Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 10. szám - Románia uj alkotmánya

Vasárnap, 1923. március 11. 3 tani a aeiweHjégekHW, ugy, hogy azok »aj;; t ügyeikben mos| már az e^ész osztatlan lengyel politikai világai állanak Weeaben; A nemzetiségek közül különösen az nkránbfc adnak sok gondol a 'engycl államnak. A ke'ctgaliciai Véres eseményekre! a hji_vi>l -ai1" neot igen számol be s igy külföldön alig kcl| valami Ilire. A zasárgások pedig a megszállás óla fo'yton larlanak. Keletga'icia helyzetéi a líckrköii i alkiimú'. al vcgleBesen nem r<-iiflc-itó-k. Mini ismeri trs. _'ben/6f*lerszúg i >. >U ideiglenes, megbzást kapotl a terület igazgaíására. minthogy a' önálló Ukrajna máig teán á'akulbatött me.. az ellenforradalmi alakú'*' 1 ípk sorra biiStfa! pl a szovjetté1 «em>hen s mc-, 1 januárban az önáno Ikraina is megszűnt, aP»ennyj£«n a citaj latar szovtol béOtvadttíji ulan az t'krajnnf szovjcl beolvadt a nagy oros! szovjet birodalomba, népbiztosai Mosakráha költöztek at ' az. J>»«f8 l. iiu. v-.,. n'ii^-. hadiig- w koz. lckeIcsü'gv tekintetében önkénl lemondott „i. aiV-á-.. io!. Kz a folyamat kedveit" voll a lengyeleknek, mert a kelet"aiieia" lakosságra nézve kiseí-bedelt hatarontuli fajrnknnai vonzóereje. Az ukrán kérdés azonban nem saönt meg, mert a cseh diplomácia izgatja most kiküMüli ügynökeivel nacionalista irányban az ukrán lakosságot, a csehek minden eszközzel szíják a íftvajl KoIcíialki.. l)an. hogy Lfngy«lor%z«a mrfwil. ii, lul. i-. i; igj is hátráltassák s eltitnTesoék az Orosz, és C. se>h(H'>záfiol e'vá'a^tó lengyel államot vaay. ogf >/en. vagy legalább is Kele^alic^ából korridor!. pitMiick ki nudliknak Oroszországhoz. \ lrmoe'ek már teljesen bíketeW/r: i lenininek lekin'ik kclc'caüc'át. a;: ősaaaj a parlamenti választásokai is megtartották e»cn n terülten, januárban padig elrendelték a sorozást. \ csejb ii. yinik. k'. il lellázitolt ukrán katouaköle'e^ck azonban nem vonultak he. hanem a kirendelt lengyel oendórséKürl is UNUl Ixelven összeti'-ick. Den^onbm a regrulák népgyülésl tartottak s kimondták, hogy a lene-el hadaeregien nem szolgálnak, á i-, rr, i< iH uen tesilk figyelembe. A>l;. n megtámadták a hcl. vlwH allanu-en'dör-. get >s inindwn közege' legyilkolták- Innen Kupecynce fele nyomullak * az oltani pályaudvar rendőrségéi is me. támadták é* elűzték. I 'ánus osztagok vonullak ki ellenük Taiuopolhöl. azonban a lázadok Denisobban ci. illták at ulánusok útját, több ftráid tartó harc ftÜll s/i IS/ÓT liík óket. \"<-gre is a laruonoli áliamrendörlég főnöke nat; yí>l>b t, t'pfetJ. v\cies lovaMOSzfa^okkal ludta ciak a rendel heivreáJlifa'ii. tffeaíli EMatgft nemzeiÍMétíc l. cnKyel^i^záj^nak a WMf oreia. l>ek görög lrV|i vwUáauak. Metmpoliiáinknt. 6j írgMol aki Varsóban sjekol, n lenu>e!ek me'Jifyertt-r- maguknak « ez- papiáival igyekezett bi. e. t lengyel imrM irán>J>an nevelni- A lengve' kormány kimondotta | len^'elor^ági görög • keleti e-yb. 'iz tei. i< s iSnáHé^agát'(aVtQkelalia1 és liMlkvátóJ vn!6 el-z. iki»<lá; sal. Az Oro»zo4»?