Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 4. szám

3 Vasárnap, január 28. hadjárat, amely a Magyarországra ' szórt gyalázkodások özönével szórta tele a világot. Még nagyobbnak fogjuk látni e nehézségeket, ha meggondoljuk 1 ho°v az amerikai vendek majdnem kivétel nélkül ipari munkások és Magyarország ugv lel! feltüntetve, mint minden haladásnak ellensége és mint az ipari munkások érdekeinek és akaralának kíméletlen letörője. Nem csoda tehát, ha egyik-másik ott kint élö honfitársunk megtántorodott meggyőződésében. így a bethle nemi vendek vezetői kénytelenek voltak a „Szlobodna Rejcs" szerkesztőjével szakítani, mert ez koronként helyet engedett lapjában a magyargyalázó cikkeknek és kénytelenek voltak eRy uj lapot, az,, Amerikánszki Szlovencov Glász"-t megalapítani. De közbejöttek személyi vetélkedések is, ugy, hogy a trianoni békeszerződés tárgyalása idején egyszerre két országim egyesület is alakult: a Vend Nemzeti Tanács és a Magyar Vendek Szövetsége. Mindegyik tőle telhetőleg igyekezett az amerikai vend népben országhü meggyőződést fenntartani és igyekezett az entenle-hatalmak képviselőire olyan módon hatni, hogy a vendségel csatolják vissza Magyarországhoz. Azonban nagyobb sikert érhettek volna el, ha az egyéni velélkedést félre téve, közös munkában egyesültek volna. Kétségtelen, hogy a Jugoszlávok még nem régen nagyon igyekeztek azon, hogy a vend nép kőzött biztos talajt szerezzenek maguknak és az volt a meggyőződésük, hogy ehhez mindenekelőtt az amer'kai vendeket kell maguknak megnyerniük. E törekvéseikben a csehek is támogatták őket. Mert a vend vidék nemcsak egy darab föld, nemcsak 900 km', hanem egyszersmind záloga a sokat emlegetett cseh-jugoszláv korridornak, a világháború efemer sikerétől fel zgatott, sz!áv agyak e legképtelenebb szüleményének^ E lehetetlen ábránd ugyan ioszladpzóban van. de azért a jugoszlávok ott settenkednek az amerikai vendek között, azonban ugylátszik, ne n nagy sikerrel. Az amerikai vendek között is lassan, de biztosan meghatározott irányban konszolidálódnak a viszonyok. Több örvendetes jelét látjuk ennek. Amerikai lapokban olvassuk, hogy az amerikai vendek leghatalmasabb szerve, az Első Vend Testvéri Seg'tö Egyesület már meglevő amerikai színekkel pompázó zász'óaljához egy magyar zász'ót is cs'náitatott, melyet most karácsony második napján szenteltek fel nagv ünnepségek között. Ott volt Beth'ehem város minden azámot tevő embere a polgármesterrel az élén. Komoly. megható és a visszafojtott hazaszeretet tüzét sejtető beszédek hangzottak el. Az „Amerikanszki Szlovencov G ász", melyet egyszerű munkások szerkesztenek, ez alkalomból egv vezércikket hozott, me ynél egyszerübb, őszintébb és igazabb szavakkal mác idehaza sem irta e senki Az elszakadt részek lakóinak érzelmeit. Néh: ' ny szós: érinti idézetet közlünk igazo'ásul. — „Ez a zászló szemmel láthatólag hirdeti az egész világnak, hogy mi magyar-vendek va"junk bár szlovén a származásunk. Azok a vendek vagyunk m', akik ezer éven át megelégedetten és becsületben éltünk Magyarorazégon, együtt SrOltünk és együtt búsultunk a magyar néppel és együtt harco'tunk » háborúkban és együtt dolgoztunk a béke éveiben. Magyarország védett bennünket ezer éven ét, magyar kultúrát élveztünk és magyar (tokásokat vettünk fel. Ezeket bílő'flnk kiirtani lehetetlen. Egy népet le lehet nyűgözni erével, de érzelmiét és gond-lko dismódját nem irthatja ki * trlnnor. i r^ke és a jugoszláv íűegsréllás. Mi veamindig hívek voltunk Ma^yarorsrágbar év w <t is ' " ' *k a-"--r kfllofüV. ün'rJa hárcra év éta a jngogz étok rra- ednei. yo^- r. 