Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 40. szám - A trianoni béke megalkotása. 1915-1920. 6. r

8 M AGY AB KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 dec. 20. séiiet szenved. Az Államtitkár szerirt íürsrös m"g>)kiás rsak c«v külf'Hi kereskedelmi hitel Altul kéizelVtő el. amelv által Miotővé vílnAfc a sziikséJfelt mcnnvisécü élelmiszer behozatallá. A német saitó ocvönt- tüen mesATar>itia Hoover nyilatkozatának tárgvilacossácát. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit irnak rólunk ? Márodnl Llsty, (dec. 3.). A csehszlovák—magvar határ még rsnk Salgótarjánnál kh. 10 km. hosszúságban nincs meghatározva. Ennek oka az. hoi^y magyar oldalon olv feltételeket szabtak, nmelvek fiz itteni csehszlovák terűidből mamiar enklávét, teremtettek volna szuverén loootkal. E föltéleleket elfogadni nem lehetett. A terület lakossága azt kívánja, hogv a végleges határ minél hamarább tűzessék ki és nem titkol ia azon kívánságát, hogy állandóan a csehszlovák köztársasághoz csaloltassék. (?) (Nemit ti demokrata.) Híradó, (Pozsony, dec. 5.). Most Prágában folytatódnak azok a tárgyalások, amelyek Magyarország és Csehszlovákia között Budapesten megkezdődlek. A kormány lapjai még egyetlen megtrtő szót sem tolultak a magyar kölcsön ügy mellett s ez többet mond minden kétszínű külügyminiszteri nyilatkozatnál. Még most is. amikor már a népszövetség pénzügyi bizottsága Londonban megállapította javaslatát a magyar kölcsön mellett, a hivatalosak, félhivatalosak és szubvencionálták állandóan a magyar kormánynak szándékait vizsgálják, amelyek szerintük a kölcsön tekintetében bizalmatlanságot ébresztenek. A kölcsön ügye iránt táplált vonakodásnak jele az is, hogy a jog- és gazdaságpolitikai tárgyalásokon olyan nehéz dűlőre jutni. A mi kormányköreink ugy tárgyalnak, mintha Csehszlovákiának abszolúte semmi gazdasági érdeke nem fűződnék Magyarország ujjáépüléséhez, mintha a két szomszédáilam egymásrautaltságának semminemii eleme nem forogna lenn. A gazdaságpolitikai kérdések csoportjában ezideig csupán a kis határszéli forgalom tekintetében jöhetett létre megegyezés, persze itt is csak ugy, hogy a magyar álláspont engedett. Hogy a határforgalomhoz Szlovenszkónak éppen olyan eminens gazdasági érdekei fűződnek, mint Magyarországnak, ez elölt szemet huny a mi kormányrendszerünk, mert ugy képzeli, hogy Szlovenszkó és Magyarország lakosságának gazdasági érintkezése politikai veszedelem, amely megrendíti az állam alapjait. Ha nem politikai féltékenység lappangana a halárkérdések mögött, akkor a csehszlovák kormánynak minden erejéből elő kellene mozdítania a magyar kölcsön és Magyarország talpraállitásának ügyét, hogy Magyarország államliázlartásának rendbehozatalával és a termelő munka megindulásával enyhülést idézzen elö a valutáris differenciákban rejlő válságokban. A jogpolitikai tárgyalásokban is olyan álláspontot foglal el, amely messze vet a békés megegyezés gyors telő alá hozatalától. Itt is valami olyasmiről van szó, amikor a csehszlovák kor- . mány azt mondja: „Én vagyok a nagyobb url" Szomorúan érdekes, hogy amire gazdasági érdekből Mussolini képes még az orosz bolsevista kormánnyal szemben is, \ I. L, hogy törekszik a két állam között I lívö kapcsolat megteremtésére, azt a ml kormányunk Magyarországgal izemben nem tartja