Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 12. szám - Az erdélyi Magyar Párt kiáltványa

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1823 március 25. Az erdélyi Magyar Párt kiáltványa A vidéki horvát sajtó lelt finn nemzetet svéd honfitársaival szemben, mihelyt önálló állami léihez jutott, Ehelyett a finn nép testvériesen fogadta keblére a 11 százalékos svéd kisebbséget és olyan érvényesülést engedett nyelvének, mintha az számszerűleg az államalkotó fajjal egyenlő lenne. Az 1919. juljus 21-iki alkotmány tel>«en egyenlővé teszi a két nyelvet a köztársaságban. A 14. ^. ika^z szerint bárki szabadon Ihasfcnú'ihatda a bíróság és közigazgatás előtt a finn, va»y svéd nyelvet, szóban és ivásban. 1921 április 28-án uj nyelvi tör-vényt sza. víztak meg, melv az idei újévkor lepett életbe. Ez <r törvrnn fel'ksvri Iftmtrlvüvfi teszi o postát rt uosutnt. az orszát/otf pedig egu cs kitogcloü közsé- < ytkre és járásokra os'. /ja. Egv nyelvű járás az, melynek ejrynyelvü község-*! vannak, a többiek kétnvelvüek. Cgynyelvii község, melyheu a/ össze? la. kórság több mint 90Va Wfek Sgyik nemzetiséghez- tartozik, tekinti néiküi H> Kijishi Abo és Vasn Tarosokra, a három legnagyobb városra, melvek bármiryen anyanyelvű arany mellett is kétnyelvűek maradnak. Kgvnyelvu jáTásoklban a közigazgatási és birói ha. gofc cs*k egyik nyelvet ha«ználjjk. de kívánatra minden kiadványát for- ' ditá&bán is kiállítja. A kétnyelvűben minden hatóság egyformán használ. 'a mindkét, nyelvet, ftsykcze'ési nvc!\'! pedig tetszése szerint választja meg. A községek ezzel a törvénnyel 0 kategóriára oszlanak: 1. finn nyelvűek, az. or-i'áf npyy rés*c, 2. -/J-OS finn többség (6>. 3. J'a-on a'uli tinn löbb'ég (7), 4. svéd többségűek "Von alul (7), ő. svéd többs, rcek r »-on feliii (29), ' 6. egynyelvű svéd községek (3t). A löbbnye!\ü község. -kben ktt'íő belső hivatali nyelv a többség* és a kisebbségi nyeV oak mini, fófdítiu UP nil alkalmazásba, de: < kjSQbbség sZ-il>adcn tarthat lenn nwtfa Byelvén i-ko'ákat. A kétnyelvű községekben mindenféle kiadvány, jegj zokönyv. szóbeli és írásbeli érintkezés a {elszéss/rrinl való nye\sn történik. Es ez 'i kjs 11%-os svéd nép ilyen joftok birtokában Mfrs ernvcl fe(r»a n svéd egyetemi katedrák l't'zámánok csökkentese efíeit é> inkább külön svrri egyetem fcJá'Btását követeli. Vájjon mikor jut a kisantant arra, hogy csak megérteni tudj', nemhogy alkalmazni ezeket az elveket? tekintve végül azt, hogy mind loya•i» törvénytisztelő, egységes és egyetlen M'igyar PftM előtt e!§u előttünk a rend. béke és nyugalom fenntartása, ellenben ez a javaslat a háborús szellem forrásából lakadva. » magyar kisebbséget a gyülötefc erösza-k és tag*cás szemcdé'yei által »zi. «lékosan az elkeseredés és kétségbeesés k»rjoiba hajtja be; mi a W-tezetl Magyar Páft -v. enét. oraj és képvi: elöi. ahányan — számra kévMeíl, de meggyőződésre és cihatá rozásra nézve sokan — vagyunk, pártunkkal c;;; derbién cs annak megbíz1 sábúl ken)telének yafcy. u'nk k'Jc'enicni. amint azt mult éy március 28-án H aze. i; Mus>ban és koroná/iás alkalmából a palotához intézslt deklai ációnkb? n is megmondottuk, hogy: •», e^i '„.: T'*"fl|T"rjT* alkotmánywo- \ líafc és törvényes jellegűnek nem 1? ine. rheüük e', ez alkotmány-javaslatot. fjéaífiben és résrben a hmine ei prin-; oipie v issz. üutatHljuk * ezt, ha egy erő *zakos párturalom által megszavaztat nék, ezennel ünnepélyesen ország-világ előtt a magyarság asszimilá'ására [ és az clrománoíitására. satamint az j eyyéni