Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 7. szám - A kisantant vádjai Magyarország ellen

Magyar Külpolitika A svéd honvédelmi reform Svédország csökkenteni akarja hadseregét — Külpolitikai kérdések Szomszédaink eszeveszett fegyve-keaési és mozgósítási hirei közepette egész meseszerűnek b: ttlaíszik, hogy egy régi kultúrállam mennyire- igyekszik meglevő fegyveres erejét csökkenteni. Svédország politikai életében most a honvédelem reformjának kérdéséről esik legtöbb szó, a szembenálló pártok pedig nem airól vitatkoznak, hogy mennyi uj kiadással, hány uj hadosztállyal növeljék a?, állam hadereiét, hanem, hogy mennyit hagyjanak meg belőle. Egyik tábor, természetesen. -t szocialista, nagyon le akar szerelni, a másik, a nemzeti, ke\V; bbé, a legnagyobb lefegyverzést pedig a hadügy, miniszter kívánja. A svéd parlament még 1919 őszén a honvédelmi bizotUágot utasi'otla a honvédelem reformjának kiilo'-' OÍ&< séra, A tárgyabisok azóta e^yre folynak, a kidolgozott javaslatok sorra évültek el és módosultak, véére 1922 decemberében bctcrjesz'ette a b'zottság javaslatát a parlamentbe. Két javaslatot terjesztett be: a hivatalost és a kisebbségit. A bizottságban a polgári pártok képviselői töhbsócben vannak ugyan, de a dön'őpillanalban a li4>sráJisok cserbenhagyták a jobbpártot és igy a szocialisták tervezete kapott *öbb•nvget. Ez a javaslat a svéd hadtestek számát felére akarja csökkenteni, a 28 gyalogezreelböl c*nk tizenöt maradna nug s ezeknek tényleges létszáma is kisebb lenne, a kiképzési időt a gyalogságnál hat hónapra, a különleges fegyvernemeknél nyolcra korlátozzák. Az ujonokontingenst a mostaninak egyharmadára szálftanák le és a be nem sorozott alkalmas anyagot a pétttarta. lékba utalnák háromhavi kiképzési időre. A. 'otbpárt kisebbeégi javaslata 'egalább öt had'cstet akar megtartani és , «ák két-két gyalog- és huszárezredet szüntetne mag. Azonkívül Bodcn erősség nagyobbmérvii kiépítését kívánja. A szockünők. élükön Per Albin Hans*on antimllitarista hadügymlnisz őrrel, azonban nemcsak a szárazföldi fegyverkezést, hanem a flottát is csökkenteiv, akarjak. Köv: u'ik Stocthalranak. mmt flot abazunak megszüntetését és min 'össze évi ötmillió koranfif haiJondók m<«s2avaini • {loUa kiegészítésére. A War Flotta • tengerészeti folyóirat hosszabb tanutmánvban fej i ki. hogy a s. véd haditeneerészet mindössze három olvan ecvséccel rendelkezik, amely kiállhatia a versenvt a többi áJlnm hason'-ó hajóival. íudhánt tengeralattjárót leszámítva. _ Kívánja elsősorban esv cirkáló raj kiépitévét. aztán a mé;: használható haiók modern átépítését és aknalcrakó tengeralattjárók beszerzését. Az egész polgári sajtó ob\an izgalommal tárcája a honvédelmi reformot, hogy n szocialista Branting-kormánv lónak lá'ta a javaslatoknak ?i parlament elé való terjesztését egy időre elhalasztani. Általában a svédet: kezdenek nafli/on kiábrándulni a szocialista kormánuzatból cs a sajiá reméli, homj a konzervatív nemzeti iránti auöz uz ujabb választásokon. Különösen kifogásolja ázt bogy a szocialista szellemet oltsák be a svéd ifjúságiba. Most késziül a kormány Oz iskolai oktalás reformjára s a lapok előre is tiltakoznak az ellen, hogy a [fényes svéd mult erényeinek ismertetése helyett egy. a szakszervezetek dicsőítésével, Mrharcokikal és a munkaidő je. sz. illiláy'lért folytatott sztrájkok épüYtcí történetével töm ök meg a svéd avermeksereg fejét. Hosszait szünetelés utón december 13-án ismét akcióba lépett a Polgári jogpárt vezére Liml»mann tengernagy és nyilvános pártcyüLéscn komoly kritikában részcsifetfe a mostani úgynevezett orszú. gos népkormányt, mely egyiííUalühan sem nem országos, sem nem népi. han-un egyszerűen szocialista pártkormány. Sürgette a polgári elemek szorosabb együttmuküclísét, hogv a kormánvzást át\"ehéssék. Az őszi küz~ -i v. l lasztásoknál megmutatták, hogy a nép uira jobfcíc'é irányródok. A pénzű, 'vTninisztérium közzétette as 1033—2J. kökséavetési év előrelátható bevételit. A bevéte eket 5Í9 56Í. S49 koronában irányozza e!