't b««f ' ¥ek vs iyink Ma-yar- s-'-l os, hfr. tm meV Im'lror por. 7 vaa; 'á: va, szét van SM?. nU/n. Tflég jobban lelkes: 'J'MC érts, mint Jzelott Nem l«zück ml )>ütV: ek or*zá. punkhoz, amikor es«s míg száz szenved. '! szakadt rá". — Mi vendfck, bár el vagyunk szakitv/i Magyarországtól, nem vagyunk tőle elliwidtT* érzelemben, lelkünk szeretetét most még jobban birja. mint azelőtt. Ez a ziászló bizonyítja, hogy mi magyarvendek nem vesszük tudomásul azt a lelkiismeretlen határozatot, melyet néhány olyan ember hozott, kik a népek ér ze niéivel, gazdasági és kulturális javaival nem törődnek. Zászl ónkkal megmutatjuk az egész világnak, milyen becstelen dolog népeket megkérdezésük nélkül elszakítani testvéreiktől és odatókni idegen, ellenséges népekhez. Az egykori Nagymogyarorszipon sok nép élt, d« egyetlenegy sem tartott ki oly híven a nvgyar z-úszlé mellett mint mi. vendek. Mi b^ran megmutatjuk érzelmeinket és nem ijedünk meg semmiféle terrortól, mi egy ideig azt a azenvedést l» kibírjuk, ! amelyre ítélve vagyunk, de megmutatjuk,, hogy van akaratunk és keresztül* isszuk akaratunkat. Ez a zászló talizmánunk le^z, amely alatt bátran megyünk előre célunk felé. Eljö az idő — és bizonyára nem várat magiá'ra sokáig — amikor Magyarország jobb napokat ér meg. Eljő a ml országunk ujjásuületése és akkor fogunk igazán örülni. A lesőrvendetesebb az, hogy e sorokat egyszerű munkás irta és kizárólag ] munkásoktól szerkesztett és olvasott lapban adta k; i a zászlót is rountuI sok csináltatták maguknak. m. »• i ségbe. A székek élén o nép állal választolt s a fejedelem által megerősített királybírók (po'gármestcrek vagy főbirák) és tanácsok állot ak. Ezeket pedig a nemzefi szász gróf (szebeni királybíró, indes refiius cibiniensis) kormányozta, ki ezen hivatalinál fogva főkormányszéki tanácsos (tehát az erdélyi kormány tag ja) és a szá, z nemzeti gyűlések elnöke volt. A sz • beni királybírót a szász nemzeti gvüiés választotta és a lejedelem erősítette meg. A (eruíeí meiiett megvolt az autonómia másik két lényeges k'ltéke H: a terület feletti önkormányzat és a nemzet jogosítványait .képviselő ner.izetgyülés. Jogosítva votak külön nemzeti gyűléseket tartani, azon nemcsak önkormányzati ügyekot intézni, hanem a székek országgyűlési követőinek utasításokat adni, tehát Igr ti ország sorsára való befolyás közvetett Uton biztosítva volt. 1744. évi I. t.-c. szerint: az egyesült nemzetek nemzett külön gyűléseket tarthattak t azokban belviszonyaikat szabályozó helyhatósági törvényeket is alkothattak. Jo. guk volt német nyelven levelezni s helyhatósági törvényeiket német nyelven hozni. Egész önkormányzati berendezésük anyanyelvükön folyt. • A szász nemzeti autonómiának tehát következő belső rendszere van: Az autonóm jogok tulajdonosa a szász nemzet, a terület tagozódik a községi és városi autonómiákra, melyek a szék önkormányzatába olvadnak. A székek Önkormányzata pedig a szász nemzeti egyetem őnkormánpzatánaA- alapja, melynek letéteményese a szász nemzetgyűlés. Az autonómián belül gyakorolták: A közigazgatást, az Igazságszolgáltatást, a nemzeti vagyon igazgatását és kezelését, melyet kulturális tekintetben a szász luleránas egyház autonómiája egészített ki. Igazságszolgáltatás tekintetében, mint kiváltságleveleik Is bizonyítják, teját bíráik bírói joga alatt állottak s a legfőbb birói fórum a Szebenben széketö szász egyetemi törvényszék volt. Külön önálló törvénykönyvük is volt és a magyar jogrendszer e területen nem nyert alkalmazást „Az erdélyi szászok statútumai vagy autonómiája" Htiet Albert szerkesztette, a szász egyetem által 1587-ben elfogadott és Báthory István szentesitette törvénykönyv 1853-ig, az osztrák polgári törvénykönyv bevezetéséig volt érvényben. A- nemzeti élet minden befelé való megnyilvánulása szabad volt, a kisebbségi