és társadalmi jog elnyomására j év clszegVnye-sitésérc szánt oktrojált i : ilkolmán>TOk'jelentjük ki! Mi. mint j nemzeti kisebbség, nem a hatalomért- ) hanem a mi nemzeti életünkért és mt' \ tósáiíiiiikért és az orszáeért harcolunk. Hiszünk Wilson cvnngéliinriában é-. ' próféciában. Elismerünk egy jószáij- I deku és érlelme5 ak'Sratot, dc nem a: | Sic volo sin jubeot' Btfrbad népet és szabad egyháeat "gy szabad áMamban. | Jelszavunk: l« a késsel é* ököllel: j rfms protector, Vrrjrt Humanitás: j Belovér: NezQviszQosst (borv, egv. a jogpárthöz közeledő irány'znttaii, Demokráliiki €hu: (áe*f; t. Hiód: Hrvatszka Zajediiica ihorv. egy. ), Hródszke Xovine idrm. diNido\ iesianus). Csáktornya: Cddis Mcdjutrülfia 'demokrata i. Duruvár: Jugnszhvenszkl CscskoUlwak ta horvátországi c*h-párl cseh nvehii or;; ánumaí. fvzék: llroolszki u,: t lhon ( napilap, Hronts: ka Obrtmn. klerikális napilap), Júg (dem. pribirsevic, iánus napilap), fliidúvsnosrt lorjunás', Rádricskc. \ovmc ^'r«>\'iUAz, "$: tró'. : sa irad. szerb napilap). Oie Drau irégi tekintélyes napilop. a szlavóniai kereskedelmi k'irök mindenkoron |»0imán\párli oigánuinai. Szlavóniai. V<yygar Lifig igyeuge hetilap, mejv gyakran szünetelj. Ooszpics: Lieski Hrval ihorv egy. |. Kapronct: Hrvols. ki Söröd. horv. cg. v-). Rá/olyvites: Hrvalszka bztógo ihor\át eg\-. i, í'onefljftj'ik idtm. i. Mitrovica: Sirbijn trad szerb napilap, horvátlalój. Ogulin: Clász Hruátá Ihorv. egy., mely a jogpárt felé hajlik). Sziszek: S*M**CÍki Glásznik ident. pribicsevicsiánusi. Szusák: Primorszki Sooi Liszt ikongresszista nariilap. Szupilo hajdani 1 lapjának a folytatása, az egész horvál | tengerparton el van terjedve), Xárodni j Liszt (az cvakuáeió után meiindull | dem. lap). l;. )-Gradiska: GrarLe^ár. i horv. egy. ', Xovogradiski Glásznik (dem.:, Soprednk (rad. szerb). Varázsa": Károdno Jcdinsztvo iellenzékit, Xároánl üzporaznm ikonrreszszistai. Verőce: Virovilicsaniu ihorv. egy4. \ inko\ce: Zvóná idemr. \'nkovár: Szrijem ldcm. 1, Szlvbndna \fiszno ihorv. efly. i. Goózd ihonal fnssisitai. Sovi l'okret (jn||iifl>>iiillni liadikairw Omladina (rad. izérbj II. Dalmáciának 42 lapja van. lizek közül körülbelül ÍJ a horvát nvelvii, van 1 orosz, a többi szerb. A legrégibb l»orvát kultúra Dalmácia lengerpaiü városaiban fejlődött ki. Sokáig Ra* guza vezeteti, az osztrák uralom Zárt! t tette a fővárossá, az össz-^orxrfás titán Sz. pnlató lelt a tartomár. v fövírosa. melv már régóta Dalmái ia nagyobb és leggazdagabb városa volt. Zágráb messze van. Dalmácia földrajzi és gazdasági helvzele merőben eltér Horvátországétól, lakóinak világszemlélete és politikai törekvései is lénvegesen különböznek ar. anyaország lakóiétól, mindez indokolja azt. hogy a zágrábi 'sajtó tagadhatatlan ur. iliiia mellett egv külön dalmát sajtó is keletkezzék és e dalmát sajtón belül a szpalatói vezető szerepet jálszék. Á dalmát lapok kétharmadrésze S palatóban jelenik meg |27t, de elég w. ép számmal vannak lapok Szebenikóban és Haguzában is 17—7). Nevezetesebb újságok: $ S/. palnló:. Yöoó Üobu ikongiesvzivla napilap), Zsivot (dem. nnpilapi.. Uvjvszlavenszki S'árod lellenzéki napilap), Jarlrán Iklerikálisl. f'obeda (skérb ingofassisztal. Ttzsáenke Xovine Edtdmüvespárti!. Szebenikó: HrutUtzki Szatiiobrán 'horv. egy. ), Demokrát (/lem), iizóesa i iugofassiszta), Xárodna Szlrázsa (klerikálist, Driimotiaszki Ttorliknt. szerb rad. )., rtagúza: Xárodna Szvijes: t | ellenzéki). Jugosilovcn (dem). Dubrovnik (szerb rad. ). Repubtilri; *-' n s-trázsn