Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 12. szám - A Szkupsztina-választások - Kisebbségi jogok a rokonnépeknél

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 12. szám ára 30 korona Vasárnap, március 25. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. JÓZS: 62-29 Kiadó hivata1: Budapest, József körut 5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 1440 kor. Fél évre 720 kor. Negyed évre 360 kor. Külföldre kétszeres ár Főbb cikkeink bj.: A szkupstina-választások — Kisebbségi jogok a rokonnépeknél — Az erdélyi magyar párt kiáltványa — bj|.: A vidéki horvát sajtó — Ludwig Ernő: A Magyarország ellen való külföldi propaganda (II) — A bagdadi vasutvonal mentén (III. ) — A helyzet Keleten — A független eszt-állam öt évi tevékenysége — bj. c A délszláv agrárreform — Szociális mozgalom — Közgazdsség — Tizenkét év története 1832. A szkupsztina-választások A szélsőséges prograrmok győzelme a mérsékeltek fölött — A köztársasági Rádics nagy győzelme A belgrádi hivatalos sajtóügynökség. az Avala. 1 jelentése szerint, a mult vasátmap lezajott választások a következő eredménnyel végződlek: radikális mandátum (beleértve a macedóniai muzulmánokat is) 120. hpnvát. parasztpárti "0. demokrata 32. bosnváilc muzulmán 18. sil<w6n klerikális 22, •zerb földmüvespárti 9. német párti 7. "satholikus szerb (? ezek a bunvfvácok Jesrnekl 3. /montenegrói federalista 2. >7ocialista 3. BafdafetvítH 6. Ezt a jelentést sem vélegesnefc. sem teljesnek nem' •árthatjuk, de ezek1 az adatok ál-, ti'únos tájékozódásra elegendőek. Akik rowU -hcli. rikkün'kre eraléksze-., nek. lát'hatmk. hogy a választás eredménye nagyon kevés-o 'felel meg. a várakozásodnak. A radikális párt bukása nem következeit be, Rádics győzelme sokkal nagyobb annál is aminőre 6 számítolt. ' KorosecíV megerősödtek, a föidmiive. spárt c. s a szociálisIáik ellenben letörtek bár Korosec bukását és a másik két l'árt erősödését jósolták. Amint n *zerb korm «: i> lapok is kiemelik, a szé'ső-éges prosranimok győztek a mér- •'•keltekkel szemben a_„ délszláv állam nemzeti csoportjaiban mindenüll egy-egy párl ragadt1 maiLáhoi( a vezetést. A szerbeknél győztek1 a nagyszerb radikálisok^. a horvátoknál a \öztársasáci Rádics. a szlovéndkTiél ésbosnyák-muzulmánoknál az autonomisla Korossc. illetőleg Szpihó. Prótics. TrumbicN. Drinkovics és meg annyi más kiegyenlítésben mesterkedő politikum őrtiihef. Ha maga bejutott a üzkupattnába. Az Aval. -i rrivat-ilos jelentéi kiemeli, hogy a centralista alkotmány hivei: a radikálisok. a demokraták és,, ] nemzeti kisebbségek1 összesen 180 mandálumot kaptak. \gy övék o többség körüliéiül azt jelenít, hogy PÍ^'CM közvetlen programja ezy a vidovdáni . f'kotmánv fenUrtás I programmul valló nadikális-demokrata-macedo írniziilmán-német. koalíció létrehozása. E koa'inó kilátásai nem a le-wohbak 'Ren megtögyott, de még mindig jelentékeny demokratap^-t elkeseredése, ftvíatl A demo-kraia. pári egysége sem . lesz sokáig lenlarthaló: kengreszWista Davidovics és a centrális ta-deperadí Prijjicsevics ellentétei miatt. Ha pedig nem áll az egész: demokvatapárt Pasics mellé, az oi koalíciós kormány többsége igen kétes lesz. Segíteni ez áJlapoton való^zinülejr Rádics- fog, •aki a mai vasárnapra tanácskozásra fifvta ÖSJZC liíverí és előreláthatólag kimondatja velük, hogy a sz. luipsfirffl ülésein egyelőre nem vesznek részt. Icv Pasicsnak csak 242 képviselővel kell számolnia, ami lehetővé teszi a demokraták teljes kikapcsolását Ut alindcn további alakulás R: ídic. *ék magatartásától függ. H. - t. es elérte azt, hogy a horváifok nevében egyedül n. ki van