Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 10. szám - Csehország alkotmánya és a nemzeti kisebbségek

Budapest, 1923 IV. évfolyam 10. szám Ára 20 korona Vasárnap, március 11. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és sgociálpolHikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd-u. 34. T«L Jozs. »l—W Kiadóhivatal: Budapest, József-kOrut 3. Tel Józ—t 4S. Felelős szerkeztő: RADISICS ELEMÉR Megjeleaik minden vasárnap reggel. EtofiíetTsi ár*: Bgeaz ívre <K>0 kor. Fél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres éf Főbb cikkeink J ( t*ohorsíág alkotmánya, ós a nemié* kisebbségek — T.: A Krepp cc" Oroszországban. — bj.: A sik-rrpptni* választások Iriisz-őbón — Khayatt U'aditi NimaluUah: A bagdadi vasntvonal mentén — Románia nj alkotmánya _ &. Á. TojvodinaJ sajtó — bj.: A délszláv aSambáztartág — A lengyel kormány helyzete — Szociális mozgalom — Közgazdaság — Tizenkét óv története LHÍT! jul. - doc. í A Ma?yar Külpolitika femr. Í8. szamában.. fíoménin Uf a1kotmányn és a r. tm. -c/' kisebbségek ' címmel kifejhette, hogy Romajiia nem ismeri el a , kistb. -övéket é* iölemMlelte. hogy a c-eh. kózlársavícbau tokkal bővebb a kisebbségi joeok mecátiapiiása: a' 'aikotraányrik 6. fejezete kizárólag 9 nemzeti, vallási és faji kisebbségek vé[dchnével foglalkozik. Valóban, a cseh ', közti: »asag állampolgárainak jogai meglehetősen res/dc'rzvc vannak — i-papiron és mi volnánk 3 legboJdogab<tak. hi megállapíthatnánk, hogy a '-itázfele tépett magyarságnak legalább 'egy rcr-ze, az, amelyik cseh uralom jaU került, nem érzi az elnyomatást és szakajcn lejle-zlbcli legalább kuiíura\ját. Sajnos, a cseh uralom alatt élő "nia£vai. 'á.. pp oly an elny omott, jognélköli. üldözött, utolsó rangú állauipol- rSár, akár a román v«sjy szeXp uralom . alall élők és nem tudjuk bamarjáli. 111 íílrlönlcni. melyik a becsiilcc-ebb és re: ''vnéTkülibb mód: az-e, amikor az •4'lamhalalom nyíltan szembehelyezkedik aQtaaittaj, I előszerződésekkel i s • emberi jogokká' vagy az, amelyik papíron gyönyörű szavakkal paragrafusokba szedve, biztosít mindent, de a jtyakorlniban állandóan törvényt 'szegve, nyomja, -au> "igatja, pussz, tilja a magvar-ágol. Hogy a cseh halalom menny ire mcTéizen- meri ez utóbbit lenni, arról n<-m néhány hasától, de egész köteti ket tudnánk irjii es amikor áll itatunk szomorú igazságai bizonyítani : fogjuk, akkor —-ez alkalommal — rc: ak a legutolsó hc*ek néhány égbefkiáltó wzsábtafanságát lobjuk (Wso•_rolni, melyek mind azt bizonyítják, 'hogy j cseh uralom alall levő magyar. ;. ságnak az alkotmányban is biztosított joíai nem léteznek. A cseh közjársa-ág állampolgára/ — 'az alkotmány értelmében — szai-idon használhatnak bármely nyelvet, UP1 a magán és kereskedelmi loTgalomban. rmint a vallási élet terén, sajtóügyekben és nyilvános üléseken. Ezzel szemben a'ig két hónapja léepett élfrfbr aí ti. n. uj zjjűparéndszer, . mely hat loörzofHe vonta öss/e Sz'o; venszko edti'gi 16 varmegyéjét, n> ill; »n •is bevallva, hogy számos/lopok és a . Aálasztási geometria segítségével" min|tíemit| domináló többségre jusson a -/láwá-^ es a régi vármegyék határait ó. betörve a túlsúlyban élő magyarság !