Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 40. szám - Kormányválság Szerbiában
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 dec. 20. X MAGYAR «Ül»POblTlKfl És VILAOOAZD»SXÜ Pilelós szerkesztő: RADlSICS ELEMÉR dr SJCikrszlíscg : VIII. kcr., Rökh Szilárd utca 31. Telefon: Jr.z>ef 62-29 Sierhcszto ítfi órdk_iiaponta d.u. 3-5-la Kiadóhivatal: VIII., her., Wókk Szilárd-utca 4. Iclef n József U3-84 Hz clA.izet - ára: Eqísz ívre; H.IQO K Fel ívre: 7000 K M. gyed ívre I 35u0 K Cj"'» szam dru 350 K Küllőidre hétszeres dr Laptulajuonos: Magyar KüipxlitiKU Iaiit>.iad6 vállalat -OOOOOOOOOO' <XKKK>0<X><><><><X><X> Kormányválság Szerbiában A drscmljet-párt ellenzékbe ment. — A délvidéki földosztás. — UJ ellenzéki blokk alakul. — Uj párt Szerbiában. A szerb kormány helyzete most már változatosságból nem az ellenzék, hanem saját pártja bizalmatlansága miatt iyen válságosra fordult. Két miniszter már lemondott, a harmadik lemondását saját pártja követeli, s a sajtó már számol vele. hogy Pasics más megoldást nem találhat, mint hogv márciusban általános választásokat irat ki. A legutóbbi napok eseményei a szerb Dolitikai életben a következők: A kormányt támogató dzsemljet, a macedóniai mohamedánok pártja végre megunta. hogy támogatása fejében semmiféle kívánságát ne teljesítsék és a parlament bizottsáqaiban több kérdésben a kormány ellen fordult. Minthogy nélküle és a német párt nélkül a Pasics-konnánynak még a horvátok távolmaradáfa mellett sem lenne meg a többsége, a kormány Jankovics közlekedésügyi és Koics kereskedelemügyi minisztert küldte ki a muzulmánokkal való tárgyalásokra és a helyzet tisztázására. A dzsemljet a következő követeléseket állította fel: Terjessze be a kormány és szavaztassa meg a parlamenttel a serijak-biróságokról szóló törvényjavaslatot, biztosítsa: a vakufok autonómiáját, ahogy ez a boszniai mohamedán hitközségeknél fennáll, állitson töröknvelvü iskolákat, rendezze a macedóniai agrárviszonyokat és ezzel kapcsolatban oldja fel a szerb állampolgár mohamedánok birtokait n zárlat alól és állítsa bíróság elé a törökök ell'n elkövetett koszovói vérengzés tetteseit. A dzsemljet képviselői azt kívánták, hogy a megegyezést foglalják irásba. A korltiántt mcqbizotlai minden kérdésben enqedékenynek mutatkoztak. mert az összes török követelések az alkotmány és a fennálló törvények keretei között mozognak. Mindössze az agrárkérdésben merültek fel nehézségek, mert a macedóniai kormánypárti szerb képviselők azt követelték, hogy az ő kívánságaik vétessenek figyelembe, vagyis a török birtokok lefoglalva maradjanak. Pasics miniszterelnök a lefoglalt török birtokok váltságául a jövő évi költségvetésbe harmincmillió dinárt vétetett fel, a dzsemljet azonban ezenfelül külön írásbeli szerződés követelt, hogy ezt az összeget tényleg kiutalják é-s a kért célra. Ferát bég, a dzsemljet elnöke ugyancsak Írásban kívánta a többi Ígéretet is. Végre, abban egyeztek meg, hogy l'aSics levél formában qaruntülta a dzsemliet követeléseit, illetve az ezekre tett konnúnvigéreteket, s erre a macedóniai mohamedán pártklub kimondta, hoqu újra támoqatni foqia a kormányt. Több szavazásról elmaradtak :i némát képviselők is. de szokás szerint titokban, a kormány tisztázta velük is a helyzetet. így ezelőtt egy héttel ugy látszott, hogy a belpolitikai válság elsimult. Két nap múlva a helyzet azonban újra felborult. A magyar délvidéki kormánypárti szerb képviselők a földreform képtelen végrehajtása miatt Simonovics agrárrefonn-miniszter ellen fordultak és követelik távozását. Simonovics újra megkezdte ugyanis a földosztást, most uj szempontok szerint újra feldarabolják a tulajdonosoknak eddig meghngyott földjeit is. Ráadásul megművelt és bevetett területeket osztanak fel, ugv, hogv már nemcsak a föld tulajdonjoga szűnt meg. hanem a vetőmagé is. A kommunista elveknek ezt a folytonos térhódítását már a kormány pártja is meqsokalta. A földosztás olyan gőzerővel megy, hocv még százholdas megművelt birtokrészekre sem ad a miniszter eladási engedélyt a tulajdonosnak, mert jelentése szerint nem lehet tudni, hogy meghagv-e a törvény száz hold maximumot is a régi birtokosoknak. Simonovics távozása vagy maradása nincs még