ő, ebből az adóbevétc'ek Bsstéfic 433. 727. 000 korona, a vámbeveb-ieké 112 millió. A fogyasztási adó ettva* tételei: szeszadó 90 mi'Uó, eu'?orr. dö 26. rtehnnvfldó 24 mülió. Egyéb tételek a posta, yasut. állami villamoeínüvek stb. Jövédelmei A vasutakból a kormtlny 27Va midió tiszta jöVedtlemre jzájnlt. Dc azért Thorson pénzügyminf-szter folyton a takarékosságot Httóguífoíza és decemberben u. Hiól íülmondott az államhivatalnokok CKV rés/ nek. Az prlicfitf külpolitikája ilen c-en. dcs. Ezt (i boldog OTSrájtot ar európai problémák kőzve. lenül n; -m érdeklik, szomsaédjaivai bekében él. minrlösszc az oi'^sz szovielíel való viszenv izgatja némileg. A svéd-orosz kireskeííelail túrevalásck bezárás elölt óllonök. a föb'b pontokban re. történt a nict.: gvezés cs Löfgren volt minisztír, a Svéd kizo'. tság elnöke néhány szakemberrel Moszkvába utazott, hozv a vitás pontokat rundezze. Az orosz bizottaáa hajlancló a svéd ÉlativSlákj nak A szovjet által kfoelalt )r. a: ánvnc. vunáról is tárcvalni. A nemrég més igen eiös svéd kommunista párt nu«voh megrendült, az őszi válaszlásokon már alig néhán^ tíű lU'. lntt bejutni valaonelyik ktizscei tanácsba. A december 2-án tartott konferi nciánj melyet Fredrik Ström. a hírhedt bolsevista kéipvlselő és szovjctfökonzul hívott össze, mindössze neg\yinen ve tek részt, ele kimondták, hoav mindenütt külön közséBj csoportba egye8lünek és UTV veszik fel « harcot t polgári pszfalyoKkal szcmljen. Mffsik küipolitikai kérdés, mely. a svédeket specálisah érinti, n Finnorszáagal való viszony. & 1 ét or xág védelmi szempontból egymásra valn utalva és esvaiást k^eészKi. de ujabi>bn az- Alnnd-szigct kérdé>e megzavarta a jó viszonyt, azonkivftl Svéd'íarszáis természetes Méiáelmez^e a. linnor^áíi svéd kultúrának, molv ió idei;; nz esés* országban általános volt. mis az öntudatra ébredt finn nacionalizmus m« nem kezdt: aí ön. véilelmi harcot ellene. Az orosz uralom a jatt a közös elnyomás tompította az érdekeilen Otakel, de most. hogy Omvlö ábami életre ébredt Finnország, keze'enek kiélesedni a nemzetiségi ellentéiek. Kfilpolitilíailag a legiitóbnj na. nnk szenzációja hoav Brauting mmisz'erclnök. aki a Népszövetség mult ültsszak'áin uj tanácstaggá választott Svédorszán képviseletében, most jele. nik meg először a genfi tanácsülése, ken. a német jóvátétel kérdését a? Népszövetség elé akarja vinni. Közvetítésének alppfoltítele azonban az, ho. jy a franciák szüntessék mé£ az erőszakos lépéseket és ün'fsék ki a Buhrvifjéjket A kisantant vádjai Magyarország ellen Ezen cim alatt S. Radou bolgár diplomata a köv«ikez6 cikket közli a Szófiában megjelenő éj: /ooo-ban: — A magyarokat azzal vádolják, hogy a tr. 