Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 7. szám - A délszláv Nemzeti Bank és a valuta-kérdés

5 Vasárnap, 1923 február 18. Csehországban a hivatalos kimutatások az elmúlt év októberében 100. 000 segélyben részesülő munkanélküliről szólásnak. Lengyelroszág csali még; szeptem-berröl közól adatokat melyek igen kedvezően tüntetik fől a helyzetet. Már csak 69. 962 munkaná kfilirő] cm. lékcznek mag. szemben az augusztusi S5-240. júliusi 98. 581. júniusi 128 916 munkanélkülivel. Dániában ogvre crösebben mutatkozik a gazdasági vá súg hálása. 200. 000 Bjakszei vezeti tag küzül 11-3 százaié;. Vált októberre munkarfilkü. ivé. a szeptemberi 10. 6 és augusztusi 111 százalék mellettSvédországban alis számbavehető csökkenést láthatunk. Októberben 17. 784 munkanélküli szerepeit a statisztikában, szemben a szeptemberi 20-109 munkanélkülivel. Norvégia hasonló helyzetben van. Az utolsó adatok ar augusztusi állapotot tüntelik föl s ezek szer. nt a szakszervezeti tagok Hó Százaléka szenvedett a mun kahiány következtében. (Júliusban 12. 5, júniusban 12. 5 százalék. ) A csehországi szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom gyengülése A csehországi szociáldemokrata szak-, szervezeti szövetség most adta közre 1921. évi jelentését, mely szerint kötelékébe 50 országos szervezel tartozott, 650, 601. taggal. A tagok közül férfi volt: 555, 831, vagyis 85. 43 százalék; nö: 94770, mely a létszám 1-1. 57 százalékánál; felel meg. A szövetségnek még az 1920. évben 53 országos szervezete volt, 882, 561 taggal, tehát egy év alatt három országos szervezetét és 231, 960 tagot veszilétt el, ami bizony súlyos veszteség, Ez a csökkenési folyamat nem állott meg, sőt scCikal r. Mgycbb móretekben nyilvánult meg az 1922. év folyamán, ugy, hogy a csehországi szociáldemo?<rata szakszervezetek tagjainak létszáma ezidös^erint legfeljebb 500. 000-re becsülhető. • A létszám lemorzsolódásának okául a jelentés főként a munkanélküliséget és a kommunistáknak a szövetségből vaió kilépését hozza fel, aminek ké'ségkivül nagy szerepe van ebben, de sokkal erősebb csapást mérlek a stociáldemokrata szakszervezetekre a nemzeti irányú szakszervezetek, amelyek hatalmas fellendülésnek osztályrészesei és ezidőszerint 400. 000 taggal dicsekedhetnek, a német szakszervezetek 364. 000 és a keresztény szakszervezetek 70. 000 tagja mellett. A kommunistáknak a szociáldemokrata szakszervezetekből való kilépése az utóbbiakra nézve csupán előnyös lehet, amennyiben végre meg fog szűnni tt sok egyenetlenség és hatalmi torzsalkodás. R babour Pzríy rötfrafa a muriHanélKülisÉgrfll ' A Labour Party röpiratot adott ki. melynek egyik fej-: zete a munkanélküliség kérdésével foglalkozik. A röpirat részletesen rámutat Európa elszegényedésére és jelenti azt, hogy Németország. földjének ter-. mékenysége negyven százalékkal csökkent, hogy a német iskolákban a gyermekeknek tizenegy százaléka inget ilgyálta'án nem visel, negyven százaléka pedig nélkülözi a legszükségesebb ruházati cikkeket. Európa szegény lett ahhoz, hogy vásárolni tudjon. A legyőzött népek nyomora súlyosan és állandóan kihat a győzőkre s főképpen Angliára, mely keveset vásárol lüirápától, de ez még kevesebbet attól. Az angol kivitel az 1920. ívben csak hetvenegy "záza'iJka «z 1913. évin k, mig az 1921. évben az angol kereskedelem az 1920. évi eredfnY^x"/* csa!