Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 7. szám - A munkanélküliség

Vasárnap, 1923 február 1 A fehér elefánt hazája Manapság. u?dön nz ázsiaiak »« kiadták a jelszót, hogy: Ázsia az ázsiaiaké, /lem lesz érdektelen számba, venni. •>tckat az államalakulatokat, arr. j!v<i<tre támaszkodva a jelszót valaha realizálni lehet. Japánország és Ki^a némileg ismeretesek az olvasók ^íf. tt. de ke'etről haladva, a harmadik 'ónálló állam. Sziám, kevésbbé ismen1le^. rcnic nvc van minden feltétjele ; >rrj. hogy idővel számbavehetö állani vá'jók belőle. Sziám felülete kciekszámban kifej. vv,., 500. 000 négyszögkilométer. Lai. i • mindamellett 11 m sokkai hailadja meg a kilenc milliót. Ezek kö. tziü mintegy ltét és fel millió a sziámi vkgy Thai faihoz tartozik, a többiek 'ideien jövevénvek. 'A végr. hajtóhatalmat a király SMI. ifoiojía, aki t1/. táfiból álló minisztérium közreműködése mellett kormányozza az o. 'szátol. A minisztereket a h. ieed e. saládr k táljaiból a királv nevezi ki. A tcisényhozás a törvényhozó, tanács kezébe van letéve, mely negvvc. ii tartói áll. akik k". zt * miniszterek is helvét foglalnak. , Az ciszái: területe tizennyolc kormányzóságra van felosztva » mindesvik eltén egy-egy kormányzó áll. A király állandóim alkalmaz külföldi tanácsadókat, akik jelentékeny szerepet játszanak és mint szakértők ''együttműködnek « különféle miniszteri u m r k osztályvezetőivel. A fziámi állam 1921—22. költséffvetéso 6, 836. 048 font sterling rendes 'és 1. 420. 011 font sterlir. p rendkívüli kiadást tüntet fel, összesen 8. 265. 059 lent sterlinget. Kbböl a hadsereere és haditengerészetre 1. 650. 000 font Mer. 'lirii; van előirányozva, a hadwepülökre T-cdíe 77. 000 font sterling. ', Az állam honvédelméről *L 1917. évi törvó. vv; s>n<k>skodik, amely általános hadkötelezettséget állapit meg. A hadkiegészítés rendes sorozás utján 'történik, amire az ifjak 20. életévükben állíttatnak. A katonai szolgálat a" kéj LVÍ tényleges s/x>l; tAlatból;, hadÍJIC s-ben. hé* évi elsőrendű tartalékból. anulvl. cn évenként két havi gyakorlatra kötelezettek a tartatekosok. tiz évj másodrendű tartalékból, ahol a tartalékosok é\ i egy hónapi <n akorI: itra kötelezettek és végül hat évi harntifiitr. dü t-irtalékból. ahol a tártaié, kosok gyakorlatra nincsenek kötelezve. A/ évi kontingens mintegy 60. 000 szolgálatra alkalmas ifjút ad, akiknek mintegy felét vonják be a tényleges >zn!j; álatba. A többit részben mentesitik a szolgálat alól, részben megengedik, . hogy a szolgálatlételt elodázzák. Ezeket segédszolgálatosoknak minősítik. Aj? ilyenek tíz éven át az úgynevezett kiegészítő listán szerepelnek s csak azután képezik ki őket, amidőn is éven• ként kéthónapi gyakorlatra hivatnak lic A következő tíz esztendőben a má1 sódrehdíi tartalékba számítják őket [ami után átlépnek a harmadikba. SzJámnak ezekhez képest mintegy •300. 000 főből álló képzett hadserege I van. I Az öokénte. s szolgalatra már a Üzen j nyolc éves életkorban kell jelentkezni. 1 A hadseres: altiszti karát a legény! lésből egészítik ki. A tiszteket a katonai iskolákban ké' pezik. ahol a tanfolyam két évig tart • Az iskolába vagy hadapródokat vesznek fel, akik a hadapródiskola hét osz tálvát elvégezték, vagy a tartalékos [ liszteket. 