Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 9. szám - A Grossdeutschok és a magyarországi németek

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 9. szám ára 20 korona Vasárnap, március 4. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG iak kisententbéli ellenségeink rablópoli. tikáját, auélkü, hogy a legcsekélyebb hasznuk lenne belőle. Mentalitásukra vonatkozólag egy-két Példát óhajtok felhozni. Alkalmam volt egy lúrsasáííban lcnjii. ahol a müncheni alldeutsoh.. München Augsburger Abendzcitung szerkesztője a liberális papból vad soviniszta n 11de. ulsó'ná vedlett dr. Traub is jelen volt. Ez az ur a Gralz Gusztávókat, I-riedricheket. Hal'ereket alávaló renegátoknak nevezte, morl megtágulják németségüket. Vele szemben is hiába valónak bizonyult minden fctviljg'ojsjtáít és okos szó. mert nézete szerint magyar kormánynak, ha számítani akar Németország barát-ágára, erkölcsi kötelessége lenne magyarokká, lett néinetpk'ben a nemet nemzeti öntudatot " fölébreszteni. Dr. Taub szerint léhát nem az a fontos, hogv müven a míg. varorszaüi németek sorsa hanem a». hogy szaporitja-e szamuk a nagynémet állam polgárainak a számát. Clemenceau szerint Németország legnagyobb bűne az. hogy busz millióval több lakosa van. mint kellene.. -, nagy néjnelek vágya pedig á százmilliós német v iUígbirodalom. Ugyanannak a lapnak egy másik szerkesztőié, dr. Stirius azt a kérdési intézte (liozzám. hogy mit keresett Scipcl kancel'ár Pesten.. Midön kifeitetrem ~eiOTTe az oszt HIK-magvai—íjnt-airawK-" szükségességét, ingerülten mondotta: „Szégyen és gyalázat, hogy, az osztrák kancellár látogatást tesz Pesten, amidőn a magvarok elrabollak Ausztriái tói Nyugatmagyarország egy részét. Ennek a külpolitikai szerkesztőnek is hiába magyaráznék, hogy Nyn-ttmagyarország ezeréves magyar birtok, hogy a németek csak a vendésioa' alapián telepedliellck le ott. A nagynéniét elv szerint minden olvan ten'ilct, ahol némrt: izaz germán lakik, német. Nagynéniét térképeken a hollandusok, flamandok, svédek, dánok és norvégek is Nagynémetországhoz tartoznak. az osztrákokról nem is szólva. Ausztri-jra való igényűkről akkor sem mondanak le többé a na^ynénietck. ha Ausztriának sikerülne is aktiv életképes állammá fejlődni. Szerencse hogy a Treub-féle poliliku. sok kevesen vannak, hogv az al'deutschok, kik a bismarcki Németország megsemmisülését oktaJan politikájukkal nagyban eflösegitették. alig remélhetnek feltámadásra. Az a szellem, amelyet ők képviseltek, csak ecv ywsonj ' ' rétegben él tovább, a németsc- zöme (•Menük van és teljesen miképpen gondolkozik. Az egyetemi iöusáj egy nagv része ugyan a német „Kalastro, phenpo itikusok" szellemében nevelkedik, de nem fogja a Traubek, \Vallék, Wcslerpok álmát megvalósítani Nekünk magyaroknak egyetlen eg^ nemzet barátságára sem krlt nl\ naXV sulvt helyezni, niint; ) németekére. A józan német politikusi Ludend^rfTokat, Hitlereket is bclérlve, mecérfessel. jóindulattal viseltetnek velünk szemben. A Ivőnd'nk és WendeWt, az oktalan Trau'bok nagv^zaiasko. dá?a n<> tántorítson cl bennünket. A hazai németséggel szemben p«\lig tfanusitstK | a lehető legjobb indulatot, respektáljuk kulturális törekvéseiket^ támoítas' suk ökel abban, bofiy szeressék nagvnémet hazájukat, hámunk veKMs igazi magvai- vendégszeretettel. serbischen L'ager, schxieb affiar seinr Berichte in den Ksffeeháusern und liordellen Budapesl aus anderen Zeitungén ab. Din*ch leso Tátigkcit rückt er in der Socialdcmokralie zuin Rangé, eines S?ohserstándigen in Balkananffelegenheilen auf". ^Vendel Berlinből látta a