Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - Az új szkupstina

Budapest, 1928 IV. évfolyam, 13. szám ára 30 korona Vasárnap, április 1. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőségi Rökk Szilárd-u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest. József körut 5. Tel. József 43. Felelőa szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel Előfizetési ára: Egész évre 1440 kor. Fél évre 720 kor. Negyed évre 360 kor. Külföldre kétszeres ér Főbb cikkeink: Csetler Jenő: Többtermelés — Teljes csőd előtt a délszláv vasuti forgalom — Angora külpolitikája — A montenegrói sas — A vajdasági választások - bj: Az uj szkupsztina — bj.: A szlovén sajtó — A lengyel háztartás rendezésének programmja — A lehetőségek politikája — Az örmények létszáma Törökországban — Hirek — Az albániai konferencia — A kisebbség politikája — Közgazdaság. Maillot Nándor báró: A szőlő és bortermelés bajai — Szociális mozgalom Többtermelés Intenzív gazdálkodás az Alföldön A Magyar Külpolitika és Világazadáság számára irta: Czettler Jenő, a közgazdasági egyetem tanára, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, nemzetgyűlési képviselő Az uj szkupstina Azok a pártok győztek, amelyek a nemzeti eszme letéteményesei — A mandátumoknak tartományok szerint való megoszlása A választás eredménye a délszláv eszme bukását hirdeti A magyar közélet legujabb esemé- | nye különböző pártállása, vagyoni helyzetű egyéneknek tömörülése a többtermeléssel foglalkozó alakulatok köré. Ma már a nagyközönség is tudatára ébredt annak, hogy az ország sorsát nem a politikai csoportosulások, hrnem legfőképpen a termelés m'ikénti rendezettsége dönti el. A nem. ret v/ zetö rétegei is belálásosan érzi* azt. hogv ennek a csonka orszóenak regenerálódnia kell anyagiakban és me» kell találni az egyesülvozottsátf állapotát, mert köteofiién fikcin marad pénzünk itábűizácrófa, épp wtji mint a fizetési mérleg. vpStl «- átlamhá^taríáM fyyensalga. • A tőK>f^rme'ésne'. <sen hatbites eszköze an Alföld beérd ősi tésc és itt Sí; én felfogásom szerint a b. rnesnlv r. ~m az crdősHrteen. hanem az Alföldön mn. Az Alföld Nagv-Matfvarorsrásnak egvharmadát tefte ki, C. sonl<ai-Matry»rr-rszágnik nedig fiáromöfóVféf. Az Alföld erdősítése termeken vsót'í-nek előmozdítása tehát elsőrangú nemzeti lozérVlék'. A föbbfermelíst is csak ugy gondolom megvalósíthatónak, ha Csc-ftka-MagyaT>rszágníik különböző területcin már-más termelési programit tüzün ki magunk elé. Mert más r. récrarv4Tiik k<"ll lenni a dlir mtoll előrchalafl'-»tabb íazdi-lkodti -i vidéknek. más leez a Tiszántúl tölbbtermelési tervezete, és más a~ A'föld rekonstrukciós procrav>\j: ». Hegy a birtokpolitikát említsem dsőnek, éveken ftt foglalkoztam, a telepítés Ügyével és'arra a meg'győzödésve jutottam. hvx minden "birtokpolitikai reform eyzk akkor hoziu meg nemeitík az országnak, de az egyes birtokszerzőnek is a boldogulás lehetősé' Óét, a mikor a müvelés intenzitásának gyarapodásával karöltve halad. Minden más cselben a telepítésnek el kellett rzasztnlnia » a hirtokszerzönek i; -nkre kellett mennie. Hogy a kisgazdák is sikerrel fagfcrasanéllt hozzá a többtermeléMhez, arra 'kell tőírékední, hogy nr. alföldi gazdjSíkodás. 'különösen o tanyák nagv ícvorrnekálidOáára, má. srészl a közlekedés fejletlensége folytán távolabb fekvő munkaf'knlniakra v»h5 tekintette] olyan itttenzivué váljék, hogy a kisebb gazdatagok munkaalkalmai igénabevehetsék n stalád ryész munkaerejét. A kertész>dés tvTOcsírk a zöldség én főzelék. |de a mjümöleitehnesttés is épp ugy rnnnt a szyőtőrnüv-Hés szintén adott műIVelési ág., a tany-mak, nyert hiszen a iprtvar. Tiföb. fl egvenesen „ kertbe lőp íhet a tanyás és éppen IWv mí5vt. meli azt az intenzív kertésakcIiHt mint ahogy ezt a bolgár kertészek teszik. HoRV. Pedig a szőlőművelés Vnx-n mit tudtak elérni a fcmyás kisemberek, eléig Kecskéméi