Iszeih köztársasági). III. Boszniában és Hercegovinában öszszesen 56 lap jelenik meg, negvötöd részben Szarajevóban (14). Más város-, han nincs is számbavehetö sajlóélet. Bosznia lakosságának összetétele szerint a legdélszlávabb tartomány és az a délszláv tarlománv, ahol a három nagy világkultúra, mely a délizlávságot megosztja, körülbelül egyA Brastói Lapok egész teijedelmé. ben kózü a Masvar Pártnak dekla1 rációját, amelvet Sándor. lőzVef olvasott fel a bukaresti kamarában. A deklaráció szavai a következők: Tekintve, hogy á nemzetközi jog szabályai, de a dolog természete í, *rint is esrv • annektáló állam az. u. i : részre nézve égve lő re és a további intézkedésig azonnal a "a. iát cddiyi ' alkotimínyát terjeszti ki. amit a régi királyság Erdélyre. léivé apróbb, ; rendes magyar tötvénvek ideiglenes kiszaggatásával és tetszés szerint való felhasználásával, de az imifikáció végrehajtásával is. dc iure de facto tényles inee is cselekcctett: tekíirttve. hogy-: a fennáltó mindenkori alkormánv 128. szakasza szerint 'ennek revíziója a változott viszonvok figyelembe vételéivel csak szigorúan: előirt elök'ges pllúrások és feltételek követése mellett eszközölhető, ami cgv| általán. semmiben sem tartatott meg, , valamint az sem. hogy évszázadok tetrténetének fejlett és uem recidiáH alkotmánnyal legcsekélyebb mértékbén is tanulmány és esellea követés táTgyává tétessclv: tekintve, hogv a Tno^ benyújtott alkntnr.ánKja'vastat ittgy külalak.iáiiál. ! mint lartiilmáin.íl 'foizva a mai viszonvokm ívom alkalmozhaíó. sz.átnos | intézkedés l'enntarfcisáv:.l tényleg ' nem egyéb, mint a régi alkotmánv revíziója, mert a 128. szaka se égéséén uj alkotmány lehetőségét küliintoi vem irja. de az államcsinv. vanv saiut belső forradalom nélkül nem is képzelhető: tekintve, hogy ez alapon alkotraányrevizió az ui álU'itimal az indokolás szerint alapeszméül mond, ami kizárólag a fegyveres Rvőzdem parancoló gondolatára láma-rkod .-a, ^enmiit sem tud és uem is akar tudni. az 1918 december 1-iki gjulafehérvári Román Nemzetgvülés határozatairól, melyek pedis az unióval kapcfcolatban uev az erdélyi, mint az eeész romiinságra nézve becsületbeli kérdés gyanáait az ui állam alkotásánál alapvető priiv-.tpiumokul jelentettek ki s rr'TiSZavazás eredményeként megnvu.7tai.Uul szolgáltak a trianoni békoszeTZödéfl létrehozásánál i«; lekintve. hogy e békeszerződés 45. és 47. szakaszai kiegésüitö részét és tartozékait alkotó 1919 d'ceml.tr 9-iki párisi külön ecvezinéiir uagv. részt a!aft'-örv%iy jellegével biró és általában hatnze'közi védelem alait álló intézkedései.-jl sem tud és nem akar semmit sem tudni tz a javaslat, hanem ennek indokolása szerint eg.v .•lolomáeia' szerzriri^i. . vaiarnelv beltcrülcli kérdés közli összeűt.vözéi. gyanánt ecv államtilk-Vr itt fán esetleg tnéc csak j8W<í tamtlmánvozxís tarévá 111 tartja fenn; tekintve, hogy ier a ja^aslat szerint Romániában , kfrebuségi TKmzel, vagy nemzetek nem léteznek, s6t * javaslat alapján mindannyian nem a Cvulíehérvniri határozatot és a kapcsolatos nárisi eeyezmény szerinti ..nemzeti népkisebbség" és ilyen vagy olyan ajkn „román állampol;rárok*', hanem etnikai, faJi és nemzett különbség nélkül egyenesen csalc .,románok'' vagyunk, amiből a« tilnik ki. hogv az alkotmány nz abból kihagyott kisebbségek kizárásával csak a románoknak készült: tekintve, hogv n rendelettörvény a'ajvjáh az akkorj viharos időkben, zárt, ajtók mögött és a nyilvánosság kizárásával létrottOPoU választójegyzékek, amely rendelet törvény fi'ius ante patreni bySteron troteron módjára a valóságban elébb liajtRtott végre, mintsem ez a hivatalos lapban megjcVnt volna, a magyarság százezreit kihagyták. il'<:t\e kifeledték és négyév óta c jegyzékek rendszeres ujraké. szitése vagy gyökeres kijavitása végeztetőit, el'eniben -velük igy mar ltároin ui. köztük a jelen or'z.