jogok másik fontos alkatelemét, az állami főhatalomban való arányos részesedés elvét is megtaláljuk a szász kisebbségi jogokban. A szászoknak az állami főhatalomban való részesedése is szabályozást nyert, amelynek eredményekép a szászok az ország sorsára erőviszonyaiknak megfelelő befolyást nyerlek. Amennyiben az alkotmány rendelkezései szerint a közhivatalok betöltése a magyar, a székely és szász nemzet tagjui közöli ezen nemzetek illetőségéhez képest legyen elosztva. Az állam föméltóságaiban, mint az állami főhatalom minden Vonatkozásában a szászok arányos részesedése intézményes biztosítást nyert. Ennek az alkotmánynak mely Európában is az első kisebbségi alkotmány, eredménye az hogy a szászok a maguk nemzeti egyéniségét a maga tisztaságában megőrizhették, megőrizhették továbbá még őshazájukból magukkal hozóit községi szervezetüket és földbirtokrendszerüket, kiépíthették a maguk határozottan demokratikus közéletét, a szász föld határain belül a jogegyenlőség elve uralkodott és a szász föld a jobbágy munkarendszert soha sem ismerte, tt, ha kutatjuk, hogy milyen történeti erők .láts'ottak kön-e apnál, ho*y ez a maroknyi nap a maga neMizeti egyéniségét, a maga kultúráját és gazdagságút a századok viharai dacára fenn tudta tartani, akkor ezt az elpusztíthatatlan életösztönön, a körültekintő, bölcs éi óvatos vezetésen kivül Ű történeti Erdély alkotmányának szász nemuM t autonómiájában találjuk meg. Mejj A kisebbségi jogrendszernek szilárd alapokon való megállapítása és annak, mint maximális politikai célkitűzésnek az európai nemzetközi törekvések közé való beiktatása elsőrendű nemzeti érdeket képez. Ezen maximális programm ma még jórészt e méieti kidolgozásánál élénk figyelemre tarthat számot Erdély töríéneíí alkot., mánya. me v a maga ideiében a kisebbségi kérdést megoldani próbálta. A kisebbsézi jogrendszer és annak egyetlen megoldási lehetősége: » nemzeti autonómia nem uj Erdélv fö djén. Erdély, melynek sajátos történelme és történelméből kinőtt töTtléneti alkotmánya volt. ismeri a kisebbségi kérdést s az idők fo yamán már egyszer megoldotta ezt a ma még sokak előtt megoldatlannak látszó problémát. Érdé y az évszázadok folyamán bizonyos különállásra tatt szert és közel két évszázadon át önálló államisággal rendelkezett, melynek csak azért, kellett elbuknia, mert világhatalmi faktorok ütközőpontja lett, és a maga önállóságit, a maga államiságát többé a két nagv világtörténemi erővel: a nyugati Habsburg-energiával és a keleti török birodalommal szemben fentartani nem tud'a. De a Habsburg-ura lom nem jelentette az önál'óság végét, csak beleilleszkedést a nasv habsburgi monarchiába, melyen belül Erdélynek a történeti alkotmánya fennállott, fejlődött és erősödött. Erdélv önállósága tulajdonképpen csak 1867ben ért véget, amikor a magyar nemzeti állani berendezkedésének kísérlete kezdődött. E mélyreható külömbségek nagyban közrejátszanak' annál, hogv az erdélyi kérdésnek egyetlen lehetséges megoldását: az önálló erdélyi államiság újjáélesztésében lássuk. Az önálló Erdély, a magi egész élettartama alatt ismerte a kisebbségi kérdési, ismerte ezt azonban nemcsak nrnt politika' problémát, hanem mint a nemzeti egyéniségeknek a nemzeti létre való jogát és a maga sajátos felfogásának ke-etében egy bizonyos irányban ezt a problémát már meg is o'dalta. Ez a meToIdás és ez a kérdés: a szász nemzetnek a történeti Erdélyben élvcz"tt nemzeti iogai és nemzeti aufonómiá a. Ha ma kere-sük a kisebbségi kérdés megoldásának és kielíntésénk lehetőségeit, ugy a történeti Erdély al'kofmányánaík. a szász nemzeti jogokat biztosító intézkedései élénk flív?l?mre tarthat számot. Ha pedig eiy kisebbségi a'kotmányt akarunk Vidi-l"o»'-i. ugv ez elsőrendű forrás, melynek ért" t már az élet próbálta ki. A szászok jophelyzctét Erdélvh"p. kü'őn szabadságjogok, kfl'ün nemzeti iogok és az ál'ami 'főhatalomban va'ó arányos részesedés joga biztosítottá;. n-r''-ek részben királyi fclvdltság'eveI«khm részben STO-' isJc-'-an, vé"ül ned'g ej'r^rii törvényekben nvertek ' "f"t, A nitt 'Off'i I ,,,.,.,.