- roell-é is odaosztb, 's'aTiak egy csomó foto) n'itbénl. rs-otleg németet és igv ÍI jn. sz. áz^lék még véHe*e«ü' se joh^s•rn ki a nvagyar-ság javára, amikor aztán a nyelvhasználat, >lb. indokoltan ís eltitbató legyen. így azftntofték meg nemrégen a majdnem stzinmagyaT pozsonyi járás) an — «upa esirflókőzi község tartozott oda — a Tnagyhr 18ryénykezési nyelvet. A magyar, oyelwet beszélni bt z»n» megráz utcán sem feen tanácsos, mert alkotmány ide — alkotmány oda, — Bellenv zsupán pld. az egész megyéjében eltiltotta a magyar „tátestgási" nyelvet és peWáját nyomban köretté egy egész csomó főszolgabíró és községi bíró. A vallási élet terén ma még használhatják a magyar községekben a magyar nyelvet, dc csak a legujaiban is a hatóságok felhívták a figyelmet azokra, akik mé-s mindig magyarul mernek prédikálni és előre jelzik, hogy ezt nem fogják soké lürni. IA kereskedelemoen anynyira szabad a magyar nyelv használata, bogy az uj hatalom mindjárt el«ó hónapban rendeletileg távolitlatla cl az összes ma%var fölirásoka-t és ha maradt itt-ott véletlenül egy-egy magyar fölirás. az> - fönkrezuzfák a.. fc'elöt'cn elemek", akik, nem mások, mint legionáriusok «Si c*eh hiv»la'nokok. Így tépték le két hét előtt a k«ssai színház összes magyar föliiásau. Ma; var sajtó szintén van még egyelőre, de hegy mennyire szabad, a'Ja nézve jellemző, hejgy a r»"'t éV december hónrvpjában tötb mint 300 lape'kobzás vo't — éppen a tótayevü Slovák vezet a7- elkobzásokban —. és igen érdekes a Rftssaii p>ti Újság csele, mely; lapot azzal az indokolással tülotlak l. e végérvényesen, hogy kei eszlény irányú, tehát reakciós, a.. demokrata" cseh köztársaság tehát nem tűrheti meg. Vé-üt nyilvános gyűléseken is szabad magyarul beszélni, ha a leionáriusok szét nem verik ökel. sajnos, er igen -gvakori eset — lásd Kassa, t. Osonc. Eperjes, Ipolyság, srb, A ntagjar pártok mcga'akíilását sehol sem engedték metJ, kitéve Komárombm. utóbb azonban ott is visszavonták az engedélyt. A Csíbszlovák köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alapszabályait nem hagyták jóvá, daoira, hogy saószcrinl az°Tlos az a csehországi németek ligájának alamaaf-ályais'al. leliál bizonyos r?etekben mi%i a németeknek is többel engednek, mini a magyarsá)anak. Més kérdés az, hogy utóin; mp. fd — nrmz^tlröri nyomásra — mégis r-rrV engedélyezni kell 3 magyarok a'aps«>liálya't is', 'le *z emta»tással időt. 1—2 rjvet nyertek a csehek, mely idő alatt az ott elő magyarok nem lehetnek kellően képyJOeHre és sérelmeikről ie eshetik szó. Néasaükl mes most hloffvan lest » valóságban az alkotmniny szerint bizto<itoH BeábSd jSkwtetStáS. AzoM^n a kerülcte-kben és városokban — t. i. nx a^V^bnamv értetmébRri'. •— ahol ^nás nvehcü" államnolcárok nagyobb számbsxn laknak, raek SA-ermckei saiál nyel. •vükön nvemek oktsatást. Ez nemcsak az e'fmi oktatása