Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 40. szám - Oroszország és a szomszédos államok
Csütörtök, 1923 dec. 20. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 víziót illetően az első lépést megtették. | A, németekre kényszerítenek a szerző- | désbe fel nem vett és azzal ellentétben I lévő kényszerintézkedéseket, amelyekel csak az üdvözöl örömmel, aki gyűlöli a szerződé-1. A franciák cselekedetének -mélyreható következményei lesznek, jó tehát, ha ennek a francia kezdeményezésnek jeCenlőségéről az egész világ tudomást vesz. — Nem kerülhetik el figyelmünket azok a nyugtalanító jelenségek sem, hogy Németország egysége széltöredezőben van. Ennek oka részben a háború után uralomra jutóit szociálista rezsim természetes gyöngesége, részben az igazi vezető embereknek hiánya Németországban, részben pedig az a -téves politika, amelyet a különböző német kormányok folytattak a pénzügyi politika és a jóvátétel kérdésében, de nem kevésbé része van a fejleményekben Francia-ország szörnyű politikámnak, amellyel a Rajna és Ruhrvidékre oly szörnyű nyomást fejtett ki. — Súlyos felelősség terheli Franciaországot a történelem előtt. Franciaország esetleg megengedheti magának, hogy egykedvűen szemlélje Németország feloszlását, de Anglia, valamint az európai szárazföld kis államai, amelyek Németország körül helyezkednek el. N L in e törsz ág sorsát éppen nem szemlélhetik hasonló hidegvérrel, mert részükre Németország felbomlása soha jóvá nem tehető szerencsétlenséget jelentene. — Franciaország ma kiváló he-lyet foglal ej Európában. De nem lehet valaki jó francia anélkül, hogy egyúttal jó európai is ne lenne. Győzelmének és nagyságának napjaiban ne felejtse el Franciaország azt a nemes történelmi feladatát, hogy zászlóhordozója a liberális eszméiknek. Ha erről a büszke helyzetéről lemond és az európai reakció élére áll, ez nagyobb veresége és nagyobb szerencsétlensége lesz Franciaországnak, mint azok a balszerencsék, amelyek valaha érték történelme során. Európa egész liberálizmusa veszedelemben van és kérem Franciaországol mind saját jól felfogott, mind pedig Európa érdekében, eszméljen rá történelmi feladatára és legyen továbbra is vezetője a liberális eszméknek a kontinensen. oooooo<x><><><><>c><w A délvidéki Magyar Párt elnöki tanácsának ülése Az országos Magvar Párt elnöki tanácsa Sántha dr. elnöklete alatt a párt küzDonti irodájában ülést tart itt. am> lven az elnöki tanács összes tai'iai megjelentek. A vita credményeképen az elnök megállapította, hogy a párt céliai és iövendő taktikain tekintetében az elnöki tanács taaiai és a oárt öszszes szervezetei között téliesen cduséaes 1eltr>"4* alakult ki. Miután ,a szervezeti szabálvzat átmeneti rendelkezései szerint q zentai nagygyűlésen megváválasztitt tisztikar és vzérlőbizott ág mandátuma csak az 1924. évben összehívandó közgyűlésig tart, az elnöki tanács elhatározta, hogv tehetőién a . jövő év április havában, valószínűleg Rcrskerekre foaia összehívni a párt rendes első közauülését. Ennek a közgyűlésnek feladata lesz a Dárt üevrendién a gyakorlat által szükségesnek mutatkozó módosításokat keresztülvinni és a közgyűlésből az ország macvarsávához intézendő és a Dárt céliiit és kívánalmait tartalmazó felhívást megállapítani. <KKX>0000<X><><>C<K><>0<XK><><X>000 Oroszország és a szomszédos )<( államok Az orosz-román tárgyalások. — Lengyelország közeledése Oroszországhoz. Az azelőtti, mindig csak rövid ideig tartó é.s minden alkalommal kudarccal végződő orosz-román tárgyalásokkal ellentétben ezidöszerint már nagyon hosszú ideje tartanak Románia és Szovjetoroszország mostani tárgyalásai Tiraszpolban. A tárgyalásokról a ^legcllentétesebb hirek látnak napvilágot, s az utóbbi hetekben egyes sajtóorgánumok már olyanokról is irtak, hoRy nemcsak gazdasági egyezmény készül a két állam között, hanem politikai megállapodás is, olyannyira, hogy Duca román külügyminiszter szükségesnek tartotta ezeket a híreket a legkategorikusabban megcáfolni, ámde a tendenciózus híresztelések mégsem szűntek meg. Szovjetoroszország azon az uton van jeJenleg, hogy tovább fonja a cárista Oroszország nagyhatalmi terveinek fonalát. Ez végeredményben tudvalevőleg