„1,,,,,,,,, r„.,,_.•.,« tev^nni, lííi'inaTt jTróTyhé v;'j J ' " r-"ü' ti«y r}M Jie>r-t$: ftfp-v-a •"''/•v.- a* rfli-ie"rrrrnr. V'r e'-'-^r Ir IOSIMJ I. G'za r*í.T&';re: a va "ionföld- és m".n'r-;zib-h^aö'. bc/ifi Ogreik szabad UtíitéíÜ, a "émeí lógok alkalmazását és az egyrrúsköztl egyezőséget- Még abban a korban, mikor a fejedelmi szuverenitás elve van a magvar alkotmányos jogfejlődésben kibontakozóban, Európaszerte a hűbériség gondo ata van megszi.árdulóban és még Magyarországom is a rendi állam abszolút és századokon át meg nem Muaaható. akkor nvitr itt kezd kiépülni n szász nemzeti autonómia, melynek alania a törvény előtti szabadság és etj«en/őse'a. Az á taiuik és a király által választott birán kívül másnak ítélkezési joga mnes. az általuk lakott vidék közös hűbér, melv a közösség érdekét szem előtt tartva szabáyozza az örökösödést, a gyermektelen elhalás esetén visszaszáJlt a hagyaték a közösségre. Gondolunk itt arra hogy ugyanekkor itt a szent korona örökiüsödése van érvényben és ebben az időben a más nemzetiségtől már nem a szent korona, hanem a szász nemzeti közösség örököl. A szászok joghelyzelének végső alapjait II. Endre király 1224. évi királvi kiváltságlevele szabályozza, melynek főbb pontjai a következők s melyekben a nemzeti autonómia alapjai világosan felismerhetők : 1. A Szászváros, Báróth, Sepsiszék és faráéi közölt lakó nép egy nemzet legyen (unus sit popiztus) egg bíró alatt, a szebenin kívül e területen minden más grófság eltöröltetvén. 2. A szebeni grófot válassza a nép .szabódon J az csak közöltük lakó tisztekét tehessen. 3. itélöbirájuk csak a király vagy a szebeni gróf legyen; király elébe csak azon ügyekért idéztethetvén, melyek rendes birájuk a gróf által el nem láttathatnak. Biráfuk köteles szokásaik szerint ítélni. i. A király ezen a földón nem adományozhat fekvő jókat s ha tenné a nemzet ellene mondhat — és itt még aktuális értékű pontjaiban ismertetett. Ezen királyi kiváltságlevelén nyugszik a szászok joga, melyet a fejlődés folyamán a következő egyéni jogaik egészítenek ki: 1. Nyerhettek a fejedelemtől adományos jószágot (Leop. dip. 6.) s címeres nemesítő levelet s mint nemesek élvezhették a magyar nemesek összes kiváltságait, de csak a szászföld halárain kivül, mert azon belül a megnemesitett szászok semmi kiváltságot nem igényelhetlek a többi polgártársaik felelt, itt egyaránt dézsmaadó fizetők és közteher hordozók. 2 Minden közhitmlatra eljuthatnak. 3. Csupán saját nemzeti törvényszékeik elölt pereltethetnek. 4. Bizonyságtétel végett a szász földön kivül nem tartoznak menni. Látjuk tehát a nemzeti autonómia lényeges kellékeit az idők folyamán kibontakozni, melynek leglényegesebb alkatrésze az önálló kormányzói/ terület megvan. A szász kormányzati terű'etnek egyik érdekes jellemzője az, höRv nem egymással szoros eevmásmellettiségben feküdt, hanem hatdrat kizárólag etnográfiaiak voltak, p\. Besz--e vidéke szintén beletartozott a s-^sz i:c"in7eti autonómia területébe és «fe« rí ahhoz kapcsolódott, holott földraj ila>' a ma ^nr fB'^ és a szék'ly -ér -rl; közé ékelő^ölt. A n"mz;ti autonóm a 'topját a ' nz 'gi szervezet képezte, melyen épül (zl a széfeek autonóTiiá'a, rnc'yet a szász nemzeti egyetem — a srász gróffal mint látható fejével a nemzeti autonómiának — foglal egyAz erdélyi szász nemzeti autonómia Irta: ALBRECHT FERENC