Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 10. szám - Románia uj alkotmánya

4 állam poíjsar. hane. ni es-ak fajromán ! l»tíént«lien érte'mczni ?•[., kifejezést M fey ha J". leg iv ni. cir h-nv e« cleri ]l"S> a gyakír'a'Liih ország !egyh. um: idái kilev,, nemzeti ki-,. b-t jgek tagjai mjideiiléle jogYj) ki ftrat[inak. Üe hojjy ncuitsak; •<. • U r*atósáü< k m ijjjaiÍJÍJ, /|., kifejezést, liauem waj* i( kormány j a I-T. Uenyhozo iéstüJtt is a törvényi szén.. tesitö uraüodo is, két ujabb törvény, írjava'latból i» luN/ik. A/ a'kojinány[íreform cl Készítése óta nya. it d a uc a napokban az igtizságügyminiszter az •Ügyvédi rendtartás egységesi'les-i\ji , szóló törvényjavaslatot. Törvényerőre Icmelkedcit 1923 leírna, - 21-éP. fclsö paragrafusa felsorolja az. ügyvédi gya•korlat folytatásához »zükii-*es Ic tt tejeket s czoJi közt e'sii helyen áll u körvetkező: r. \z ih'etö csak román vagy román . állampolgár lehel, mmic vuló tekintő; 'nélkül. " A Monitorul üficial, a tóvntn|os tözlönv idei 231 szama j^y |io/'a »z<>jfZfTini ezt a lörvényt. Tehát a törvény, nozo félévvel Bratianu korszakos meg áUapitása után, hogy a román szó román állampolgári jelent, s ezér; c*»k elohlri formájában szerepelhet az alkotmánybau, különbségei tesznek mv•gis román és román állampolgár közöli. Másik bíonyilékunk, hogy nem [minden román áiampilgár egyformafjogu es lior\- az e'sikkasztott ki-chb: ségnek jogállása törvény szeiini >pm |Je>z egyforma, a most tebruár 28-án i tartott minisztertanácsnak az;, iiata, íOza!a. hogy nyújtson be a fökkriive ; Jctügj i miniszter löivtiiyjv vaslatot, : mely szeivnt a határ mentén üz kiír. I anéter szé'es zónában idegenek nem »-ásái'o!hain. 'k földet. \ határosában megint cz a totális strain ^zó szerepi, mei> az. uj alkotmányhoz 1'üzöü azó| béli i; trel-k szerint iWh állarop''!; gárra nem vonalk izlatli i'o, hanem kif zároltig külföldiekre. Ugyancsak az uj I alkotmány tizennyolcadik paragrafusa jézerint az. inban küHöKÜ c^ész Romá' nia teriiletéti foWbirtokol nem szerezI het. Tehát a svrain mégis csak nem az ípláh fajhoz tarlu/. o oláh állampolgárt Míelenti a kormány és a törvényhozók niagyarázal. i szerint. Mit- várhatunk ekker az alárendelt hatóságoktól, az analfab'. j kivaUn. -e'i cssnlcrcimisjtéjfklöl. vágóhídi hus\ zv-öilókibó] 'elt 'pénzügy' ea zga tők tó I. a moldvai piaci •'•árusból lett széplaki adóhivatali fonok, töt, örmesHTck'iiöl clölépe't rendőr, főkapitány októl, kéthónapos tanfu'ya. tujon képzett k'özépisIkolaV tanároktól lc3 a lobbi egyéb királvsá«beK kullurí elemtől, kiknek viselt dolgai állandó jfcnolalotarovalo'! töltenek meg már: 'z t Mit váljunk ilyen elemektől, mikor i Anghelescu közoktatásügyi miniszter p napokban jelenlétté ki Nagy váradon egy zsidó kiiMöttaégnek, hagy semmi tán ailsti ntin eiigedi m«g, hogy zsidó í növendékek magyar iskoláikba jár ja[ jiak. A zsidókat ö nem nemzeti kisebbIséfnei, hanem csupán zsTdó vallású oláTi polgárokna'k tekinti, akiknek pveihileg is f-láh'>kká kell lenniök. Iskolákat tarthatnak fent maguknak, dr ezekben kizárólag vagy heíberül vagy oláhul taníthatnak. í A nemzetközileg biztositolt nemzeti kisebbségi jogokról való ilyen oláh fcWmányfelfogá-í u<án nem csodálkozhatunk azon. hogy Brandsch Hudoíf dr. Erdély Romániához csatolásának legÍWúrvobb szász propagandistája március elseji o; kkct a Dcutscbe Tasespost-lian azzil \cgzi-... Számolnunk . keM árral a ténnvel. hogy az uj alkotmány bennünk. -: a, ösazej kisebbségi [ jogokkal egyetemben agy OD fog hal]. rr". zlpleiröl lapzártakor a követkrzökben éllctüituuk, UR;. a szenátusban, mint a kamarában jelío voltak az ösz*zc. s páMi. k a beuyujlti> alkalmával. A kormánv botrányoktól tartett e* tiéíl IH-> ti--zi vezetése a'alt nagyobBsz. imu c. isndolBég*! verni Itetett ki a parlánVenl l'e, Vye*o'nRH >s termeibe. \ n. inlsz'cctánáw ugy haiározi tl, hogy a eSOtbéh, ha az ellenzék laujai kö/iii l. ai ki at'tipai bmenl. iris kifejczvsi hasünálna, az al'kbtmáhyívformol kiséiö jelentés felolvasása alall. az elfiök háromszori írndTeutasitás Után ki i esendörrel kivezetteti a parlamentböl. (Rendőri líeavatkoíúSRa acotabon nrm keríill a sor. jnSrl az égési e'len'zi k ínéi; az \vairs( ii-párl is kivonult al ban a percben, aho^y OhircuVeSCU, az alkotmányjogi bi/OlUn előadója felállott. Ügyedül Jorga, a nemzeti demokraták vezére ittáradt helyén és a jeUntés lelolvhsása után kijelentene, hojgy bár nem azonosít ia macát *--V-h i-PiírSsztpárrl hlokk álláspontj., vai. azéft leljes m»rt>'kben e'i'éli az alk"!m. inv l»r\ "zrtet. törvén> Nklennek '. •l. iL/i a kormány! es mjrnden erejéből kii ör-ni fog ri'iene. B. ratíanu m''niszlf rrlnök hu-»zan felelt. lorpa beszedire, Na/jvon sajnálja, lii:: \ Jorga, Románia legnagyobb tanára és in <ló»a. ilyen Sllásfccla'ásra szánta magit, dr ez a kormányt nem befolyásolja", \lme\ a koronűiást megcijnált. ik az elleni/ék minden lerr ria' i' szembril; rt>piig>j mégs^zavaztatja a li rmány az ni a'kotmánvt is. Az elnök a javasa' parlamenti "áijy. alá-, it liéjitrVcn délulaii három órára liizlc ki. A kivezényeli c. \»*idör-cg. hogy hiába ne tartózkodjék a parlament épülétébeft, ahova'a kormány csak ujabb alkotmánysértéssel rendelte ki. végigmqtózoll mindehUt, aki az. épületbe belépeti. Állítólag pvilkok,, /rr. számokat keresett. A bagdadi vasutvonal mentén... igetni. Eibből a tényből kell levonnunk [a km rtke/ményekpt és pedig két irányiban; Egyik az, hogy ilyen alkotmányi j sohasem fopadhafunk ft ismerhetünk' a másik sokkal fontosabb ennél: 'hogy ezen tapasztalat folytán az álbmhoz vaíó viszonyunknak is me? ke'l váhozTiip. Ibx az alkotmány mai formájában ténnyé válik, elve^zitjük bizalmuD'k'at ehhez az áHomhoz. " * • | Ar alkotináiiyreform bernyujtésának | Bagdadi értesüléseink szerint az anROI koimmvzat a bagdadi vasútvonal mezopotámiai réstót »> arab