Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 40. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása 2. r

Csütörtök, 1923 dec. 20. MAGYAR KÜLPOLITIKA Megkezdődött az elnökválasztó mozgalom Amerikában Hlram Johnson föllépése. — Népszerűségének okul. — Nem alakul meg a harmadik párl. Newyork, dec. Hiram Johnsonnak az amerikai elnökjelöltségre való nyilt föllépését hivatalos körükben, ugylátsziÁ, uyu godtan fogadják. Meglepetést keltett azonban, hogy Dorah szenátor, aki pedig az elmúlt elnökválasztáson Johnson kampanyjának vezetője volt és vele együtt az engesztelhetetlenek közé tartozott, most nem reagál Johnsou föllépésére. Annál jobban örülnek ennek a demokraták, akik nem szívesen látták volna, ha Coolidge versenytárs nélkül marad. Johnson fellépése érdekes fejleményeknek lehet kiinduló pontja, kivált ha sikerülne akkora zavart előidéznie, hogy lehetetlenné tenné Coolidge jelölését. Ebben az esetben Johnson győzelmét jelentené az is, ha a pártnak kompromisszumos jelöltben kellene megállapodnia. A legut >l-ó elnökjelölésnél is Johnson hívei voltak azok, akik lehetetlenné telték, hogy Wood tábornok vagy Lowden szenátor megkaphassa a szükséges többséget s igy tudta azután Hard ng. a kompr miisszumos jelolt megszerezni a többséget. Érdekes, hogy Hiram Johnson jelöltségét eleinte nem vették túlságosan komolyan a republikánus pártban. Az utóbbi időben azonban a californiai szenátor pártja olyan hatalmasan nő, hogy ma már a leglelkesebb Coolidgepártiak is nagy aggodalommal néznek a közelgő választások elé. A Coolidge és Johnson küzdelmében nemcsak szemelvekről van szó. 'te elvekről. Hiram Johnson a republikánus párt radikális szárnyát képviseli, a progresszív politikai gondolatot, amelynek a tömegek körében eggre nő a népszerűsége. Olyan komoly és kiváló politikus is, mint amilyen Lodge szenátor, ugy látják, hogy a pártnak progresszívebb, radikálisabb politikát kell követnie, mint amilyet követett. Az elégedetlenség minden téren észlelhető a republikánus kormányzattal szemben. A farmerek épp ugy elégedetlenek, mint a munkások és üzletemberek r'-ményei sem teljesedtek akkora mértékben, mint aminőt a republikánus rezsimtől vártak. A kongresszus munkája meglehetősen meddő volt. Ha a farmereket sikerült volna megbékíteni, ha leszállították volna a vasúti szállítás díjtételeit anélkül, hogy ezzel a rendszabállyal tönkretették volna a vasutak üzletét, akkor sokkal több esélye lett volna Coolidge elnöknek különösen a Westen és a Middle Westen. Johnson népszerűségét nagy mértékben fokozta az utóbbi hónapok alatt az a propaganda, amit Európából való visszatérése után folytatott. Johnson határozott és kimondott ellensége annak, hogy Amerika bármiféle mádon is beavatkozzék az európai ügyekbe, határozottabb és energikusabb külpoli- , likát követel és főképpen követeli, I hogy Európa /irrjse meg Amerikának azt. amivel tartozik. Coolidge hivei maguk is nagyon komolyan veszik a Johnson jelöltségét. Kénytelenek bevallani, hogy a legnagyobb baj az, hogy Coolidgeot nem ismeri eléggé az ország. Még egy körülmény van, ami Johnson malmára hajtja a vizet. Ugy látszik a harmadik párt — amelyről a Magyar Külpolitika is említést tett — nem jog megalakulni és ebben az esetben azok a radikális szenátorok és politikusok, akik a harmadik párt kialakuiá an ré 'láttok v mi 1. akik* nek pedig tagadhatatlanul vannak követőik az országban, mind a Johnson párt hivei lesznek. így La Föltette sze nátor már ma támogatja Johnson je löltségét. <xx><xxx>oo<><x><><><>ooo<>oooo<x>o Németország eddig teljesített fizetései4") L Jóvátétel. Arany márka 1—6. Készpénzfizetés . . 1.780,016.456 7. Szén és koksz . . 2.424,400.000 8. Szénmelléklermék . . 43 0O0.00O 9. Festék- és gyógyáru 200,000.000 10. Marha 274,194.000 11. Mezőgazdasági gép . 31,040.000 12. Anyagszállítás ujrafelépitéshez . . . 