ággyü. lé re szóljj tavalyi választá* is történt; fc tekintve, hogy ez. a l'-valyi vá'a«ztas még a rendelettörvény intézkedéseit leni t irlottn in<, iiutt hogy a régi alkotmány 128. ^ •akasz.ábí'n előirt kéthgfrmad többséget, az egyetlen, ame'.v/e Ügyelt. kormány mintietvaron összehQühÜssa magának a' fegyveres erő. esendörséíg és a közigazigatáji tényezők, vatamipl a saját, soraiból kineverett elfogult és mindenre kész válasz, tási e'nökök áltat minden lehető viszi;aele!l megengedett; tekint.^, fogy igy a magyar kisebbség az öt számarányhoz képest megillető 35—40 képviselő és szenál'>t heiyett |.iszla magyar kerületekből való és a/ ö szervezett Magyar Pártja tit'án 2'millió l<;lekre eső. üsszesp.n estit ö taggaí jöhetett be a PaTiarrremtbe; tekintve, hogy az aikotmánvk'-zi;őbizottságban még az. a kis képviselet sem vehetett részt és semmiféle meghallgatásra nem talált, sőt az aktuálú kormánvelnök urnák, a . Miféle kisebbsésrekv Hl mindnyájanecvorilök VJ. svunk" kérdése és kijelentése álfa! az egé-z kisebbségi kérdés létezését, egyene-sen tagadásba vette s a magyarság részéiül vaTS minden idevonatkozó jogos étchnoígalom azonnal anarchiának céljával és irredentának és bolsevismusnaV neveítelik és üldöztetikA legutolsó sdjtostatisz.tika szenni a három szerb tartományban iSzerbin, Macedónia, Montenegró) 110 lap jelenik meg, mig a három horvát tartományban (Horvátország, Dalmácia, Bosznia) 284. A «zerb tartományok sajtója azonban két török és egy orosz lap kivételével, mind szerb nyelvű, míg a horvát tartományokbán egy orosz, egy cseh. egy magyar és kél német lap mellett rnintegv harminc *zcrb nyelvii is jplgnik meg. E szerb lapok meglehetősen Belgrád után igazodnak, a horvátok azonban mind Zágráb után. He Belgrád uralma a szerb tartományokban, megjelenő szerb lapok felett teljesebb, mint Zágrábé a horvát sajtó felett. A horvát . tartományok mindegyikének meg van a maga külön tartományi sajtócentruma is és e centrumok Zágrábbal szemben bizonyos önállciságot tannsüanak. Szóval a horvát sajtó e tekintetben is differenciáltabb, fejlettebb a szerbnél. Az alábbiakban a horvál sajtót tartományok szerint külön-külön tárgyaljuk. Ahol a szláv lapcimeknél a nyelvet nem jelöljük meg, mindig horvál nyelvű a lap. A muzulmán lapok is mind horvát nyelvűek. K - , llorvát-Szlavonországokban és a Muraközben 186 lap jelenik meg. Ebből 134 esik Zágrábra, tehát az itt tekintetbe jövő v id>'ki lapok száma ,i2 amelyek közül mintegy 40 a horvát. Zágráb után e területen Eszék a legnagyobb sajtócentrum (10) és az rszéki sajtó már évtizedek óla bizonvos fokú önállóságot mulat Zágrábhal szemben és Zágráb távolsága folytán Szlavóniában meglehetős elterjedésnek örvend. Az eszéki sajtó az egész országban az egyetlen, melyet saját környékén kivül is olvasnak. Az öt horvát megyében tulajdonképen csak két pártnak vannak lapjai; a demokratáknak és a Horvát Egyesülésnek. A leghatalmasabb horvát párt a parasztpárt, beéri egyetlen zágrábi lapjával, A három sziavon megye sajtója változatosabb, amennyiben e két párt lapjain kivül szerb lapok is jelennek meg a tartományban. Itt következnek a városok betűrendjébrn felsorolva a nevezetesebb lapok: