Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 10. szám - A szkupstina-választások küszöbén - A lengyel kormány helyzete

Vasárnap. 1923. március 11. A Krupp-cég Oroszországban A bolsevisták niintsgv három évi gazdálkodás lilán belátlik, hogy rendj«erük pttsatitiisa; oly nagyok, hogy bzöknt saját pT' jüM•ül helyrehozni kcpl. Anck. Akkor merlill fel az n trw. ttegy a külföldi tőkék. -t bc'e UH ^orini Oroszország tcrnu r. eti gmlag•álgainak kiaUvá/. ás. Vba, vagyis be ke'l 9*ozni az úgynevezett koncessziós rend. »zeit. Ettölfogya röpiratok hirdették az ország gazdagságát és csábilolták a JüTöld; '"két. hogy nynMon c*n gaz. dacsogak után. KötöMr-k is náhjflny szerződést anfol, amerikai és más cégekkel, de azok jobbá' a papiroson maradtak. Kivétel a s«ze". oiresek közül a vi'ághiiü német Krupp régé. amely valóban te* let kezd ölteni. A tiláíháboru bel- fezése után a (trupp-cég, mely eddig fegyvereket {gyártott, bék' tei mérésre vol[ kényte•len áttérni. I. oks m; t'vckaí, v áronokat és mezőgazdasági gépeket és s'erjazúmokat kpzijlcU, gy. irtuai na^y mérdékbeu. Ez uJóí. iiak elhelyezése ct'já*o| fordította ligyrimei Oroszorssáítf*. • Ám Oroszors <g a. b V e\ik gazikalko«. »N e- az ebböí foívó c'szeJeiiyedös következtében nem \n', k. p. 9s a me-ő gaidaságl gépeket és szerszámok U tneglizelni. A Krupp-gvár vezetősége akki r a szK>vje'|kóTmApy\<)l noáy mezí). •jajtda •-' te; öletek átemgedését kérte . Peloior-zorvzá^baii. Ezek a területek P ]•. ••• ujai: u gagdasúgí módszerrel való művelés nj-íllett jelentékeny iövcdclme kél biztosíthattak és példaadásul, aolgá**ttak mas Orosz mezőgazdaság Központoknak olyan mértékben, ámínl ott a inr-'-ijtazdayágí \ iszonyok az uj elvek szerint konszolidálódnak. A Krupp-cég ebben a szellemben f>; • tuti-! a szovjetkormániyal vaM tárjjviilásail s a, -okai 1022. június 10-én rtagköjöit sz. zodisb. -n eredményesen bc is feiczle. A cég najay terii'el. 'kel kapóit a doni kozákok fölc'jí-n. A német márka hirtelen esése megfosztotta a céget annak lehetőségétől, hógy a ki < iti'dt összeseket befektethesse a megnyi rt területekbe s azért az angol tökéhez fordult segítségért, amelyei a Russo-Asiatic Consolidated mvii t«v»asáunúl ttegj is kapott. Iv^Me Urquarth, a társaság elnöke társult a Krupp c<: -eel és a szükséges töke 74 sz;; >: ilcká( renilelkcZísére 1" csatolta, A kiaknázásra kap<dl terület 88. 000 ájeswfoa (l djjestatkniíi 1. 06 hektár] év ennek művelésére Krupp név; i'alt külön ré«zvénytííVs: ls. á! alakwlt. Es nem le>z vegyes társaság; mint n többi kfitioldi vállalatok Oroszországban, melv ek tőkéjét t. i. szr» ii Ikoi n-, ány es az iíicgcn ei; ek együtt adják össze, hanem tisztán nemei társa ig. A cég kötelezi magái, hogv a földek használatáért a s/ov jetkoi mánynak a termények 10—V, srázaiék-. t s-/ol«ált»lja bc Vészpéovsben vagy természetben. A (eiutát többi részét a tár<a*áff sáaj»d*« kiviheti. Iv azt a szov. ictkomiánv a rólter*a<mi gabonatőzsdén jegyzett ái-rt még nem veszi. A német vállalat vám nélkül viheti 'be az összes gépeket, fökzereléscket, •vctörnagvakal. amelyek a lerfi'eten való gazdálkodáshoz szükségesek. A mezőgazdasági üzem nvüiiikíisainalc fele, hivatalnokainak pedig 70%-a lehet Vt^földi. harmincihat er ulán a koncesszió lf. i>r s «*&0* a/, összes felszerelés minden kártéri'v> nélkül a >rovjefkorm-iny hirtokíiíio jut. A külföldi töke körében nagy V5rö*éklódés mutatkozik a vállalkozás iránt, de figy elemmel kísérik a munká^kíirök is mert ezzel t. szerződéssel a saovjetkormánv az otos- munkásokat téliesen kiszolgált. Iia at idegen lökének. Murcius 18-an lep a delszlAv irfilysiig nd'pe a szav azo urnakhoz. hogy az uj dllam liarmadik*pailanieiitj#l mcgvalass. a. Az el d parlnmenl. nz 1919 infire. 1-fn iiss/eiilt n. n. ideiglenes netnieti kepviselet Ingiait ncm a n6p valas/lolla, haiieiu onkc^uyescn inegiiUapilotl kulc. i s/orint a szrrb s/kupslina es egvis polilikai piirtok kiildlek oda kepviscloikel. Az 1020 nov. 28. «n ' hzajlolt konstiliiaple val. iszta. okbul mar a Qep kepviselhi kcriiltek ki alia laiios es lilkos vahis/lojog c-s iiiegyenkonl vagy hcriiletcnkenl lel. -iltitotl listakra valo sxavazas utjdll. Az lillalanoii valasztojogot cnak kcl inle/kedes csorbilolta: az. bogy a noknek m m volt v ali<s/tojof; uk es nein kapluk sulaszlojogot, a/ok a vk Is/la\ all mvwvlgirok sehS, akikel a frianoni cs a vcrsalllesi bek. '-k szerinl inegilletelf nz opcio joga. A mOstalSI valaszliivok ism£l mas v. ilasTtojrig alapjan ejlelnek meg. A valas/loiog litkos *s altalanos, esak a noknek ninrs mosl sem valasrlojoguk az uj rtssek nemel es romi'ut ajku polg. irai leijes mt'ilekben gvakorolbalj. -ik miir jogatkat, do a Vojvodma magy arjui, bar vAlasr. lojoguk elismerletcll. e mAtasalastti szitwftftH joggal meg lulnvoni6 res>l nem birnak. A mandi'ilnmok SZSmal erdscn leszallitoltak: 419 kepvisel. 'i belyelt 313-at valasztanak ezutlal. illetoleg m; \rr. 18-rin csak. '112-61. merl a most felszabadiulA harmadik dalmal zonanak egv mandatUUloj lennlartanak. llvb. n iie-vvene/er lakosia ]||ttM rgy kepviselii. dc rz n megallapitas illuzorius #itekii merl alapul nem az 1020-i nri>s/anilalas szolgal. hanem az. 1910-i. Ez Szerbia helyzelet lenycgesen megiavjlja a ldbl)i tarlomannyal szemben; Szerbiaban koriilbeliil harminrezer laknsra jut pgv mandfttuia. Iiogy a Vojvodin. Shan a magyarok nein szavazhalnak. ez is a s/erhek eselveil javilja. A m. 'indatuniok az egyes orszagiis/ek kozolt a kovelkezokeppcn oszlanak meg: Szerbia ^s Maredonia 114, Ilorviilorszag es S/lav6nia l>8. a Vojvodina 48, Ho-zni» 6« Hercegtovina 34. Sahftenia 26, Dalmacia 16 (amibol csak te kcriil most bel<dlesrri, Montenegro 7 kepviselot valaszt. A szasacda lisl&kra tdrtenik pnegyek cs keriilclck szerinl. Az eg CSS ors/^g haroin varosi cs olvenharom vidfki keriiletre van oszlva. A varosi keriiletek: Helgrad '1. Zagrab 2. Eaibach 1 kepviseU'ivaluszlasi joggal. A videki kernletek, lakossaguk s/ama szerinl. 2—15 kepviselot valaszlanak. \ lislak osszeallilasn maskelll loilenik, mint a kouslilniiiile-valus/lasokon. Minden kcriUclbcn a pariok allilauak egy lista-vezetot es ennek egy helyettes6t. Umden ktrttlel annyi jaV»sra os/lalik ahanv ke]>v iselot valasztlial es niinui n jarusban a purlok Allilanak egy-egy jeloltct » annak a belvelleset. A szavazo polgar egyszene ktil szavazalot ad !?: a lis|n-ve/et6r> s a ji'irasi jelivHve. A lls'ta-vctetot ilv inodow sajat piirljuk legliibb szavazaUil kapjak S igy a partok vrzOreinek megvalasztSia jobban biztosltya van. A jarasi jefoltek a rajuk cselt szavazatok artnyaban rangsoroltatnak s a parlra julolt mandatuTAokat c rangsor szerint nyertk et. Hogv az egyes partok mennvi mandatumol kap'nak, czl a kovelkezokeppcn ddntik el. Osszesziimiljak a keritfel valamcnnyi lislajara Icadolt osszes szavazatokat. Az igy nyert sziimot rlnszljak epgyel nagvobb STiimmal. mint ah*ny niandAtum a kenilelel niegille'n. Ar tgy nyert szam a valaszhisi h; inyados. Atok a lislak, melvek ncm kap16k meg a valaszlSsi banyadnsl. ligvelmen kiviil bagvatnak. A megmarndt li^lakT-a tselt sznvazatoknl ehvszor elosrtiak eggvcl. azutan keltiivel, harommal sib., cgesz addig ahftuv mand»|nm az illelo keriiletre eseil. Az igv nverl szantsorlxil a mandatiimok megallapilasa akkenl lorlenik, hogv a legnagvobb szanvon elindulva, uddig haladnak a s/ámok nagysága szerint lefelé, inig az összes mandahimok be nincsenek löllve. I Hogv a dolog világosabb legyen, álljon ill egy példa. Adva vnn egy keriiIrl, mely liz kénviselőt vila, zt. Összesen leadatoil fin. OOO «r"-. -azal. Ezt a tzámol elosztjuk tizeneggyel. A/ eredmény . 