Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 9. szám - Az utódállamok gazdasági helyzete. Oláhország 2. r

Vasárnap,, 1923. március 4. Szociális mozgalmaik MAGYAR KÜLPOLITIKA A lépfene elleni védekezés szervezése Az 1921. évben, Genfben tartott hafliuadik nemzetközi munkaügyi konEferencia tudvalevőleg bizottságot külrídött ki, melynek feladativá tette n jépfenc clleai védiahcaéa héiúlitaák tüzetes megvizsgálását. Ez a bizottság nemrégiben LondonVban ülésezel l cs a tárgyalásban résztí-. vettek Németország, Anglia, francia. • ország, Olaszország, Belgium. Swdor!szag, Spanyolország. Japán. Délafrika jés India képviselői s rajtuk tóWil (•* ; nácskozási joggal felruházottan az . ésaakameríkai ••Esve. iült-ÁUanwk d«. legátusa is. A bizottságnak főként négy kérőidéire kellett felelnie:. Ezek közül a; •'. első a lépfenével való fertőzés gyanu!. iábau lévő gyapjú és szőrmertemü; ?k ; 'fertóttonitése volt, a második az, vájjon milyen el'jiáfrás vezetne az állati •tyájak lépfenével va'ó megfertőzésé. ; nek megakadályozására. A harnwdik'ikaj kapcsolatban véleményt kellett Unoadania arra nézve, hogy a lépfene [plleni védekezés ügyének érdemi mog^torgyalasa az 1923. évi ötödik nem; aetközi munkaügyi konferencia progiTammponttai közé már felvehetö-c^ , mig B negyedik a lépfencfertőzó csiráIjakiak a bőrből és egyéb álhitt pprodukftumofcból való eltávolítása leghatásosabb módozatainak megállapításáravo. xratkazott. A bizottság kötelező fertőttknitését javasolta a kiefeköfő- és kárpijtosiparban haszná'l't állati szőröknek. j valamint a tertiliparban feldolgozóit ! gyapjúnak és kivételt csak oly esetek'bea tart me?engedhetönk, amidőn az lenyag nem fertőzött területekről érk. ?. ített E területek névjegyzékét a nemíretközi munkaügyi hivatal munlóregésTségügyi tanácsa évről-évre készijfcné el. A fertőtlenítő eljárást a mu. itfeaügji hivatal igazgatótanácsának kel] j, elöirnia. a Nemzetek Szövetsége esész^ségugj-i bizottságának veteménye alap. S&D. A. -ryájak lépfenével való fertőzés Fincgelőzésének kérdésében a bizottság •IftMj a iómai nemzetközi mezőgazdasági intézet véleményt tartja kikérenMönek. A bizottság -a lépfenével való ferb'r|fcés legnagyobb veszélyét a böranyagok ^feldolgozásánál látja fennforogni. Ögj| kiáltja, hogy tökéletes óvórendszabályoItat ma még nem ismernek, mégis "vannak rendszabályok, melyeknek betíUrtása mellett a fertőzés veszélye ttsökkenthelő. A munkaügyi hivatalijuk i. » 'épí-inc elleni védekezést nemzetköz-Heg kell megszerveznie és a legjobban l'érdKkeJt államokat fel kell s/rfitani ptn hogy a védekező eljárás lökéleftiesiíésére sa/áf, hatá<dvörü>kben is véStrezzenek vizsgálatokat. Minthogy pedig v IIJT íennyi gyapjufoldolgozó országfj >U érdeke a tökéletes fertőllentíB elpárás felfedezése, Javasolja a bizortsi. -. bIioK\- a munkaügyi hivalnl igye-kezzék Mnt'tcht találni arra, hogy az erre irá-i..; <, vizsgiVatok anyagi támogatásban flegyene'k részesíthetők. KÖZGAZDASÁG Az utódállamok gazdasága helyzete Oláhország A spanyol szakszervezeti kongresszus \r. i'n'on Gcneraj de Trabajdorea de Espana az elmúlt év végén, Madrid ban tartotta kongresszusát, melyen í. io. ooo tag megbízáséból1. i«. "> delegálna jelent meg. Az amsterdami nemzetközi szHk>zrrvezeti szövetséget a kongresszuson Znuhaux és AudegcCsl képviselte. A kongresszus tiltakozást fejezte ki a spanyol munkásotthonok bezárása el[en és a köztisztviselők sztrájkjogának elismerését követelte. Állást falait a spanyol kormánynak marokkói imperialista politikáiévá] szemben és üdvözölte az olasz szocialistákat