's; oni tékcszerzödés e lenére talpra akarják állítani hadseregüket s uj háborút akarnak elökész. teni. Már pedig ez a vád MogyarorHW&flBM szemben éppen olyan indokolatlan, mint Bulgáriával szemben. Hogyan is lehet föüélclezni, hogy ezen természetes határaitól megfosztott és ennélfogva bármely o'dalról jövő ellenséges invázióvá) szemben védtelen, teljesen lefegyverzett és bárom, állig fölfegyverzett szomszédtól körülvett ország ez illóbb ak ellen háborút vise'hessen? Lehetnek a ma. yarok o'yan eszlelenek, hogy ne tudnák, hogy mielőtt a mozgósítást lefejeztek vo'. ua, az ellenséges csapatok három oldalról indulnának Budapest ellen, amelynek már egy hét a'att birtcklöttt jutnának. — Nemcsak a magyarok, de egyetlen lefőzött nemzet sem gondolhat ma hál orurn. Törökorszáa p'!: küa nem biztat senkit, ez kivételes eset. Ha a törökök Európában leltek volna, be'etörődtek volna somsukba, mint a többiek. Azonban Ázsiában hatalmas szövetségesük voit: a földraj'i helyzet, amely Európában a legyözüllek cüen van. akik ma nem is gondolhatnak a t'egyvervs ellcntáliásra. — Európában a gvö/lesek, va«v azok fí-jikc ellen vise endó héiboru csak a következő hipotézisek mel'elt képzelhető el: 1. Anglia, amely Fr^ncinorszá il nyft koufliktuslMta van, Németországijal szövetséget köt s mint ar oceútmk ur; », akadálytalanul föl fegyverei és élelmezi az uj szöveiségesét. SS. Ba a hadviseléshez és követelményeihez alkalmazott vegyészeti és av atil'. -i vivnv. nvr. k se it • -. cl a lövi hiboru clyan alakit ölt. nmely Néniclországnek lehetővé tej/i azt, hogy hatalmas ipara és technikai géniusza révén fegyverkezik, még mielőtt e őkészü'ele nek neszét vették volna. 3. Ha Oro zország visszaállítja hadseregét a cári korszak nívójára, íerryver és mun ció gyárait német mérnökök segilségével rendbehozta. Lengyelországot letiporta, Németországgal ezáltal közvetlen szomszédTágba julott és fesj-yerkezésre hivjs föl Euróna eléiredetlen nemzeteit. Már pedig ma ezen e'őfeltételek eey ke sem valós. inü. Ezek foglalkoztat rák a rcvánspandolat utópistáit, a nagyszabáau tervek mükedve őit, de nem képezhetik komoly diskussziók táryvát. — A^zok előtt. Akrk n reíiPtásek előtt peíti hunynak tzemet, ma rcy tény dolaiuál Európábau ós ez Franciaország katonai hegemóniája. Ez a hegemónia kétségtelenül nem fog örökké tartani, mert tudjuk, hogy épp ugy. ahogy a természet nem tűr légüres lért, a történe'em sem tűrj a hegemóniákat. Mindenesetre Franciaország katonai erőinek segítségével ma uralja az európai kontinenst s nein lehet semmit sem tenni nélk'jle vagy ellene. A magyarok ezzel a helyzettel teljesen tisztában vannak és nem tervezhetnek olyan akciót, amelyből kifolyólag Franclaorí-zget találják magukkal szemben. Ezt tudják Párislwn is. ahol Magyarország élénk szimpát'ának örvend. — Ezen tényállást kélségte'enül Prágában és Belgrádban, úgyszintén Bukarestben is ismerik, tehát mi célja annak, hogy a kisentenle kigyőí-bé-kát kiált és ipózt ölt fenyegetően? Ez azért van. mert az entonte. ha bízik is a jelenben, aggályokat táplál a jövőre nézve. Nem a magyar fegyverkezéstől fél, hanem a magyar széliemtől és cl ke | bmerni, hogy ez az aci'odalom indokolt. — Csakugyan, az összes lejyözótt európai népek között a magyarok fejtették ki a leghevesebb erkölr*i ellent, állást a győztesek ökö'csapásaival sremben. Nem a megbánásnak a rabszol. jrák'hoz illő szavaival váleszottak a békeszerződésre, amelyet rájuk erőszakoltak, mint a tölbi népekre, hanem a világhiriivY1 vált Xcm. vein, Soha! jelszóval. Azután nemzetgyűlési halározaftnl fekete zúifciót Ífl-Ieli az országház fa'ára azzal, hogy az ott lobogjon addig, amíg az ország csonka márad. Azóta a mag: ar néplélek állancPó feszüli éíSben van és egy közeli revínshan biz'!;. Mint a többi legyözTott ál'am. Magyarország is keresziülmeut a zavarok és anarchiák korszakán, de ez nem tartott sokáig. Kun Bélitt és kalandor tárWl hr. maro-nn fölráltolták a rend és a nemzeli aspirációk emberei. — Az-öt uj, idegen területre terjedő Picmjeiának. a 4 millió németet számláló Csehországinak s a 9 