Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 4. szám

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, január 28. megőrizte a szász és magyar nemzetet attól is, hogy valaha is közöttük nemzeti küzdelmekre került volna a sor. Most, mikor kisebbségi jogaikéri vállvetve együtt küzdenek Erdély nngyarjai és szászai, más célkitűzésük nem lehet, mint hogy nemzetközileg biztosított nemzetkisebbségi jogaik elismeréseképpen élttrehivják a régi Et* dély alkotmányának — ma még mindig eleven erősei ható — intézkedéséit. ** A béketárgyalásokon tanusított magatartásunk tanulságai Ludwig Ernő előadása a Nemzeti Klubban A II. Áttérve ezután a téma gyakorlati oldalára, Ludwig Ernő felvetette a kérdést, hogy a béketárgyalások alkalmival tanúsított magatartásunkból minő tanulságokat lehetne levonni. Xégy pontban foglalja ö össze ezeket: 1. Magyarországnak a jövőben minden alkalmat meg kell ragadnia, mely a külpolitikában kínálkozik, hogy helyzetén javíthasson. Fel kell hagyni azzal a nevetséges vádaskodással, hogy az, aki minálunk erőteljes, önérzetes, aktív külpolitikát hirdet, az kalandorpolitikus. Hiszen, aki ezt teszi, nem akarja egyszersmind azt mondani, hogy Magyarországnak orientálódnia kell egy bizonyos állam, vagy áUamcsoportosulat felé, ezzel államszövetségre kell lépnie. Ezt a mai viszonyok között senki sem kívánja; de azt igenis meg lehet kívánni, hogy kínálkozó alkalmakat, mint teszem pld. a választott bíróság indítványozására való alkalmat a jövőben ne szalasszunk el. Több példát ad elő, amibőd kitűnik, hogy a békekötés óta elmulasztottuk az ilyen alkalmakat. Így egy izben, mikor 6 1921-ben Svájcból visszajött, az akkori külügyminiszternek egy írásbeli rövid expozéban ajánlotta, hogy Magyarország kezdeményezze egy gazdasági konferencia összehívását Budapestre, épp ugy, mint azt a Vörös Kereszt nevében előadó tette egy közegészségügyi konferencia tartására Budapesten 1919-ben és a dolog csak azon mult, hogy nálunk a kommunizmus kitört s mi az élő államok sorából kiváltunk és igy a konferenciát Bégben tartották meg. A mi iniciativánknak akkor nagy erkölcsi hatása lett volna. Az akkori külügyminiszter azt válaszolta: Ez a kérdés most még nem aktuális. 3—4 héttel rá az osztrák ellenőrző bizottság amerikai tagja, Coloriel Algernon, Smíth uevanezt az indítványt tette egy Pozsonyban tartandó konferenciára és a konferenciát később Porto-Boséban meg is tartották. Még más eseteket sorol fel az előadó ennek bizonyítására. 2. A választott bíróságok intézményét n jövőben nem szabad negligálnunk. Hiszen ez az intézmény nem uj keletű. Hivatkozik az Alabama esetre, a Behringi fókavadász viszályra Anglia és Amerika között, a Casablanca esetre Franciaország és Németország között, a Magyar „Halastó" esetére stb. Bryan amerikai külügyminiszter kezdeményezésére kl. 30 választott bírósági eljárást célzó nemzetközi szerződés jött létre a világ müveit nemzetei között. A háború elején 1914 szept. 