Konstantinápolyhoz vezet, előbb azonban a szovjet jóvá akarja tenni azt a kudarcot, amelyet Oroszország a háború elvesztése és saját szétbomlása következtében szenvedett Az összeomlás óta Oroszország különböző belterületein keletkezett különböző önálló köztársaságokat Szovjetoroszország máris magába olvasztotta, többek között ezeknek a köztársaságoknak legerősebbikét, Ukrajnát is, amelvnek főleg mezőgazdasági terményei miatt van nagy jelentősége Oroszország szempontjából. Ugyancsak mezőgazdasági terményei miatt jelentőséggel biró Besszarábiát mindenképpen vissza akarja szerezni SzovjetOroszország, s minthogy ez a teriilet jelente*: román uralom alatt van, természetes, hogy éppen emiatt áthidalhatatlannak látszó ellentétek forognak fenn Oroszország és Románia között. Figyelembe kell azonban venni, hogy Besszarábia Oroszországnak a Konstantinápoly felé vezető utján fekszik, ugv, hogy önnek a megszerzése a későbbi jövő feladata lehet. ezHőszerint Oroszországnak mindenekelőtt tengerhez kell jutnia, még pedig a legkönynvebben elérhető módon. A Dardanellákra jelenleg nem számíthat már r.sak azért sem, mert azok tekintetében Angliával jutna összeütközésbe. Olt vari azonban a Balti tenger, amelyhez vezető útjában csak az apró Balti államok álLanak akadályként. A volt rári Oroszországból kivált eme kis államok behő villongásaik miatt úgysem jelentenek nagy nehézséget Szovfetoroszország tervei elérésében. Lengyelország ugyan erősen dolgozik azon. hogy ezeket a különböző kis államokat egy szövetségbe tömörítse, ámde azoknak Lengyelország épp oly ellenszenves, amilyen Oroszország. Lengyelország viszonya Szovjetoroszországhoz külön figyelmet érdemel. A lengyel népnek egy része, még pedig a polgári értelmiség nagy része, meglehetősen rokonszenvezik az oroszokkal még a régi időből, s csupán az alsóbb osztályoknak nagy tömege határozottan ellensége Oroszországnak. Az oroszellenes áramlatnak Pilsudszki marsall a képviselőié, viszont az oroszbarátságnak Piltz Erazmusz és Dmowski Román a képviselői, okik már Lausanneban is, ezidőszerint pedig Párisban és Londonban erős propagandát csinálnak egv oroszbarát Lengyelország érdekében, sőt 1916. közepén már megállapodás jött létre Piltz és Miljukov között olyan irányban, hogy Oroszország és Lengyelország a jövőben egy reál- vagy perszonáluniót létesítsenek. Ez a megállapodás az utóbb bekövetkezett események miatt természetesen semmivé lett, a két lengyel áramlat azonban tovább küzd egymással és ugy látszik, ujabban utóbbi került túlsúlyba, mert Lengyelország külső képviseleteinél is leginkább ennek emberei nyertek elhelyezkedést. Romániának az orosz kérdésben eddig egyedül Lengyelországra lehetett kizárólag számítania, mert hiszen a kisantant másik két állama, Csehország és Jugoszlávia, tudvalevőleg erősen oroszbarát politikát folytatnak, a nagyhatalmak magatartása pedig még nagyon kétséges, minthogy ennek min dig az fog irányt adni, hogv a jövendő Oroszország milyen hatalmi szerepet tölt be. A besszarábiai kérdés tekintetében Románia tehát teljesen egyedül maradna, ha nem igyekszik a kérdést e!>ve is rendezni közvetlenül Szovjetoroszországgal. Valószínűleg ennek a felismerése vezeti a román diplomáciát a tiraszDoli tárgyalásoknál. A tárgyalásoknak inkább az okoz nehézséget, hogy a Románia mögött álló Franciaország vájjon miiven szemmel nézné -az esetleges megállapodásokat. Erre vonatkozólag a külpolitikai kérdésekben mindig jól informált bukaresti Universul hivatalos francia helyről azt az értesülést nyerte, hogy Franciaországnak semmi kifogása nincs, ha Románia gazdasági kérdésekben tárgval Szovjetoroszországgal, de ha politikai tárgyalásokat kezd. ezzel már sokkal kényesebbé teszi a kérdést. Amennyiben csak Besszarábia ügyéről van szó, abba Franciaország nem szól bele, sőt örömmel látja, ha ez a kérdés végre békésen megoldatik, ha azonban az oroszok politikai kérdéseket is belevetnek a tárgyalásokba, ugv Franciaország kormánya kilép eddigi tartózkodásából és ki fogja fejteni Romániának a maga álláspontját, sőt szükség esetén tanács jellegű utasításokat is ad majd neki, ha olyan határozatokba akarna beleegyezni, amelyek később károsak lennének reánézve.