lvö: ötnie. Teljes csőd előtt a délszláv vasuti forgalom termését, mely eiől a kültöKi lewirt: t üorompóit. Külön szerencsétlen. V; <«ú íiíiöz tar; tözik, hoöy FWmciaor»3ág és Olaszország szántén nagy lorfölösJec'kkel recjfI'í'kTfIt, melyeke; nagyrészt a gyözák ha'almi szavával ii»jlyeznek el ajjoTiban az országolilvin, melyek bor•fcehojwtaíra szorullak. A To?<a.; heír>-alja pé-Mjtil fölöslegéne* szám^>tte^•. '') ^iBinyadá* eleddig [^enayelorszéigban •helyezte e>, a ho! most Fram-iaorszá^lijal mAr csal; azért sem 'uitun. k vei-scnyeni, mert az n literenkint z4Q0 • márka oámbót 50 százalék enged, ményt, élvez. Ausztria, a magyar tőTmv: 'ini 'nagyobb piaca, 60 arany looronós s ám; Ja kövoikipztébttn. reális értékesítés f>Cr\*Mt többe nem alkothatja. tíorkeresic-. löink dicséretei biir?aKrmma! Eáradoanök nj piacok foldV. riíésén, de az etéjwk tonnyosaió akadí •Ívok oly súlyosak a Imanritó fcivar diff. Treruiúi oly nagy dk, hoííy ncricn^ képességünket elveszítjük. A kercskeoVlni: korm-'iny bamgö I fáTa<lozik 'A rkkreskedgkni fzTzéidések clokéiziié : én és ki kiell jelentenem. TIOÍTT gyökeres váh^zü't csakis e kereskedelmi • •' szerződésektől remélhetünk. I A aiz. <la ma már csak nagy aiehóz*; g«*kiVel kóree si/ílsjónck a legszük•sV^í'SK'bb tmmiát mesélni, u mi anSzabadkórál jelentük: üórom bé'^ t-»4 ezelőtt e«v ^ Vratlan rondelkezésid c^'vik napról a mrVsikra basaintette a szerb v3sutitíaiR3tósá5 a va>dasátti v-jívdakun közlekedő stemélvvenutoknak e«v rHSiyon tekintélyes "észét a havazásra. szénbiTnyia és a nw-zdonynk leromlására való hKatkozássai. A iövó hél folyamán njból apasztani foRfák. A toviít/bi korbitozriflokat az a kiiTülnvrnv teszi elkerülJioletlcnné, hogy a vasút igazgatóságnak nincs mozdonyit ós nincs niewíelelö műhelye, "ahol a téli nehéz i<.: i>s//ikban meiíror>í: nióf(nt!. f$l törrkre. ment niowlomvokat >n«j. ia<v írtba Inak. A iKTSkereki mifbelvlie csak kis<'bb. viciiro'tlis mozdonyokat. Vpbet besziillitani. mert az éSdveaeKS -vns«tvonalakon natív mozzíonyok nem közlekedItetnek, a szabadkui mül>ely pedÍR olyan kicsi, Ttojjv tetie^iMloépesséce ali^ vehető figyelembe. A legnasvobí) baj az, hojjy az cas»'H4ba. n egyebütt nincs allca'Vma'i nmbely. vi^Umd a magvar kormánnyal a mozdonyok javítására kötött egyezmény is PelboniH. Hironi b'inapja n^m küldtek Budapestre egyeilern mozdorni sem, de onnan sesn érkezett egy »en\. aminek egyszerit oka az. hoou a ma0MT aépuvárak szétmtúit a kormány nem fizeti és irni Mir<rua-rarsz,;, } szüntette o hitelezést. A BJeei-réte mflliókat a kö>Vted»-si ejcbüfeSl ravitajmiak az üriigv. -rel \ tte nrnn fel a kormány, dc hol ós taene vannak, azt ^ íki nem tórfia (ncnmbndaní, A kfizléltedési ••xtközökön nem iSrízí»lft. hogy KcUíü* fektették Volna, mert » *'or-; al"ni nemcsak a nzabadkni, de a ^Wbi vi'siiticazglAaaftn. 'd i? |dJ«« deífruált allapothah van. a KimetarstátrtÜ ka. nott IÓ0 tíadohatu) ióoékétew. motdonit norpinbbrésze máris használhatatlan • z7ei sseiMbien, a SKSIU • viaÁ e^í'^redéisébéii cs: ik ílapoürfl lolt. i ki a sztrífk kbnonAasal A lefoglalt idegen javak visszaadása Amerikában M«(jvarországot közelről érd'klö nagyfontossfiAo javaslatot (ar úgynevezett lv'itinsfoto-Cammtoe bulH fogadott el a kongressztu márr. <l-iki utolsó ülése és felhatalmazta Millert, az idegen tulajdonok őrét arra, hogij vis<zaadfa tulajdonosaiknak a háborúban lefoglalt mindazokat az értékeket, amelyek lO. Onn dnl\án nem hilTdnak Ml. Az cHÖk szapkcton. 'lti az cM'opndott ja\-asalot, amely ezz^l tötvéuieine emrkedpt'. BcnwiiA. e*, magyarokat. igen kőzeh>>l érint ez a 'örvény,. 1 mennyiben általa az 1915-iki szanfranciszkói vrtáCViállitásra küldött nagv tr*V-kü UIIIÍJIJ**V mütáTgrak IMsiaba<brli-MA. A lcfoiL'laK és most f^lszaKadnló magyar tálaidon értéke o.. Népszava" szerint 10—fS milliá dollárra fehetö. Az óssz<ulajdon. arne'vet nemze'W. -rre wló tokinlet nélkül szabadit fel a töryvtty. kb. SO mi'Hó dollár értékei képvisel. Amerikának N'émeíorsziWgal szemben fennálk'> köveidé <H a ^'asbmgtnpba-i ü'. ésezjl %ngj-es b»zx>ttság állapil'a meíí. Ndha a kormány azt a TetfofSást vaJlja. hegy utagnMtUÍlajdpfzt iiem b'het lefoglalni egy nemzet adósságánalk mer?fizetéö<ÍTe, a Knox-PoT^erföle békéd, atúrozat alpján méds zár alatt van a német tvilajdoi zöme, ajnú? N; mdtország nem eg^•enlá^i ki tartozsisait. MiHiT nixy jelentőséget tulajdonit a leíoglalt bilajdonolk fe't> zabád rí ásfinak az Aníerrka és az illető orszápcltkal söíó ken'sk, x?--!mi r? imy( «I. 'iioontiábc')!. A gömöri ipari kultnra halódása A Kassai Naplóban oWassatk a következő soroktól: A holt Rima bidfján át csakhamar ott vagyok — inja a lap munkatársa — a konzervgyárban. Ahol valamikor a vendégfogadó állott, otl ma msigyszabásu épületkoropleittDi. amerikai arányokon kife'HöcVVIt ^'••irürem (foglal heH<*t. De hiába let; eltowöseo ismert Középetiiyipaszerte a rinwszombati kotizrrvn^r márkája, ma vérvesztetten sínylődik az üzem. s a munka eleven nyüzsgése heiyob halotti csemd fogad. A gyáripar teljes panftVsra vnn kárboztat''a, amióta a Magyarországgaj vuló kapcsolat teljesei megszűnt. A német exporhV'űPk pedv* a fuvart sem képesek megfizetni, nem 5io£y az i'mit. A rimaszombati konzei'v«yár réi?i munkáslétszáma lfl?5-ával doVgcxzik. árért, hogy régi emberei egy tftMr$0o& aek némi mcvjirhetést nyújtson 9 vevőkörével az összeköttetést fenntartsa. Sicbert igazgntó elmor. ivV. a. hopjj- hason^'i BiehT. eibon vara a rimaszombati mczögazó-isá^i gdpgyttr is, anvely üzemét teljesen szümeteUetni kénytelen. A l'Hi'zncr Igó-fclc 'bőrgyúr csak félig van üzemben s bar gyárim nvai kitüoöek, a csehországi gyárakkal nem kti. es &rbai3 fccnkurráhd. A gyannato?itó t«litiki. > mesíbozta gyümölcsét. Kft minden váHaKozfe passzív. A gömöri gy&ripar kópa lelcírnms ilnvban a következőkben foglalható össze: A nagy^zlabosi papírgyár üzeme áll. B yifisöat ki akar vándorolni: az njantalvölg^i üveggyár mf. r átköltözött Magyarországba s az csztergoirv, ' Tokodon folytatja üzemét; a cetneki Szontagh Pál-fé'e rézárupjyár. K inr szerini most. TzereMk lc; Vaíármp, 1023. április1 1. * Rímamtivel; v>-: is!ya. L'kfr és Bozcnyütí Vnya allénak; a df^>s. inai rzroövek teljesért mc szüntc1 rVdták:, •. árosn* virWytel"p céljaira; n K< niii-g-müveV PoKottÖa és H<-nyóvije ál!ana'<: . V. ••-••••••. •T-i cr». jlorrmgyir színin s/ün. 