fontosnak. Mellékes az, hogy a köztársaság érdeke a jól szituált szomszéd, aki venni tud. Mellékes az, hogy idehaza éppen a helytelen külpolitika egyik következményeképpen nz államháztartás egyensúlyát csak olyan adóterhek mellett lehet fenntartani, amelyek alatt hovatovább összeroskad n gazdasági élet. Ugy látszik, fontosabb az az elv, hogy „mégis ín vugyok u nagyobb urT" Politika (Belgrád, dec. 10.) A közelmúlt napokban szabadon bocsájtott Czever Bossidar folytatja a Magyarország elleni propagandáját Legutóbb a Narodna Obrana gyűlésén szólalt fel és beszédében vázolta Magyarország mai helyzetét* így a többek közt azt mondja: Magyarország intelligenciája nacionalizmus ittasságának álmát alussza és Szent István koronájának nagy birodalmáról álmodik, amelyről lemondani nem tud. Bár Magyarország törvénybe iktatta a Habsburg-dinasztia trónfosztását, Ottó és Zita királynő híveinek száma csak növekszik. Ma már a rojalista ellenes elemek is Habsburg-hiveknek vallják magukat, Magyarország legnagyobb ellenségét Jugoszláviában látja. A magyar sajtó állandóan nagy hadjáratot folytat Jugoszlávia ellen, telve olv hírekkel, hogy Jugoszlávia az összeomlás előtt áll. A magyar hivatalos körök tisztában vannak Jugoszlávia nagy erejével, melyet Európa legmodernebb és legjobban szervezett hadserege képvisel. Tempó, (Páris, dec. 11.). Vezércikkében, amelyben n magvar kőlcsönügv jelenlegi állásál precizirozza. azt mondja, hogv ugy a politikai, mint a pénzügyi föltételek könnvü módon áthidalhatók lesznek. Ugv látszik azonban, hogv a jóvátételi követelés tekintelében vannak még nehézségek, amelyekre nézve a lap azt lavasolia. hogy ne a mai állapotok figyelembevételével állapítsák mea az összeaet és a fizetési módoz' tokot, mert hisz a mai tönkreiutott Magyarország mellett ez csaknem lehetetlen. Elismeri a cikk. hogv ez a hitelezőknek a i<*a. de másrészt erre vonatkozólag nem lehet mintegy Ítélettel odaállni, melv a fizetésekre nézve azután irányadó lenne. Másrészt Franciaorszán nem felejtheti el. honn l örö* érdekek Iázik n kisnnt' nthnz. Az ellenőrzésre vonatkozólag a cikk szerint a Népszövetség megbízottja volna hivatva ennek a tisztségnek ellátására. De másrészt a cikk einékez.tet arra, hogy az ellenőrzésben más országok is részt okainak venni. Ami magát Franciaorszá col illeti, reméli ez ország, hogv Európa konszolidálásának érdekében a kolcsönügvben az eddigi törekvéseket siker fogja koronázni. Frankfurter Zeitung, (Frankfurt, dec. 12.). Szerbiának és Romániának a magyar kölcsönnel szemben elfoglalt ellenzéki álláspontjáról párisi saját LSt— jelzésű Icvclejöze azt táviratozza, hogy ugy látszik, hogy a 10-én kiküldött bizottságban már meglehetős nagy nehézségek merültek fel Magyarország szanálása tekintetében. Elvben jóváhagyatott ugyan a népszövetségi tanács által kiküldött bizottság jelentése, azonban a szanálási programm végrehajtásának ugylátszik Magyarország szomszédos országai és volt háborús ellenfelei részéről sah/os akadályok gördittetnek útjába. Szerbia és Románia képviselői nem titkolták abbeli Idegességüket, hogy a népszövetség Magyarországnak akar segítségére jönni, holott az ő országuknak a gazdasági és pénzügyi szanálás tekintetében egyik oldalról sem jut segítség. Ilyen körülmények között attól tartanak, hogy nem lesz könnyen keresztülvihető