15-én csupán Németország nem akart még csatlakozni. Ezen szerződések értelmében a szerződő felek arra kötelezték magukat, hogy viszálykodások esetén 1 év tartamára nem viselnek háborút egymás ellen. A választott bíróságokra vonatkozó egyéb szerződések, vagy általános, vagy különös jellegű viszálykodásokra vonatkoztak, melyek diplomáciai titon el nem volnának intézhetők és melyeket a szerződő felek a hágai állandó bíróság választó bírósági osztálya elé vinnék. Ez tulajdonképen nem is osztály, hanem egy állandó listája olyan férfiaknak, mellyel a hágai biróság rendelkezik s akik közül minden résztvevő állam 4—4-et választott közinnen nemzetközi jogászok kőzöl. Egyébként jogukban áll a szerződő feleknek más választott bírákat is választani. Ezek a megállapodások a második hágai konferencia határozmányain alapulnak. A választott bíróság tárgyait minden kérdés képezheti, kivéve a tisztára politikai ügyeket, melyek egy-egy ország függetlenségére és létére, valamint becsületére vonatkoznak. Békeszerződések értelmezése, kártérítések, határ- és területkérdések stb., alkalmasak a választott biróság döntésére. A választott biróság döntése az érdekelt két, vagy több félre nézve döntő erejű és végső insztanciáju jogi ítélet, kivéve a revízió esetét, mely akkor érvényesül, hogyha uj ténykörülmények állottak elő, melyek az előző döntési lényegileg befolyásolhatják. A versaillesi szerződés 304. pontja egy olyan választott bíróságot szabályoz, melynek 2—2 tagját Németország és az érdekelt ál'am választja, az ötödik tagot, aki a biróság elnöke lenne, vagy ez a négy- tag, vagy, amennyiben nem tudnak megegyezkedni, a Népszövestég tanácsa választja. Ez a választott biróság háboruelötti szerzödíseík értelmezésiére és kártérítési ügyekre vonatkozik. A trianoni szerződés 12. és 13. pontjai vizsont szintén statuálják a választott biróság igénybevételét nemzetközi jogi kérdések tisztázására és olyan tények megá'llapitására, melyek ha bebizonyulnak, valamely nemzetközi kötelezettség megszegését jelentenék; ugyancsaik az azon esetekiben kirovandó kártérítés megállapítására. A lanai szerződés és kar'sbadi pótegyezmény Ausztria és Cseb-Szlovákia között választolt biróság igénybevételéi I irja elő olyan formában, hogy a két fél 2—2 tagot vála. szl, az ötödiket vagy I a négy biró, vagy, amennyiben ezek l megegyezni nem tudnak a „sur j arbitre" személyéTe nézve a bécsi és prágai hollandusi követet választják I fölváltva. A magyar kormány pedig most az Ausztriával kötött szerződésiben szintén alkalmazott egy hasonló eljárást. Ludwig előadása szerint már a magyar liattirkiigazitásoknál és különösen a nyugatmagyarországi kérdésnél a sajtóban több ízben sikraszállt a választott biróság intézményének érvényesítéséért, melyet sokkal alkalmasabb eszköznek tekint a béke gyakorlati revíziója érdekében, mint a népszavazást. A választott birósággal ugyan nem azonos, de figyelemreméltó intézmény az a vegyes bizottság, melyet a görögbolgár 1919-?lki szerződés 9. pontja honosított meg nemzetközi joggyakorlatban, mely a kivándorlók (vagy kiutasítottak) ingatlanainak az állam által való megváltására és a váltságdíj megbecslésére vonatkozik. Ebbe az érdekelt államok egy-egy tagot választanak, a Népszövetség pedig egyenlő számú más nemzetiségű tagol nevez ki, akik közül az elnököt is választják. 3. A harmadik tanulság, melyet köz vetve szintén le lehet vonni eddi. yi magatartásunkból az, hogv a titkos dinlomáriával a lövőben jel kell haqiinunk. Nagy országok — mondja Ludwig — mint pl. Franciaország, megengedhetik maguknak a luxust, hosrv ezzel operáljanak. Ezek hosszú évekre, sőt évtizedekre tartiák nagyköveteiket a kü'. tXldön, Ssy a franciák a Cambondynasrtiát tartották Berlinben és Londonban, Akiknek igy alkalmuk vóh titkos d: p!omáciával megérleltotni a vi. úíUpütJkai helyzetet Rómában CamlHe Barrére operál 30 év óta nasv tikerrel, ezt el kell ismerni. 