magyarországi németek rettenetes helyzetét a legtisztább jugoszláv íZemüwegen keresztül. lAz „AlMeulschok", akik a vesztett háború dacára sem tettek józanabbak s legszívesebben minden olyan területet kebeleznének be, ahol német ember valaha iárt s kultúrát terjesztett. Vakon hisznek a Kaind'i oknak és Wéu. deleknek. Az ö szemükben minden készpénz, amit ezek az emberek irnak, ók szó nélkül hisznek mindenkinek, aki Magyarországira várt. s a magyarországi németek sorsat pesszimisztikusan ecseteli, ment ez megfelel az alldeutsch ; mentallT. 'snak Hiába jelenti ki Betűien István gróf, hogy a leidi jélisabban akarja és fogja kezehii a német kisebbség kérdését, hiába mutatnak rá j arra, hogy a magyarországi németek y IÍ'ÍJÍJWU tttilia n«iiL-hanB!zjÍ-iriLj2ana. szJ már pedig ha panaszra volna okuk, akkor h'zonyára nem hallgatnának. Az altdeutsok a vi ág Irger jszkosalb elnyomói, nem törődnek ezzel, az ö mentalitásuk nem azt írja elő, hogy i a külfüMün éíö német jól érezze magát, haneni. hogy ott,, ahol van, a nigynéinci irredentát képviselje. A nagynémet irredenta semmivel sem ic'ontéklf' nebb. mint a pánszláv irredenta. Az alldeutsohok minden egyes német nyelvszigetet tartanak nyilván, Az L'ral-hcgyséi: mellettieket épp ugv, mint aj magyarországi, iugoszfáViai, romániai stb. nyelvszigeteket. A wiisoni 14 pontból ők csak. azt az egy pontot -tartják igazságosnak, amely elvi rorjol ad nekik a lelki irrcilentizmu>ra. Az összeomlás után keletkezett ... lusfit-it für Auslanddciifsce", amely Mifttsarfbon székel, élénk összeköttetést tart fönn az összes volt inacvarországbe i németekkel. Na-cryszeben, Beeskerek, Temesvár ép az arldcutsehok között rendszeres fiitárszolgálai van. A síá. szoiki és svábok az aJloVirtschók keleti clööríci. Fia kezünkbe vesszük a német térképeket, CBV keskeny- hidat Iá Ihatunk rajtuk, amely kteskenv hid utolsó pillére mélyen áll benn. orosz frrületen. Hosv mi az aJldeutschok célja, az ma méc natvon homályos, <le nem is érdekes, mert belátható időn belül egyáltalában nem valósitható meg. Az.. Alldeutsrhok" olyanok mini a, | bangyaevö, nagv a szájuk és a szemük, . de csak hangyákat tudnak' nyelni! Ben. 1 nüriíkct; magy arokat csak azért érdekel- I nek. mert magatartásukkal előmozditliogy a hangulat magyarellenes. Néki teljesen mindegy, hogy az „Oesteireichische Rundschau -ban jelenik meg •vagyis olvan folyóiratban, amely a legélesebben szokott kikelni a nagykancellár ellen, vagv a ..Frankfurter Zeitungban', ainelv legvadabb ellensége a nagynéroeleknck. Ö egj formán szívesen helyezi el kakuktojásait á nagynéniét ...München Augsburgrr Abrndzeiliingban ' és a demokrata ,,Frftnkisché Kurier"-bsn. EJVételénsé. gében odáig megy ez a professzor, hogy a „Fránkischer Kurier "-ban j homlokegyenest ellenkezőjét irja an- ! nak, mint az ..Augsburger Abendzeitung"-í>an. Dr. Kaindl tanár GrácbaiT^ él, onnan ki sem mozdul s mégis ,,kitiiiiöen" ismeri az utödállamokbcli és a magyarországi németek helyzetét. Informátorai a Brandschok és azok a magyarországi német vezérek, akik nemzetiségi miniszterek nem lehetlek: akik szívesen kínálják lel szolgálataikai a magyar kormánynak, hogv felvilágosítják németországi testvéreiket az igazi helyzet felöl, közben elmennek Grácba s Ott leadják panaszaikai, amelyeknek egyedüli forrása a ki nem elégített hiúság vagy erszény. A jugoszláv kormány szívesen bocsát ezeknek az uraknak anvagot rendelkezésükre. Legutóbb itt Münchenben is láthattuk, hogy a külföldi németek szövetsége által rendezett „A középdunamenti németek" cimü előadáson hivatalos jugoszláv térképek