1 A ha<l»ereg békeléLszáJnban 10 divízióra oszh'k. melyek hárma* taptaa>luak. A drviz. i,, áll két gyalogezredből Imindegyik áll két zászlóaljból), etíy ezreit lovasságból (két svadron) és két ; üteií tüzérségből (mind ué«v ágyú. val). Ezeket kiegészítik a technikai és •u vasúti, valamint egyéb csapatok. A repülőszolgálat vezetötagjai a vt lághábom ulatt a francia hadser épben szolgáltak és natív bátorsáeról és üíZyessétíröl tettek tanubizonysésot. Azért most hazájukban nagy tisztelet' Íjuk, örveuelenck ós különös •„••nnJlyju. részesülnek, így » repülcsrokgálat nagy jövőnek néz elébe. A hadsereg vezére a királv. A szükségletekről a hadügyminiszter aondoskedik ugy az anyagiak terén, mint a személyeik kiválogatásában. A vezérkari főnök a királvi család tagija, aki erre az á'Msra kjjlö'n van kiképezve i aki felelős a hadsereg ellátásáért, k'kép2 scórl és haiekészséíréert. A had>-niinisz1.. riuni (izénkéi ldihnrféle osztályra oszlik. Ezeken kívül van egv 30. 000 tuijot számlák') társ-adnlmi e;; yesiilel. az. navneve. zttt „Derék Tifiisek-. 'mely az ifjusáí) testi mVfUéténi foe'alkozik és küUinöseii az önkénleseket készíti el<>. Ezekből láthatóia'. ' S/iám, lm n. 'in is nacy. át kiválóan képzett hariseregtr?! k'é. pes alkalma^ UjAbBn Jieavatkozni a világ ügyeinek intézésébe. <><><X><><>OC>000<X>000<>OOOOsX<>s^ Szociális mozgalmak A mezőgazdasági 8 órai munkaidő A Magyar Külpolitika és Világgazdaság számára Irta: HIRSCH ALBERT dr. gyáros és földbirtokos A genfi nomzet1iö?i m; niká'-ügvi hivatal a bék<*zerzödé«ek folylán jött lítre: eddi«i iniik dev alatt, n'éj azt •em tudta elémi. IkoiTV iz 'marttán nemzetközileg e'fo«a<ltaüs»^ az egységes nwjnkai(k'». Speciá. lis iparoktól elte\iiit\<\ n njbolcórai ipnn mnnhiidB nvW: <''Uöíi titni^optból az'ntivül. hogv einberséfleí intézM^lés. mindenektölöil a DefBéWflljlépeitfa kérdése; niig a mezögazd. asáiíruil le<*iy'. ikrAblv>n ofyan munlkák eM'-czé-íi'nll van szó, Dinelyeket ma kell ehé*ezni é^ oWlycUet holnapra nem Uhr( hnla*: tani. A lav. i-zi munkálatoknál, vagy aratás, nál és Cé-plésnél, amikor Ipinifcn perc drága é*. itr. egész termelés ejedinénye attól ÍStíL hogy megfelelő időjárás kihasználásáéra! (fKéaeztes»ók az idős-zeni mimka. ziem lehet sematizálni a A munkanélküliség A munkanélkülisésrről irott ntóbbi beszámolónkban többször rámutattunk arra. hoay a mtinkanéJküliség csökkenésében beállót* la^robbodást nrihaittajr követni foain a munkanélküliség arányainak hatalmas mecnövekedése. Amiiv; számitotiunk. be is következett. Nem volt elét: » nyomor és « szenvedés, mely a ^'ag népeit eddig suitotl*. most, lio'jy » tél közenén az. tsnberi ^zükséelctek fokozotlahb számlmji jel< nüsívnek, a munkanélküliek feketeseredé ismét me-jszaporodott, rőrid eftv hónapon belül. A muiikamdkiiiliféc elleni védekezés érdekélíeii. 1 közelmu)t!): in vésrbenienl tanácskozásoknak i-zideig ivakorlati i-redménye nem mtitatkozoti és ió időn !>elül nem is s/wiittriahink kérivezö (orAilatn. A békeszerződés lizoihatmodik ré-y. e különösen sokat tianeswlv"7z.. 4 • társadalmi búké eíóniojfdlfieának s»ükséíTessögét. A mirnJíaiié&^iliségreok állanclc*. iiiás. \ pedig a lelkek megméraetósét ielenti, a társadalomellenes törekvések meslerséfles alátáma«ztását. Azok a milliók, akik már évek! óta reménv nélkül járják a kálvftrtát. éppen elegét szenvedtek ahhoz, hocv kiégjen belőhik' a későbbi kiengesrtelödjs lebetöícKe. Anyliában 3 szakseei vezeti fsok közül az elmnlf évi november hónaip végén 185. 044, vagyis a létszám 14. 2 százaléka volt munkanélkül szeimben a november hótjapban kimutatott 180. 