nemzetiség fölött uralkodó Szerbinak csakugyan van félnivalója a közéjük ékelt magyar faitól, azonl an ez| a veszedelmet sem a nagykövetek konferen-> ciája. sem a prágai, bukaresti és belgrádi jegyzékek nem fegják kiküszöbölni. Erőszakkal nem lehet pacifikálni a világot, amelynek uralma egyik kézből a másikba kerül. Nyu-alom és ! éke csak ugy lesz Európában, ha romáén nemzet élvezi azt a szaladságot. amely lehetővé teszi fejlődését más népek letiprása nélkül. Ha nem igy lesz, csak egy sors vár győzőre és '. ^yéj-öttre: Ma az alarm, holnap az anarchia ét holnapután a háborjL hogy ne provokálja a nagyhatalmakat. | Erre. a görög kormány az elünyomu- j lásf megszüntette, csapatalt vissza- ' vonta Karagacslól nyugatra s a drnúpolyi állomást, a neutráLs zúnát és Karagacsot megint franciák szállták meg, eVá'asztván igy egymástól a görög és török, haüelüket. Karagacson most három zászlóalj fiancia gyalog- ' sag állomásoz k. ! Bár a török-görög összeütközés P'1' j lanalnyi'ag elmaradt, a görög kormány lázasán készü öd k a háhorura. Naponként aeroplánok szállnak vég S fe'" ' Her. tési céból Trácia és a folyó partjai között. A görös kejzu'cS-, dések ugy látszik r. cm csak a törökök, hanem a bolgárok cllon is folynak. Lega'alb Is a Lausanneból visszatért Sztanihulinszki az Aurora tudósítója-- I nak azt a nyilatkozatot tette hegy Bulgária az összes szomszédallaiuokkal meg tud egyezni csupán Görögországgal nem. A nyi alkozat többi » sz«ben e'mondta a bolgár miniszterelnök hogy az ui háborút nrm tartja kizártnak, de Bulgária m ndenesetre megőrzi semlegességét. Az angol flottatüntetés nagyon kevéssé befolyásolja a törököket, mert nemzeti önérzetük ugy megnőtt, hogy nem 'esz könnyű őket legyőzni és intranzigens magatartásuk föoka nemcsak az. hogy Oroszország segítségére számítanak, hanem hogy egyszersm ndenkorrj meg> akarnak szabadulni az idegen hatalmak ellenőrzésétől és gyámkodásától. Be'firá<i: an nogyrbb hajlamot talárt a SzOTb a és Bulgária köztj közeledésre, mint ahogy a radiká! s kormánytól várta vo'na. De ha Pas'cs mejtukik is az uj választáson utódjft sem kövctb. et más reuÜs poliUkat »o Oroszország háborúba keveredik is Román ával. Bu gária mindenesetre iemleges marad és Petrajevet, az orosz atonaröhistéik szófiai követét, nentpo* litlkai okból utasította ki Bul áriából, hanem evszeriien azért meri nincs jrszúga. melyet, képvise ion. tehát nem s ruházhatják fel követi jogkörrel. Ezekre a pontokra AéWc ny latko, ictt a bolgár m'm'szlerelnök s cgyjdeü'eg január lü-an a botár távirati roda utján hivatalosan is közzétette, íogy a loígár kormány m'nden eélza. : os° rosszakaratú külfü'di h'rrel s?em. sen fo tét'cnűl meZörZi semlegességet jrosz-oláh konfl'ktus eietén. A bo'gár kormány helyzete a iau» ; annei tárgyalások óta be'iVrőI sokat •rösödött a szövetségeseknek az az eljárása, hogy a ncuillyi szerződés 4S. lontia ellenérc sem akar utat engedni íz Egci-tengerhcz, köze'ebb hozta egy náshoz a bo'gár pártokat. Sztambu. inszk-l erélyes k lel niésr, ho. y a hol* ; ár kormány m'nden olyan megoldást visszautas t, mc'y nem fc'el meg Bulgária szükségleteinek, a polgári pár* irAnál Is valamelyest 'tolrynitötU az -l'cnc izzó gyii'öUtet. A január l4*-ki községi választásokon a parasztpárt Általános tölbsóget kapott a kommunisták minden terrorjával szemben; pedig a Den je'enté. se szerint revolverrel és botokkal felfegyverzett kommunisták terrorizálták Glavanovei. Koprtovci, C provei és Zse'czna vidékét s o'yan erőszakosan léptek fel hegy a hatóságok cgy'deig tchetet'enek voltak velük szemben. Vasárnap, 1923 február 18