Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 9. szám - A bolgár kormányválság - Államkormányzat és kisebbségi jog

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923. március 4. A bolgár kormányválság Sztambulinszki és az orosz szovjet - A macedón menekültek ügye — A várasok közönsége a kormány ellen Államkormányzat és kisebbségi jog Irtai ALBRECHT FERENC dr. rooruar ci. jcn a refl lappangó egyenetlenség a kormánv kel>elél>en nyilt tcáJságrű vezeteti. Nógv miniszter: Turlakov, Tomov. M: i mlov és Daszkalov kilépett a kormányból, illctök-g a» egész kormány beadta lemondását, Sztambul'nszki megbízást kapott uj kormányalakításra és az uj korawáinyba az elősorolt négy minisztert nem \cttt be. A kilépett. k kuzi. il hárman a polcári pártokkal való moachlyezés bi. ei voltak s nem akarták vakon követni Sztambulin^zkil a polgári pár, tci teljes kiirtására irányuló akciója• ban. A negyedik. Duszkalov Baiku • beiÜKvmísiszter két okból is lehetct; lenné tette macát: a zöld csapatokat, a 'fölfegyverzett paraszlságol ö csödiiellc [Szófiába, tollát a váios kirablása és a ítöbb idegen követség elleni tüntetés íjniatt ö felelős. Másik ok az, hogy a Ibzobianjcbun külpolitikai titkokat lürult cl. iVyilt ülésen előadta, ho$y '<•-'> c» nagyhatalmak fegyvert, lőszert •íés területi naevcbbodást ikérlek BulKáriftitak. ha a törökök ellen beavatl&ozik a háborúba. A kormány a/ónixban nem fosadta el az ajánlatot, mert la semlegességet mindenáron meg aukarja őrizni. A polem PiTtokkal 1 kulin akaró miniszterek jóidejc útjában vannak Sztaröbulinszkinek, akit kézalatt a kommunisták támogatnak. A bolgár kommunistapárt mitid. cn formális szövetkezés nélkül pártolja a parasztpárt t a régi iiolilikai pártok elleni ádáz küzdelmében, mert az intelligencia teljes félrcszorltása csak az ö helyzetét erősítheti. Az u. j kormáríyalakitásnál szóba került a formális szövetkezés és a kommuhistapárt egyik szárü>a hajlandó voif belemenni abba -HZ állítólag a kormány részéről jövő ajánlatba. Iioi. iy a párt két miniszteri tárait vegyen át. A szélsőségesek azonban hallani sem akartak a királyi kormányba való belépésről, mert bíznak benne, hogy teljesen maguk kei ülhetlek nemsokára uralomra es megalakíthatják a Ivolgár szovjetet. QTÍ1±JL ÍU»1#1 wulA i. 'lri4l: o»ó-, nél nincs is szüksége a Sztanihulinszki. kcrmnuvrnk a bolgár kommunisták közvetítésére. A bolgár eredetű 11akovszki ukrán külügyi népbiztossal Sztambulinszki közvetlenül érintke•/. < I e lépett Genovában is, Laussanr. rcban is. Az első találkoz-ás eredménye uz oro"-z monarehtstu haderő, n Bulgáriában állomásozó Wrangel hadsereg leszerelése és szétkeríJetése volt. az ujabb találkozásé "Petiiiev cári orosz követ és az. egész orosz, kövei Béflnek ellávolitúsa Szófiából. Helyét valójzleiüle? az orcsz szovjet követség fegjn elfoglalni mely már tényleg i l;. Sz: -. i í-in van igvjn'e mrat nz orosz Vöröskereszt de'eg triója. Tudjuk, 1" -v itt uffyanilyen delegációkkal kezdődött a bécsi, berlini és londoni szóvjéfképviselet. Ez a vöröskeresztes miss/ió most nagy igyekezetle' szervezi a kenyérnél'kül maradt wrangelista menekültekből az. orosz yörösfaadsepetfet, melyet egyelővé nem szállít el bolgár területről. A katonai szolgálatra már nem alkalmas menekülteket csoportokban szállíttatja telepitvényesnek a Kaukázusba. Maga n kormlányváltozós kezdetben usv látszott, hogy a Ház feloszlatására vezeti A kilépett miniszternek eke: tekintélyes pártja volt a paraszt, párt keretén belül s így pártsznkadás. tó! kellett tartani'. Atanazov. a szobrán ie elnöke, azonban ráibirla a két árnyalatot, b/wry maradjon meg az ervséces parasztpárt kebelében, sőt maguk a kilépett miniszterek sem mennek ellenzékbe. A kormány hangulatkeltés céliából hivatalosan oz. t az értesítést adta ki. hogy a Bulgáriára kirótt 3. 