yonatkozrk. haneanEtában a« isjkir. laíiay'S. 1 Wrt-! rfcniclc eröJ^okos elntmzctfcnitc* í»Jto0 vtw, 3 tőTvcay az itv kieerlefceket bonttetendőnek minőwti. Az iskola-s^el-mek a tetrvéresebb panaszai a macvarsácna-k, Losoncon, Ka»sián. Rorsnyón és gaáwos mn* helv«n zuntették be nagyhírű, ikiváJö magiyar közéa>is4. oiáikat és ha 700 magyar elemi iskolában méc m agy árul tanítanak is, a m»cr>ar népiskolai okítás te halálra van itétve. hiszen nincs .. Sloventzftón' cwietlcn em marinnr tnnitókcDző sc és a lanitóhi'ány ma. nécv éA' után is kalas/trofális mái'. De a ma<j\<ír iskoláik ihtzárása napirtnden v, in ma is. -I«v például Lelleu képviselő január 30-án interpellált a Pivácsi parlamentben a kisgsékénvesi j* felVjg^'öröki iskolák bezárása miatt. Az egyházi hatóságuk az iskolákban a magyar nyehni oktatást engedélyezték, miután a tanköteles szülök fu/npomó rásze magv^r és a masv ar no elvi tanítást követtllilx. A pozsonyi iskolaŰRvi kirendeltséc ezzel sremben aat állitja- hoss- a köziének lakosságának többségf tót. holott » valósáa az. hopy (jvörökön a népszámlálási biztos egyetlen egy tótot talált, mire uj biztost rt-ndellek ki, de ez is csak1 egv tótot talált ott. A szinmatrv: (r iskolák mégis zárva vannaV mindaddig zárva i= lösznek, aniiíi az iskolaszék 0) nem határozz* a tótnyeivü tanítást ItéyáiKüz a helyzet Éntt községben ís. Muriról Füssif Kálmán képviselő inki|)elláll néhánv nap ófőtf. flnnér János aranvosiniaróti ianfel ügyelő^ az 1922—23. iskolai év kezdetekor Ény községi e'emi iskolában a magvar tanny-'vü tanítást boSzttntetfe és elrendelte, hogy a tanítást kizárólag lót nyelvien tartsák. Minthogy a köT^g lako'sác. i s'-inmagy ar. deoutaciót depul ició ntán küld Porsonvba. Prágába, a rendedet megváltoztatása végett, a kérelmükül: tzon±>an -ohol sc b3Ugatták meg és a gyermekek hét hónao óU az utcán töltili az kiejüket, inert az iskola z, árva van. FoJvtatrri, 'ehetoe 3 fel*orofást a ^ églek nséíTC. de minek? Az alkotmány m; ndenf bizlosif, a hatóságok semmit. 11a mar a ku'tujHntésménJ'ekncl tar. tonk. egv szót a sriníiáZTól is. A felvidéki virágzó macvar szinésrct' t me«óUék, Kassán éá Pozsonyban plszhat par hónapon kferesztiil a magyar szín. társulat, melset — az alkotmány szerint — arányosan tálmogatni tartozik aZ állam. A csvii sziiíház rengeteget emészt fel. csak a prá'^ai cseh színház nvolc hóiaapon át hn^i 100. 000 k'Tonat ka©, de kan a német >zinház is néhánv e/er koropal. a magyar szuiliáz eddic esvietlen eBV fillért se ka pofi. Haf^ inermvire van szal>ad vatlásgyakorlata a nemzeti kiv^bséceVnek, erre néWe iellemzó 3 pozsonyi katoji* kus kongrosszusnají mult év. decemberéiben történt betiltása,. JSzlovenszkó" katolikus LakoSságáímflf renseteg s>í rrlme \ai. ezt alcarta. megbeszélni " r^T-om'i kommesszasoJi: melven szjöba került volna a« ott Wő óriási katolikus egyfhási yagyotsnak aa; átíam ré9zér51 történt Wotílaíásw. A primáíi, k'áiptaJaní, sz*miwá!rTami és szerzetesi vas^onokat mindeTi ssátriarfás oéíljjl kezeli