Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 9. szám - Egy év munkássága. Horváth Jenő beszámolója 2. [r.]

4 Vasárnap. 1923. március 4. Egy év munkássága Horváth Jenő beszámolója II. Tudománvos akció , 'A nemzetközi jogi osztály hivatásjkzerüen foglalkozott a nemzetközi jogi oktatás reformjának kérdésevel, mert [et az idö követelményei szerint a leg fontosab nemzeti és állami szükségletek egyikének tartotta, Örömmel álla. pitja meg, hogy ezen a téren ugy a 'kultuszkormány, mint az egyetemek [kedvező választ adlak és hogy a legtöbb helyen a nemzetközi jog isméi rendszeresen elöadatik. Ezen a ponton is felhívjuk az illefjtékes körök figyelmét arra, hogy a i^iemzelközi jogi tanszékek melleit lehertőleg a legfontosabb szakmunkákkal és pforrásmin rk kel ellátott gyűjtemények ^. (szemináriumok) állíttassanak, f A Társaság csekély anyagi erőihez . -. mérten a maga résziéről közzétette, \v 'utolsó évtizedre vonatkozó nemzetközi [•szerződéseket és azt valamennyi fööskolák és fontosabb közkönvv tárak (rendelkezésére bocsátotta. L A nemzetközi jogi osztály két izben fo-nemzetközi Dunáról lartoli ankétot; fl923-iki programmjaban a kisebbségi jiSzerződések megsértéséből származó Kkárléritések. valamint a békeszerzödétspkből kifolyó Iranzitókérdések meg«Ttatása szerepelnek- Az osztály az 1922. tév folyamáu a következő napokon tartott ülésekel: ápr. 26., máj. 2., nov. 17. f A történelmi osztály működési proigraramjál illetőleg Társaságunk a külfiigyi érzék felkeltésének és a külügyi (képzés elöniozdilásának szempontjából f elengedhetetlen szükségletnek tartja, {hogv a modern v Hág lörlénelini alapini fcaz iskolai oktatás cs megfelelő kiadvátnyok utján mcf-ismeritssenek. A nagy nemzetek megengedhetik maguknak azt, hogv csak nemzeti törléEnelmel ismerjenek és azt a körnvezö Wajok múltjával kiegészítve, mint egyePlemes történelmet adják elő; a kis mafgyar nemzetre nézve viszont elsőrendű [. •követelmény, hogy a rajta kivül álló rnagy világ felépítésének történelmét, |; Jehát elsősorban a modern történelmet Pmegisnicrjék. I E szerint a történelmi osztály első [feladata szorgalmazni a világtörténelmi Soktatás reformját akként, hogy a mor-ílern történelem, tehát a középkor, uj tkor és a legújabb kor beható megf ismerésére ugy az iskolai oklalás. mint [pedig megfelelő kiadványok utján 1cfhetöség nyujiassék. E iMásodik feladata szorgalmazni a maí. ^yar állam régi külpolitikai összekötf"tetésének felderítését; a vonatkozó forj-rások felkutatását; a Magyarországra fvonatkozó régi magyar és osztrák-maF^yar, valamint az idegen követi utasif tások és jelentések regiszíerének és reMgesztagyüjteménycinck megalkotását: a fcmagyar államszerződések összegyüjtér-sét és hivaíalos közzétételéi. | Végül faladatát képezi a magyarfországi nemzeti kisebbségek települési I, történetét, kulturális fejlődését és a fmagyar államhoz való jogviszonyait ^tartalmazó monográfiák meghalása, ^illetőleg azok megalkotásának megszervezése. ; A vonatkozó tervezeteket Társasái-gunk igazgatója 19Í2. végén az osztály lelnökéhez, Klebelsberg Kunó gróf urlhoz terjesztette be. • A tudományos és művészeti osztály brüsszeli Pala is Mondialban ma: -gyar terem berendezését vette tervbe. Közel egy évig tartó levelezés és tárigyalás után javaslatot dolgozott ki az jértelmi munkásmozgalomba való bcfkapcsolódás iránt, melyet a Társaság 11922 május 7-iki ülésében többszöri [gondos átnézés után magáévá tett. A I javaslat július folyamán Genfbe küldetett és a népszövetségi titkárság hiívatalos értesítése szerint az augusztus 11-én összeült értelmi munkabizottság [tagjai között szétosztatott: ugvanaz október 22-én a népszövetségi ligák Uniójának budapesti konferenciáján -terjesztetett elő és a brüsszeli népszövetségi titkárság hivatalos értesítése ', szerint véleményezés végett a francia lár^rgyr^ülrlnek adatott ki. Magyarország a Nemzetek Szövetségébe fclvétetvén, a Társaságunktól bevezetett akció hivatalos jelleget öltött és a Nemzetek. Szövetségének genfi titkársága most már az osztályunk elnökének. Berzeviczy Albert v. b, t. t. urnák, elnöklete alatt álló Magyar Tudományos Akadémiához fordult, mi által a magyar érteliniséguek az akcióba való rendszeres bekapcsolása lehetővé lelt. A', Magyar Tudományos Akadémia dec. 18-ikán megtartóit összes ülésén országos bizottságot alakított, melyben a Magyar Külügyi Társaság is állandó képviseletet kapott, A tudományai és művészeti osztály az 1022, év folyamán a következő napokon tarlóit üléseket: febr. 24., márc. 18., 23., ápr. 20., nov. 7. Az osztály programmjába vette öszszegyüjlésél a küllöldi magyar iskolázás történetére voualkozó s/élszórt adatoknak is és ugy véli, hogy az fontos részét fogja képezni a magyar értelmiség bekapcsolásának a világ értelmiségébe. A bizottság célját a Balkánra vonatkozó ismeretek népszerűsítése képezvén, programúiba vette a) vonatkozó előadások tartását, b) gyűjtemények és nyelvi tanfolyamok megszervezését és támogatását, c) kiadványok eszközlését. A megbeszélés alatl levő kiadványsorozat tervezete akként fog egvheátliUatni, hogy abban a balkánológia egész anyaga földrajzi, faji nyelvészeti, egyházi, gazdasági, irodalmi és peütikai történelmi tekintetben félöleltessék, tehát anciklopedikus anyagot adjon. Társaságunk 1920 őta külügyi vonatkozású luceális előadásokat rendez, melyeket belépődíj nélkül minden érdeklődő látogathat. Ugyancsak három év óta fenntartunk Külügyi Szemináriumot, melyben egyetemközi előadásokban rendszeresen előadatnak: a nemzetközi jog (előadó Ambrózy Gyula dr. kabinetirodai tanácsos), a diplomáciai földrajz (előadó Paikert Alajos miniszteri tanácsosi, a diplomáciai történelem (előadó Horváth Jenő dr. egyetemi magántanárt, a külkereskedelmi politika és a külföldi sajtószolgálat. A Társaságnak három évi fennállása idején szerény anyagi eszközeiből sikerült egv immár másfélezer kötetből álló Külügyi. S: afcfcöiiyutrír( megszervezni. A könyvtár kizárólag külügvi vonatkozású müveket tartalmaz. . 4 kiáávártgi akció terén a Társaság a felsorolt csoportok keretei között igyekezett a lehetőség mértékéhez szabott működést kifejteni. Ennek megfelelően a kiadványokat a kövelkező csoportokra osztotta be: 1. Idó-zaki 'kiadványok. II. Osztálykiadványok. III. Magyar és IV. idegen nyelvű monográfiák. Az időszaki kiadványok terén a. K'Hugyi tSeemle II. évfolyama, is megjelont és II. évfolyamában a. kizárólag kiiIügyi vonatkozású cikkek hosszú sorát tette közzé. Az osztálykiadványok terén a Népszövetséjgii Osztályban megjelent füzetek: 3. A Nópezövetség müköriéso (Horváth, Jenő), 14. A nemzetiségi kérdés bibliográfiája. 5. A magyarországi nomzclj kisebbségekre rorottezó progiranimok. törvén3'javaslatok, törvények1 és rendeletek. IS'7—1920. 7. A népszövetségi egyezség (folner Ödön). 8. Világbékeeg. vezraény (Paikert Alajos) éa 9. A budapest-j főtanács elv terjesztett magyar ja-vaslutok; . » Nemzetközi Jogi Osztálybau megjelent a Nemzetközi. Szerződések 1815—IÖ20. IV. és befejező füzete 1371—1920 (Horváth Jenő)j a Tudrmanvos Művészeti Oztálya 3. Eintíkira a Nemzetek Szövetségébe;; az értelmi együttműködés megszervezése ügyében. n. Szerbia é* az uj Szerb-Hor\át-Szlovéu állam (Németh József). 7 Bevezetés a Balkántörtenet lanulmánvoznsáboz, 395—1920. S. Románia (Kerekes Zoltán). 