130. 000 aranvléviinvi jóvátételi követelést az entevile lényegesen mérsékelni fogja. Ez a hír legalább a paraszlpártnál meelelle., halt'ist S az egész párt továbbra is támoeiatja bz^ambulinszkit nagyon kényes keretes üulgai'ia W•letében a macedón menekültek ügye. * meneküllek a nemzeti irányt k«ptiselik és a polgári Pártokkal vannak szövetségben. A kormányra nézve leli át mindenkSÍPP kényelmetlenek — u Bulkán hírei, mint tjctambulinscki mngn jelantettr — de nem tud vngv [lem mer velük nyíltan megküzdeni, kv ürügyet keres s ilyen ürügynek tekinthető az otom. isulá i két nap jelentett bombamerénylet. A ministterek nyilatkoztak, hoev a Nemzeti • zinházban elkövetett bombameró. iyct végrehajtója egv fiatál macedón menekült volt. Csodalatos azonban, hogy a bomihu nem lelt káit s a mcu c löt nem lehetett elfrgui. Iw aztán nem Í3 hisz senki ennek a merényiéinek komolvs "'gábrri. hanem az egé-z közvélemény szilárd megOTÖzőI -o. /. Tini a kormánv ál merényletééi! készíttet, hogy az ország előtt telezze magát a menekült, k ellui élctbeléptetenilö íer. dszabálvokért. \ meneIcflltek letörésére periig azért van sztikséke. mert addig a polgári pártokkal vé»lca nem yógezhet. Ezeknek Í terrorral szemben bárom fegyveres -zövetségcsük volt: a Wrav. gel-hadsereg, mely már in^szünt. a bolgár hadsereg, n>clynck tisztikarát most cscráHék M parasztpártiakkal. u?v. hogy rövid időn belül ettől a védelemtől is elesnek a polgári partok, a harmadik a menekültek legyve. es szervezete, most tehát merenyleleU cimtw ezt kell szétugrasztani. Akkor aztán nem 'esz uijában semmi a parasrtdiktaturánuk. de annak sem. |n a parasztdiktaturiiliól csetkS Igen liamar piolelárdiiktaturn ne leU\ en. ERIvelftre n szobronie az uj kormányt elfogadta vs táigyulni keztltc a/ állami köllsógvelést. melynek elintézése uláM a választójogi reformra kerül a sor. A városok közönsége azonban határezottsn, i kormánj ellen fordult. A ll-én lefolvt községi képvselőtestületi választásokon az északi varosokban, melyek iparilag fejlettebbek, mindenütt a kommunisták győztek, fiiur(duban i. \ írnán teljesen egyfojranán ütött ki a köz-.. tanácsi vWMttls, Tiz mandátumot nNertek a koimr. u nisták. hatot a polfári pártok blokkja, hatol a kormányon levő paraszlpárt. egyei, t nemzeti liberálisok és eo tt szociáhlemokratiik. A déli varosokban VlSZtol a polgári pártok blokkja győzöl!. A választás hatása alatt ahjaihanem mégis párletakadlás lesz a parasztpártban, ha pillanatnyilag le is lehetett küzdeni. A leguioboi napokban ugyanis a kilépett miniszterek láiSvalni kezdtek egv reformpárt.. ' »kitásáról, amely eKVüiímüfcödésre léinic a polgéu i pátióit blokk iával. lletvVeg helyesekben a k': sebbslégí jog1 i liberolizmitf individtiúlit felfogásánál | i redmtiiyc. Ma({uk a szerződések is az egyéneknek biziositanak tí/fajónós jo. jokai: minden állampolgár l"ji, nyelv}. ! uugy vallási külünbség n kül töivény e ölt egyenlő cs ugyanazokat a poliiári és poliiik ii jogok. it élvezi, a hivaialik, nyilvános állások, móftösógok elnyelése, vagy a különféle 1. 