áglioz itziló fenilenskedo pitpokat intemnlták. köHűb a grednói éh a vlnai piisvököt is. A i grndnói B^aDék fa«aükui baráttá, xm, <ia_i! ( bclmi aroliimaiKlrita mc fiyörgy melrotvilitá!. ki mi9; h niiMki püspök TDU, mint. n, '-pének és xalléjának áiWóját" meggyilkolta. Talán . ^eliiö eíete a vibwlörtínelemnck. hogy 'egy fftpap >aiá1 rtn-há''-a1nak ffjét fátkenileg mctíö'ie. A mebopulilal szék i>ctólté«e esi<!ó*zerint Irhciet'en. A . x>ü>pi5ksz«otelé^t ug); !!!"' csak vagy a moszkvai vagy a konstanl>n: »polyi pat. riarcha \-é?ezheti. ezek körttl azonban egyik sem ismerte »1 » I^enfiyclofüzági • törog keleti egjiház önállóságát * isy a /'elaiantclést nem is hajtandó \é»fr«ha. ifani. >&c>ooc oo^ooo oooo o<$ oooooc o oc >MAGyj!fl KÜLPOLlimAnJl latw<hn ho M6J é* 15-fői kes* tf8(t$1f>0 bármikor lehetr el&izotnr. Románia uj alkotmánya Március 8-án kezdte meg az alkotmányjavaslat tárgyalását a román törvényhozása — Az ellenzéki pártok harci szövetsege — A magyar képviselők állásfoglalása \y. a j alknlma. iy ü^'ve döntő fordulathoz jutott végre Romániában. Március K-án megkezdődön plenáris tárgyalása a kamarában és a szenátusban. A kormány arra számitolt, hogv néhány nap alall lelárgyallatja. mintli'jgy csak sa. jál pártjának elégcdellcn elemei s/ólalnak lel a vitában, a mjniszterelriék nyilatkozata szerint március tkenöUklikéte tetö alá hozzák az nj alkofményt. A király pedig május 10-i-n 'e is teszi rá Bz e^küt, hojív változtatni löbbé rajta ne lebessen. Az utolsó hiten azonban gyökeresen megváltozót! a helyzeti A két legnagyobb ellenzéki pári: a nemzeti- ís párásztpári harci szSvétségre lépeti formális szerződés mellett cs Maniu. Michalacbe és J. tipnböl álló háromtagú bizottságot választót! diktátori hatalommal a Itéafti baWC taktikai rin»|nm elintvzésére. A szövetkezésnél kimondta mindkét párt a jelenlegi par-iamant tarvényfeaz% bépességél nem ismeri el s annak minden határozatát semmisnek: jelenti ki. A határo/al alapján a parlamentet bojkottáló erdélyiek is bevonulnak és minden cs/Uoz/cl igveke/nek az uj alkotmány megszavazását megakadályozni. Ugyancsák vasárnap kimondták a magvar kép\iselók és szenátorok is, hogv teljes szántban n's/tves/nek az alkotmány tárgyalásában és minden sérelmes pont ellen harcol indihniak. Temes-váíolt a svábok, Nagyszcbenbea a szászok Inrlottnk ugyanakkor értekc/ktel és azt határozták, hogy a tít német k(|)\i-elö és s/enátor teljes erővel Jelveszi a harcot a liberális alkotmánytrrvo/ct ellen. Kötelező ny ilatkozatot tett. lorga is, hogy pártja, a nemzeti demokrata párt nem szavaz/a meg az alkotmánytervezetei. Az Avárcscufcle néppárt lizenegy tagja most is kélszinii magatailást tanysit, Av; irescu nem esnllakozik az ellenzéki harci szövetségbe/, de azért szintén harcol hirdet az alkolinánvelorm tllen. A bukaresti laipla tudni séli, Utílí Avarescu minden (tse elle]lLr-, megegy'ezetl a királlyal, bo;; y párto!n: fugja a/ alkotmánytervezetet., de ennek fejében a Br. iliaiiu kovmanv távozása után újra fi k: i| | t meg a kormányt és azt a jogot, hfogy res ideállassa a mostani, illetőleg lörvénnvé sAló aIkolmánvparódiái. Akárhogy alakul is a huc. a ^znksé gB| löblwége a megszavazú-l oz. nem lesz meg n koimánynak. A |; ípv'<6eléik száma ófiO s ezékb/il a legmi-n'. -,: i !