példádra utalnunk. -Vagy terméscreJményokeí lehf-tne elémi a kereskedelmi növények, fölee á kmder. a cukorrépa és a do'nánntcrmc3ztés terén is. Tcrmvszetescn ezeknek elv Tölt-?! elei s-anriak. részint az. értékesítésben, TéS'zint a feldolgozásban, vést'nt Pídig annak mcrt<velésóbeni Ucv. v -. vijon a croh-ánymono- 1 pőliurn magára - a rennosat&re fönfart'indó-e. De az állattenyésztés tevén, 's nngj on sok tennivaló voJna. Ma a tanyák; mint ehőreitdü baromfitenyésztő telepek ismeretesek, de hogy eal a ta-_ n. T^'ütóit rnt MM* tr.; -virJr, különböző barömfitcr. yéíZtő állomásoknak, keltető telepeknek és a sovány barr/nrf't föihizl'iló és TÍZ órtéV,, j:. t4st lŐkó'etcsitő htfézméhyekhek is beh kell kapcsolódni ennok az. i^nzán életr^ va'ó és fölfel* törekvő inezőíraTdasníri ág. iak az istápolására. Ugyanígy a rukarrépnir emelés ia. cs. ak párakkal kapcsolatban gendolható, ős pedig a szátlifásl nehézségefc leküzd ás-e ádári, aminek a kisvasút egyik föltétele. Re neancsak a baronífitenyésatés, hanem más űllaHen'yésztels terén is sokka] tiöbbet lehetne az Alföldön eVmi. A. izaruosmorha és íófenucsités a tanyás községeknek egyik fontos feledata 'enne. Itt azután nemcsak az állatfajtáknak a megválnsztása játszik szerepet, hja nem még inkább a takarmánytermelés előmozdítása. Én naayon sokra értékelem azoknak felfojrá^át, akik a szeszfözés. sör. énkor- és olajgyár. különböző konzervgnárak s a tanvás gazdák háziiparáTvak: a husfüstölésneU. tarhonyakészitésnek. esetleg oJc. ?: erü juh- és tehénsvjtrt'jártásnak, Paradicsom, gyümölcskonzerválásnak, a tojás és tollkereskede. 'emnek neépejéie révén igyekeznek az alföldi gazdálkodást jövedelmezőbbé tenni. A gazdák kereskedelmi szervezettségére is nagy súlyt vetek, mert e nélkül nem maijuknak. h<?nem ide'jeneknek dolgoznak, s et bizony előbbutóbb megboszulja magát a fogyasztón is. mert a nem kellően. hitilmazott munka elvesfi a termelő kedvét s ennek a mai világban csak a fogyasztó vairhalja a kárát. Métfis bizonyos sorrendet k*. U tartanunk főképpen azért, mert hite! nélkül. • fektetés nélkül, gazdasárfi reformoké; megvalósítani nem lehet 3. ig>' elsősoibon oda kell a t". *t cs a r. -i'- 'rfelmet kor. ^ntrálni. I ahol erre 3 Jegnags'obb szükség van. Azt szeretném, ha eze'.: kol a termeh'si ágakkal illetve e ? nyásgazdak gazdasáijí kiojcialősáual «'• *<imo3«Ttijtáoal az illetékes körök beh-U6an foglalkoznánnk és mindenképpen, minden lehető eszközzé! clő?. n<>z, iitan3k azt, hrfry a Jdsgaiiet. a tdngásaazdú belenevelődjék az intenzív gazdálkodásba. a mivel nenvs. vk a maga jőveHclmét fokoz-ra. d« fokozza az állcm hasznát is és mindcnekfö!<"»!i a fegvasztókvzönsé-g érdekeit SZOÜgélná izc. n nagy eredménnyel. Az április 10-án ö«ízeülöv uj szkupsüoa képe Lord kialakulni, bár a v,'^;li'^«>s választási ejedjnény még mindig hiányzik. Hivatalosan és félhivatalosán naponta i>j?bb eredményeket teszoek közzé, melyek azonban lénvegesen nem különböznek egymástól ^ a mult héten már itt kö/ölt első jelenléttől. A legutolsó változat szerint a megválasztott :U2 képviselő közül radikális' 100. nííg'szerb J, n,leedó-nsiizulmán 13, bósnyák-muzuliii^n ts, <lemokr.ita .*>2, szerb fdWmüvespértj 0. szlovén földmiivespárti 1, szocialista 2. szlovén klerikális 21. bnnyevftc klerikális 3, horvát egyesüléspárii 2, radicsiánus 70, montenegrói federaüsta 2, német 8, román I. Az osztályérdekeket képviselő pártok erősen megfogytak fföldmiivesék, szocialisták). BHeribap győzlek azok a f/ártok, melyek a nemzeti eszmék letéteményesei (szerb radikálisok, borvátb ratiiesiánusok, szlovén és feunyev«e. klerikáli.sok. marerjon és balolílali bosnyák'muzulmánok, németek] i ';;•'szen megbuktak a délszláv alapon álló kiegyenlítésre törekvő1 pártok é< cso* portok: Prőiics és 1 rumbics maguk s<ra k.iptok mandátumot, a Vongreszszi ták, knrmánypárti bosnyák muzulmánok, nemzeti