köziííaz- a l. ásnak a dia át Vnali'a keleti Politikájának etrvik fövonása: az c-ngedókcnvséc a bennrziilött alattvalóinak követeléseivel SZéhtbeO. Itt is érvényesült ez az elv. Anglia lemondása a mezopotámiai fiatal arab mérnöki karnak SVOIH érvény sü!e-i teret biztosított, ment e hatalmai, vasútvonal karbantartásához és IdfejlesatéSiÉlhez hozzáértő szakmilirrekre van szüksége az arah 'közigazgatásnak, amelv lassankint az ide3fn mérnökökéi felcserélni szándékozik. A főbb és fontosabb pozíciókat kAiytelen míg idegen mérnökökkel betölteni (itt is c-ui>áu a kisebb nemzetek. ménöikfrii jöhetnek sztrmba az anpol. nómet s Iranoia mérnökök kizárá?ávali. de epv-kéi évtizedei) belül vikí-rüUii fe/g a vasútvonal teljes kisajátítása az arabsag számára. Anglia lépésének a másik. ió oldala KZ. hogy példát adva. a szíriai francia kormányzvifol kényszeríti hasonló lépésre.. A francia kormányzat a bag, ilatíi. vonalból szintén rav tekintéK es ' részt tarl kezelésében és atiu hihető, lióis1 n s/hiai arabok, látva a mezopotámiai arr. b testvéreik "jkerrif. bele. nvut-'odnának tóba, hoav a vasutvonai. k Francia kezelésben maradjanak, A bagdadi "vasutvonal harmadik- ' a legtekrntélvpselyb szakasza: a kisázsiai rész, mehet a törökök tartanak kezükben. Ifa a megépitell bBRdftdj vasútvonal menten mecfindulhat az alkotó, a termelő munka, ugv ecv pár évtizeden' belül oly jelentős snllyal kaprsoládhatna a viláRgazdasápba Kisájcsia <s >fezopotámia gazdagsága, hoay ez ujabb nyerstermelő vidékek ióelöre el Indnák látni az ipari vidékeket és ludnák alvenni az ipari -vidékek készitményeM. Az ipari vidékek volnának éppen EuróDa iparos államai, ame'v éknek piacul kínálkozik fel majd KisáZíia, Sziria és MezopotiAmia. A bagdadi vasulvontilnak iftlenjeg egy sinpáru vonala ejjvelöre kénes lebOnvoKtaini a forgalmat-, de amint mec'udul a vasút, nvomában az in'enzivebb termelés', hsmar szükség lr-z a második sínpárra is. F-'zt a tefvezö német é'sz már eleve látta — s mit két ni** „Bagdad" vasútvonal tervezetet dolgozott ki. amelvek a meaépitett vonalak kiásoazó szárnyai lennének. llaiidar—Pasa f>zkisehir. Konia. Adatta. Aleppo, Mosszul, Bagdad a megépitett ba. cdazli vonal iránva. A Willielm Vagy Préssel fcV? ÍTány: Haidar-Pasa. Boli, Sziva-z. Diarh^kir Mardin, Kerkuk, Bagdad. A bagdadi vonalnak harmadik tervezeit útiránya, aimely Angoráig kj is épülf: Haidor-Pasa, Eszkisehir,. \nuora. Sriva'sz, <. |)3rpud Di'irhekir Mardin. Mosszul. Bagdad. *i A kiepitrtl vonal Nyugat-kraz-i il szpli at fs I rl-k'pesolodik Anunkaratii>s/iirnáj a szmirnai és szmii-nav iileki v iszony lalu vasutv ona'akba. majd Aleppönál a szíriai vasutakkal érintkeznek s UÍ'V fordul Mrje*bpotám'a leié. Moss7. ulná| pezli-: a Ticrispaitjsit kövelvp >fezopotánviál 5*?M ál BaQflad'S A VV'ilhelm v. Pressel-téle ulirány lolje>. eii Eszak-h'isáz*i án — s ÖrntényorsáésB egv részén, main Kurdisztánon át Nfrzopotámril már közel a