a ! ateizmussal folytatott küzdelmes helyzetükben. Elbutjározta a kongveszszus, hogy továbbra is kitart az 'amsterdami nemzetközi szakszervezeti szövetség mellett. Tervbe vette a spanyol szövetkezeteknek ertvefcséghe való tömörülését, amely szövetség 3 szövetkezetek Intcrnutionaléjához csatlakoznék. Elliatát ózták még azt, is, ho?v a spanyol szakszervezeti szövetséghez való csatlakozás célját szolgáló toborzó munkát kiterjesztik Portugália, Franciaország, toviábbá az egész Amcrik i spanyol munkásaira is. Határozatban követelte a kongresszus a spanyol kormánytól, hogy a munkanélküliek támogatását, valamint az aggokról — 55 éven tul — való gondoskodást állami feladatnak ismerje el. a földjáradékot progre. -sziv olapon adóztassa meg, a vüro=okl>an a bs nem épitett téteket fokozott múríckü közterhekkel sújtsa, a városok lakosainak lakbérét hatóságilag szabályozza és a női munkások bérének a férfi munkásokéval való egyenlőségét biztosítsa,. A kongresszuson sajnálatos incidens 'történt, melyet a kommunisták idézték elő. Ugyanis midőn az amsterdami szalozervezeti szövetség egyik megbízottja: Audegeest beszédéhez kezdett, a karzatról két revorverlövés dördSH el a szónok irányában. A lövések három kongresszusi részlvevőt érték kik közül az egyik': Gonzales Portillo, a malagai mullkfószérvezet képviselőié, sérülésébe beleaiah. A kongresszu* az incidens ulán tanácskozásait zárt ajtók mellett, a kommunisták kizárásával folytatta. Feltűnő, hogy az amsterdami nemzetközi szakszervezeti szövetség legutóbbi jelentése szerint, a kötelékébe (nrtoró' spanyol / szövetség összesen 240. 113 taggal bir és a kongresszuson esu|., in 130. 000 tflg volt képviselve. Tehát Vagy az amsterdami ' szövéséi! kiniulalása helytelen, vagy a spanvtd. országi szövetségben uralkodik be's. i egvem lleriség. inert másként ilyen liogy tömegns'k a kongresszustól való távolmaradása el sem képzelhető. O^OOOOOOOQOOOOOOOOOOOQOOQ MJIG } JITt R ÜL 90LH IK/ífiJl mmden ho 1-től és 15-töl ke/s (tőrtő/pn bármikor lehet előfizetni . Az 1918. N évi összeomláskor plackensen csapatai Románia vasúti fbereno'jzé'. eit otthagyták, kivéve azt a r néhány, szerelvényt, amin anyagukat 5-elszállították. [Aií 1919. évi országos [rablás alkalmával Magyaror-»igon \lált hasüiálható mozrlon) - > kocsifearkot 70 százalékban e'ral'e'lák. Ily KőroUények közt Oláhor»zágnak bailaímas kocsiparkkal kellene rende'Jkezni és rendelkezik is, ennek da(Cára a kereskedelem 6a a. vautli kőr(lekedés visszafejlődött a háború alatti jközlekedés 50 százalékára. A kocsik glhanjyagoltak,, £gzJ<osak,.. zsúfollak. A többórás késések napirenden vannak. A pályaudvarok berendezése nem javHődik. Pótlások ismeretlenek'.. Mapépirmények nem javittatnak, hidak tönkremennek, ugy, hogy a régi erdélyi ós magyar területek vasuthéíóznta szána'mas, lerongyolódott állaTOthan van. A sérü't kocsik kitolva, használatlanul rozsdásodnak. Ennek következménye a sok vasul i szerencsétlensvg, személy- és élet-, vagyonbiztonságnak teljes hiánya. Anyag a javiiáshoz beszerződik, de ahol kell, oda nem jut cl, elszUárog n lassankint pusztul minden. A sok híd cs pályaszak adás onnan származik részben, hogy az Amerikában rendelt hatalmas méretű mozdonyokat az elhanyagolt és gyengébb alaipépitményü pályák nem bírják el s így a szexencaétlensisg bekövetkezik. Kocsi nincs és m gis van. Kocsit a C. F. I?. vasúton cSSt megfelelő egyéni vám lefizelésc ellenében adnak, ha ez nincs, ugy kocsi sem kaiphntó. M agyon sokszor megtörténik, hogy a; - idlam maga sem tud szállitani kocsi hiány miatt, ho-Ott magánosok