szoeinlisták s'b. hírmondónak som maradtak. Radicrral szemben minden horvát párt leheletlennek bizonyul!: á horvát klerikálisok, a bosnyák-horvát földművesek, n jogpárt teljesen kibtiktik, Dr'mkovirsék. akik éveken át irányították a horvát n'<li(ikát, mindössze l ét dalmát mandáfiunhoz jutottak. Pasics és a nemzfti ellenzékek közölt egyetlen jelentékenyebb középpárt a demokraták volnának. Ezekkel azokban bajos tisztába jönni, hogy mit akarnak. Programmjnk szerint a vidovdáni nlkolmánv nlupián állanak, sőt Pribicsevies Szvetozár épnen ez alkotmány leghevesebb védelmezője. licf.ádovtcs a választáson saiát listájával szemben kongrcsszfsta-listákai támogatott, viszont kijelentette, hogy ő 'ír-ni akarja az alkotmányreviziót, csak a megyei bens/.lá* Aáüoztatását kívánja — ami szintén revízió! A Davidovics—Pribicsevies ellentét áthidalhatatlan, de a párt bomlása takHktíi okokból alürha fog «.'l<s! 1 i> megtörténni, minisem Pasics Rádics véglegesen állást nem foglslnnk egs-mással szemben. A kormány egyelőre taktikázik. Jovánovics Ljuba vallásügyi minisztert megbízta a Rádicscsal való tárgyalással, majd kimondta, hogy csak abban az esetben tárgyal vele, ha előbb Belgrádba jön. Janjics radikális képvU selő meg Pasics megbízásából a demokratákkal tárgyal. Rádics magatartása is kétes. A belgrádi Aiduosrfiban szenzációs nyilatkozatokat tett. Hajbnvi dó elismerni még Sándor királvt is, de azt kívánja, hogy az ö u. n. horvát nemzeti képviseletét ismerje el Belgrád horvát szábornak. Amennyire a mull vasárnapi parasztpárti konferencia határozatai kiszivárogtak, Bádies minden irányban szabad kezet nyert. Egyelör.; Konvseecel és Szpáhóval óhajt tárgyalni. Ezek aligha leszn nek egv parlamenten kisüli akcióra kaphatók. Ami az egyes pártok mandátumainak tartományok szerinii megoszlásit illeti, egyelőre újsághírekre vagyunk utalva. Az alábbi ad.ilok ezért nem is t:>vthatnak abszolút megbízhatóságra . számot. ' Szerbia és Macedónia 111 mandát tuniábpl Ufy látszik a "radikálisok 66. f a demokraták 33, a macedó-muzul' m-inek 13. a szerb földművesek 2 | mandátumot kaptak. A világháború ; előtti Szerbiában tehát a radikálisok-* nr>k biztos többségük van. Macedóniáhé>l igen zavaTos hirek érkeznek, l'gy látszik, a választások véres kormány-, terror alatt zajlottak le. Montenegró 7 mandátumából 3 radikális. 2 demokrata, 2 federaüsta. A federalisták egy közlársasági délszláv federáció hivei, melyben Montenegró' egyenrangú tagállam volna. A nagy üldözés mellett, n?elyben a pártnak, melyben néhai Miklós király hivei nagy szerepel játszanak, része volt, a megszerzett két mandátum óriási eredmény. A Vojvodina 34 mandátuma körül radikális I4f demokrata 5, szocialista .;, szerb földműves 1, bunyevác 3, német 7, román 1. Ha megszűnik a magyarok kisemmirése a választásból, ha megjön a kisebbség bátorsága és szövetkeznek egymással, a mesterséges szerb többség meg fog bukni és a Voj- j vodinában a nemzetiségi koalíciónak többsége lesz. tgyelőre azonban a németek félnek a magyarokkal való sző- | vétségtől, nehogy irredenta hirbe keverődjenek. I ^ Horvátország M mandátuma közül Radics-párli 52, demokrata 10, radikális 6. Radics tehát óriási többségben van: demokrata és radikális mandátum szerb vidékeken került, horvát megyékben csak a kisebbségi szavazatoknak adott kedvezményekkel. A horvátországi demokraták között három horvát van. Dalmácia most betöltésre került UH mandátuma közül Radics 7, a horvát egyesülés 2, a radikálisok 5, a demokraták 1 mandátumot nyerlek. Radics' túlsúlya itt is biztosítva van. hiszen a hoTv.it egyesi"!réspárti képviselők uemj fognak neki ellenzéket csinálni. A Dalmáciában . megválasztott ' demokrnt.i horvát. Bo*rrifo 48 mandátuma a következő- j képpen oszlik meg: Szpáhó ellenzéki muzulmánjai 18. Radics 9, szerb radikálisok 14, szerb földmüvespárt C, nagyszerb 1 mandátum. A muzulmán-*