290,686.794 13. A löweni egyetem, ujjáépitése .... 13,758.585 14. Tengeri és folyami hajók 4.753.441.068 15. Vasulanyag .... 1.927.943.774 16. Teherautó .... 115.673.853 17. Eladott hadianyag . 200,000.000 18. Angol jóvátételi leadás 163,160.182 19. Nem katonai anyag a nyugati fronton . 1.891,150.387 20. Magánkábel .... 77.800.000 21. Átadott értékpapír . 392,642.671 22. Saar-bánvák . . . 1.017.126.890 23. Átadott állami birtok 5.032,106.032 24. Rész az áüami adósságból 644.414.415 25. Felfüggesztett követelések ... . 8.600,000.000 26. Külföldön lévő német magánbirtok likvidálása 11.740 OOO.OCO 41.612,555.107 II, A versaillesi szerződés szerint a jóvátételi kontóra nem számítható fizetések. 27. Állami kábel . . . 1,609.744 28. Állami tulajdon Eupen Malmedy-ben . . 150,000.000 29. Megléritések és helyettesítések . . . 446.250.000 30. Belső megszállási költségek 895.000.009 31. A szövetséeközi bizottság költségei . 94.00O.OC0 32. Átadott hadihajók . 1.417.0O0.0O0 33. Nem katonai anyag a keleti fronton . 1.050,000.000 34. Katonai és ipari leszerelés 8.950,000.(100 35. Fizetések a kiegyenlítésre 615.000.000 36. Különböző címen . 685.895.000 14.304.754.744 összesen: 55.917.309.851 * Luio Brenínno: Was Deutschlnnd eezahlt hat. Berlin, 1923. cimü műből, amelynek részletesebb ismertetésére még visszatérünk. SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem töreKvéseinek kialakulása Irta: Hllscher RezsS dr. II. Legrand után — az 1855. évben — GLarus kanton kezdeményezett olyirányu mozgalmat, hogy a többi kantonnal együttesen szabulyoztassanak a svájci munkásviszonyok, de ennek a kezdeményezésnek is csak az lett a sorsa, ami Legrandénak. Nemzetközi szaoalyozását követelte a munkásvédelemnek, az 1867. évben. Géniben megtartott kongresszusán a Nemzetközi Munkásszövetség. Javaslatai szerint: a kilenc és tizenkét életév között lévő gyermekek napi munkaideje két óránál, a tizenhárom és tizenöt életév közottieké: napi négy óránál, a tizenhat és tizenhét életév közötti korban lévd fiatalkoruaké: napi hat óránál több nem lehet, mig a többi munkásoknak maximális napi munkaideje nyolc órában lenne megállapítandó. Az éjszakai munka általában kiküszöbölendő s nőket az egészségre ártalmas üzemekben foglalkoztatni nem szabad. Ennek a kongresszusnak tárgyalási anyaga eléggé értékes, azonban kár, hogy a javaslatok keresztülvitelének módozatait nem jelölte meg. Schönberg Gusztáv, az 1871. évbenmegjelent „Arbeitsamter" cimü könyvében utal arra, hogy az egyes országok munkásvédelmi törvényhozása azoknak a világpiacon való gazdasági versenyképességét súlyosan érinti és ezért az a véleménye, hogy a gyermekés női munka tilalmazására, illetve korlátozására, valmint a maximális munkanap megállapítására irányuló intézkedéseket nemzetközi megegyezés utján kell szabályozni és az uj korszak eljövetele, amelyben a szociális kérdés szabályozása is tárgya lesz a nemzetközi szerződéseknek, nem késhet már sokáig. A Glarus kanton által, az 1855. évben kezdeményezett akciónak eredménye csak az 1876. évben kezdett mutatkozni, amidőn a svájci szövetségi gyári törvény előkészítő munkálatai mecindultak. Ugyanebben az évben, a svájci ipar versenyképességének megóvása érdekében, Frey Emilnek, a nemzeti tanács elnökének javaslatára, a svájci szövetség diplomáciai tárgyalást kezdett több állammal abban az irányban, hogy ezek is terjesszenek törvényhozásuk elé a svájci törvényhez hasonló javaslatot. E tárgyalások nem hoztak sikert és a svájci nép csak iKen kis többséggel szavazta meg az 1877. évi gyári törvényt. Lohmann porosz ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, az 1878. évben megjelent „Die Fabrikgesetzge bung der Staaten des europaischen Kontinents" cimü munkájában uta\ arra, hogy amiként ma eltér egymástól az egves államok ipari törvényhozása a nemzeti sajátosságok és a történelmi fejlődés különbözősége szerint, éppen