jogla tárgyalni. Szerb oldalon a helyzet nemi ennyire tiszta: Pasics mel* lelt a demókiMláknwk »» vam més beleszólásuk a dolgokba. De «z a tény, hogy a revizionista Prólics elbukott és hogy a koncresözi. sta Davidovirs hlyeinek számi a réginek1 felére csappan!, Pasics pozícióját erősíti. És tudjuk, hogy a horvát kérdés megoldása a »délszláv egyséi: elvi alapján álló de• mokratiükra és revizionistákra nézve sokkal ndhezebb febrfat. mint a nagyszerb eS7/inc hiveire nézve, akik' a szerb hegemónia íc-ntarl<y-s: vab-uk fófel. adatuknak és e hegemóniát hailamri>k esetleg egv horvát amputációval js biztos'tani. A délszláv lörlénelem Jankouics Velízár-féle második fejezete (I. M. K. 1923. 2. szám) immár megkezdődött. b). Kisebbségi jogok a rokonnépeknél Nemzeti kataszter Észtországban — A kétnyelvű Finnország Európában a magyarral • rokon egyetlen népnek sem volt eddig önálló állami élete, legfeljebb Törökországnak, de ez is inkább ázsiai hat-Alom. A világháború óta két rokonnépünk is szabad állami élethez jutóit: a finn és az eszi. Eddig nyelvükért, kultúrájúkért, nemzetiségükért eicl-haliíMurcot kelleti folytatni az elnyomó orosz ellen, tudják mi az a nemzeti, elnyomatás és most, hogy abba a helyzetbe julollak, hogy ók is elnyomhatnának mást, a legbámulalraméltóbb türelemmel törvényhozásban szabályozzák saját kisebbségeik nemzeti jogsíit. Nem köti őket semmiféle kisebbségi szerződés, csak saját lelkiismeretük. A kisantant népei évtizezcdek óla hazudozlák tele a világol saját nemzeli elnyomatásukról, a fél-, revezetett antaul az ezeréves Magyarország feldarabolásával összefüggő nagy magyar és -más kisebbségi tömböket vetélt karmaikba, dc előbb aláíratott egy nemzetközileg kölclezű kisebbségi szerződési, hogy a hatalmuk alá került más fajit, nyelvű és vallású népek jogait tisztciciben tartják és inincVzekután s»hu sehol a világon olyan nemzeli elnyomatás nem vojt. íiiint a melyet a kisantant államai kikisebbségeikkel szemben meghonosítottak. Rokonnépeink: a linn és az c zl i izcii' sásot lellek r>üa. éppen ugy, mint ezer éven át a magyar, hogy faji tulajdonságunk a lürcVm más nénekkel szemben. Észtország uj külügyminisztere: rirl/'tl Sándor löhb ba/ájabeil politikussal, midőn e sorokat irjuk, épp"ii Budapesten időzik. Alkalomszerűnek tartjuk tehát éppen most bemutatni a/t a' ki«. ebbséei tövvénvjavaslatol. aÍQsílyel Wtosl loglalkoznak az eszi lörvén. vhozók. Az uj államban eszb és németek századok óta élnek együtt, az orosz uralom oroszokat is lelepittll közéjük Letvrösebii neuizcliség a német, az a tözsgyökeres baltinémet, melynek Oroszország hivatali és katonai életében akkora szerepe volt. Számszerűleg Észtországban messze eltörpül az államalkotó cszt nép mögött. Földbirtokosokból és városi kul(farrétfisből áll. Méc kiselíb számú az orosz és a svéd nemzetiség. Egyik érdekében scin avatkozott be a Népszövetség, de az eszf állam kormánya saját elhatározásából biztosit nekik kiváltságos helyzetet. Az orosz és a német óriás közt meghúzódó kis eszt állam békébea. akar élni mindenkivel künn és benn. Állami hűségben akaria tartani nemzetiségeit. hoev iuazi fiai legyenek a megújult régi hazának. Megbízta az egyes nemzetisegeket, hogy saját maguk dolgozzanak ki törvényjavaslatot a kisebbségi jogokról és ezt a javaslatol tárgyalás alá vette az eszt parlament. Legfontosabb pont mindjárt az első. mely önálló közigazgatást biztosit a nemzetiségeknek, a második szakasz ennek a nemzeti önkormányzatnak hatáskörébe utalja a kisebbségi egész iskolaügyet, a kulturális és jóléti intézményeket és megengedi, hogy A'öfcUzQ rendeleteké! adlv. it ki