lettek vetítve. A nagynémetek kézzel-lábbal dolgoznak a ..Schuldlügc" ellen, közben azonban szívesen vesznek igénybe minden olyan anvagot, amely a magyarországi németek „elnyomottsági)! igazolja, nélkül, hogy a forrás iránt érdeklődnének. A müncheni előadás, amely az egyetem falain belül tartatott meg, teljesen magán viselte a kisentente propagandájának bélyegét. Az előadó C£\- Rüdcer nevü ur. Hasonló oíég Hcnuanii Wrndel ur is. aki mini a keleti ..kérdések szakértője'* Ítélkezik fdefluník. Erről a ,.'udósról" olvriíom az fí.vtk itteni lapban: „Mit 28 Jahren Roichs'agsab :e. ordnetor vor Fireíherg in Sa-chscn rief er in cincr Reieb-lagssitzung: ..Vive la Francé ': In ' Balkan'kriot: vvan er I ,,\or'várts'* Kricgsberichtcrslc'icr im München, febr. 26. | , A nemet sajtóban egyre sűrűbben ialalkozunk olvan közleményekkel, amílvfk a Masrvaror.-zágtól elszakadt és a Ma-'varorszagon megmaradt németsec pohtikai. cazdasáigi. fökent ' azonban kulturális helvzetövel fo«Ulkoznak- Talán nem is kellene külön hanísu'voznoin. hogv a Magvarorszaim vonatkozó közieménvek legnagvnl.ii része rosszindulatú. Mióta inemze'i állam vagyunk, illetve amióia ja ^szlovák", „oláh" és iuuoszláv „teotvérek" felszabadultak. » csehek és szerbek nem folytatják többé az . ela*oiii':tt- teslvw'rek" fc!*zahatlitji»árii_ iiánvoló rágalomlradjáratukat. de az fakwimunkát mégsem hagyják ablia, (ham-.n ott. ahol lehet, folytatják azt. A ; i at-v aror.szágon élő német anyaJnvelvü állampolmárc k .jpaniafezai" 'ugyanabban a i.'oszorkánykonyháb:>n kf-'Dinek, mint a háború p'őtf a „szlo. (vákok" é.< a .horvátok" panaszai. Enr^t, a; aknamunkának kétféle célja kvan. Az eg>ik az. hogv a Jugoszláv'ájban. Csehországban éa Romániáhun tTahoskodó nemzelj kisebbségek rettenetes, embertelen helyzetét elpalástolják, a másik szintén eléggé átktt-zó 1 ok Pcdii az. hosrv a vil-áio közvé-leméuryjdf Magyarorízág ellen hangolják s íhebizonj'itsák, miszerint a trian'>ni |í>zerződé3re szükség volt. mért Majííyarorszáe nemcsak a múltban nyom»'ia el nemzetiségeit, hanem most is íazí teszi a' Matv arorszáaon megmairadt félmilliónyi németajkú magyar tótlaimpolgárTal is. : A magyarországi németf-ég - szomorú íhelyzetéről" szóló förmedvények Prá|gában, Belgrádban és Bukarestben (születnek. Szétküldésük azxmban nem ['ezekből a központokból történik, mert [-ez gyanússá termé a dolgot. Nem is rpláhok, csehek vagv szerbek irják özeiket a panaszcikkeket, hanem „kitűnő *émet hazafiak", akiknek szivében a 'oUagynémet" birodalom eszméje lángok Ilyen „nagvnémel" apostol dr. kaindl egyetemi tanár Grácban, aki a ,!egsovénebb „nagynémet" szerepében j tetszeleK magának, a valóságban azoniban a lcgközörtséHesebb szerb ügynök. Dr. Kaindl a leggyülölctesebb propa'gandál végzi Magyarország ellen Cikg^agtl hg-lxezi el, ahol kiszimalplja, , A Grossdeutschok és a magyarországi németek — A „Magyar Külpolitika" munkatársától — Főbb cikkeink: Figyelő: A (iroBsrleotseliok| ós :i magyarországi németek. — Albrecht Ferenc dr.: Államkormányzat és kisebbségi jog — Tomcsányi János: \ menieli kérdés fejleményei és a lengyel-litván semleges zóna — A bolgár kormányválság — bj.: A vidéki szerb sajtó — Egy év munkássága (0.) — Az utódállamok gazdasági helyzete — Szociáüs mozgalom — Közgazdaság — Tizenkét év története |1921, jaiv—julá Mhayatt Wadlh Kiuiatolla: A kalifáturi intézmény kcrcüise és Anglia Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilard-u. 31. TeL Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József-körut 5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ár