'glulúozások, és iiiarok fiyivkor ásu tokintctOben ügyetlen állampolgárid sem knet hátrányos slb. slb. Az b zonyo*, hegy a mind íkj. il hasonló okbúl hasonló jonoa nugil tétö eugém jogok \. '•. •eredmény*ben' e Hasonlóság aiapjáni kiizüielre iiézv. - KSrülcfl fogót képeznek, vi/?j-li a kistbbséíi ailampo^árok valUíi, ji>tlvi és faji jogait biz oíitó jósek 1égeredményében nemzeti jogot kt'peantk. A litérális er, zme a XIX. százai! második felére és a XX. század ew évtizedeire h. tározótt^n re invomta a maga bélyegét. A fejlődés eümei céljai tőle kölcsönözte'lek és a jog — meiy nem zárhatja cl matat az eleven, lüfctetö, Jorrouió és folyton váliozó élet-: tői — szükségképen kupott bizonyos liberális befolyásokat <_s lcSrehozott e kölcsönhatás folyián oly jogokat, melyek ma már eenki által nem tángálhatok és az alftzolut jogeszmémy, aiki'teler. iévé váltak c jo^ok: az egyéni -. tih'i 'vírijorjok. a lőrvéngeWti egyenlőség, valamint az általános jogegV6ftlöség. A liberális ál'himes/inéiiy es a n. 'mztli cozine szaros kőlcsünh&táaa;,, iz a tény, ho;. y a nemzeti eszme a maga inai vőágeszményi mivoltában a liberális Fejlődésnek oz eredménye: a kí~ srbbségi jog és a liberális eszme közötti últtefüggéi e tényből nyilvánvaló. Mjt uián a jo?tcjléldés a liberális e=zme, hatása alalt létrehozott bizonyos, poz'tio jogelveket, melyek megőrzése a kisebb-, ségek eminens érdeke; a liberális ; '• mkormányzat'ól ml-llin varhatnák ez általános jogelvi alapból kinövő speciális jelűik clisinei ését. De wn a iüberál'is államkormán; nti eszménynek és a kisebbségi jogeiv-iek egy ötközópontja, mely a kölcsönhatást és az összefüggést erö=cn i huónussá teszi; ez u-. erösebb jogának kor. iáménál!, abszolút érvénycsii'cs. '. Manchesteri libcrálizmus g«rdasá?i sz-i. hadversenv elméletének tulhnjtása és az államelméleiben való alkalmazása: ininőnketiune. k vé'gsö formája a k<iiii. lalizmus és az iniperiatizmus. Llzcn a ponton világcs az össztütközés. meri a kisebbség erőviszonyai természetszerű-' leg kisebbek, mini az uralkodó nemzeté és a kisebbeétti jogok c korlátlan szabaduerseny elvi aiapjáni nemzeti kizsákmányolás ellen létesüllek, Minién a megszorítás a nemzeti uralom szütbod •ér. 'nvesüK'se ellen c ponton világos íiz ö--, eiitiközés. Miután cl/l vn Korlátok létesíttettek az államurJlom abszolút^ él vény e sü 1 é s é v ci szemben. A liberális államkormájiuzati eszme és a kisebbségi jOgelo megegyeznek' a fejlődésnek — rj liberális esímgi httttwa alatt létrejött — ni'/!/ logeM alapjainál;: r. z egyéni szabadságjogok, a törvéngelőtti eggcnlőség, az ú(/o/úJ iiOi jogegyenlőség elveinek sértttjeni megszerzésében és csak a liberális^ elv tulhajtásúnál: az erő^ebb jogán nyugvó nemzeti elnyomásnál jönnek egymással kiegyenlíthetetlen ellen, tétbe. A radikális államkormányzati rsz-\ mény és a kisebbségi jogok kérdése közölt. 'isszefüggés nehezen állapithalóI meg. Mert a radikalizmus a nemzeti] Mtatie megszüntetését kivánja s igyj nemzeti kisebbsé?ek védelme nem goiú] dolhaló el. A magyar radikilizmus, ugyan nem e tételt látszik igazolni, ] inert hiszen ez a radikalizmus volt atj első a nemzeti eszme paroxizmusi? vjló fokozásában: és minden nemzetj tör*k-< vési jorosnak ismert cl, csak a maggnri Az államkormányzat mócfja, ccntráHsj 5s decentrális kormányzat szeinpontlii>ól a következő szompontokai vehetjük! \ ligytlembe i A centraícüció uKrev, egyoldalú, 'tuiy j (A KlSeDDSegi ]osreno5«"w» »••"•« kulása és messzil. irctu'ása elsősorban az európai békének érdeke. A pohtikni leb. c öséieek és adottságok keretein tul a kisebbségi