száWitanak, mert fizclntk. Közlekedési ulak is hasonló helyzetben vannak. Lassankint a megszállóit magyar részeken a forgalmat a nyugalom, az életet a lespedés váltja fel. Az átmeneti viszonylatok Jugoszlávia felé ma is rendezetlenek. A Fekete-tenger kikötőibe a forgalom nehézkes. Nagy hátránya ennek a bármely pillanatban kitörhető orosz és török háború. A kereskedelmi életet korlátozó beviteli intézkedések csak papíron vannak érvényben. Fapiron semmi, tényleg azonban minden behozható, csak tudni kell a módját. Selyem, bársonycsipke, saüvet, pipere és fényűzési, lehát legnagyobb mértékben nem elsőrendű életszükségletet képező áru esőstől ömlik be az országba, amit természetesen drága külföldi valutával kell űzetni, ami a lei vásárlókcpcsségét nem emeli. A francia szövetséges fényűzési cikkeit beengedni kénytelen. A nagy ikülföldi hadtsUzerc'ési rendelések szintén temérdek \alutát emésztenek fel, — sokkal, de sokkal többet, mint amit Oláhország nyerslerméiiyciért külföldről kapna —aminek beszerzése pedig szintén csak a lei értékét csökkenti. A' adózási viszonyok teljesen rendezetlenek. A magyar és bukovinai területen kiépített adóadminisztréiciót a tisztviselők cjüzésévcl máról-holnapra felrúgták,, ujat pedig beállítani nem tudtak. A régi oláh királyság adózási rendszere annak kis ten'ü'etén sem volt megfelelő s a kis területen lévő nagy Jíibák a nagy területre való kiterjesztéssel csak fokozódtak. Az adózás aránytalan és igazságtalan, mert. a nemzetiségek fizetik az adók oroszlánrészét — egyenlő teherviselés nincs. Viszont az éitékes adóalanyok puszü. 'lűsával az adcVjövedelem is mind nagyold). mértékben csökken. Hiába az alkalomszerű adók, rögtönzött piHanatnyi bevételi fonások — erre egy pa/Jt lásra, nagyhatalmi hóborttal felépíttetett állam költségvetését épiteni nem lehet. A féktelen fegyverkezés maga hditletlen összegeket emészt fel, — amelyek oly nagyok, bogy a kölCSÖnök kanutai ^3m fizethetők; >z. állam bevételeiből. A megszállott magyar terűVlen működő oláh nemzetiségi pénzintézetek, mint agitációs eszközök ki. \álóaknak bizonyullak, — de most. amidőn a gazdasági é'et vérkeringését kellene szolgáltatni, amikor saját lábon kellene járni, a busás asiláeiós töke pedig nem jön a pénztárba, akkor képtelenek ellátni azt a nagyméretű gjtttd i- -i és pénzügyi munkát, amit a magyar pénzintézetek a magyar uralom alatt ellátlak. A pénzintézetek öaciOnalizálása csak rontotta a helyzetit, — mert egy nagy csomó sápolót és pénzügyi analfabétát hozott az intézetek nyakára, ami a . fózun gazdasági szellem kialakulását lehetetlenné teszi — viszont az inléz. mény produktivitását a minimumra redukálja. Az egész gazdasági, társadalmi és állami életben mindenből egy féktelen, meggondolatlan pazarlás. hihetetlen korrupció, mindenki háztartása paszszivák'vd záródik, de azért ki-ki, kezdve az államtól végi? az utolsó delesi" tg, na'-. viál on. köllckczőcn es könnyel miien él, — merr abban re. rhéSyfc !dn*k, hogy a rablás örökké tart. Mivel minden báztarl isból hiányzik aí egyensúly, a sok rablás dacára, n hvlvzef napről-naiM-a nehezebbé válik és a kártyavár, melyei a francia bankokráeia hatalmi aranya és egy gyönge királym'ii hajszál tart ideigóráig ö^sze, inog, összedüléssel fenyeget, pedia mé_' sem a törökök, sem az oroszok nem indították meg timadásaikat. A megnyomorított és kirabolt mUS areágban koresik a-bajok forrását. pedig ha saját országukban szítt kinI nének. akkor látnák azt a sok eenvnyes fekélyt, mely jliami testüket l>iiszíil. i.,. annak életét mérgezi és naprol-napra közelebb