•!) számilással is csak 24ó-rc =. 'ámiihat • kormány. A megszavazáshoz pedig IQ szavazatra van szllkst'g, lebál egy ellenzéki szavazatra is s/nkség van. Dí maya a kormánypárt se: n ''IRSétfes. [stratí Mire-cu, egy hatvan; -"m i mbbMi van az uj alkotmánytervezetben ? - Az alkotmánytervezet és a kisebbségek Maaypa HesslMa meiwc sorra közölni xaii\ c*ak ismcrlcni a' <';, 'yes el lenzckí pállok kiallvánvail alkolnumr. vreitormnial szemben. 1 uyben ntinoepyik meKO«i>e<. ik: jogi weinpontbiil lörsénvleleiniek tartia a mai törvényhozó testületeket, mint parlamentet is s annál MgaÉ mint alkotmanvozó nemzeluyiik «t. A most érvényes alkolniánv l'itt. § a II BOT UH Pontosjin kimiilirja. hoty az alkoHn. tnvon bs»imit múídositani c«akis milxan feltételek melMt lehet. Külön alkuim uiyo/ó nem/etio'ütést kell Összehívni, de ezt a^ összehívást a meglevő parlamentet tör vé«yil<?a mondta ki SJ> kir. Uv -zcnte=i|i. Khervett m«t rcndeletb'rrvénuvel írták ki a választásokat, mm ÍM lerí rendeletté! síünletiék mra RZ erdélyi válasz, lási törsiénvt luVt'om különféle lórs-ény és rende'et alapján hajtól iák végre a logn»«yo4>h önkénnyel, eröszjjkktl. c*aláísal. Wtonai brut«Hrti«okkal a választásokat. Más'k sarkalatos hibája a t^rezettrek hopv a nlafehénáV' kttételekel, de azok kevetkesményeh; t es alkalmazásával senki som törődött, így egyszerűen kong., szavak minden, fé'e gyakorlati érték nélkül. A mostani alkotmányeJókészitő bizottság ezt a régi alkotmányt toldozgatta-foHczgatta nagyjából anélkül, hogv tekinUtlel lel| vtrlna az uj területek évezredes sokkal fejlettebb alkotmányára. \ zabadsági jogok fejlesztése helyett visszasülyesalj az egész államot n kormánytól fuggá rendűri mindenhatóság mocsarába fe£ lületes, pongyola szövegezéwkkel 'jogj bizonytalanságot és zavart honosít meí otl is, ahol legalább Erdélyben, iend volt, á közép- és alsóhatóságJH egyéni akcióinak a legtágabb teret nyitja, jog; orvoslatról pedig -emmi tckintplhm nem gondolkodik. Óvatosan mellőzi a javaslat a izatadságjogoknafa szabatos megál'apitásál, inir. denféle részlc'czést kc-öbb hozandó löm'ények keres léhc utal (felekezeti és k^ebbségi oktatásügy, egyházi autonómia stb. i. A sajtóvétségek egyrészét kiveszi az es. kiidtszékek hatásköréből, vadóságÓS kommunizmust honosít aaüg az ugyua> >ezelt nacionalizálássa'. A bíráktól cl. ve«zi aat a jovvt, hogy a tor\; n\ck elkotmányszeiüséyc lelett Ítéljenek, a konnámyrendelclck töpvényessage feletti itélé* jogáról meg sem em'ékvzik. legfeljebb annyiban, hogv a birósá? a kormány tényei felett nem iu Ikezhetik. A lesteljesebb zűrzavart honosítja meg a po'Rári és katonai igazsásszolgáltatás