589 inunknnéJkülrvcí. A monkanélknli^&r növekedésének aránya ntég nagyobb a munkanélküliség esetérc biztositó intézniény statisztikáráuak adatai szerint. Az itt szereplő munkanélküliek száma az aoMusztus havá 1, 427. 311. a szeptember havi 1, 414. 378, az olttóber havi 1. 412 327-ről november hónsrp vécére 1, 454. 356-ra emelkedett, amely szám a biztosítottak létszámának 12 4 százaléVával e«venl6. Tehát «e az eredmémt melynek beköverte*éaére, iégy hosszú hónaipon kérésziül kellett várni, egy hónap alatt semmissé vált. Belgiumban ugyancsak emelkedett a munkanélküliek száma. Novenvberl>en már 27. 110 egyén szerepel • kimuíatásban. az okWber havi "JG. 431 mellett s az emelke(^é, ' egy hónap alatt 0. 2 szásalek'os. Hollandiának rfduSgi ketavezőtlen munkaviszonyai mée rosMalibaklcá váltak. 310. 500 szakszervezeti t*e közül 9. 4 százalék szenvedett novemberben a munkanélküliségről akkor, araidon októberben mée 9: saaptejntbeiben t> 3 volt a százalékszám. Sutiéban is mejjakadt « csökkenésnek »e 1922. év február hénaniában keJKKklőtt ét azóta áüandóan Hartv* folvanr»ta. Téliesen munkanélkül les-őkénf novemberben már 51128 egvént irtak össze, szemben *r. októberi 48. 218. szeptemberi 49. 512 munkane'külivel. A részlegeién mnfikapélkül* levók sziima az októberi 21. 585riM 21. 900-ra ejnelkedett Olaszországban látszólagosan m>"j^ maradt a lemorzsolódó* irányzata. lr, zt . N... n kwántsem «zabad a «nzda-; <'Bi helyzet iavulásáirak tulai)donil ii>iJ A csökkené-s a munkanélküliek ezreid nek folytonos kivándorlása résén ál-: lott elö. Az utolsó Marokat szeplem-.; iter hónap miéről n. verlük s erek sre-: rint 312. 714 munkanélkülit irtak ösí-: szc. mifi augusatussban »17. 9S<» esyéT« jelentkezett. \émeior*3úa iium. u VM|BMrb%Rji talán még eddia iwnwetlen megitrólVi1-' látások elé néz. Eüéazen a letíutóböi tiór*apok'W Euróna valamennyi állama közül a leokccKiecdbb heivzetben volt, mic a közebmikjan megkezdiklött cc. •nények egészen más iránvba nem ttrekék sorsát Szeptendjer elején még csak 11J371. október_eJe. ién mée ltf. fiM mimkunélküli élvezett támos»tá>t. non veanberben a szám 24. 738-ra emefken dett, decemberben padig 42. 593 egyén szerepelt a nyilvántarrásban. A -raksseervieíeri tagoknak 2 száza. lékát alkotiák, munkanélküliek novemberben. szemben az októberi 1. 4. a szeptemberi 0. 8. az ancnsz<isi O. JÍi százalékká L Legmagasabb a m-unkanélkülisést sránvia a szociáldemokrat* dohánv'-l mnntósok szervezeteben (16. 4 s_záz*J lék), a keresztén ySíociéHsta textö-j munkások között (3. 4 százalék) és afí szociáldemokrata érritórnunkáaok sorában (2. 8 százalék). Utánuk kö^tk-zik] a kereezténvewieiálista ayári és száW Htonnmkás szerrezet (2. 6 s^ázaléklJ valairant a sojciddenrfokrata cipö-j munkásszervezet (3. 6 százalék). LngA kedvezőbb a helyzet a keresíitiényMO. ciálista flénrmujikApok cse^tzrrjábaáj (0. 4 százalék). Államok szerint decemberben Orossa! orszácban 21. 302 (16. 429 férfi és 487*1 nő). BadororezáBbain 2947 (2440 férfij 507 nő). Száazsországban 9088 (735^ féru. 1734 nő). Württembereben 2SÍ (198 férfi. 53 no). Badenben 374* (36T férfi. 7 nő). TWuringenben 14S2 fl32tl férfi. 161 nö). Hessenben 161 (1351 férfi. 26 nö). Hamburgban 3978 (3464; férfi. 514 női. Mecklenburc-Schwarin-. ben 1080 (8789 férfi, 201 nő). OUjenburgtan 86 (85 férfi. 1 nö). Brann* seíiweiífem 242 (144 férfi 98 nö^An!haltban 25 (22 férfi. 3 nő) Brő. imában 1245 {1016 férfi. 229 nő). LiPpeben 26 (24 férfi. 2 nö) Lübeehbm 2H (165 férfi, -17 nő). Meoklenburg* Strelitzben 82. (61 férfi 21 nö). WaJ. deekben 2 (férfi) tmtnkanéknHt siámj, láttak mifc Ujabb délszláv sajtóstatisztika munkaidőt. Mást*, * 3T a Uörr, lm/-n<; hocv télen rövi. Ier. Vu » nyalok, mint nvirtn. m-sWr,,.,;,, -, „;. „„,,,, kú-xyenlilcM. nxv he«> » métietzoa••líffi munkás ést érv á lufiban s mo; _ tini ii-. in. semati'/jlt munkaidő m?t', ?ti. i'Ffi igon flolso/i1; újlajfrai |. >i, i i. mim a pontos r- egyénw óiütíuira <Io'?o7('i ipori m-jnká". Az sem tnveszlendt" -/i»ni dől. |MIV\.. ine/. riK-í^a' munka leertnevoM) rész* igtttttn mtoj Iiipiénikus teltételek melleit történik, szabad tz alatt és ÍWVI lesfí!. -. r. seni Ktelleaúles nett atyán m«£eré?tetf. mint bármely más ipari munka Mattvarorszt'ni. mint var txcellenct mez<>Ífazda$áai állam, a mezöiyazdnsáoi munkának nemzetközi teaiatízálátái Tn>, mietetre "cm for/adhatja el. . s i*fuiuk ti ÍU^I O-IK iwwwn »w iöttek kieoészitéscül itt adjuk egy ' azóta közzétett újabb. sajtóstatisztika adatait. A statisztika nem mondja meg mely időpontra vonatkozik, de minden valószínűség szerint a mult év utóké heteire. Az u. i adatok mellé, ahol lehet, zárjelben oda alítjuk a régieket, melvek 1921 végéről valók. 1922 végén a délszláv államban 603 (516) lap Jelent rncjj. E számban természetesen benne vannak ki* vidéki városok jelentéktelen egyleteinek folyóiratai is. Országrészek szerint: Hor vótorsgágl*m. 187 (227), Szerbiában, Macedóniában és Montenegróban 140 (92), Szlovéniában 108 (83). a Vojvodtínál>an 70 (42), Boszniában 56 (31), Dalmáciában 42 (41) lap je'ennék meg. Ha hinni léhet e statisztikának, akkor 1'c-ltünö a hon-átOT*'zá. gi snJtő etVjs hanyatlása, anitt a horvát sajtó hivat>Ios részről va ó üldözés*: magyartízhH uiea. Nyelvek szerint; horvát nvelvü lip van 256 (269). szerb 108 (192), szlovén 101 (86), néroet 24 (17). maSyaf 19 (15). török 2 (1). orosz 2 (4). cseh 1, Ez a statisztika *r. orosz emigráció gyöngüléséről ét a horvát sajtó hányat'ásáról tanúskodik. Ha i horvátországi sajtót kizárólag horvátnak vesszük, — ami nem áll, hiszen ott jelentékeny szerb sajtó is van, — s a horvátországi lupok számát levonjuk a horvát nyelvű lapok számából, a különbség 1921-ben 42, 1922-ben 69 lesz, ami azt teszi, hogy a horvát sajtó Horvátországon kivül még mindig erősebb. mint a vzerb sajtó Szerbián ki vül. Ha u. i. ugyanezt n műveletet hajtjuk végre a szerb lapok és a Szerbiában. Macedóniában és Montenegróban megj«enö lapok számával, — *z emlilett tartományokban pedig orosz és török nyelvű lapokon kívül csupa szerb jelenik meg. — az eredmény 1921-4*>n 30, 192_2-ben 58 lesz. A horvát sajtó expanzivitása erösebb a szerb sajtóénál. Nagyobb sajtógócpontok: Záiráh 134 '176), Belgrád 97 (73), Laibach 83 [70), Sráragévo 44 (23), Spalató 27 (30), Újvidék 20. Tiz lap . jelenik meg: Kra^jevác. Szabadka, Eszék és Marhurg városokban; nyolc. Nagyberíkereken; hét üszkübben, V*rseceu, Raguzában és Szebenikóban; öt Ciliiben; négy Zombor. Mon«sztir, Srabács, Káro'yváros és Karlóca varosokban; három Belovár, Bród', Vinkovee, Vu kővár. Pozsarevác, Cetinje. Zsomboly^. Gottsohec és Donja-Tmgfc. 1 városokban két lappál blr tizenhét város, köztBk Szerbia másodrk városa NiíL: eggyel hats-anhárom helység. Látható, hogy a szorosan vett szerb területeken, Belgrádon kivüt, csak egy sajtófzócpont (legalább tlz lap) van. Van ellenben négy horvát, két szlovén és két vejvodinai sajtógi6cpont Hiába minden mesterkedés: a sfterb kultúra szerb hegemónia mellett is a horvát és szlovéu, söt a mwiv*r és a 1 uém-ri ulán következik. Sj,