viszi az elmúlás felé. Az az állami gépezet, mely t kölcsönökre és az állandó rablásokra van tpitve. nem alkalmas arra. hogv ho^sz: d»l> fennmaradásra számit hasson. Külföldi kölcsönöket OUihorszáa nem kaphat csak árut, közlekedési cwközöket, Jiadfelszerelési bcrendezKéseket. >le pénzt nem. meri a hitelezők sokkjl jobban ismerik a Ba'kán éezakkeleti szögletében lévő jeles adóst, semhogy pénzt adnának a kezébe. A pénzüsvi nehézségek ily súlyos volta aln* természetes, hogy Oiáhországban a ei iránti bizalom elveszett s hiiba a aagy hatalmi csillogás, az óriási hadsereg, 1-ölcsönpénzből vett, uniformis alól kilátszik a — francia mankó. A háború előtt, szerette magát ez a korcs náció a Bnlkan poroszainak nevezni, de méltán is. mert eltekintve a poroszság jó tulajdonságaitól, minden rossz tulajdonság rnccvan ebben a népben, ami egy országot tönkretehet. Az erköl. esi sülyedés legmélyebb foka a minden vonalon való mcgy^sztegiethetőség, a magán- és államháztartások állandó és kitartó deficitje, a legteljesebb káosz gazdasági téren, tisztán rablásra lerendezett á'Hamolakulat. mindenoldalról ellenségességtől és gyűlölettől lobogó szomszédoík nem olyan ténve=k, melyek egy államnak hosszú létet biztosíthatnak. Ezen tények összegezéséből levont következések azok, me'yck a mai Oláhországot nemcsak politika i'ag. de még inkább gazdaságilag lehetetlen alakulatnak minősitik. S mivel az oláh gonosz természeténél fogva képtelen a megértés, az élni é* élni hagyás politikáiét követni, ez a különböző nemzetekből ál'ó kong merátum, mely konglomerátumban kulturális tekintetben az oláh a legalacsonyabb fokon állt. a politikai és gazdasági erők törvényeinek következtében elemeire fog bomlani, mert baksissal és egy gyenge királynői hajszállal nem ekén erős arra. hogv az idők viharával dacoló államalakulatot hozhasson létre. — A Magyar-Cseh Iparbank R. -T. igazgatósága az 1922. évi tiszta nyere. ^éuet 40. 236. 956 koronában éHapHÓtta meg. A régi. egyszázmillió korona résr\ iiylöke alapján a március 22-iki közgyűlése 50 kor., azaz 25% osztalék (tavaly 15%) fizetését és 11 millió tartalékolását javasolja. Róna Miklóst igazgatóvá, dr. Barta Lászlót aligazgatóvá. Klinger Brúnót, dr. Kármán Miklóst. Frey Endrét és Bakos Istvánt cégvezetővé nevezték U. — Az Első Magyar Papíripar B. T. J921. évi-e vonatkozó mérlege a Cseb8zlorákiában fennálló aidyos közgazda. sági. viszonyok következtében 6J72. Í63 kor. -J1 fillér vesztncngcl ziunlt. Az 1022. iiíl IÍ évben sem javultak a Tiswmyok,, sít a vállalatot gyáiritzeméaek ezíineicl^sB következtében további igen Jényeras veszteségek érték. — A Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzmalom R. -T. közgyűlése elhatározta a társaság alaptökéjének 100 miliő koronáról 160 millió koronám való felemelését. Az uj, 1923. január 1-töl kezdődően osztaaíkiogosult részvényeik 2: 1 arányban 3500 korona befizetése ellenében március 1-től lO-'g; bezárólag a Hazai Bank r. t-nál vehe-1 tők át. Ugyanott kerül folvó hó 27-ről k. vdí löleg az 1922. üzletééi 27. szómu osztaíéücszelyény 3s20 koronával beváltásra. — A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali Résívcnylársasag Bndapesren, a napokban tartott közgyűlése a társaMg al*pt Skéjének JjO. OOO-lOO koronáról &0, OGQ. <106 koronára való íeleme!é6ét hatirozta el. A' Kronbcrger-féle faipar rt az alapfőkének 30 millió K-ról ÖO-ra való emelését határozta el. Valamennyi rrj részvény a régi részvényeseknek ajánltátik fel darabonkint K 1100 árban l. l arányban. t Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. 5