perzsr. haHr mentén szeli BatídadicA bagdadi vona'nak az a tervrzjfe redis. amelv Angorán át vezet és amely Anconiic ki is énü't at első Pár száz kilóm jenben 'Eszkisebiritfi. mepesvezik a kiépített vasútvonallal, csak itt fordul merészen Keleine', és iíi-zcl, 'Analólin hefvsetfét SÍvasag, ellöl kezdre Mardiniu egyiilt halad körülbelül a W'ilhcJm v. Préssel által tervezett útiránnyal s Mardin alatt Nti^zihinnél a kiépített vonaliba l°rkr llik ahonnét azután a kiépiteil vonal szerint jut Bagd?di<r. A legKazdagabb területedet a valóban kiépített vonal szeli át. liz a ivónál fekvésében is a legelőnyösebb, amninviben belekapcsolódik n közel Kelet cs\cs vasuLigaiba. A ielenbvi bagdadi vrmal nem híd hivatalinak kellően. mecfelclni. mert a termelés mé.. - n°m íoduM meg. A kcli"ti k'on^Z'dirl ilatlan állapotok és a vasurvona] feldarnboltsága a termelést hátráltatják, illetőiéi a vasul egjsíges vezetését akadályozzák. A v^'siil hossza körülbelül 24fin km. Ebből 1350 km. van IKurt Kutakig) a törökök kezében; Kurl Kulaktól Teli lla. ialij;, körülbe'ül öóü km. van a franciák kesében — a mezopotámiai vonalrcsz pedig, amelv szintén 350 km. bosszú, az arajiok kezétj'n v A következő közleménveinkN'n három tagolás s-erint fogjuk ismertetni a vonalmenti vidékek vilásgazdasági t«ű*ntősegét. Dstnettetéseinkhen leginkáJíb Kari HenmSrrn Müller.. />, > Wirtsvh'tfllichc Berlai/una der BaodO<tbahn" rimü munkájára. tovidihá a német gyorsvonat&gvj társaság.,. o/, 7'ür A í v-Pers'sr he Frrföl-Vorfconinien' cimü kiadványára SOett fifilin.. Rnhfi Ion, Biffriifl. Kittivé'' ritnü munká iára és löbh has-on'ó arah kiadsánvra fótiunk lármaszkodni. >fár itt mesieSyezzük, hoffv adatainkat, amelyeket felhozni lógunk vagy a háború etötfi v. ijry i>cdic az 1017. évig metreitert frljcgvz. «. <>ken alapulnak'. A vasuüybnaí rövid törtenete pedig a következő: A.. Dranq nach" Osfen' politika első sikere. Oiog>" a néanct töke. 18SR-ban letelenszik Kbázsiában. ámenéiben átveszi a tötök kormány által Eszki •V IJagfetóelebbi sí* •••• ': •» fc'tWJlJUk B Toa4l tereprsjját. sehirij kiépített vasútvonal kezelését s meííkf/di az.. Eszkisehir-A. 'igora'' v Mllzainv lóépitését, amelvel 1802b«n be is fetezftek. A Deut«che ii. u k 1902-ben uicgkania a smltOfl li rn^njal. amely s/rrinl « német tiki! kap engedélyi a bagdadi vaautvuiwl kiépítésére. Lastán halnfti, műnk., i><< • t e hat lm a, mii ktapit«4* paev p... z áldozatokba ke; ült. Végre; l hábovu alal| sikirüll a vonalai kiépileni \z anstilok és fr. '-nciáfc a hábqru "tán az r: _vrs hiányzó részeket kiépitcHtk. I<h"i, rill Wadth Mm-iliiHnl,. (Folyt, kőv. l >OOOOOOOOCzOOOOOOOOOOOOOOOOC A vojvodina sajtó Dé'mngyarorgzácon az összeötttlás igen fejlett Bujlöéletei talált. Magvar, német, szerb, bnnycváe ea rúnán nye'. (n számos lap és folyóirat jelent meg s a nagyobb városokban rendeden lob, napilap is láloli napvilágot. A magyar sajtó természetesen Budape ( Után igazodott, a némci sajtóban ké, irány küzdőit egymással: ey\ magyar egy pángermán szellemű a Szabad kára szorítkozó bnnyevár sajtó nem helyezkedetl ugyan ^zembe az. áUámi hatalommal, de a délszláv mozgalmak sem marafltak benne visszhang nélkül \ szer] sajté, különösen az nividéki ahol Béha i—ó -zerb napilap is voli. ha pállok s/e-rint különböző Iiangon és taktikával js. de kizárólag a szerb érdpkekel tartotta szem e'ötl. A délmagyarorszáci szerli. aj|ó régebbi a *z>rt iáinál és sokáig fejlettebb is volt ná'a, amint a nyolcvanas évekig az i'. -azí szerb kuHurcenirum nem Belgrárl volt. hanem Újvidék. A dálmap; ar országi szerb sajtó a nyolcvanas ével után is mestartotla önállóságát és egyes orgánumai. — különösen a niagyarors'iági <-zerb radikális párt VPzérlflpj. ". a lavaly elhuny t Tomics Jásg szerkes, lésében íneíje'enö inmnva — Belgrádban is tekintéllyel birtak. Aki a sorok közt tudóit olvasni, tiszlé. m volt vele. hogy a hazai szerb sajtó * Szerbiával való egyesülést propa^álla. de a vezérszevepet az uj áHamban a vojvodinai szerbségnek szánta. Az összeomlás gvö. ksre-en inogva' toztalta a helyzetet. A szerb sajló azonnal alka'mazkodolt az nj vi-zonyoklhoz. Az uiounan kelelkezett szeib lapok már egészen a szert ia] pártv szonvok kifejéZm s a régi lapokban is csak a Vojvodina gazdasági kultúrája lecsúszásán való kesezgés, a karlócai szerb egyházi autonómia, aine'y évszázadokon át a hazai szerbség ál orcás állami szervezete volt. megszüliti tése miatt való e|égprl"ll; "ncég és a mindent Belgrádban centralizáló poli úka bírálata emckeztelnek a réji délmagvarorszáti szerb sajló hagyományaira. A bunyevác saitö eleinte igen najgy lentHiletel vett. dr hamarosan bekövetkezett a kiaJ>r. indulás az uj államból és a visszafejlődés. s\ magvai, barát német saJtó megszűnt, de a Pángermán TÖvidesen magához tért és jelenleg elég virágzó állapotban van. / A magyar lapok 1918 őszen mind megszűntek. 1919 elején mertek újra j"lentkezni de igen félénk és vérszegéps lormóban. A cenznra nagyon rájuk feküdt és naqj- ta. i volt, hogy a ma gyar uj'ágirók teljesen járatlanok voltak a szérb viszonyokban és rendesen szerbül fém tudtak, ugy. hogy n-igyon kfvéssé tudták olvasóikai tájékoztatni uj hazájuk állapotairól. Két-három év te't el, mig a vo. jvodinai matryar 1« pok bizonyos nívóra tudtak emelkedni s nra már állják a versenyt a másnvelvü versenytársaikkal. Természete, sen valamennyi magyar lap a délszláv állam egs'siégének és csorbitallanságának elvi alapján áll. A legutolsó sajtoslatisztika szerint a Vojvodinában 70 lap je'enik meg. Myelvek szerint való statisztika csak az egész államra nézve van. de lázo-. nyos az, hepy as egész országban megjelenő 19 magvar lap közül 18 itt jelenik meg, a 24 német lap közül 16 —18 a vojvodinai, a Szerbián. Montei negrón és Macedónián kiyül megjelenő. MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923. március 11.