10. Az értelmi működés mozgatna. » Nemzetek SzüveUógébeu (Hor, virh JielnőJ. A külücTTi képzés' elősegítő monogra fi Ali k-rilí 'a Külügyi Köntfvttrban- m"i'i. lent i. Áz afrik-ii kérdés 1413—1020. "iHorvélb. fenő)., í. Az ukrjin mezífilc-m története 1917—1022. (Ilonkáié., s|dn'l"r). 6. Külügyi almanach, 1922. 7. A világ sr. j'é miiltia és jalenr (Tzakő HtváiD). Az idegjn nyelvű inonogratiák terén o TársaeágWj megindított polyglotl JJdkeleti kónyvlór első kiitelekéul egy Jáomunyból mogjelen. un^ol uyehen a modrrn Jíngyárorszig törtéjjclrni i*mertetésf, i Horváth Jenéi Modern HungaTj 1B60—1920. ). Végül a Társacáp kezdeményezte -í támngatta a JMplomáciai kéttkíltyvítt sorotat megináitá-á(. íwlynek el. -<> köteteként, a bjkisszerMkkieek ftkpj^n nyugvö Noinzctközi jogi ké/. jkönvv |elcnt mtg. lík AII. T' ecyetrnii tanár ur tolláWd. A osohoMblUI felsorol!, akciókuak a TéT.-nsagban beUü előa|d6,ia és intézője Horváti ,/cnő egyetemi magánta-irtr. Amidőn a fenti jelentést előterjeszteni szerencsém van és a/l a mélyen iiv'ieli Elnöki Tanács bölcs mérlegelésére bizva, mély tisztelettel annak elfogadását kérem, befejezésképpen nem tudom megállani, hogv a Társaság működését röviden alá ne építsem azzal a mindenekfölött álló szükséglettel, mit a függetlenné lett magvar nemzetre nr/M' a külpolitikai érzék megszervezése képes. Ha ez a szükséglet a Magyar KülQgyi Társaságot, minden egyébtől eltekintve, egymagában is megindokolja és szükségessé leszi, akkor hatványozott mértékben azzá lesz azzal, hogv a Népszövetségi Ligák L'niójában Magyarországot képviseli. Bár mint népszövetségi egyesület nem fejt ki propagandát Magyarország irredentisztikus megvalósításáért, legális uton azonban el tudja érni azt, hogy a Nemzetek Szövetsége közreműködésével az elszakadt magyar kisebbségek jogait biztosítja. Ma már az egész ismert világra kiterjed az a hálózat, melynek ilyképpen a Magyar Külügyi Társaság tagjává lett és javaslatai az egész ismert világon lárgyaltatnak. A Társaságnak hö vágya, hogy hatalmas összeköttetéseit szolgálatába állítsa szerencsétlen nemzetünknek és mi sem képez azoknak, akiket a munkálatok igénybe vesznek, nagyobb örömet és büszkeséget, mint hogy az illusztris testületben a nemiét legjobbjait látja köréje seregleni és segilö jobbjaikkal támogatni. Párt bir jelentőséggel. a radikális, a oemokarala és a földmű-es part Ez utóbbi nagyrészt ana'fabélákra támaszkodik. ezul rajtóra tfía van szuk. seae. A radikális és a demokrata párt azonban minden nagyoiv, városban tart páfttapót, mely (sak ritkán mar»l3P. A szerbiai sajtóra nézve ez a jellemző, minden városán két politikai lap van. egv radikális segv drmo. krata. Elvétve akad egy-egy szaklap, vagy érdekeltségi lap. ízelítőül várósok szerint felsorolunk r.°híny vidéki lapot: Kragujevgc: .Voui Pokrei Oad), Suinadijszka Dcritekratija (dem). I. \,iros. mint Vcib'a szivének, a Suma dijának, központja Belgrád után a Icgtöbíj lappal — számszerínt tízzel — bír. de a löbbiek nem politikaiak. Nis: friski Oaeznlk (rad.) Pozsarevác: Cradnnin (rad.) Hanoiról (dem.). Szabács: Rodiknl (rad.). üzsice: Zlatibor (rad.). Valjevo: Valjeu-izkc Novine (rad.). .'/. A montenegrói sajtót Miklós király a'apitotta és sokáig ömaga is --zerkc.-*tette a kis ország első lapját. Montenegró még kevésbé rendelkezik a <!'' élet fejlődésének feltételeivel mint Szerbia. A két vezető szerb párt megindított néhány nagvszerb szellemű újságot, mig a montenegrói szeparatizmus a szerb terror uralma alatt nem juthat szóhoz. Megemlíthető tap£'k: Cetinje: Crna Gora (rad ), A drorfne Rijecs. (dem.) N'iksios: Sziobodna Mis a'' 'dem ). Podgari-ra Crnof/bririti Hod'kat (rad). 