összekavaráaával, mentesiti « hivatalnokokat a törvénytelen rendelet végrebajtár-áért sntó lelcös'éy alól. Nem állilja fel a közigazgatási bíráskodást, hogy a közigazgatási visszaéJésékkel és a peütikai hatalom \v?Te. hajtásává! szemben vatanjelycs jO0v6r delem legyen található. Az áilamp9lr ^árok nem vonhclják magán- és bünIctöjosn felelősségre., birósáaok utián a (hatalmukkal visszaélő közigaznatási '. őzeteket, nein rendezi azt a kérdést, bosrv a ki'izszolgálati alkalmazottak ini. Íven védelmet találhassanak törvénytelen fel-óbb utnsitjsok'kal szemben. A törvényhozó testületek tagjainak megválasztása telelt csak maga a lesJ tülel, tehát ti'Aibségh'cn levő párt itéii kezik és nem a fü. 'getlen bíróság. 1£U lenlien kodifikálja azt az abszurdumot, hogy a mentelmi jog azt a parlamenti lagot, aki 'mellékesen újságíró, nem \é<ti sajtó utján elkövetelt vétségekben. A biróni, ? egv lljságiro képviselőt vagy szenátort bűnvádi kereket alá lotjh. it anélkül, hogs a parlamenttől kikérné. Tehát még 3 törvényhozó tcs. tfilctek t igiei is kétléle jognak. Pedig éppen az egyforma iogot hanjoztatta az egész tervezet kidolgozásé alk^lmá. \al mindi* a miniszicrelnök. A kisebb, séfekrö! azéi* nem engedte meg. hogy még emlib^s „e tétessék az alkotmányban, mert szerinte runcsenek nemz-ti kisebbsV^ek Hoflftániátan, csak egy. fonba jixm románok, akik a m"gánéJet'hcn ''•}. anyanyelv és vaMás tekinteléhen Vü. tiVnlnVzhetnck. lliáiia volt az ententeval kötőit kiseMisé^i s/. erz'jdís, mely a nagyhala!mak garantáláea: neibtt intézkedik a nemzeti és baMtsi iiépkiscbtwé-vekrol. hiálw a még ennél is líberálisBfjb gMikafehénaii h-láro. aat, az oláh kormánv csak állampolgári egyéni jogokat akar ismerni és nem közjog! természetű kolhekliv mes. állapudásokJl. Hogy fzgtj n t ren » legtfliesebl* rasszhiszemüséj vezeti, az alibbiakból k'étségbcvonballami! kitűnik: Az oláh nvervben mindenkit, aki nem oláh, stnwn nés-sr' jelölnek. Az iradalonvhon és közbaszrrnOatban a román szó sóba nem jelenteit romániai állampolgárt, hanem esik fnjrománl. Vele szemben slrain muidtmki, tekinttM nélkül áV'. iropolg>árságnra, ha nem tartozik az oláh fajhoz. f. V 'afín eitranevisból; olaszul stmniero, franciául elu'nser. 1 EM a SÖVf hasznnria fel 'iUctűleg ennek r, közszokás STPriiití írtelmét, a kortnánr a nemzetiségek te*jea mestfoftásdro. Az aJkotmánvreformban idomán ál'fímpolgjr helyett kivétel nélkül románt említ minden állampolgári Jog megállapifá. sánál. Jó' 'uíija., nogy az aláTeniJeíJ hatóságok solifl nem fojí^k román oldali számy élén áll és eileb/ékbe megy, ha az alkolmánytervc'eínöl a bányatermékek nacionalizála. ára vonajtkoz^ szakaszt ki nem hagyják. A magántulajdon elvéhez, ragaszkodó ez. az árnyalni. 