elintézve, cllcnln-n lemondott Uzunovics építészeti miniszter és Jankovics közlekedésügyi miniszter, mert mindkettőt lcszavazla saját pártja. Pasics titkos minisztertanácsot hívott össze és rá akarta bírni a két minisztert, hogv vonja vissza lemondását, de épp a tanácskozás alatt az ellenzéki sajtó egy olyan ujabb botrányt pattantott ki. hogv Jankovics megmaradása lehetetlen, őt már előzőleg a pénzügyi bizottságban leszavazták a kormánypárti tagok a hajózási törvényjavaslatnál, melyet ugv szerkesztett meg. ho«y az állami felügyelet a hajózási vállalatoknál csökkentessék, s az igazgatóság csak egyharmadban álljon a kormány embereiből. A miniszter javaslatához tárcáját kötötte, javaslatát azonban mégis elvetették. Azóta kiderült a hajózási ügyek nagy botránya. Nyilvánosságra került a dunai kikötőkbe kiküldött felülvizsgáló-bizottsőg jelentése, mely szerint a vizsgálat megállapította, hogy a dél- | szláv állam folyami hajóállotnánvöból | tizenegy vonfatógőzös és hatvanhat uszályhajó nyomtalanul eltűnt. A jelek arra mutatnak, hogy nagy-állásit állami funkcionáriusok bevonásával ezt a hetvenhét hajót külföldre csempészték és ott eladták, az államot igy körüliéiül négyszázmillió dinárral megkárosították. A kormánypártban a bomlás az utóbbi két nap folytatódott. Pantovics képviselő összeütközött Koics kereskedelemügyi miniszterrel, s minthogy a. miniszterelnök Koics mellett foglalt állást, Pantovics kilépett a pártból, % valószínűleg többen követni fogják. A pénzügyi bizottságban üztoiadmouies pénzügyminiszter benyújtott javaslata csak a németek szavazatával nyert többséget. A/o.st már minden órában az eqési kormány távozásával kell számítani. ugv. hogv a Pasicshoz közelállók véleménye szerint a miniszterelnök sem lát más kivezető utat, mint hogy februárban feloszlatja a parlamentet é» áprilisra kiírja a nemzetgyűlési választásokat. A lemondott miniszterek helyét be sem tölti addig. Rögtön azért nem távozik a kormány, mert a költségvetést előbb el akarja fogadtatni a parlamenttel. Az ellenzéki pártok közül a parasztpárt és a demokraták megint kimondták, hogy a költségvetés tárgyalásánál a legélesebb harcot indítják a kor. mány ellett. ÍJavidovics. a demokralák vezére felvetette megint az ellenzéki blokk megalakításának tervét, a tárgyalások azonban arra a szenzációs hírre, hogy a kormány előkészíti Kadics hazatérését, megszakadtak. Radics Londonból már Párisba érkezett és odahaza hívei már a legközelebbi napokban várják. Szükség van hazaérkezésére, mert távollétében a horvát egység bomlásnak indult. A Frank-párt állást foglalt a horvát egység pártja és a parasztpárt ellen. A kormány minden eszközzel igyekszik a szakítást véglegessé t^nni. Fiadics összesen negyven levelet irt távolléte óta zágrábi lapjába, a Szlobodni Dom-ha. Ebben egyik angol folyóirattal polemizál, s azt irja: — Nem igaz. hogy a szerbek és horvátok azért akartak egy államba tömörülni, mert közös ellenségeik vannak. A horvátok barátjai a bolgároknak, albánoknak, a maqyar és olasz népnek és az osztrák köztársasáqntik és pediq annyira barátai, hoqy a szerb kormány nem vezethet ezen népek eqyike ellen sem támadást a horvátok részvételével. Kijelenti továbbá, hogy pártjával azért nem vonult be a belgrádi parlamentbe, mert akkor a szerbek kénytelenek lettek volna — kisebbségbe jutván a parlamentben — katonai diktatúrát állítani fel. ez pedig forradalmat idézett volna elő Horvátországban és Macedóniában, amit bolgár és magyar intervencció követett volna. így végeredményben újra kitört volna a világháború. A zágrábi sajtó nem csinál belőle titkot, hogv Sándor király fontos politikai támyalások kedvéért időzik most inkongnitóban Párisban, a franciaorosz szövetség megújításáról van szó és Oroszország követelésére Franciaország a kisantant államai közül Szerbiára akar támaszkodni. Ezt különben az angol lapok is megírták, hozzátévén, hogv Oroszország a szövetség fejében Románia elejtését kívánta, Csehországban pedig Franciaország nem bizhatik többé, minthogy az megtagadta a cseh-francia katonai szövetség megkötését. Ezért van szükség francia nyomásra a délszláv egység legalább látszólagos helyreállítására és a horvát elszakadási mozgalom szünetelteté-