a népszövetségi bizottságnak az a követelése, hogy Q jóvátételt bizottság mondjon le a magyar állam összes bevételei tekintetében őt meaillelO elsőbbségi jogáról. A népszövetségi trwiáes tendenciája, ugy lálszik, oda irányul, hogy a tárgyalások folytatását a Magyarország és szomszédai között való kőzvetetlen megeRyezéslöl tegye függővé, Votmlsche Zeitung, (Berlin, dec. 13). A lap budapesti levelezője, Hetlif Brúnó, aki Walter Burg álnéven ir, Magyarország szanálásáról ir. A cikkíró mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy Mi rors-ág négv és félévi hóboru után további néay és féléven át ónkéntet polUtAi i clzurhózottsoubi.n maradt a külfölddel szemben. Csupán 1023 tavasza óla üz ismét akliv külpolitikát. A magyar közgazdaság, különösen az állami Pénzügyek bomlása arra kényszeritette Hetiden kormánuát. hoqu ismét az európi i politikához térien vissza. Hat hónap alHtt Magyarország visszanyert külpolitikai aktivilása szép eredményekéi hozott. Persze a ióválételi bizottsáa enuedménijef és Ígéretei még mindia tgy blzowo* bizalmatlanság bélyegét viselik és utasításokat trrtulmaznak a dac politikájának tiljes leépítésére. Ezután a cikkíró a népszövetségi tanácsok pénzügyi bizottságának a magyar kölcsön ügyében hozott határozatát magyarázgatja. Ez a határozat ugyanis a kölcsönt kapcsolatba hozta ,,kielégítő megállapodásnak Magyarország jóvátételi terheivel való létrejöttével". A londoni jelentés lénueoe bizonuára ebbnn az utasításban reilik. hona Maawrország előbb szomszédaivet iőiión tisztába. Áttér azután a maevar-cseh tárgyalásokra és az állampolgárság, valamint a levéltárak ügyét lárgvalia. illetve a két eltérő állásnonlni ismerteti, melyhez azután a kővetkező kommentárt fűzi: ,A vereség megemésztése: ez a csehszlovák követelések lényege. Prága a történelmi leilödések álti I teremtett tétmek alapián ált. Ugylátszik. Magyarország csak akkor kapja meg a kölcsönt, hogy ha mAr rálépett a történelmi tények alaoiára. Helyesen mondja a tudósitö. Magyarország szanálását megnehezíti az ország tőkeszegénvséce. Hogv honnan veszi a kormánv a földreform végrehajtására szükséges nénzt a Nénszövelséf szűkmarkúságára való tekintettel, mét megoldatlan probléma. Az ipar sem vtr.'gozhat beruházások nélkül és tovább* várhaló. hogy Csehszlovákia a kölcsönhöz valö hozzá iáru'ö.'áért n mnevaT védővímrendszer megszüntetését fogja követelni. Observer, (dec). Thomson vezérőrnagy keleti útjáról irt sorozatos cikkei közül a legutolsóban Magyarországgal foglalkozik. A kis-antanlot sakálokhoz hasonlítja, melyek félelmükben ugatnak a sebesült oroszlán körül. A mezőgazdasági termelés a mezőgazdasági munkások kisebb teljesítménye folytán kisebb a normálisnál. Az angol kölcsön szükséges textilgépek vásárlására. Magyarországon nagy az elégedetlenség amiatt, hogv az antant az országot a kis-antantnak szolgáltatta ki. KözépEurópa helyzete mesterséges és ingatag. A kommunizmus nem veszélyes, ellenben nagy hajlandóság látszik az országban az ébredők felé, kiket Mussolini is elismer. A magynr hadsereg kicsi, de kitűnő, van titkos hadsereg is, mert egy magyar politikus szerint „Seregeket lehet lefegyverezni, de sziveket nemi" Az utódállamokra Magyarország ezenlul is komoly veszélyt jelent, főleg, ha ezek a kisebbségeket zsarnoki módon elnyomják továbbra is.