< a felét ^ el. Az IJld. évben Oroszországból négy mii16 ton„a ^^. ^j Hóba és három 6s fél mi,: ó tonnát vit. tek oda ki. Az i92o, évben a behoz:. ÍM csak o. tszazötveaezer, a kivitel 3záz. A belgrádi Nemzeti Bank a napokban számolt be 1922-iki működéséről. Érdekesnek tartjuk c jelentésből az alábbiakat kiemelni. A Nemzeti Bank' aranyfedezete 1922 elején 74 millió dinár volf. ezüst fedezete 17 millió, valutáris fedezete 308 millió. Az eziUt fedezet az egész éven ac változatlan maradt, az aranyfedezet ellenben május végéig lement 64 millióig, maid szeptember végén felszökött 78 millióig. — az OsztrákMagyar Bank aranyfedezete e; "' részének átadása következtében. — hogy aztán Plavsics valutajavilása miatt, az Év végéin 63 milliók; zuhanjon. A valutafedezet Kumanúdi deviza- és varotamesjerkedíöe folytán május elején; 2n0 millióra csökkeni. majd áiigus'ztus közepéig az amerikai dollár, kölcsön hatása alatt 4C0 millióié emelkedett. Plavsics valulaemelése következ ében az év végéig 270 mill'óig esei le. Az óv elején az érc- és valu'a^ fedezet 400 millió dinár volt. az év- végén 350 millió. A fedezet állandóan csökken,, Í920 végén 430 millió vo'. t. Az államadósság á banknál az ív elején 4. 418 mill: ó dinár volt. melv az év végéig 4. 616 millió'g emelkedett.; 1919-beti az államadóssá!; 580 millió' dinárral emelkedett. 1920-ban 950 millióval. 1921-ben 1. 300 millióval, mig 1922-ben csak 200 millióval. Kumanudinak mindenesetre nasv érdeme, hogy '-az infláció katasztrofális emelkedésének véget vdclt. Az osíUompt és a lombard 587 millió dinárról sok ingadozással, az érv végéig 1. 521 millióig emelkedett, míg a zslró-kötelezvények 719 millióról 1. 428 mi liölg. Az eszkompt és lombard emelkedése az év első felében a dinár hanyatlásával van összefüggés, ben. A Nemzeti Bank kénytelen volt nagyobb hiteteket nyújtani a kü'kersskcde'em Icbonv'li'ásúra. A d'nár mesterséges emelésekor a Nemzeti Bank megszoritolta a hiteleket, ami országszerte pénzszűkét ok zott és hozzájárult a vplutakrizis kalasz; rófá!is hatásának clmvlyltésíhez. A bankjegyforgalom 1920 végén 3. 934. 1921 véeén 4. 688 millió dinár volt. Ez a mennyiség némi visszaesésekkel október eleiéig 5. 237 milliói* emelkcdelt maid az év végéig 5. 040 millióig esett vissza. Ha a hankwgymenn. '-iságtt összevetjük a fede'zc'tcl. meg. '1'ap'thatjuA, hogy a bankirevek . ércfedezeta 1. 7%, érc. és va'ptifcclczele is csak 7%. A szomszéd s Görögorszflc? bankjegyeinek ércfedeTete 70%. de Olaszországé is 9. 8°/n, Romániáé 2. o%. és a vesztes Bulgáriáé. 2%. A részvénvesrtk'té nézve az 1922. év fényes volt. Az fclöző év 22 millió dinár bruttó bevétele helyeit ez ívben löbb m'nt 74 millió dinár vol't a bevétel. A Nemzeti Bankról szóló törvény szerint a liszlajövedelem fele az államot illeti. Ez 31 millió dinár volt. Leszámítva a tartalékolt 3 milliót, a tandemekre fcrdi'. ott 3 milliói. még«m'ndig több mint 25 millió jutott a részvényeseknek', azaz a ma ötezer dinárt érő részvények ez évben ötszáz dinár dividendát fizetnek. [ ••, A. Nemzeti Bank jamuirvégi ' kimutatása a következiő mérleget állítja fel: Aktívák: érc- és valutafedezet 348 - mii ló dinár; kölcsönök és értéktpapir t 1 518 m. d.; állami bonok, koronabevá'tás 4, 513 m. d.; zálogolt állami uradalmak 2. 138 m, d.; szám'ák 59 m. d.; összesen 8. 576 millió dinár. Passzivák; Lefizetett alaptőke 18 miIHó dinár; tartalék 5 m. d.: forgalomban lévő bankiegyek 5. 148 m. d.; különböző kötelezvényei; 1. 267 m. d.; állami javak 2. 138 m. d.; összesen 8. 