'ital. V. l a választási hányados, A kerületnek hét listája volt s e/ek közül az A) Hsla kapott 18. 01)0, n Tt) l?nf)f), a C) 10. 000 a R) OáOO, az El 5400 ál I ) 5000, a G) 1000 szavazatot. Mintán uj Fi livla és a to lisla nrm kaplák meg a választási hányadost, ezek töröltetnek. A megmaradt ölöt sorban elosztjuk eggyel, kellővel Mb. CgésZ IÍ7Íg Igv nyerjük a köveikerő számoszlopokat: A. B C D E 18 ooo 12 oon t o. ooo 9, >oo;, on 0000 0. 000 á. OOO. 1. 260 2. 730 6 000 tflOO 1. 166 1 1. 5P0 3. 000 Í. Ó00 l. «26 I.. 175 . ••. oon 3. UK) >. noo t. soo i. ioo -ti'. Mb. stb. slb. slb. Az elad mandátum jul az Ai listának 118. 000), a második a Ili nek 112. 000i. a harmadik a C|-nek | 10. 0001. a negvedik az Ai-nak |9000i, az ötödik a I))-nek (éSQB), a hatodik és hetedik az Al-nnk és a Bl-nck i(iOO(l ooooi, a nyeleadik az K)-neK 155001. a tileneedik az tll-nek Í5000), a tize<lik az A)-nak 14500). Szóval az Aj listán niei^ álasztnlik a lijla-vezelo és bárom legtöbb szavuzalol nyert járási jelölt. • Bl listán és a Cl listán a listavezető és a legtöbb szavazatot kapott járási jelöli, a D| és az E) listán a lista-vezető Világos. bogy R választási arány nem igazságos. A Bi és (J| lista rgvré-zröl, a T>) és F) lista másrészről egyforma nandáiunszámol kapnak. holott a BI - re jelentékenyen löbbrn szavazlak, mint H C|-re. a Di-re. mint ar. F)-re. Az A) lista kétsrer annyi mandálumot kap. mint a Bi, hololt esak "lO'Vkal többen szavazlak rá. négví'z. er annvit. mint a D'. holott mec háromszor annyian sem szavaztak rá. Az A^ lista ínég 4 500 számra is kap mandátumot, mikor az F) lista nem érvén el a választási hányadost. 5000 szavazóra sem kupoll. Látható, hogy ez B mandátumelosztó eljárás a nagyobb [. arioknak kedvez a kisebbek rováüára. Hogv, bböl milvcn abszurdumok származhatnak, arról bárki meggyőződhetik rgv kis számítással. Ela pl a fenti példánál maradva az A) lista '10. 000 szavazatot kapna és a többi bal egyaránt 5()00-el. a válasrlási hányadost egyedül az A) lista ütné meg és egyedül nyerné el az összes maiulátumolvat. Sőt, ha tizenegy párt • oln. i s az A) lisla 10. 000 szava/alól kapna, a többi mind iOOO, ", n00-ei az Ai li. -ia a szavazatok ötödrészével is megkapná valamcunvi mandátumot. A kisebb pártok javára lörlénl két iiilézkcdc*. A választótörvén! kimondja, hogy az oly kerületekben, melyek legalább hal képviselőt választanak, ha a választási hányadost csak egy párt kapná meg, egy mandátum adandó annak a párlnak, mely a hányadost el nem érlek közül a legtöbb szavazatot kapta. A másik intézkedés ^zerint oly kerületekben, melvek legalább kilenc képviselőt választanak, ha a hányadost csak kél párt kapla meg. egy mandátum adandó a hányadost meg nem ülött pártok közül annak, amelyik a legtöbb szavazatot kapla. Ez a kél intézkedés i»em sokat változtat a m. mdálumelosztás igazságtalansáKain. amellett, hogv világosan Hádies ellen készült, akjlól igv remél nek öl-hat mandátumot elvehetni. A D'Hondl-féle szisztéma <é1rajverető foltéban mindig sokan kételkedtek. Ez a választási eljárás a D"Hondt-szisztéma hibáit még sokszorosan