111. Macedónia kultúrában Szerbia mögött áll, tehát sajtója még alpáribb. A tartomány változatos nenyeti.-égu mecoszlá'n és minőén ''erőszakos belgrádi centralizmus mellett sem pHikkasztható tar;omájivi különállás a macedón ,ajtónak hz->nyos külön jelleget adnak, habár a tartomány lakosságának relatív többséget kitevő bolgárok saját nyelvükön nem adhatnak ki újságol. A tarlománv fővárosának t'szkübnck saitója az esé^z tartományra nézve .ielcntösécgel bir s ecves üszkübi lapekat Belgrádban is figyelemmel kísérnek, üszküb mellett ujabban Monav/.tirban is me»'ndult a hirlapirás. E két város lapjai közül mesemlitendök: Uszküb: Sztara Szrbia (tekinlélves radikális napilap). \árodn'i Volia (dem.), fiak (a macedo-inuzulmánok török és részben szerb nyelvű orgánuma), Privrendi Glásznik (közgazdasá«i lap). Monasztir: WaAec/óniio (radik,). Juzsna 'ívézda (dem. pribicsevicsiánusl. Jugoszlancn^zki Prcalcd (d;m. davidovicsiánus.) bi. A vidéki szerb sajtó A legutóbbi délszláv sajtóstatisztika szerint összesen 198 szerb 'ap jelenik meg, mc y számnak majdnem fele (97) Belgrádra esik. Bekrád az egyedüli sajtócentrum. A szerb tartományok műveltségi állapota annyira alacsony, hogv a fővároson kivül mindonütt hiányoznak az intenzivebb sajtóélet kifejlődésének elöf éltél e'ei. Az egv Szlovéniát kivéve, a délszláv királyság minden tarlományátlan jelennek meg szerb lapok. A horvát tartományok és a Vojvodina szerb saj,|ója azonban neui a belgrádi sajtó hatása a^aU fejlődött, sőt még ma sem áll kizárólag Belgrád hatása alatt, ennélfogva róla az emiitett tartományok sajtójának tárgyalásakor fogunk megcmékezni. Itt csak a szorosan vett szerb tartományok, azaz Szerbia, Montenegró cs Maccdóni:' :: í" röl lesz szó. 1} A régi-Szerbia tenülctóu. a fővárost kiv-.'-ve. csupa kis elmaradott vidéki város van. melyek művelődés tekintetéreni egészen Belgrádtól füfígenek E városok olvasóközönsége belgrádi lapokat olvas, saját helyi Sápjait ól csak a helyi viszonyok ismertetését várja. •Nem is jelenik meg Szerbia vidéki városaiban egyeden olyan lap sem, méhnek országos jelentősége volna vagy amelyiket az illető város és közvetlen környékén kívül az ország más részén is olvasnának. Ezek a vidéki lapok szerfölött primitívek, hírszolgálat és publicisztikai feldolgozás szempontjából a vezető belgrádi pártlapoktól fügelenek Szerbiában jclenlec h'áTom politikai HIREK — Uj Magyarország. A Magyar Nemzeti Munkáíiöjiyvtár kiadóvállalat uj folyóiratának az Uj Maguarország-nax. 2. száma most. jelent, meg értékes tartalommal és izlesos külső kiáltttáfban. Aí uj folyóirat igeu értékes külföldi :;ait0propagondát fejt ki, több kultmrayelven írott cikJceivel, melyek között fokozottabb érdeklődésre tarthat számot a cseh nl- m >> i'u ' cs pro/iapaiidórók, magyar, olasz é» angol, nyelven irolt, térképekkel ii illusztrált közlemény, továbbá A. Tv*. Urumond nagynevű angol barátunk angoluyelvü üzenete, Brrnáth Jsfcvin. Biró Pál. Gyöffy Géza, Ho»to* Eleméíi, ftórocfi Kaionn János, zTrentter Bezső, Kru-' ger Aladár. Ltuttnigh Ernő stlb. értéke* eredeti cikke. A vaskos kötetnek 32 otdaj>s népies, melléklete is van, melyet Flungaricu.v név alatt A Mrmka ciraec ;rt. egészen uj, meglepő szempontok beállításával t ,-zocialis probléma egyik alapom ismerője. A magas szinvonalu folyóirat főszerkesztője Hallcr István, felelósszetkesztóje és kiadója Apsay János, tára>zerkesz,töje dr. Györfí,, István. Előfizetési ára, a népszerű melléklettel együtt egy évre 5000 korona, kiadóhivatala Buda. pestra, VIII., Seitovszky-tér 2. gz. alatt' vftB.