576 millió dinár. . Feltűnő, hogv az infláció egv hónap alalt több mint százmillió dinária! növekedett. Sztojadinovics pénzügyminiszter az országszerte jelentkező pénzhiány miatt, mely különösen Zágrábban, az ország ipari és pénzügyi központjában, máris nagy nehézségeket okoz, kénytelen volt az inflációt növelni bár deflációs politikát hirdet. Mindenütt bénnozga'mak vannak a pénz meg ellenőrizhetetlen mennyiségben gvül össze a parasztok harisnyáiban és ládáiban. Komoly aggodalmak vannak, hogy ' az ipari termelés egészen elakad a pénzhiány miatt. Sztojadinovlcs deflációs politikája, a nemiógcn lezajlott Plavsics-féle dináremelési kísérlet, a dinár örökös ingád zása Zürichben és a jelentkező pénzszűke, a Nemzeti Bank balkáni mértékkel mérve fényesnek mondható helyzete dacára is, állandóan felszínen tartják a valutakérdést Nagy feltűnést keltett dr. Nedelj'kovics Milorádnak. a szabadkai szerb jogakadémia égyjk tan'Tának. tanulmánva a Trgovinszki Glásznik-han. Miután a k rnna é3 dinár v'szonvának rendezéséf is annak ideién Nedelikovics ecy kis röpirata harangozta be. álta'ában ?zt hiszik. ho?v c tanulmánsy is a korm. 'ny szándékait jelenti be. Ne^eljkovics szerint n valutakérdéet háromféVs'ipp'en lehet me-*oldini:. í. Uj bank; ecrv-k b c-átardók ki a forgalomban lévőknek 2: 1, vagy 3; l arányban való bevonása s a volt koronatulajdonosok külön adóval vatő uji. ása. mellett, 2. Az infl áció növefendő nőnd ddis. amig Szerbia és Mi n'eriegrő károsultjainak a hadijovátétel ui nein fizettetik s aztán az összes bankjegyek mindenkire nézve [•íiyenlö arányb-to vonandők be. a. Eladandó 2—3 ál'ami uradalom.. » hrdiz ákmánv. a német és bolgár tövitté\cl s az ÍKV bnfolyt bankjegymennyisig. elOgefendö.. Az első két mogoldás. ténvegében u'-'vanaz: a.. felszabadult" iartományokra hadl-s. ííoo* ye*- ki a s»rb3k jV vára. Ez a N. edelrk -rics által k—vleményezett koronatevúltásj rendszer fo'ytatása s abíól a balga hitből fakad, hogv a volt M narchia koronája semmit sem ért s hogy mikor 4: 1 arányban e k'oren. 'lkat 1. 238 millió dinárra Leváltották, akkor Belgrádi különös kegyet gyakorolt uj alaltva'öi iránt. Elegei veit annakidején e lapokban is szó erről a furcsa pénzügyi ka'andról. rr-lv elkobozta a koronatulaid nosok készpéhrvagyoriának hák, rormjegyediot, anélkül, ho-^v a dinár^j lulaidonosok: n segített volna. 1 A Jiarmadik megoldás mai formájában elf -gadhatat'an. egyebek közt, mint az Obzor megírta, azért, mert a rongált bankjegyek bevonásakor ezek1 csodálat: *' módon a.. megsemmisités'*. uíán fön'xként ui életre kellek s igyi előreláthatólag ugyanez vo'na az elégetésre itélt bankiegyek sorsa is. De ez a terv használható srondo!at: kat tar. lalmaz. A hadiasúkmánrv és a ióválétel felhasználása valutajavitásra egészscií' ges eszme. 1 Hogy lesz-e valami NeJeljkovics, terveiből, ma még nehéz előre látni. Ez egyeljek között a március 18-ikl! választások eredményétől is függ — A Lloyd Bank Részvénytársaság e hónap 10-én megtarltt közgyűléséül e.határozta, hoav alaptőkéjét 200 mil< lió koronáról 750.000 darab, egyéne kint 400 K n- é. ui részvénynek kibo* cs&lásával 500.000.000 koronára eme1! föl. Az összes újonnan kibocsátandáL részvényekre a régi részvénvek lulaj-> donosait elővételi jog illeti msw. M.n. den két darab régi részvény irtún há^| r m ui részvény vehafő át dírabon-'í, kint 500 koronás árfolyamon. Az elő-! vételi jog február 11-től 18-i* gyafctKt! ro'ható. _ ! — A Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság február 12-i közgyűlése elhatározta, , hogy alaptőkéjét 10.8 millió koronáról j 60 millió koronára emeli föl. Az elvé-í leli jog a régi részvényesket illeti mcg: olyképpen, hogy bárom régi részvényre 12.000 korona lefizetése ellenében két új részvényre szóló utalvány adatik ki. A» | elővételi jog gyakorlása és a befizetés egyidejűleg február hó 19-élől február, hó 20-áig bezárólag a Magyar Általi- j nos Hitelbanknál történik, ahol a rész- ( vényutalványokat folyó évi május hő j 15-étől kezdődőleg fogják végleges uji részvényekre becserélni. — Az Első Magyar Gyapjúmosó és\ Rizományi rt. 30 millió alaptőkéjét 5C-re emelte. 