1 'Zv. nálti«bjn még erösebben van képvisel le és vezére maga a szenátusi elnök. I'liereky. lo, íiialiei,; i apjának egykori minisi'citirsa A görögkeleti egyház, tillakut. lv az. ellen, hogy a régi alkotni: !. i. v. -zvrint él\». zelt államcgyházi jelleg J. ejvespitse és a vasárnapi bukaresti papigjülés kimondotta, hogy az egész görögkeleti klérus sztrájkba lép abban az esetben, ha az uralkodó egyházi kiváltságot n gyónnák tőle. A több, mini busz görögkelcli papképviselö tehát mai formájában a javaslatot meg nem szavazza. Viszont ha visszaállítják a régi szövegezést, a görög kniholiküá egyház kormánypárti képviselő és szenátor tagjai szavaznak clleue. Külön ellenzék Torna Stclian. volt igazságiigvminis/ler csoportjai a mely hírlapikig tiltakozik az alkotÚlányjavaslat törvénytelenségei és jogi abszurdumai ellen s leszögezte azl az ú'Iáspoutját, hogy ncmcsJ. k mc» nem szavazza, hanem n legélesebb harcot indítja ellene a plénumban. Az ennyire megoszlott liberális láborral szemben áll a végsőkig elkeseredett ellenzék: harniincli'-l paraszlpárli. h'armihcbal erdélyi, öt nemzeti demokrata, tizenhat nemzetiségi, egy szociáldemokrata, egy nemzeti szocialista cs tizenhét pártonkívüli. Fzek kivétel nélkül mind be jelentenék külön-külön a harcot az uj alkotmánytervezet ellen. Maga az alkotmánytervezet a bizott. s. t'. oköan s'-env-tthett egyáltalában nem előnyös módosításokon kívül meg ég)' pólszakaszl nyert a? Utolsó pil'analban. Az ni ntkoinianv megszavazása után löglön lel kellett oszlatni a' úgynevezett alkolmáivyozó nemzetgyűlést, meri működését fl törvényhozás már csak az uj a'kotmanv kereteit cn lolvlallüilna. ez azonban lénvegcs vállozj ita'-okat íuoml ki a törvényhozó tistület összetételére, fgy a szenátus téliesen megváltoznék. A liberális páit és a kormánv a hata'mat azonban ki nem adja kezéből s etír\ BraKann niini-ztf-eliiők indítványára uj szakavt vettek fel ar alkotmányba, mely szerint a jelenleg parlament jogot kap arra, hogy az. uj választójogi törvény im-uszav azásá^j év kihirdetésig működjék. Majd lesz gondjuk reá, hósaegvhamar meg ne szülessek ez az uj vál-iszsoiogi i Vv-énr * ők tovább hitorolha-s. ik a korinányl. ha pedig eg-y*frr mttfi* fl kell késaiteni. olyan válásztöljogi törvényt szavaznak met;. hogy UéapáUi kormánynak, mely utánuk jönne, lehet tk nnié teevek a knrmfenyváe-t. Ivek alapján Jiívdély. » kjxálysájHfa tuf>«-MiM. méj, cMk tée$. -cin említi uüvsüinl. -n a neni7ftkö7Íle« kifele*. ' etiimte kisebbéig i swrzíkiést sem. E'i iöl a Magvar KülpoTilikálKin máji rÜszlel sen irtunk. Ha a* a Ikolioiuvy reform létrejőve tele korul ilyen bajuk vannak, éppei iiycii sujyos hiba történt beterjesztési köriil is, Azt sem tinijük, ki a feleföi c/éH az alkolniányiava*laiér1. Kidolgo zasára a kormátiv-pái ll ól választottnk egy bizottságot s ennek eln-ökr nyujljf be és nem a kormánv, A bizoMsss azonban tárgyalási ere<hwftiyéröl jelen, lést sem tett az öt kiküldött kor máhynak. Románia 186ti-beli régi alkoimasiva az 1830. évi belga alkotmauj-ból készült. Akkor azt íartolták vttág/zerte, cgeJöbaladoltnfcbTiak S így oláb. törxénvheíás némi változtat - -'AJ', átvettc nnéhw. bo£) a hej> i vi-wnyoV. kai >a»wpjii t&ödSU volna. 'Áttett ma^srőpfo kö*WW adomány-