lulozza. Amellcl annyira komplikál!, hogy a délszláv állam balkáni részeinek primitív állapotai közölt a hammtásoknak és vissziélé'seknck tág kaput nvif. A legutóbbi hírek szerint nem kevesebK mint harminekét párt küzd a válaszlók bizalmáért. El leltet gondolni, hogy crtnvi párt melleit e rendszer •segítségével tizrzrpi a leadoll szavasaiéinminden képviselet nélkül maradnak é« tízezrei a sravaznloknak más oártokaá lognnk erősileni, mint nmei-, "!, re lei adatlak. i>i. A szkupstina-választások küszöbén A mandátumok száma és megoszlása - Hogy történik a választás A lengyel Kormány helyzete Költségvetés aranyértékben — A lengyelországi nemzetiségek: az ukránok és a fehéroroszok A lengyel belpolitikában az utóbbi hónapok *avarai »r. eln6k(, yilkoisság, a KnegMustklt puccs, a választások é' tgVeb rendkívüli események után béke állott e. Két reális mérnökember áll az éln«m élén Wo. icziorrovsk'i. a kÖ7társas; '"ii elnök és Sikorski tábi>rnjeft. a m'nKztrrebirVk. aki c-sak; » világfaHmhi ala|l sodróikrit át a katonai pályára, A pitrlameiii HorméliaM mű Ködik «: n rol>l>ol(lnl »em Ind pil'anat nyila? egyebei felhozni n kormány elten, mint hw. y nem lamisit elév; erélyl sem a iriplomáciai téren, seiil a semlejies zónában a lilvnnokkal szemben. A parlamentet mesl a kormánynak az állami pénzügyek rcnderévv. célzó hivaslatai és az uj alapon és uj értékmérővel készüli köliségVetét foglalkor. lal. ia. A pen/iifiviuiiiiszier pt'ograminja icális kerelköltséiavelés bárom év ie és pediz nem az érléktelpn és ingadozó lengyel márkában, hanem aranyértékben. Az uj pénreg. v-?ég a zloty, arany, cgyelSre papíron, ké-pzett mérték tizenkilenc köv-ziikségteti cikk indexszámának középarányosa. Mindenesetre érdekkel várhatja a világ, hogy milyen reália evcslménvre lelvet jutni a képyrll. 'iianyvaliitávaL A mostani valuta nális nie; javirását a pénzügymirüszler kicárólag az. állami jövedelmek foldozásától és a kiadások apasztásátó! v. tija. A kövelkezö költségvetésben már elkülönítik az összes állami válla1, 'lekal. vasutakat stb. s ezeknek fedezniük kell saját kiadásaikat. A köz- [ vétlen adókat é« a taTÍfákat arany- i értekre emelik fel. A közyet'cn adóknál is megkezdődik ez ar emelés, de csak f025-i>en vihc'ik egés-rn kcre.-zlÜ.í! )92t-re már hiánvnélküli kölfscgvetést remél a pénzük miniszter, 1925-rc bevételi többlétét. Ekkor aztán megkezdhetik az állami adéfságok törlesztésy't. A kiadások csökkentése cétjai-ol inegszáiiilclik a közegésZsésügyi miniszlériunioi és leendűii a belügymiiiiszteriiiinhox utalják al. Közlekedésügyi minisztérium néven egyesítik a vasúti- és postaminisztériumot. a köznumkaügyí minisztériumot pedig teljesen, feloszhljiik. Egyszeiüsitik az egész, luvafiaji életet, csökkentik a tisztviselők szamát, clicnbe.ii „ niesniaradlak fizetését aran.vértékben csak oly mértékben foaják emelni, amint növekszik mvirvkateljcsitoényyik. IA terveké* a tobboldali páTtok is he- ' lye-bk. b.ir elismerik, hogr kivitelük Ónáal lentieket K> a lakoss,iFra dJ nrask.-pp a lengyel állam helvz«lét meg nem szilárdíthatják. A lengyel pártok közt tehal megfzik>r<kilt a koirnv.'iny helyzete, dc nyi-• iot| sel, n nemzeti kisebbségi W»r4és. A lengyel törvényhozás ritka liherab lájsal inintaszeríi nemzeliségi tönényt szavazott inét', melynek alapján a nemzeti kisebbségek meglelielö- autó-• uom életet éflicliu^ek az államban V jobboldali pártok hallani sem akarnak ^oban ennek a törvétwn«k komolv •égrcliailasaiól és ^kerüH a teljesen demokratikus Wilos-fcle paiásztpértot, a i>arlamenl döntő csoportiái rPTordi-