50.000 uj részfény klbo* csátásával. Ebből 3000 K és 100 K bé<j lyeg- és költségért 37.500 darab aíánll tátik fel • 2:1 arányban a rég; réSzvéUj nyeseknek a vállalat pénztáránál val^ gyakorlásra e Ihó 12-től 22-óig. — A Magyar Cukoripar Rt. rendkívüli közgyűlésén, az igazgatóság javaslatához képest, elhatározta a társaság 30 millió K alaptőkéjének 90 miliő K-ra való föU emelését 100.000 darab, egyenként G00 K névértékű uj részvény kibocsátása ál-, tal. Az őszes újonnan kibocsáta-dó resz-:j vények, amelyek a régi részvényekkel tel-j jesen egyenjogúak, a régi részvényesek*] nek ajánllatnak föl átvételre olyképpen*) hogy minden egy dnrab részvényre ké|; darab új részvény illeti meg a részvénye-, seket, darabonként 4220 K áron. Az elő-! vételi jog a ífaggar Altalános Hitelbank* j nál Budapest, vagy S. M. von Rothschild1 bankháznál Bécsben e hónap 14-töl e hó-' nap 23-ig bezárólag gyakorólható. Ai| elővételi jog gyakorlásával egyidejűen « régi részvények kicserélés végett vissza., tartatnak, helyettük ideiglenesen ugyan* | csak részvényutalványok adatnak ki. j Laptulaj dőnos: Magyar Külpolitika lapkiadó yálUUtfj sérelf megfizetni, ez a német MWtká* ' s?ámára rabszolgaságát jelent, mert l a versenyképesség biztosításával egyidejűleg a imunbábért is ' kényte'enek • lenyomni, pedig már most is a létminimum vonala a'att halad a némítr munkás bérc. A német áruk erőszakkal biztosított versenyképessége pedig egyértelmű a tovább emelkedő vi á.'iminkanéll'.ü'pég rel. A gyfiaő államok népének munka•né'Aüliségét,. mely a legyőzöttek termésectes elszegényedése és csökkent vásárlóképessíga folytán mind jelentősebb lesz, önkényesen és erőszakoson emelik a jóvátételi megál'apitások. nnw'yeik Németország vásár'.óképesBóeéri*k utoNó n >zé[ is felemésztik. A javak ejészség?s és természetes kicserélésének ubóli Ir-hctőyé tétele a kiindulást pont. ahonnan a bajok orvoslása megkezdődhet. A természetes és egész'é'ges n-mzetek közötti köz'ekedés helyreállítása azonban a jóvátélell terhek, egyoldalú nyomása mellett nem lehetséges. A világmunka. piac és vi'ágkereskedelem rendszeres működésének megindulása feltételezi a jóvátételi terhek leszál'itását. tizenötezer tnnna. WffmetOrsíSgból Angliába 1913 bán két és félmillió tonna hajószállitmány irányiitatott mig innen oda: hatmillió tonna. Az 1920 évben a Németországtól kapott árúk mennyisége hatszázezer, az odfi kivitt áruké hélszázbatvPnezer tonna. A'ta'ában nz egykori orosz, német és ecztrtVk-magyar lrilíötökben az 1920. évben az 1913. évi árumennyiségeknek csak SgyÜ'Hie érkezett. Oroszország na^y hiányt szenved oly ini'M.an, melyekben Anglia bővelkedik, de Oroszország nincsen obb.n a helyzetben, hogy ezeknek az ároknak árát csak részben is arannyal fizesse meg, viszont az orosz agrárpro. dukció, h» a szükséges eszközökkel ós gépekkel rendelkeznék, alka'mcfs lenne arra, hogy Európa népeinek kedvezőbb élelmezését biztositsa. A Németország ellen alkalmazott erőszakos rendszabályok egész Európára visszahatnak. A józan ésszel ellenkező dolog Európa legnagyobb gazdasági mechanizmusát hosszú időre megbénítani. Ha Németország a rárótt jóvátételt kivitelének hatalmas emelésével kiKÖZGAZDASÁG A délszláv Nemzeti Bank és a valuta-kérdés