0 még a Visconti-, Venosta-, Priretti- és ehö Giolittijkormányak idejében tudta kitnnilani^a/ oJa*z álUmiérfinkat, hojy miképp lehet kifelé a háiruws szövetség ;.. liük íját követni, befelé pedig titkos diplomáciával Franciaországgal es Angliával megál'apcdni. Legmarkánsabb azonban Anglia esete. Emlékezzünk vissza Sir É/dward Grsy beszédére, 1914 augusztus 3-ra. mikor a Ilouse of Conimons-ban be kellett ismernie, hogy Anglia már 190t> ótu bizonyos elvi megállapodásokat létesített Franciaországgal egy cscf'eges nc. met habom esetére. mikoT is Anslia kötelezte magút hogv lőO. OOO emberből álló hadsereget fos szállítani a belga partra, Antwerpenbe és meg fogja védeni Franciaország északi partjait saját flottájával. Ezzel acembqn azonban a francia flottát, a Földközi Tengerben kel összecsoporlo. sitani. hogv nz ott megvédje az angol érdekeket. Eziránt később Ducarme tábornok és Barnaidiston angol ezredes között bizonyos titkos katonai tárgyalások is folytak. 1912-ben pedig Cambon londoni francia nagykövet levelet irt GrdVnck, melyben ezl; ) mcgúülapodást meg. erősíti, illetve annak megerősítését kéri angol részről. Ezekről a titkos diplomáciával előkészített lépésekről csupán nósrv férfiúnak, nevezetesen Sir Henry Campbell Bannermannak, volt angol miniszterelnöknek. Lord Hald&ne-nak. Mr. Astiuith-nak és Sir Ed1ward Greynek volt. tudomása. 1913ban a miniszterelnök mAidennemü megá lapodlásnajk létezését letagadta. 1914 tavaszán szintén kitért, a kívánt magyarázatok elől és megcáfolta az erre vonatkozó célzásokat A beszédnek óriási hatása volt. Az angol kabinet két tagja: Lord Morley és John Buros le is ktszönt. mert az angol kabinetnek szintén nem volt tudomása ezekről a megállapodásokról. Vilmos császár mcmoir. iailj. 01 arra lőhetne következtetni, hogv íia neki és Némeror• zágiwk cnö! a Iáit accLPioliról a háború e'üti két: gteleft tudomása lett volna, a békél inindenn'k ol'enére talán meg lőhetett volna menteni. A titokzatossás kél., 'teleniil nagv veszéllyé' járt. Ma egésx közvélemény, a titkos diplomácia revízióját kívánja. Amerik. i szintén a nvüt. diplomáciának a hive Úgyszintén a Mussolini Olaszországa. Tehát intért raoaszkodnánk mi <rc/i elavult taktikához. Hiszen nem akarja senki se ná'unk. Begy a külügyminiszter dobra yerje Lülügyi politikánkat, de a-t iftenis akarjuk, hoqa nc titkos UunvenUkulumokban szöije cuy-ket diplomáciai tisUoisciö, h"gy M'i'iUarorszáa mii csinálion. hanem a mindenkori küiü'iumini-izlernck bizal. mába kellene vonni <t parlament külüoui bizotltáaát. valamint talán azokat az elismert küiügyi társadalmi szerveket, melyek komolyan foglalkoznak külügyi politikánk ismertetésével, tájckortatni kellene öket állandóan és esetenként tanácsukat is meghallgatni, mert a mai válságos helyzetben nincsen az az ember Magyarországon, akinek diplomáciai csaíhötatlansácában az ország megbízhatnék. Ez a helyes ut Ezzel közmegnyugvást lehetne teremteni mindenütt a sajtóban is. Erre a külügyminiszternek is szüksége van.. 4 béke revíziójának előkészítésére — akár. mikor következik is az — szüksea van mcaiclclö poltikai ntmoszféráta. Senki a oiláaon nekünk zokon nem ithetL hoau erről gondoskodni akarunk. (Folyt, köv. ) Szociális mozgalmak A második Internacionale és a bécsi munkaközösség egyesülése felé Megenilékaztünk arról, hogy a Szocialista Pártok Nemzetköizi Munkaközösségiének végrehajtó bizottsága kezdeményező lépéseket tett abban az irányban, hogy a második* InternucLonaléval való egyesülésnek útját egyengesse. Ez a kezdeményezés annál inkább meglepetés, mert