jog a j«S- é állaniludo mányoknak b érdekes kérőé c é- világosan kell látnunk, hogy a kisebbségi jbetoárdésnek jogtudományos a'apon va'ó tisztázást é* jogrend, •cvbe a ui. ir tis^tAeoU alap É«f ártlbfifl&Wtt beilloiítése: ez fakior a kisebbségi jogok érvé. nvt- ile ert vi olf politika- küzdelem •1 cn. lé tanu'mányban a kis«W>ségl jogok kérdésit a?; államkormányzathoz va'ó Viszonyában tartjuk vizsgálandónak. Az efemer politikai vonatkozások nélkül, tisztán és kizi'irólag a poli'ika tudományának alipján. Ha az líJlnmkormányzat konzervatív, liberális és radikális eszményei, az államkormányzat módjai, centrála vagy decenliá is szempon'jai szn-iiit vizjjjáljnk a kérdési, bizonyos általános igazságokra találunk, melyek az állami élet áliendó alapjainak telismeréséből köveikeznek. A Kousseau-léle lermészeljoy, ', ínc/(viilu'tlisla áftejnszemlélet esek az egyéneket látta az ái'Janiban, Marx államszemlélete csefc az osztályokat. A nemzeti polit'ka cSaiJj a: államalkotó nemzetei lálja meg. A kisebbségi jogrendszer az államon belül meghitja a Iliit, a maga osztályaival és egyéneivel és végül elismeri fainemzeti öntudatának jogosultsáuát és az;. nicgv édehnezendönck tartja. A pozitív jog. amely éhejött, nem az. áHinnélet doetiinnir szcm'élcle alapján ke^clkezelt, hanem az áHamclel lényc~öi között ott találta az állam többséigéiöl fajra, nyelvre vagy raj fásra kütönboző cíluénckel, nemzeti öntudatos faji egvéncib n a kisebbségi nemzetet és e már meglevő adottságok szántóira akarta biztosítani a kisebbségi jogokat. Az államkormányzat koiueivuiiu cs. Zfflényé é-s a kisebibségi jpj közéin latszoiag a leginc ye-cn;; /. osszemisuzés. A konzcivativ áiiameszmény az államalkotó nemzetnek, uraíkodó o»ztáiyalnik szilárd, bizto; és feltétlen ur. iimu. Az urailom e l. átszóMgos fejtétlenséce. cgyolüa u birtoklása, az államhalálom tekintélye és az ekitii engede'mcsség, más szóval az állampolgári lu. siiff, tov ábbél az álkminak, mint \ jog leaVclsőbb fonáséinak tekintése: niiiulcz a ki-ebbségi jOg<yk és a konzervat; v áltemeszniény közötti összeülközés benyomását kcllheii. Valói «n, ha a már meglevő, pozitív kisélibségi jog min n kon: crva[ii> állameszmény két integráns részével, megegyező volna. Az egyik a nenucii eszméhez való. büség és a nemzeti egtjáfúeég megőrzése, a másik a már meglevő jogok birtok. lú*ában való b(. tanság. Mindnkettű oly iiiive. s alk. ili-lenie a konzervatív álIftmesztnénynok, hogy bármely elvnek megsértése ae líHckmkctrmánysatj eszinényt kaoiervativ jellejíétöi fosztja n>e, '. A nemzeti *{etp nl-iki'éi konzerva|ív alliimeszmény már reakció; a jogok birtoklásában való bizonytalanság szin. lén nem kon/eivntiv i'tilamcszmvny. baunm már radiketltttftits. Ha a va'ó élet mindezek dacára mutat állaniTikal. iiiclvok n jeleirégok inellefi a konzervaliv állaiiikorinéuiyznt képét mutálják, cz csak a szemlélő hibájR. ta az áilamkorinaínyzat minden más, csak nem konzervatív és er a benyomás c«»k onnan keletkezik, hogy a másik állam. konnéuiy^Hi • e'-inénvbcn, mely szerint tényleg nz az á'lnm kormányoztafik, sok a konzervatív vonás, de a konzervatív áilamelv a'apvetö tulajdonságai hiányoznak. A konzervatív állameszmény és a kisebbségi jogok között összeütközés annál kevésbé képzelhető, mert mindkettőnek lényiges alkateleme: ' a nemzeti egyéniség megör-. ésc és a fonok tavaetalap. birt»klá3tt, Az úiUunkorméinyzut liberális esz- ] menye és a kisebbségi jogok közölt ; zúmc>: > iia^onió vouús >an. Miadakeltő,