'i'1; a tíVr. Vi r'i'í'n-. i Tasgy. írj, 3n kA- -r ófa olva«zb>', evn< ic'kef épjteriejt. A g'imöri 1; várak kőiül cgyedlít a füréyzi ro. -tgnezilgyár' van teljesei üzemben. S/erencsts hcTyrijtót annak köszönhe/i, hooV olyan siwálís cikkel gyárt, amelyet Fr. n-vr'aouMV-ba. > Aincr. v\. ifl>n is rspoii. -. i A malomipar nagy i)diéz«égekk«a küzd. A téglagyárak (Törunlja. A)»jcsk5, Hiiuas-zc. rrriia i mi. ad s a íiiTÓszte'epek legnagyobb rész; b"srünt<^té"k üzemüket. A SMiha-völzyön < l'azr-k ' zalur. ánv, Nngyúuba, Po<v?yelok^ teljééért me-3bénuh a tűzálló cgla- és eseré^p/. sindelyipa-. -, u fazekas Mzíiptsr bÉeoníWti a minimumra olvadt, amnHi a hatirokat elvágták. A lép között na^zj- clr-_ ged»r'lr; -iv4s"t kell. hcí»y firye, % iözéT>ít. kezéseihez Csolwrszigíiól hozzáik — 4 szlovenszkóiak r^v-ásőra — a ti&V, aminf az Pe^öc-Sn tÖTtént. — A Pesti Tlazal Első TakarékpéDzlár Egyesület Walder Gyula alelnök elnöklete alatt megtartott rendes közgyűlése az igazgatóság minden előterjesztését elfogadta, az elmúlt évre 1500 K osztalék fizetését hatúrtnia el és a 2: 1 arányban kibocsátandó uj részvények árfolyamát illetékkötelesen 35. 000 K-ban állapította meg, az elővételi jog gyakorlására pedig a f. é. április hó 3-tól 12-ig terjedő időszakot lüzlc ki. Uj tagokul Grüner Tivadar és lllfo* György ügyvivő igazgatók választattak az igazgatóságba. A „Htrmtí. " Magyar Általános VáltóüzIrt E. -T. március 2ti-án tartott közgyüKie elhatározta az Ö0 millió korona alaptökének a régi részvények névértékének 200 koronáról 500 koronára leendő felülbílyeirzése, valamint 250. 000 darab 500 kor. n. é. uj részvény kiboc-sÁtása áls»| v-'« millió koronám oaló jjteoic!ísct. Az o. -zi srcs uj részvények a régi részvényeknek t ajárflatnok föl. Az elővé^li jogjv íkcrlia j határidejáoek, valamint az ál veteti árfo| lyamnak inegállapitására a közgyűlés az I igazgatóságot hatalmazta föl. A Ma&yar Általános Takarékpénztár R. -T. igazgatósága elnökké me. gválaszI lotta Kronberger Lipót udvari tanáI csost, alelnökökké <~, r. VJf. Marpurg* | Er|, 'ardot, az Assicuraziont Generáli el| nőkét és Horváth Lipót dr. kormártyfötanácsos, vezérigazgatót. — Hazai Bask Részvénytársaság. A mai napon megtartott közgyűlés az igazgatóságnak a 7\. 130. 740. 07 koronát teTÖ nyereség felosztására vonatkozó indítványét elfogadva, a (tartalékalap avára H. 500. 000 koronát, a nyugc'-jalap javára in. OOO. non koronát, a Szitáayi Ödön-alap javára 1, 000. 000 koronát, a tisztviselők részére 3, 000. 000 koronát szavazott meg és rlhnlárorla, hogy az 1922. fulelévi 28. s-'Amu osztalékszelvény részvényenként 250 koronával április hó 4-étöl kezdőrlö. lég beváltasséV, mig a fennmarartó •t, 674. 5at. ?5 korona a folyó üzletév javára irassélt. ÖOOC<>0<><>00<>0000^ HÍREK Megszűntek a tartomnivl helytarióségok Szerbiában. Rndikálispárti körökből izármazó tTtesülés szerint a konnáiny az. alkotmánnyal összefüggő feszes törsényokct a legrövidebb időn Ideiül végre loKja hajtani. Az ehő intézkr^-'-s az orsztfe ke-rü-k-ti beosztásé, ról szótó törvaiay végivhaMása lesz. Ennek folytán rövidesen magszün'ctik a tartományi királrri hely<artói állásokat Zagrá&hun. Laibachbau, Szarajcvóhan és SpKÜMti é* a -keriile d föis. pándkat is kinevezik. Egyidejűleg fti "ogiák irni a kerületi kór viselőiestül leli y: 'Jaszl; i. s<dta' is. Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilár-ucca 4. ). Felelős nyomdavezetö: Nedeczky László Laptulajíonos: Magyar Külpolitikai lapkiadó vállalat.