még élénk emlékezetében él mindenkinek a berlini konferencia balsikere és az ennek nyomán a résztvett irányzatoknak egymással való éles szembefordulása. Ha meg is lesz azonban mindaz, ami a közelmúlt napokban történi, mégis megértjük a birtelenül feltámadt békülékeny széliem keletkezésének motívumait. A háború alatt és azután is a szocialista irányzatok súlyos válságot éltek át. A kitűzött közbenső célok egy részét túlhaladták a rohanó idők álta) hozott változások, a második rész pedig módosítást követelt, az eddigi taktika módja és eszközei sem látszottak megfelelőknek, csupán csak a végső állomás gondolata maradt épen, sértetlenül, de ez nem tudta megakadályozni azt, hogy a szocialista pártok, mint irányi, vesztett nyáj, ide-oda ne tévelyegjenek. A kapitalizmus evvel az állapottal szemben is éppen olyan vak volt, mint eddig is minden alkalommal és nem hogy sietett volna helyesen kercszülyezetett szociális reformok segítségével a szocialista mozgalom agitációs Anyagát csökkenteni, hanem ellenkezőleg, a pillanatnyi elerőtlenedést a szocialista gondolat válságának tudván be, még szigorúbb rendszabályokra talá't a'ka'mat és ahol csak lehetett, sietett a munkásság által elért eddigi eredményeket is lerombolni, amivel éppen ellenkezőjét érte el cél* 'ainak: a különböző és egymással marakodó szocialista irányzatok magukra eszméltek. Ennek a felocsudásnak első jelentős lépése volt a bécsi muivkaközösség kezdeményezése, mely az eddic szigoruazr merev magatartási' tamv sitó második Internacionálé veletöségénél kedvező fogadtatásra t a Ifit és december tizedikén, már együttes ülésre jött össze Hágában a második Internacionálé és a Munkaközösség végrehajló bizottsága. Az itt lefolyt tárgyalás ;zi>árd alapot adott a közeledésre és ;z együttes ülés ellhatározta uyy munkáswlágkongresszus összehívását, melyen megpecsételik az egységes proletárlront létrejöttét. "liz tagból álló ijízottságot küldtek, ki avval a megbízatással, hogv a kon-: gresszus előkészítésére szüksége.s .teendőket elvégezze. A bizolts tagjai a második Internacionálé részéről: az angol Hcnderson, a dán Steawning, a belga Vamdervelde, a német Wels és az Internacionálé titkárja: Tom Shaw! lettek, mig a Szocialista Pártok Nem-• zetközi Munkaközössége: az orosz Ah-i ri'movicsot, a francia Bracket, a né-,j met Crispiént, az angol Wallhead-t' és a Munkaközösség titkárját: Walter Frigyest küldötte ki. A bizottság első ülését január elsé hetében, Kölnben tartotta meg, amelyen, Hcnderson kivételével, aki( potválasztáson való részvétel tartóit \ sza, valamennyi megbízott mepjelenl. EMiatározták, hogy a világkongrejz szusra meghívót küldenek valamen^j szocialista párt részére, amely a mun kásosztály emancipálására vezető estközt az osztályharcban, a célt pedig a kapitalista termelési mód megszúrletésében látja; amely az osztályharc eredményes folytatásának feltételéi ismeri el az amsterdami szakszervezeti szövetség álta] irányított szakszervezeti mozgalom egységességét; amely a flráboru elleni küzdelemben magáévá teszi a háigai világbékekongresizuson» munkásság elé szabott feladatokat. ame'y a nemzetközi szervezetet nemcsak a békében, de a háború alati mutatkozó feladatok exközéu i« u kinti e vé>ül amely kötelezettséget vil. lal arra nézve, hogy a me?alakitand4 uj Intemaclonalén kivül álló párthoi nem csatlakozik. Elhatározta még t bizottság, hogy a kongresszusra elők*-] s-ilcndö javas'atok alapeszméjét a>J ban lógják kidombr>rtiani, hqev