MJ3dUecz>ky. pedis a primási bír. tr*ok télies élő és holt felszercle. -e matrantula. idont kemez. az az esztor, ^cc«wimá9 tula jdona ina (s. Különben oedig a hercegprimaín'aí ioswfóda az apostoli a<lniinisztrátor, ki van már nevezve jog szerint ót. illetnék a birtokok, de 3 csehek nem hafWidók átadni >ernmit. Fruii-k és ar. telhanvagoli loinpkomok-. roskadozó cWfcinták és iskolák megtánfyalásétct! félt a cseh kormány, amikor betiltotta a kongresszuit., \ nlag^•ar szenlek'-t •ízent Is+vínt. szent Lászlót, -zent lm. rét. szent Gellértet, boldosí Margitot, a Magyarok Nagyas>zonvának ünnepét nem volt szabad febenni az rgvhází naptárba és megülni se *rahad. Magyawl bizony mé? imádkozni ae szabad sok hetven, mint például Nagyszőlrösön, ahol a református lelkész' hivatal 1022 december hasában átira tot kapót! mely szerint ezentúl a val. láMant c/ik nitbén nyelven szabad la'ttiuani, A cseh alkotmín, vnak kiegészitö részét képező 1920. febr. 29-»kii alaptör. venv kimondja, hogv azok a birósa. eok. közigazgatási és más hatóságok, melyek kerületében a lakosság, 'cga'ább 20%-a nem cseh nyelvű, kötelesek illető nyekü kisebbség nyelvén szcrke&ztoft beadványokat elfo. gidDi ás a határozatokat nemcsak az . állani nielvén. haneni su il'ető k'svi>J>ség nvehén is megt'iozni. A ncjnieti kasebbséglakta kerületekben ezeknek a kisebbségeknek nyelvét tel! basz. nálni a birósáeok. közigazgatási és más liá.. tósáöok hivatalos hirdetménveibrn és meg ke" engedni, hogv ezek a nyelvek hasrznált; ^sn mik. Szó szciint mondja ezt igv az «Wtönénv, a köztáisaság helyi hatóságai és közhivatali Iclsö rcntklctrc megtiltották a nemzetiségi kisebbségek nvrl. vén benvuitott beadványok elfogadását, vagy elintézését, ugy, hogy a prágai köziiíazgatási bíróság éno a minap — február 15-én — hozott elvi dön<cst egv- felidentés kfflpcsán, hogv a csehszlovák hatóságok iccn is kötelesek elfogadni a békeszerződés és a törvén vek szerint míndm nemzetiség nyervén a benyújtott beadványokat. A baj csak az, hogv a hatóságok nejm sokat törődnek az eIvfjelento--éj?ii. döntésekkel és febr. 15. ót» ujabb pa, ' vasnak ielentek mes a lajjokban eg» e«' hatóságokról, rcu-lyek níböl sricroman uiegtiltoftik az.. idegennvehü" be*d•vanvok elfogadását és elí«rézés>él. Láttok mindebből, hogy a cseh köz.. lársa<sáitíban meglehetős nondoskodas' (történt a kisebbségekről', de a törve-, nyéket senki se tartja be. Ott. ahol a< himnusz énekléséért fogház iár ki. a hol a masyar roháíért internálják a •fiatéi irrí leányokat, ahoj a nem kivá-1 natos elemeket, még lza kéovl»elólk «Ü *gyszemen kiaraiíirják. rnjrrt ahogy ki-, utasították Tobicr János matryar kéJWj ^*wjlá'lista páVfi kepvisetöt, wrárra Sir. ] , ánw kpmmniusta képvisetőL leenlőbb, pL^ic. február 2«-án. Hcftv Gyula 'Aju'dórt a szepeí-i nékaetek politikai vezé-1 ré», 'o-tt tisebbaelgek ^éííeJniérot ttdmí se tehet és m. üldözés, eb^oomásj annál Sgazságfaíanaíjix, nsesfc tnecle^ai förtóriv^ ^i^Bére- íÖrtsSi. Csehország alkotmánya és a nemzeti kisebbségek