az önAormányzat élén álló testület a maga tagjainak. Az állam (örvényesen anyagilag támogatja a nemzetiségek népi és középiskoláit, kulttír és jóléli intézményeit, színházait, de az állami támogatáson kivül a fenti célokra önadóztaiási joguk van a nemzetiségeknek és a kivételt adókat az állam hajija be részükre. . Vincién hátomézeri}él több lelket számoló nemzetiségnek joga van, külön megalakulni, néptáúácsot válaszlati i. ha ezt a szándékát bejelenti az állani kormányának. A bejelentés vélnie után köUles a kormány kél héten belül elrendelni az illető kisebbségek nemzeti kataszterének összeállítását, melyei egy. hónap alatt bc kell fejezni. Azután, a szervező főbizottság vczelése alatt megejtik a választásokat í 2Ü—üO tagu néplauácsba. A válaszi tások éppen olyan ellenőrzés alatt folynak le, mint a rendes parlamenti választások. Az <jrcdinényck nyilvánosságra hozása útári két héten belül a szervező-bizottság elnöke összehívja a néplanácsol, inely alakuló üléséből bejelenti a Sjormánynnk, hogy átveszi az illető nemzetiség kormányzatát. Az összes szervezési és válavlájsi költségeket az állam fedezi, a kisebbségekre csak a nemzeti kataszter elkészítésének költségei hárulnak. Azokban á kerületekben, melyekben valamelyik ! nemzetiség van többségben, nemzeti, kulturális és jóléti önkormányzati szerveket állítanak fel. Ezeket a szerveket a belügyminiszter ellenőrzi, határozataikat azonban rendeletben nem másíthatja meg, hanem csak bírói nton léphet fel velük széniben. Minden 18 évet betöltött egyén ön* álló tagja a nemzeti kataszternek, a gyermekek szüleiket korvetik, ha pedig ezek különböző nemzetiségűek, közös megegyezéssel állapitjók meg a gyermekek hovátartozandóságát és csak ha e megállapodás nem sikerül, kötelezi a törvény, hogy az apa kataszterébe vétessenek fel. A néplanácsok jogi személyeknek ismertetnek el, örökölhetnek, érvényes szerződésekei köt* hétnek. Ezek alapelvei az eszt nemzetiségi törvénynek, melyekre igen időszerűi most rámutalni, amikor Románia, a kisebbségi szerződéM. aláirt állam, lörvénylelenül és erőszakkal keresztülhajtott uj alkotmány-törvényében még csak meg sem emiili. hogy a népesség egy harmada nem az uralkodó fajhoz tartozik. Finnország szintén alkotolt nemzetiségi törvényt, mely január 1-én már érvénybe is lépeti. E törvény alapján az állam teljesen kétnyelvű, pedig a három és fél millió lakos közül mindössze 385. 000 a svéd. tehát alig több! mint 11 százalék, a többi mind az egységes finn néphez tarlozik-. És a több mint 88 százalékos finn nép szintén önként törvényesen biztosítja a svéd nyelv érvényesülését minden vonalon* Pedig mindössze 31 olyan falu van, melyben 90 százaléknál több a svédek arányszáma. 29-ben kétharmadon felül van a svéd lakosság, 7-ben egyharmadon felül és 12 városban és falubal alkot 10 százalékon felüli kisebb* séget; Eredetileg svéd volt az állani nyelve, amikor még a finn terület Svédország kiegészítő része volt. Csak 1809-ben csatolták Oroszországhoz, de még félszázad múlva sem engedte meg a cenzúra más finn nyelvű könyv kinyomatását. mint ima és tudományos könyvéi. 1803-ban adta ki Iw. Snellmarm hires nyelvi kiáltványát, melyben a linn nyelv részére egyenjogúságot követel a svéd nyelvvel. Dc csak 1884ben tudták a linnek kivívni, hogy a! tiszla linn nyelvű községekben anyanyelvük legyen a községi képviseletnek és az egves bíróságnak hivatalos 'ívelve és csak 1002-ben juloit be a finn jnelv a lelebbviteli bíróságokhoz, hogy csakhamar kiszorítsa az orosz államnyelvet. E viszonyok közölt azt lehelne hinni, hogy a legelkeseredet, tebb gyűlölet fogja vezetni a szabaddá